Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-28 / 200. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. AUG. 28. • Rau cáfol Az ellenkezőjét mondta Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke pénteken cáfolta, hogy Magyarországra nézve hátrányos összehasonlítást tett volna Románia és annak nyugati szomszédja európaiságát illetően. - A hír teljes mértékben abszurd, és semmi köze ahhoz, amit mondtam - jelentette ki pénteken Skopjéban Johannes Rau az MTI kiküldött tudósítójának nyilatkozva. A politikus diplomatikusan megkerülte a választ arra kérdésre, vajon ki a felelős a román sajtószervek részéről szavainak kiforgatásáért. A Kompres hírügynökség és a román sajtó egy része csütörtökön arról adott hírt, hogy Johannes Rau állítólag kijelentette volna: „KI kell mondani, hogy Románia inkább lehet európai ország, mint Magyarország a román nyelvnek, a hagyományoknak és földrajzi fekvésének köszönhetően". „Csak cáfolni tudom ezt - szögezte le Rau. - Pontosan az ellenkezőjét mondtam. Én azt mondtam, hogy Magyarország oly annyira erősen európai jellegű, hogy az ember egyáltalán nem tudja máshoz hasonlítani. F.ngem évek óta különösen erős kapcsolatok fűznek Magyarországhoz. Romániában viszont most jártam először. Ezek az országok valamennyien Európához tartoznak. Azonban már a változások bekövetkezte előtti helyzet, a megnyitott határok miatt is a magyar hagyomány természetesen hasonlíthatatlanul közelebb van a nyugat-európaihoz" - fejezte be nyilatkozatát a német politikus. és a NATO-tagság Abiola visszatér • Orosz parlament Össztűz Rjabovra Lengyelország középeurópai társainál nagyobb eltökéltséggel igyekszik NATO-tag lenni, ezért van esélye rá, hogy a többieknél hamarabb léphet be a nemzetközi szervezetbe - véli a Le Soir kommentátora. A belga lap emlékeztet arra, hogy Borisz Jelcin elnök minapi varsói látogatásán kijelentette: a független Lengyelország belépése a NATO-ba nem ütközne az orosz érdekekkel. Ez lehetővé teszi, hogy Varsó csatlakozásának kérdése hivatalosan napirendre kerüljön. A lap tudósítója megkérdezte erről a NATO szóvivőjét is, aki üdvözölte a jelcini gesztust. „Elképzelhető-e - kérdezte a Le Soir -, hogy a lengyel csatlakozás témája már a következő NATO-csúcstalálkozón szóba kerül?" A szóvivő azzal válaszolt, hogy az em• A dossziéban a következő dokumentumok találhatók: az SZKP KB Politikai Bizottságának állásfoglalása a lengyelországi helyzetről a Szolidaritás szakszervezet 1980-8l-es tevékenysége idején; irányelvek a lengyel vezetéssel folytatandó tárgyalásokhoz; a lengyel és a szovjet vezetők telefonbeszélgetéseinek jegyzőkönyvei; Brezsnyev és Jaruzelski 1981. október 19-én lezajlott telefonbeszélgetésének jegyzőkönyve; Brezsnyev üzenetének szövege, melyet egy hónappal később küldött Jaruzelskinek, valamint az SZKP KP 1981. december 10-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Már a dokumentumok részletes vizsgálata előtt megállapítható, hogy azok fontos adalékul szolgálnak Lengyelország legújabb kori történelméhez, és jól szemléltetik Varsó függését Moszkvától. Nem jelentenek szenzációt, nem tartalmaznak meglepetésszerű, új információkat, csupán az akkori idők légkörét tükrözik. Mi is volt a Szusziov-bizottság? A moszkvai politikai zsargonban csak „lengyel klubnak" nevezték ezt a válságstábot, amelynek élén a Politikai Bizottság tagja, a fő lített találkozó napirendje még nem készült el, és semmi sem kizárt, bár a kérdést minden bizonnyal alapos vizsgálatnak vetik majd alá. Amennyiben Lengyelország mielőbb csatlakozni akar, le kell mondani arról az elvről amelyet Varsó visegrádi szövetségeseivel együtt vall -, hogy Budapesttel, Prágával és Pozsonnyal egyforma