Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

4 KRÓNIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. AUG. 2. MIRŐL ÍRT A DM? Jelentős esemény színhelye lesz Ópusztaszer augusztus 18-án. Göncz Árpád köztársasági elnök részvételével ak­kor rendezik meg hazánk 19 megyei önkormányzatának országos gyűlését. A megyei önkormányzatok határozat­képes létszámban lesznek jelen, s a tervek szerint efogad­nak egy közös dokumentumot. Az eseményre készülődve naponta bemutatjuk Magyarország 19 megyéjét. Őrség és vidéke Zala megye Magyarország délnyugati sarkában helyez­kedik el. Dombokkal, völgyek­kel tagolt, szemet gyönyörköd­tető vidék. Területének na­gyobb része a nyugat-magyar­országi peremvidékhez sorol­ható, északkeleten a Dunán­túli-középhegységhez tartozó Keszthelyi-hegység teszi válto­zatossá, délkeleti részét dél-za­lai dombság néven emlegetjük. A 3784 négyzetkilométeres za­lai földön 346 lakott hely van. A 256 önkormányzat területén ma 306 ezer ember él. Városai közül a legnagyobb lélekszámú (65 ezer lakos) Zalaegerszeg megyei jogú város egyúttal megyeszékhely is. Történel­mileg és gazdasági szerepét te­kintve is jelentős Nagykanizsa megyei jogú város (55 ezer la­kos), míg idegenforgalmi szempontból kiemelkedő fon­tosságú a Balaton /óvárosaként számon tartott Keszthely. Zala­szentgrót, Lenti, Letenye és Hévíz a közelmúltban kaptak városi rangot, mellyel fejlődé­sük is felgyorsult. A domborzat erős tagoltsá­gának, a talaj összetételének köszönhető a változatos nö­vénytakaró és a sokszínű zárt erdők. A megye állatvilága ugyancsak gazdag, őz- és vad­disznóállománya gazdasági szempontból is számottevő, a zalai szarvas pedig messze föl­dön híres. Az utóbbi évtizedekben ha­talmas változások következtek be a megye gazdasági szerke­zetében, így a mezőgazdaság mellett egyre jelentősebb sze­repet tölt be az ipar. illetve erő­södik az idegenforgalmi, szol­gáltatási szféra súlya is. A megye jelentős természeti erőforrásokkal rendelkezik. A gazdaság fejlődése szempont­jából döntő fontosságú volt a földben rejlő szénhidrogén­kincs (kőolaj, földgáz) feltárá­sa, mely jelentős hatást gyako­rolt az ipar fejlődésére is, mi­vel magával hozta a kőolaj-fel­dolgozáshoz és szénhidrogén­bányászathoz kapcsolódó gé­pek, berendezések gyártásának kialakulását. A fakitermelés és fafeldolgozóipar ma is jelentős tényezője a megye iparának, melyet a viszonylag nagy volu­menű faexport, illetve két nagy bútorgyár (Zala-, illetve Kani­zsa Bútorgyár), és számos ki­sebb bútoripari szövetkezet, vállalkozás teljesítménye rep­rezentál. A domborzati, geo­lógiai viszonyokból adódóan a megye jelentős agyagvagyon­nal rendelkezik, melynek fel­használása elsősorban a téglai­parban történik, nagyrészt ha­gyományos technológiával. Ki kell emelni még az egyre nö­vekvő exportot bonyolító Zala­kerámia Rt.-1. Az óvodák száma 164, a 137 általános iskolában közel 34 ezer tanulót nevelnek a me­gye pedagógusai. A 25 közép­iskola 15 ezernél több tanulót képez. Egy egyetem, egy főis­kola és egy főiskolai kar képvi­seli a felsőoktatást. Az 1960-as évek elején te­lepedtek le azok a képző- és iparművészek, akik ma is meg­határozó szerepet töltenek be a megye művészeti életében. A néphagyományok őrzése, a tár­gyalkotó népművészet ápolása országosan is kiemelkedő szín­vonalú. A kulturális élet terü­letén jelentős változások tör­téntek. 1982 óta újra van szín­háza Zalának. Az 1965-ben megnyitott za­lakarosi termálvíz komplett gyógyászati szolgáltatásaival méltán népszerű a külföldi tu­risták körében. Ujabban Lenti, Kehidakustány termálfürdői várják a pihenni, gyógyulni vá­gyókat. Zalaegerszeget és vidékét a múzeumok és műemlékek mi­att is érdemes felkeresni. A Göcsej-Hetés-Lenti térséget elsősorban tájképi és néprajzi értékei miatt ajánljuk úticélul. H • A hétvégén Szatymazon megrendezett, mezőgazdasági fórummal összekötött kerté­szeti kiállítás és vásár sok ér­deklődőt vonzott. A szatymazi őszibarack termőtáj újjáélesz­téséhez illett az ünnepélyesség. Szűts László polgármester kö­szöntőjében arra emlékeztetett, hogy a falut a barack tette hí­ressé, s annak idején jómódú­vá. A rendszerváltás, tulajdon­rendezés és a szűkülő piacok idején ez a hírnév kötelez a tal­praállásra. Azt, hogy nem egy község ügye mindez, a művelő­dési ház előtt barackot árusító zákányszéki gazda bizonyítja. A földművelésügyi minisz­tériumot képviselő Medgyasz­szay László államtitkár kiállítá­si megnyitójában és előadásá­ban a gazdaság egy lehetséges kitörési pontjaként értékelte az ittenihez hasonló kezdemé­nyezéseket. Ezen a mostoha homokon a zöldség és gyü­mölcs termesztés hagyománya értékké válhat. Nem tagadta lámpalázát, hisz ismeri ezt a közönséget, amely csak a hiteles szót hajlandó elfogadni, s nem szereti az egy­szer így, másszor úgy beszélő­ket. A mezőgazdaságot a vál­ság szóval nevezte néven, s ki­vételként emlegette a még pros­peráló ágazatokat. Tényképébe a nyolcvanas évek közepén elkezdett támogatás csökkentés éppúgy beletartozott, mint a tartósan nyitva hagyott ag­rárolló, a beszűkült piacok, vagy a korrektséget nélkülöző világpiaci mechanizmus. A tu­• Mezőgazdasági fórum Szatymazon Tájkörzet, fúrott kutakkal lajdonrendezés elhúzódását le­het leginkább számon kérni a ma hatalmon lévőktől. Közel egy évre taksálta azt az időt, ami még ahhoz kell, hogy a kárpótlási földek zöme telek­könyvbe bevezetve kerüljön a tulajdonosokhoz. A márciustól az országban 35 ezer kilométe­res távot teljesített, természeti vagy gazdasági csapások nyo­mán felbukanó államtitkár tel­jesítménye elismerést érdemlő. A helyi gazdakör és az or­szágos szövetség elnöke egy­aránt e társadalmi szerveződés jelentőségérül szólt. Somogyi György a helyi gazdakör vizs­ganapjának nevezte az ese­ményt. Kozma Huba a 20 ezer Fotó: Somogyi Károlyné tagot számláló, újjászervezett mozgalom négy évét a több év­tizeddel ezelőttiekkel vetette össze. A hitelintézet és a han­gya szövetkezet megteremtő­nek ötlete, ha más néven is, is­mét e körből indult. Változó világunk közállapotait a falusi kútfúráshoz hasonlítva megje­gyezte: jó néhány választás el­telik még a „tiszta vízig." A szervezetben szó sincs önelé­gültségről, érzik a veszélyt, hogy az értelmiség bevonása nélkül az eddig megteremtett értékek is szétzilálódhatnak. Farkas Gabriella, az MDF alelnöke a hitelképesség zálo­gaként említett tulajdonrende­zés gyorsítása érdekében to­vábbi kompromisszumokra biztatta a termőföld 80 százalé­kára kiterjedő magyar földre­form szereplőit. Viták és perle­kedések miatt 137 szövetkezet területén nem jelölték még ki a földalapokat. A döntéseket megalapozó termelési biztonság megterem­tésének egyik pillére az agrár­rendtartás. Rieger László, a hi­vatal elnöke a piaci erők egyen­súlyát csak a termelői érdeket megjelenítő terméktanácsok megerősödését követően tudja elképzelni. Nagypál Sándor főtanácsos a takarékszövetkezetek foko­zottabb bevonását ígérte a me­zőgazdasági hitelezésbe. A délutáni szakmai előadá­sok a tájkörzet sajátosságainak megfelelően a gyümölcs-, ezen belül az őszibarack-, a zöldség­és fűszerpaprika-termesztés aktuális kérdéseit vették sorra. Aligha véletlen, hogy az aszály, az öntözés és a növények víz­háztartásának szabályozási le­hetőségei köré csoportosították mondandójukat. A környékbeli tanyákat is bevonó hajtatási, agrotechnikai és fajtakísérleti bemutatók jól kiegészítették a művelődési ház melletti gép, eszköz és ve­tőmag kiállítás látni- vagy el­gondolkodni valóit. T. Sz. I. DÉLMAGYARORSZAG Kéve Ritka eset A szegedi piacon történt meg a napokban, hogy a tanyai magya­rok, mintha csak egyet gondoltak volna, vagy kétszázan, mind al­mával rakták meg a kocsikat és ugy jöttek be a városba. Igen sok alma adódott el, azonban a piac végével nem kellett már senkinek. Pedig olcsóért kínálgatták a ma­gyarok. Egy koronáért kilóját! Ennyiért sem kellett. A magyarok azonban már csak a „böcsülef'-ért sem adták olcsóbban. Mert hát nem lehet olcsóbban adni azt sem, amiből bőségesen adott az Isten, háború van, drágának kell lenni mindennek, az almának is. És a magyarok hazaforditották a szeke­rük rúdját, hazavitték az almát. És otthon, miután lekvárt főzni sem lehetett, hát jólakik belőle a tehén meg a malac... (1918. aug. 2.) DÉLMAGYARORSZAG 50 eve Münchhausen báró, a hazugság Mapoleonja Münchhausen báró először hi­vatalosan Londonban született. Itt adta az első életjelt magáról. Le­galább is az olvasók számára. Né­hány esztendővel később azonban a könyv Kasper kasseli egyetemi tanár kiadásában, németül is meg­jelenik. Hogy ezt a német kiadást az angol után fordította le vagy sem. arra semmiféle bizonyíték nincsen. Kasper egyetemi tanár hires tudósa volt a kasseli egye­temnek ahol történelmet adott elő, meglehetősen türelmetlen és sovi­niszta alapon. Lehet, hogy az an­golnyelvű könyv a kezébe került és felháborodva tapasztalta, hogy egy olyan százszázalékosan német hőst. mint Münchhausen. az ango­lok népszerűsítenek. Ez egyik oka lehetett a német könyv megjelené­sének. A másik eshetőség azt sejteli, hogy Münchhausen kalandos his­tóriáinak szerzője maga Kasper pro­fesszor, aki tanári méltóságával összeegyeztethetetlennek tartotta, hogy hazájában a neve alatt a könyv megjelenjék. De az angol kiadás si­kere ugvlátszik, eloszlatta aggályait s igy 1775-ben megkezdte Münch­hausen németországi hódításait is. Itt a német kiadás előszavában Kasper meglehetősen ügyesen, még csak valószínűsíteni akarja azt. amit később katedrájáról nyíl­tan hirdetett, hogy Münchhausen báró nem költött alak, hanem va­lóban élt. Húsból és vérből szüle­tett, harcolt, csatázott az ellenség­gel és a szélmalmokkal. Kasper szerint Hannoverben jött a világra. Apja bajor kisnemes, aki a lo­vak, a bor és az asszonyok megbe­csülésének művészetére oktatja éleseszü fiát. Hannover akkoriban a békés kereskedők forgalmas, de mégis nyugodt és csendes centru­ma volt, ahol a pirosteritős kocs­maasztalok és a másfélliteres sö­röskancsók már több békés, ne­hézmogásu nemzedéket adtak a birodalomnak. Münchhausen állí­tólag megunta ezt az álmosító jó­létet és fiatalsága forrongó vérével lisztnek csapott fel Braunschweigi Ulrik herceg seregébe. Amikor a herceg a cár látogatására Moszk­vába utazott, magával vitte Münch­hausent is. aki itt találkozott elő­ször a könyvben lejátszódó ka­landjainak a színhelyével. Harmincévi csavargás után Münchhausen Bodenkirchenben telepedett le. Egy kis kastélyt vá­sárolt magának és öreg fejjel elkö­vette életének legveszedelmesebb kalandját. Hetven esztendős korá­ban sem szűnt meg ereiben lobog­ni a vér, feleségül vett egy tizen­nyolc esztendős parasztleányt. (1943. aug. 2.) V£l-MAGnmttnAü 2S éve A gömbölyű bortól a gerinces borig A borkóstolás igen nagy tu­domány. Szakértelmet, egészsé­ges ízlelőszerveket, jó szaglást kíván, de nem utolsó sorban megfelelő szókincset is a kóstolt bor tulajdonságainak jellemzé­sére. A borkóstolók, borbírálók sokféle jelzővel illetik bírálatuk / Érdemes egynéhány jelzőt el­sorolni a borbírálatok gazdag szaknyelvéből. A legegyszerűbb minősítésen kivül. mint például édeskés, ne­héz, savas stb., gyakoriak a kö­vetkező jelzők: gazdag, gerinces, gömbölyű (kerek), hosszú, kész, nyújtott, sőt nyúzott, esetleg szú­rós (ecetes ízű), kemény, testes, rövid, elegáns. Ami a szint illeti. az lehet például pirkadt is, ha sárga és piros színárnyalatok ke­verednek a borban. Poros a bor, ha porszemcseszerű zavarosító anyagok lebegnek a pohárban. Lehet a bor kövér is, és ez igen kívánatos „komplex" tulaj­donság. A kövér bor a szakköny­vek leírása szerint testes és telt ízű, olajos és többnyire édes. Amióta a régészek értesültek erről a magyarországi „leletről", szinte pillanatokra sem szűnik a külföldi, főleg amerikai múzeu­mok ostroma, de jelenlegi tulaj­donosa nem akar megválni a csaknem száz éves könyvtől. (1968. aug. 2.) SZEGED, DOROZSMAI UT 5-7 BIZTOS ALAP, ÉPÍTHET RÁNK! • Betoneladás: 326-858. • Áruház: 326-735. D Betonacél-értékesítés: 326-903. I ELSŐ BETON fi Betonelemek: 326-903. PROGRAMAJÁNLAT A „Marxim" nemzetközi híre Elindult a nemzetközi hír útján a budapesti „Marxim" bár: terjedelmes riportban szá­mol be róla vasárnapi számá­ban a La Croix, a katolikus irányzatú francia napilap. A Ganz gyár egyik épületében OLCSÓ HOLMIT! HOL? MIT? ,, BENNE VANI ml filléres megnyílt étkező és bár, - amely­nek különlegessége az, hogy a múlt rendszer jelképeit hasz­nálja fel tréfásan a vendégek szórakoztatására, - a lap buda­pesti tudósítója, Florence La Bruyere szerint nemcsak a kör­nyék lakói, hanem a művészek és a diákok között is népszerű és virágzóan működik, sőt tu­lajdonosa már országos hálózat kialakításán gondolkodik. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Szeged, Tisza Lajos krt. 2—4.) dr. Bálint János ingyenes jogi tanácsadást tart az 1. emelet 123-as szobában, 15-16 óra között. HOLNAP KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője 16-18 óráig fogadóórát tart a vízművek Tisza Lajos körúti székházában. Koronás cigánykirályok vetélkedése Románia két cigánykirályá­nak vetélkedése élesebbé vált a koronák körüli harccal - írja az AP amerikai hírügynökség. Ju­lián, „minden cigányok császá­ra" 87 ezer dollárra biztosította aranyból készült fejékét - kö­zölte az Evenimentul Zilei cí­mű lap. A koronát 100 gyé­mánt és rubint díszíti. Értéké­vel való dicsekedés egyenes válasz volt Cioabának, aki „min­den cigányok királyának" ne­vezi magát. Mindkét „uralkko­dó" rezidenciája Szebenben (Sibiu) van. Cioaba szeptem­berben történt megkoronázása alkalmával büszkélkedve kö­zölte, hogy 24 karátos aranyból készült koronája csaknem 2 ki­logrammot nyom. A vetélkedés alapja az, hogy mindketten azt állítják: a vilá­gon élő 70 millió cigány felett uralkodnak. Julián augusztus 8-ra tervezi megkoronáztatását, ugyancsak Szebenben. Cioabát azonban az ENSZ-ben a világ cigányainak képviselőjeként tartják számon. Á vetélkedés annak ellenére öltött éles formát, hogy Cioaba lányát, Luciát feleségül vette Julián hasonló nevű legidősebb fia. Egy 1992 januárjában meg­ejtett számlálás szerint Románi­ában 409 ezer cigány él, s ezzel a magyarok után a legna­gyobb nemzetiségnek számíta­nak. DM MA A SZÁSZCSÁVÁSI DA­LÁRDA (Erdély) ad koncertet 19 órai kezdettel a tápéi római katolikus templomban. VÁROSNÉZÉS PANO­RÁMA autóbuszon, idegen­vezetővel. A busz a Klauzál térről indul 10-18 óra között, óránként. HOLNAP VAKÁCIÓ AKCIÓ A ROMÁN CEMENT 350 ppc 10 600 Ft/q áfával 580 Ft/q 10 q-tól felrakva. Rókusi pályaudvaron (nem a Tüzép-telepen!) Érd.: 491-030 Juhász Gyula Művelődési Köz­pontban 9 órától a Macskafogó című magyar rajzfilmet, az if­júsági házban A suszter manói. Pöttöm Panna című filmeket 10 órától vetítik a gyerekek­nek. INGYENES JOGSE­GÉLYSZOLGÁLAT műkö­dik az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Szolgálatnál (Arany J. u. 7., tel.: 480-166/154), 14-16 óra között. Cégfeliratok, épületfeliratozási rendszerek, műanyagból, plexi­ből, rézből, fémből KÖMMERLING lemezek külön­böző színben és vastagságban. I_p IJ '•SJS'T'íT gí ar*rati 1064 Budapest, Izabella utca 80. Telefon: 131-2114 Tel./fax: 131-5347.

Next

/
Thumbnails
Contents