Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-28 / 200. szám

SZOMBAT, 1993. AUG. 28. • ^ Szökőkutak sirámai BELÜGYEINK 3 • Telefonos rovatunkban is fölpanaszolták már, hogy hoszú ideje néma és száraz a Dugonics téri zenélő szökőkút. Ez az érdeklődés adta az ötletet: nézzünk körül köztéri díszkútjaink háza táján. Kör­sétánkon Kelemen Zsuzsa, a városgondnokság munkatársa kísért el bennünket. Mire ez írás napvilágot lát, már zuhognak a Dugonics téri szökőkút vfzsugarai, s talán éppen az Örömóda hangjai marasztalják a medencénél az arra sétálót. De az is igaz, hogy hosszú időn át csöndes volt a kút, s gyakran még akkor sem zenélt, ha műszaki hiba nem Zenélő számítógép Kéthetenként nagymosás Cipő a medencében gátolta. Utóbbi kényszerhall­gatás oka sokszor az volt, hogy az egyetem előtti, zenés-táncos programok idejére maguk a rendezők kérték a muzsika szüneteltetését. Gyakran szük­ségtelenül hosszú „csöndes pi­henőre" kényszerltették a ku­tat, órákkal a műsorok előtt és után jelölve meg a zeneszünet elejét és végét. Éz is oka volt annak, hogy a vártnál keveseb­bet gyönyörködtedte fülünket a Dugonics téri kút. Ha most hallgatjuk a zenét, nem árt tudnunk, hogy a ko­rábbi kézivezérlésű stúdiómag­netofonok helyett épp a kö­zelmúltban állították munkába a muzsikát, fény- és vízjátékot egyaránt automatikusan irányí­tó számítógépet. A korábbi rendszer (még mindig a mag­nóról beszélünk, a zenélő szö­kőkút ugyanis politika- és párt­semleges!) ugyanis nem volt mentes a zavaroktól: elég volt egy kis feszültségkimaradás, vagy szalagleesés, esetleg a közeli trafó „bezavarása", és már el is némultak a hang­szórók. Persze a korszerűsítés igen sokba került: 437 ezer forintért nézhetjük-hallgat­hatjuk a megújított kutat. A szökőkút rendbentartása viszont ezután is szükségessé teszi, hogy két hetenként 2-3 napot takarításra szánjanak. A vízbe hullott por, falevél, és egyéb természetes szennye­ződés önmagában is elég lenne a leállításhoz - a szökőkutat látogató közönség viszont még ehhez hozzáteszi a maga „em­lékeit": a medencében fürödni vágyók cipőjüket-ruhájukat hagyták a kút alján. A zenélő medence tizen­négy éves. Egyes alkatrészei elkoptak; tavaly szivattyút cseréltek (607 ezer forintért), most a vízjátékot szabályozó pillangószelepeket kellene kicserélni, ehhez viszont - egy árajánlat szerint - 700 ezer forintra lenne szükség. Erre most gondolni sem lehet, ezért a vízjáték csak csökkentett programmal működhet. De más szegedi szökőkutak sincsenek különb helyzetben. A Szent György téri medencé­ben például állandó pancsoló­juk van a környékbeli gyere­keknek. Az anyukák elüldögél­nek a parton, miközben kisebb­nagyobb csemetéik éppen le­törik a medence falára szerelt csövet. (A vízbe dobált tö­ménytelen szemétről már ne is beszéljünk...) Ugyanazt mondhatnánk el az új Hungária Szálló előtti kútról, s a többiekről is: álla­potuk folyamatos védelemért kiált. Valamikor parkőrök vi­gyáztak arra, ami mind­annyiunk gyönyörködtetésére szolgál. Ma is szívesen látnánk őket... Ny. P. • Hétfőtől Ismét „átjárható a Dózsa utca Hétfőn üzemkezdéskor le­zárták a Dózsa utcát. Mint ahogyan arról a Délmagyar­országban többször is beszá­moltunk, a gázvezetécsere miatt feltúrt útszakaszon nem közlekedhettek a járművek, s ez elsősorban a 9-es trolbusz­szal utazókat állította nagy gond elé. A Hont Ferenc utcai végállomástól ugyanis csak a Vár utcáig közlekedett a troli, ott volt ideiglenesen a másik végállomása, s ha a polgár a másik irányba igyekezett, vagyis a Lugas utcába akart el­jutni, akkor a Stefánián sétál­hatott keresztül az új-Hungária előtti megállóba, onnan pedig a trolipótló 9-es autóbusszal tovább a Felsővárosba és Tar­jánba. Cikkünk megjelenése után is több hívást illetve olvasói levelet kaptunk, melyekben szinte kivétel nélkül a nyári „ aszfaltvakondolás" (minő új kifejezés) miatt emelnek