ütemben fejleszti párbeszédét a Nyugattal. Igaz - teszi hozzá a tudósító -, a NATO-ban amúgy is közölték, hogy a hivatalos csatlakozási kérelmeket egymástól függetlenül kell benyújtani, miként elbírálásuk is kizárólag eseti alapon történhet. A visegrádi országoknak ez utóbbi tény fényében nincs is lehetőségük arra, hogy egyszerre lépjenek be az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. A Le Soir megítélése szerint a jelenlegi állapotok szerint Varsónak van a legnagyobb esélye arra, hogy a térségből elsőként váljék a szövetség tagjává. ideológus, a „kőkemény" konzervatívként ismert Mihail Szuszlov állt. A bizottság tagjai voltak még: Andropov, Gromiko, Usztyinov, Csernyenko, Zimjanyin, Arhipov, Zamjatyin és Rahmanyin. Feladatuk az volt, hogy tartsák szemmel a lengyelországi események alakulását, és gyakoroljanak nyomást a lengyel vezetőségre annak érdekében, hogy számoljon le az ellenforradalommal. Mieczyslaw F. Rakowski és Wojciech Jaruzelski visszaemlékezéseiben Szuszlov a legszélsőségesebb „kőkemény" orosz politikusként jelenik meg. A Borisz Jelcin által átadott okmányok teljes mértékben igazolják ezt a beállítást. így tehát megvan a lehetősége annak, hogy szembesítsük az egykori lengyel politikusoknak a szovjet fenyegetettségre utaló nyilatkozatait • Az orosz parlament frontális támadást indított pénteken az egyre inkább Jelcin elnök emberének tartott Nyikolaj Rjabov, Ruszlán Haszbulatov helyettese, illetve közvetve az orosz elnök által javasolt új hatalmi szerv: a Föderációs Tanács ellen. Rjabovot, akit számos honatya máris lemondásra szólított fel, mindenekelőtt azzal vádolják, hogy bábáskodott á Legfelsőbb Tanáccsal szemben álló Föderációs Tanács létrehozásánál. A parlamenti keményvonalas ellenzék egyik vezéralakja, Szergej Baburin magyarázatot követelt Rjabovtól arra vontakozóan, hogy milyen szeA magát a júniusi nigériai választások győztesének tekintő Moshood Abiola pénteken Londonban kijelentette: még a hét vége előtt visszatér hazájába. Mint mondotta, konzultációkat kíván kezdeni annak érdekében, hogy a nép akaratával és az elnökválasztások végeredményével összhangban demokratikus komrányzat jöjjön létre Nigériában. Londoni tartózkodása alatt tartott sajtóértekezletén a multimilliomos, aki a Szociáldemokrata Párt színeiben indult a választásokon, kormányzati elképzeléseit is felvázolta. Eszerint helyre kívánja állítani a tisztességet, felszámolni a visszaéléseket, valamint biztosítani kívánja az emberi jogokat. Gazdasági téren a költségvetési deficit és a csalások felszámolását ígérte. Abiola nem ismeri el az Ernest Shonekan vezette csütörtökön hivatalba lépett ideiglenes nigériai kormányzatot, amely szerinte a Babangida rezsim „nyilvánvaló örököse". A gazdag muzulmán üzletember közölte: hazatérése előtt még Washingtonba utazik, ahol további megbeszéléseket folytat. Ibrahim Babangida tábornok Nigéria nyolc évvel ezelőtt államcsínnyel hatalomra jutott államfője májusban már bejelentette, hogy hajlandó átadni a hatalmat egy szabadon választott államfőnek. A június 12ikére kiírt és végül is a hatalom tiltó rendelete ellenére megtartott, nem hivatalosan Abiola a szovjet vezetőség tényleges álláspontjával. Szuszlov egyáltalán nem bízott a lengyelekben. A LEMP Politikai Bizottságának 1981 áprilisi ülésén ellenforradalmat emlegetett, amely megfojthatja a pártot. Úgy vélte, a Szolidaritás programjának célja a hatalom megbénítása. Polgárháborúval és világháborúval, majd a szocializmus széthullásával fenyegetőzött. Különben ez volt a „lengyel klub" feladata: fenyegetni, szidalmazni, bénítani és nyugtalanítani a lengyel vezetőséget azáltal, hogy értésére adják: a szovjetek állandóan elégedetlenek