Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-19 / 193. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. AUG. 19. Mindennek Anonymus az oka. Béla király egykori jegyzője, a legnagyobb valószínűség szerint 1210 körül vetette papírra Gesta Hungarorum című munkáját, összefoglalva a honfoglalás óta eltelt mintegy 310 esztendő históriáját. Azt mondja a történész, akkora idő ez, mintha valaki ma Thököly Imréről, vagy Buda török alóli felszabadulásáról írna. Csakhogy a mai tudós rendelkezésére állnának a könyvtárak, levéltárak, szakkatalógusok és sorolhatnánk, Anonymusnak azonban legfőbb forrásai a magyarság tudatában rögzült legendák lehettek. Csoda-e, ha a mai történettudomány megállapításai és a Gesta Hungarorum sorai nem mindig kvadrálnak. Egy tény: Anonymus munkájának 40. passzusa évszázadokra meghatározta és valószínűleg meghatározza még hosszú ideig Ópusztaszer helyét és szerepét a magyarság történetében: „A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvély tónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény erdő mellett 34 napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának. Majd a vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvélytótól Alpár homokjáig. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia Ete sok szlovént (azaz szlávot) gyűjtött össze, s Alpár vára meg a Bód-rév között igen erős földvárat épített, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveztek." • Volt ez a szeri puszta búcsújáróhely, a nemzeti gondolat erőszakolt bölcsőhelye, volt munkás-paraszt-értelmiségi találkozók csinnadrattás színtere, a 45-ös földosztás propagandisztikus terepe, volt a szittya kongresszus színpada, és vagy három évtizede turistaparadicsom. Ópusztaszer köré legendákat szőtt a népi emlékezet. Szinte minden kor igyekezett kihasználni, kiaknázni azokat a lehetőségeket, amelyeket beleszoríthatott az Ópusztaszer feliratú skatulyába. Mindenesetre Vörösmartytól Adyig, Juhász Gyulától Erdei Ferencig a magyar szellemi élet kiválóságai próbálták megkeresni helyét és szerepét. Tény, hogy ez a teriilet alkalmas a legendaszövésre. Az alföldi sík mező, az egykor Tisza-járta árterek, a füzesek, akácosok és fenyvesek bokrainak változása, az árvalányhajak, gólyahírek és a közeli Fehér-tó madárrezervátuma mind-mind segíti a legendák születését. A föld vallomása Ópusztaszer újkori kultuszát Erdei Ferenc Város és vidéke címú munkájával indította el, ő alapította meg az Ópusztaszeri Országos Emlékbizottságot, s éveken át lokálpatrióta igyekezettel munkálkodott egy nagy formátumú program kidolgozásán. Az Árpád-emlékmú környékén a '70-es évek elején újraindult az élet. Régészek kezdték vallatni a rétegeket, és Trogmayer Ottó vezetésével a korábbi feltárások helyén egyre mélyebbre haladva, újabb és újabb meglepetésekkel találkoztak. Kiderült, hogy egymás alatt három különböző templomtípus összesen nyolc periódusa különíthető el. A legrégebbi egyhajós körtemplom volt, majd ennek túzpusztulása után emelték azt a hazánkban eddig egyedülálló templomot, amelyet Szent Gallen-i típusúnak neveznek. Csodával határos módon megmaradt ugyanis egy 820-ban készült középkori tervrajz, amely a Szent Gallen-i apát kérésére készíttetett. Ennek szinte minden részlete megegyezik a szeri alapfalakkal. Később ezt a templomot továbbépítették, majd minden valószínűség szerint leégett. Az újjáépítés során hasonló templomot emeltek, amelyet később árokkal vettek körül, hozzá kolostort toldottak - erőd templommá alakították át. A régészek szerint ennek pusztulása a tatárjárás szomorú emléke. Mindezeket bizonyítják a templomok körül feltárt sírok leletei. Hogy a honfoglalás idején is létezett itt templom, bizonyítja, hogy az ásatási területtől néhány száz méterre kánk megítélése nagyon szigorú, de remélhetőleg az idő múltával objektív véleményt hallhatunk majd ... szándékunk az, hogy 1995. augusztus 20ára a képet átadjuk a magyar társadalomnak. Ez a nap a mi közös ünnepünk lesz." Élő skanzen A nemzeti emlékpark programjának jelentős része a szabadtéri néprajzi gyűjtemény ma is gazdagodó területe. Ez hazánk legfiatalabb regionális szabadtéri múzeuma. Külön érdekessége, hogy egyes objektumait a megye városai, települései ajándékozták az emlékparknak. A falusi utcában már megtalálható a szegedi tanya, a szentesi tanya, a csongrádi halászház, a vásárhelyi olvasókör, az árpádhalmi iskola, a mátyáshalmi kézműves múhelyegyüttes és kocsigyűjtemény, a makói parasztház, az alsóvárosi paprikásház, a szatócsbolt, a pékműhely, a községháza a postával, a szélmalom és a mezőgazdasági gépgyújtemény. Mindegyik eredeti berendezéssel, teljes tárgyegyüttessel, élő környezettel. A magyarság jelképe Valószínű, Anonymus becsapott bennünket. De jó, hogy így tette. Ópusztaszer ma a magyarság egyik legjelentősebb szimbóluma, történelmi folytonosságunk jelképe. Az itt alakuló, gazdagodó nemzeti emlékpark és idegenforgalmi centrum összekötő kapocs lehet a világ magyarsága számára. Lehet, hogy a tudomány igazsága és a nép lelkének, gondolkodásának legendateremtő ereje ellent mond egymásnak - de ez nem baj. Szükségünk van a tudomány hiteles dokumentumaira éppúgy, mint a nemzetet összetartó kovászra. Ez a hely pedig alkalmas erre. Különösen emelkedik presztízse a honfoglalás 1100. évfordulójához közeledve, s az Expo befogadó szándékait ismerve. Nem véletlenül nyilatkozta nemrégiben az Emlékbizottság elnöke, Szűrös Mátyás: „Egy biztos, a mai feladatainkat egy modern és felszabadult társadalom, a XX. századvégi szabad és független jogállami Magyarország felépítése érdekében csak demokratikus úton és az európaiság szellemében lehet és szabad megoldani. Ópusztaszer szelleme egyre inkább kihat az ország népére, s a távoli tájakon élőkra is. Azt sugallja: összetartozik a magyarság, bárhol is éljen a világon." T. L. Fotó: Gyenes Kálmán „Ó szeri puszta: szabad ás örök...'' megtalálták egy honfoglaló harcos sírját. Az ásatások ma is folytatódnak, mind jelentősebbek Nagyszörváros régészeti leletei, s a közeljövőben rekonstruálnak egy korabeli házat is. Vízözön helyett honfoglalás Amikor Feszty Árpád felesége, Jókai Róza meglátta a Belgiumból érkezett 115 méter hosszú és 8 méter szélességűre szőtt vásznat körben kifeszítve, fehérre alapozva, ájultan rogyott össze. Erre a hatalmas felületre került az ország máig egyetlen körképe, A magyarok bejövetele. A körkép-kultusz az elmúlt évszázad utolsó harmadában elárasztotta a világot, Pálya Celesztin, Vágó Pál - éjt nappallá téve dolgoztak, vödörszámra itták a feketekávét, s Dankó Pista zenéjével riogatták az álmot. A Vasárnapi Újság 1894. évi 19. számában írta meg a szenzációs hírt: „Hosszú, gondos és nehéz munka után elkészült immár a honfoglalásra vonatkozó nagy körkép ... nagyságára nézve tájékoztatásul szolgálnak a következő adatok. Magának a tulajdonképpeni képnek a magassága 15 méter, tehát akkora, mint egy háromemeletes ház, vagy mint egy kisebb falusi torony; hossza pedig 115 méter, minélfogva a kép terjedelme nem kevesebb, mint 1725 négyzetméter, vagyis mint egy másfél vékás terület, ami szegény zsellérembernél egész kis birtok..." nem véletlen, hogy a millenniumra készülődő hangulatban Feszty párizsi útjának élményei támogatókra találtak. A vízözön bibliai legendáját szerette volna hatalmas panorámaképben megörökíteni, apósa, Jókai Mór viszont rávette, a honfoglalás ezredik évfordulójára készülődve, fesse meg a magyarok bejövetelét. Feszty a hitelességre törekedve „...hónapokat töltött Munkácson, könyvtárakat böngészett át, orosz tudósokkal levelezett, Kis-Azsiából hozatott képeket, ruhákat, fényképezett földvárakat, készített olaj-, pasztell-, akvarell- és szénvázlatokat." A mű nem készült el az ezeréves eseményekre, pedig barátaival és munkatársaival - 'Újváry Ignác, Mednyánszky László, Spányi Béla, Olgyai Ferenc, A Feszty-körkép születése óta rengeteg kalandot élt át, mígnem 1974-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeumba került. Restaurálása regénybe illő külön történet. Az viszont tény, hogy egy pályázat nyomán 1991. június l-jén írta alá a restaurálás munkálatairól szóló szerződést a lengyel Ars Antiqua restaurátor szövetkezet. Mint Henryk Lipowicz, a munkákat irányító vezető elmondta, a legjobban képzett, tapasztalt restaurátorokat hoztak Ópusztaszerre, a világon legjobb anyagokat és legkorszerűbb technológiát alkalmaznak. Nemrégiben került végleges helyére - a sajtó nyilvánossága előtt - a körkép egyik legreprezentánsabb része, az Árpádot és vezéreit ábrázoló képszelet. „ Tudjuk, hogy mun-