pa­naszt a szegediek, de többen kifogásolják az SZKV által foganatosított menetrend változást is. Sérelmezik azt a megoldást, hogy a Vár utcából az utasoknak gyalogolniuk kell a Tisza partig, holott ezt ha­tékonyabban is meg lehetett volna oldani. Egyik olvasónk például ezt írja:,, A mostani szituációról az a véleményem, hogy ha egy fontos útvonalat teljesen lezárnak, akkor a le­hetőségekhez képest gondos­kodni kell annak átmeneti ki­váltásáról. Ennek pedig adva van a lehetősége az Arany Já­nos utca tekintetében, csak átmenetileg kétirányúvá kellett volna tenni és mindkét oldalán megállási tilalmat elrendelni. Ezzel a megoldással a 9-es trolipótlók indulhattak volna a Vár utcából az Arany János utcán át, a Tisza Lajos körútra térve az eredeti útvonalon ha­ladhattak volna, és természete­sen vissza ugyanígy." Egyszó­val a megoldási lehetőségek széles tárházáról szereztünk tudomást az elmúlt napokban, amelyek adott esetben valóban megszívlelendők. A 9-es troli utasainak, leg­alábbis azoknak, akik a Vár utca- Lugas utcai szakaszon akarnak (átszállás nélkül) utazni, hétfőtől megszűnnek a viszontagságaik. És bosszúsá­gaik. Érdeklődésünkre ugyanis a Dégáz illetékese elmondta, hogy a gázvezeté elkészült, most van folyamatban a visz­szatöltés, majd a betonozás és az aszfaltozás következik és a hét első napján várhatólag már ismét közlekednek a járművek a Dózsa utcában. Természete­sen a troli is. Az annyit bírált, szidott Vár utcai kis megálló tehát megszűnik végállomás­nak lenni... K. F. • A Nemzetközi Lakásbérlők Szövetségének (Glasgow a székhelye) stockholmi tagozata tanulmányúton tartózkodik az európai államokban. Tegnap a svéd küldöttség a Magyar La­kásbérlók Egyesületének meg­hívására érkeztek hazánkba, s a délelőtt folyamán Ópuszta­szerre látogatott. A vendégek megtekintették az Emlékpar­kot, majd Szegedre látogattak. Itt a helyi egyesület megbízott elnöke, Vörös Béláné kala­uzolta őket azon a rövid város­nézésen, amelyen mégis­Svéd lakásbérlők Szegeden merkedhettek Szeged neveze­tességeivel. A 26 tagú svéd delegáció ezután Kecskemétre távozott és megbeszélést folytatott a Veszics Ferenc elnök és a Fodorné Piróki Ildikó titkár vezette magyar küldöttséggel. I tJ lőrebocsátom, az olvasó véleményével is számolva: én L—J imádom a magyar adórendszert. Meggyőződésem szerint ugyanis az államhatalom ezen keresztül tarthatja a legbensőségesebb kapcsolatot polgáraival. Közvetve pél­dául az adó remekül próbára teszi az ember tűrőképes­ségét. Tessék csak megpróbálni egy rókáról hét bőrt lehúz­ni. Aligha sikerül. Az emberről viszont akár nyolcat is lehet. Közvetlenül pedig a tisztes polgár jelentős mértékben hozzájárulhat megf elelő kapcsolatok révén a költségvetési hiány csökkentéséhez, s azzal egyidejűleg lenyűgöző isme­retekhez is juthat. Például megtudhatja, mennyit ér az ál­lamnak a polgár aláírása. Mondjuk adva van egy mun­kanélküli fiatalember. Időben és becsületesen kitölti az szja.-bevallást, pontról pontra, tételesen, de nagy igyeke­zetében elfelejti alálrni.Mi történik? Egy bizonyos idő elteltével hívatja a hivatal (APEH). Bűbájos, együttérző hölgy fogadja, figyelmezteti. A munkanélküli bűnbánóan aláír, kedvesen búcsúzik. Két hét múlva kap egy papírt: „ Az aláírás elmulasztásáért - méltányosságból - 500forint­ra megbírságolom." A munkanélküli dalolva fizet ­megtudta, mennyit ér az autogramja ma, 1993-ban Ma­gyarországon. j •_/ rdekesebb eset. Értesítést kapok Szeged Megyei Jogú L—J Város kasszája fölött éberen őrködő jegyzőjétől a gépjárműadó számlaegyenlegéről, miszerint a 2000 forin­tos befizetési kötelezettségemnek eleget tettem, de... való­színűleg 4 napos késéssel. Márpedig ezért 4, azaz négy forint késedelmi pótlékot vagyok köteles megfizetni a mellékelt csekken, 2 héten belül. Bűntudatosan számolok. Mibe kerülhetett a hivatalnak ez az értesítés? Mindent egybevetve legalább 