vele. A módszert egyébként már korábban kipróbálták Magyarországon és Csehszlovákiában is. És a lengyel pártvezetőség valóban reszketett a félelemtói, mivel nem tudta, a fenyegetés üres szó marad-e, vagy tettek is követik majd. repet játszott az új parlament felsőházaként meghirdetett hatalmi szerv létrehozásában. A politikus ugyanis két hete részt vett az Oroszországi Föderációt alkotó köztársaságok vezetőinek petrozavodszki tanácskozásán, amelyen döntés született az új hatalmi szerv létrehozásáról. A heves támadások ellenére egyelőre nem tették fel szavazásra a honatyák Rjabov menesztésének kérdését. A politikus ellen MTI - Telefotó győzelmét hozó erőpróba végeredményét nem ismerte el a katonai vezetés. Az ellenzéki erők polgári engedetlenségi kampányt hirdettek. Lagos az ország legjelentősebb gazdasági központja kihalt város képét mutatta. Mindenki a legrosszabbtól, a hadsereg erőszakos fellépéstől tartott a választásokat érvényesnek tartó ellenzéki csoportosulásokkal szemben. A most kinevezett ideiglenes kabinet a következő választásokig irányítja az országot. Babaginda hátérbe vonulásával némileg enyhült az afrikai országban hónapok óta tartó politikai válság. Érdekes, hogy 1981. december 10-én - a rendkívüli állapot bevezetése előtt három nappal - még Szuszlov maga is megállapítja, hogy a LEMP ellenzi a szovjet bevonulást, figyelmeztette Moszkvát: ez katasztrófához vezetne. - A lengyel elvtársaknak maguknak kell meghatározniuk, mit tegyenek - állította Szuszlov akkor, amikor a szovjet vezetők már ismerték a szükségállapot bevezetésének időpontját. A dokumentumokból kiviláglik, hogy Moszkva teljesen megbízott a lengyel pártvezetésben, úgy vélte, annak elegendő ereje lesz ahhoz, hogy egyedül elbánjon a lengyel ellenzékkel. A dokumentumokból kitűnik az is, hogy Jaruzelski, amenynyire tehette, húzta-halasztotta a döntést és az akció időpontját. Az egyik okmány bizonysága szerint a szovjet vezetők azt gondolták, Jaruzelski szovjet katonai segítségben bízik arra az esetre, ha a Szolidaritás részéről túlságosan nagy ellenállás mutatkoznék a szükségállapot bevezetését követően, de a Kreml urainak nem állt szándékában Lengyelország lerohanása. Kovács Péter indított támadás viszont azt jelzi, hogy a Legfelsőbb Tanácsban heves ellenállásba ütközik a Föderációs Tanács létrehozása, amely által az elnök megpróbálja a parlamentet megkerülve elfogadtatni az új alkotmányt. Pénteken egyébként az orosz honatyák a várakozásokkal ellentétben elhalasztották a sajtótörvény módosításának vitáját. Mihail Fedotov sajtóminiszter egy hete jelentette be • Volker Rühe német védelmi miniszter pénteken a Nyugat legsürgetőbb feladatát a középés kelet-európai új demokráciák felépítésében és stabilizálásában jelölte meg. „Hamis visszafogottsággal nem szabad veszélyeztetnünk a reformok sikerét, amely sok évtizedes szolidáris erőfeszítésünk révén vált lehetővé" - jelentette ki a miniszter Rastattban a II. francia hadtestet és a Németországban állomásozó francia Az angol nyelvű izraeli lap magas rangú izraeli illetékeseket és Nabil Saatot, a PFSZ VB elnökének politikai tanácsadóját idézte. Az arab-izraeli tárgyalások jövő heti újrakezdésének közeledtével egyre világosabb kép rajzolódik ki az „előbb Gáza és Jerikó" formula vitatott pontjairól is. Egy névtelenül nyilatkozó izraeli politikus szerint az említett két körzetben a többinél szélesebb jogköröket biztosítanának a palesztinoknak, de nem kaphatnák meg a Jordán folyó hídjainak ellenőrzését, nem jöhet szóba folyósé létesítése a Gáza-övezet és a tőle 150 kilométerre eső Jerikó városa között, és nem hirdethetik ki függetlenségüket. Simon Peresz külügyminiszter előző napi CNN-interjújában az izraeli katonai erők kivonását helyezte kilátásba a két körzetből, de hozzátette. hogy a biztonság szavatolása Izrael feladata marad. „Önkormányzatról, nem pedig egy új államról beszélünk" mondta Peresz, aki szerint a Gázára és Jerikóra vonatkozó terv „viszonylag közeli időpontban megvalósítható". Jasszer Abed Rabbo, a PFSZ szóvivője „történelmi áttörés" lehetőségéről szólt az RFI külföldre sugárzó francia rádióadónak adott párizsi nyilatkozatában, s úgy vélte, hogy a béketárgyalások útjában álló akadályok elhárítására megnyílt a lehetőség. Nabil Saat egy csütörtöki interjújában az autonómiával együtt kilátásba helyezett palesztin rendőrség feladataként jelölte meg a két körzet határainak ellenőrzését. A fő probléma szerinte a Jordán folyón átívelő, Jerikó térségét Jordániával összekötő Allenby-híd ellenőrzése. E jogkört a palesztin rendőrség számára fogja igényelni a Washingtonba utazó palesztin küldöttség. Jichak Rabin izraeli kormányfő egy hozzá közel álló, nevének mellőzését kérő személyiség szerint kész beleegyezni az izraeli katonai jelemondását, miután a Legfelsőbb Tanács sorra elutasította a sajtószabadságot garantáló javaslatait. Fedotov hangsúlyozta, hogy nem kíván részese lenni a sajtószabadság megkurtításának, s inkább lemond. A legnagyobb vitát a tömegtájékoztatási eszközök élére a parlament által kinevezendő felügyelő bizottságok kérdése váltotta ki, ezekben ugyanis a cenzúra újjáéledését látja az orosz sajtó. A parlamenti ülés előtt vezető újságírók tiltakoztak a módosítások ellen, amelyeket várhatóan egy hét múlva tárgyal majd a parlament. Francia kivonulás erők főparancsnokságát búcsúztató ünnepségen. A hadtest kivonásával, a főparancsnokság feloszlatásával több mint negyven év után megváltozik a francia katonai jelenlét jellege Németországban: a jövőben csak a közös nyugat-európai hadtest (Eurokorps) keretében lesznek francia katonák német földön. Izrael és a PFSZ között mind több titkos érintkezés zajlik, és a két fél közel áll a megállapodáshoz a Gázaövezetben és a ciszjordániai Jerikó körzetében létrehozandó autonómia rendszeréről írta pénteki számában a The Jerusalem Post. lenlét csökkentésébe a Gázaövezetben, de ragaszkodik az egyiptomi határkörzet és az övezetben létesített zsidó települések körzetének, Katifnak az ellenőrzéséhez. Jerikó ügyében Rabin eddig nem volt hajlandó nyilatkozni. Időközben Jasszer Arafat és híveinek lemondását követelte a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) Végrehajtó Bizottságának több tagja a testület csütörtöki tuniszi ülésén. Arafatot azzal vádolják, hogy túl sok engedményt tett Izraelnek a közel-keleti béketárgyalások során, és nem tudott úrrá lenni a szervezet égető anyagi gondjain. Névtelenül nyilatkozó PFSZtisztségviselők szerint a VB 18 fós tagságának harmada kész lemondani, ha nem sikerül rábírni Arafatot, hogy távozzon a testület elnöki székéből. A 64 éves palesztin vezető pályafutása során már több vezetési válságot is „túlélt", a mostani azonban - az izraeliarab béketárgyalásokon a vártnál lassúbban jelentkező haladás miatti palesztin csalódottság következtében - minden korábbinál súlyosabb véli az AP. A legutóbbi bírálat azt követően érte Arafatot, hogy a béketárgyalások előmozdítása érdekében javaslatot tett a palesztinok korlátozott önkormányzatára a Gáza-övezetben és Jerikó nyugati felében. A korlátozott önkormányzatot a palesztinok egy része túl kevésnek tartja, s nagyfokú helyi önállóságot akar kiharcolni. A Szuszlov-dosszié Az úgynevezett Szuszlov-dossziét Borisz Jelcin orosz elnök adta át Lech Walesa lengyel államfőnek varsói látogatása alkalmával. Közeleg az izraelipalesztin megegyezés? Arafat lemondását követelik