30 forintjába, s ezzel nyilván nőtt a költségvetés hiánya. Csökkentendő a veszteséget, rohanok a postára. Már csak azért is, mert „a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idő­pontjában érvényes jegybanki kamat kétszeresének 365-öd része". Csak egytől félek. Mit szól majd a postáskisasszony, amikor leperkálok neki kettőt a vadonatúj 2 forintosok­ból? Csórónak néz, vagy jót nevet majd? Mindegy. Én csökkentem a deficitet. Osztrák-magyar étterem Koncertek és színpadi műsorok szervezését vállaljuk reprezentatív teraszunkon. Telefon: 312-436 Szeged, Sóhordó u. 18. iÉjplMsiiiiy3ig<tMk idiiip tfjJ st iteiMElgi Padlóburkoló 550 Ft+áfa • Fagyálló padlóburkoló 750 Ft-tól+áfa • Csempe 350 Kt-lól+áfa • Kazettás MODUL-BAU 'M'MI ajtók, tömör és üvegezett O Különleges kivitelű, öntött márvány fürdőszoba-berendezések MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Nyitva tartás: hétköznap 7.30-17, sz.: 8-12 óráig. Embargókárokat térítenek A kormány úgy döntött, hogy a Kis-Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó kárainak rész­leges enyhítésére 235 millió forint vehető igénybe - közölte Juhász Judit kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a szankciók eddig csaknem 800 millió dol­láros közvetlen kárt okoztak az idén a magyar gazdálkodók­nak. A kormány ezenkívül el­fogadta és a parlament elé ter­jeszti a gazdasági kamarákról szóló törvényt. • Az avatóünnepségen - ahol dr. Eke Károly országgyűlési képviselő és Ratkai Imre, a megyei közgyűlés alelnöke vágta el az iskolakapun a nem­zetiszínű szalagot - Belovai Pál polgármester idézte föl rövid beszédben az iskolate­remtés történetét. Emlékezte­tett arra, mekkora volt az ön­erőbe vetett hitük; mint adako­zott a falu népe az iskolai ala­pítványba; hogyan vertek a helybeli munkanélküliek egy­millió forint értékű vályogtég­lát az építéshez; miként pá­lyáztak hozzá közpénzeket, vállaltak tízmilliós OTP-hitelt; végeztek az építkezés során több százezer forint értékű kétkezi munkát köszönömért. S mint lett mindebből Nagy Bálint építészmérnök jól át­gondolt tervei alapján Sipos Mihály építési fővállalkozó irányításával alig egy esztendő alatt 16 millió 176 ezer fo­rintos iskola. Olyan intézmény, amelyben 18 év óta először lesz lehető­ségük otthon, a szülőfaluban tanulni a felsótagozatos dóci • Jövőjében bízva Dóc megépítette iskoláját gyerekeknek is, tizenegy lel­kes, fiatal szaktanár vezeté­sével. Akiknek az ünnepi ese­ményen dr. Eke Károly beszé­dében azt mondta útravaló­ul: „Az a legfontosabb, hogy az életre készítsen fel ez az iskola; olyan legyen, amelyben szép és tiszta marad a szel­lem." Gyulay Endre megyés­püspök ehhez kérte az Ur ál­dását, amikor felszentelte az új iskolát, s ünnepi misét celeb­rált. - Az avatóünnepségen a kisdiákok által szépen előadott műsorban már ez a szellem csillant meg. Kibontakoztatásához a dóci iskolának most még sajnos nincsen meg minden adottsága; felszerelésük hiányos. A Ma­gyar Máltai Szeretetszolgá­lattól kapott Robur kisbusszal egyszerre húsz gyereket tudnak xJwi 1 V V 41 • m 1 Fotó: Somogyi Károlyné Az iskolát Gyulay Endre me­gyéspüspök szentelte föl. (Fo­tó: Somogyi Károlyné) a környező tanyákról' beutaz­tatni az iskolába, és sok se­gítséget kaptak a JATE-től, a baksi szövetkezettől , a Maleb Coop Rt-től is ; de sokminden kellene még. Szemléltető- és tanulókisérleti-eszközök min­denekelőtt. Nincs egyetlen számítógépük sem, pedig szak­tanáraik a felnőtteket is szíve­sen tanítanák a használatára, csakúgy, mint a nyelvekre. Az avatásról tudósító, tizen­nyolc asszony háromnapos ingyenes takarító munkájának nyomán járva a ragyogó dóci iskolában arra gondolt: hama­rost szűnik itt a hiány. Mert azokat, akik annyi jövőbe ve­tett hittel áldattak meg, hogy iskolát építsenek maguknak, támogatni, segíteni fogják. Szabó Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents