Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-18 / 192. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1993. AUG. 18. Hyundai Porter Egy univerzális kisteherautó A küzdelem egyik jeles bajnoka a távol-keleti harcmű­vészet kitűnő képviselője, a Hyundai. A személyautók kö­zött csendes, de osztatlan sikert aratott márka idén nyáron jelent meg a magyar piacon, s nem is akárhogyan: egész Európában elsőként nálunk kaphatóak a nyugaton csak októberben megjelenő Hyundai kisteherautók, mikrobuszok és zárt szállítójárművek - a Cél Motors hálózatában. Az induló kínálatban kizárólag takarékos dízelmotorral szerelt típusokat ajánl a Cél Motors: a kisteher­autó-változatok Porter, a zárt és ablakos áruszállítók és a 12 személyes minibusz Grace névvel kerül forgalomba. Ez utóbbit egyébként felár nélkül lehet metálfényezéssel is ren­delni. A Porter, vagyis az egy­tonnás, platós kisteherautó nem tagadja meg ősét, a Mitsu­bishit. Az elegancia - lalán szokatlan, de helyénvaló kife­jezés ez ennél a kisteherautó­nál - és az emberközpontúság első pillantásra látszik. A vezetőfülke - jellegzetesen „személykocsis", kényelmes, csendes és rendkívül gazdagon felszerelt. Az autóval - most alapáron - együtt adott extrák, az elektromos ablakemelő, a rádió, a szervokormány a vezető kényelmét szolgálják. A fémrészek ki- és eldolgozása szintén személyautós, a meg­Van egy szállítójármű-kategória, amelyről meglehetősen ritkán beszélünk - ez a kisteherautó. A 80-as évek közepéig szinte kizárólag a szocialista országok gyártmányai voltak jelen a kínálatban, s a nem éppen virágzó állami vállalatok később sem igen gondolhattak a Barkasok, Nysak lecserélésére. A kelet-európai utánpótlás megszűntével megjelentek ugyan a korszerű szállítójárművek, de igencsak borsos áruk miatt a kis teherautók piaca csak mostanra látszik élénkülni, s azonnal éles piaci verseny alakult ki. felelő arányú plüss-műanyag összeállítástól is otthonosnak mondható e Hyundai vezető­fülkéje. Egyébként a Porter többféle fülkevariációban is kapható, például a Double Cab hatszemélyes. Igaz, ilyenkor rövidül a rakodótér, de hát a változatos felépítmények épp azt szolgálják, hogy találja meg a munkájának leginkább megfelelő haszonjárművet. A messzire kinyúló tükör­kombinációk már a vezetés­biztonság tárgykörbe tartoz­nak, együtt azzal a speciális berendezéssel, amit LSD-nek hívnak, de szerencsére a Lim­ited Slip Diferential-t jelenti, és a gyakorlatban az erő egyenletes elosztását segíti elő a hátsó tengelyen. Ugyan a felépítmény klasszikusan te­herautós, vagyis alvázkeret, kardántengely, tehát hátsóke­rékhajtás, de elöl tárcsafék, hátul dobfék fogja a kocsit. Ötfokozatú, teherautós áttételű váltómű és nem utolsósorban a 73 lóerős dízelmotor jellemzi a Portért. Természetesen megha­tározó a rakfelület, amely 2775 mm hosszú, 1590 mm széles és 700 mm magas. Három oldalra nyitható, az oldalfalat lent, oldalt kis gumibakok védik a verődéstől a karosszériát, ügyes fellépőt is szerkesztettek a plató és a fülke találkozásá­hoz. Ami szokatlan talán, az a nagyméretű - dízelhez való ­akkumulátor elhelyezése. Nem ergonómiai szempontból lehet kötözködni a hellyel: egysze­rűen arról van szó, hogy onnan könnyen lába kel. A Hyundai Porternek van még egy, szinte verhetetlen trükkje, a bizonyos távol-keleti harcművészet tárgykörből, ez pedig a nyomott ár. Az alap­Porter, a mindenféle extrákkal 1 millió 182 ezer Ft + áfa, és a kettős kabinos sem drágább az I millió 360 ezer Ft + áfa árnál. Még egy fontos adat: a Hyundai Porter és Grace modellek 1+2 év garanciával kínálják magukat a Cél Motors dealereinél. Próbanapló Motor: négyhengeres, soros, folyadékhűtéses dízel­motor. Összlökettérfogat: 2476 ccm. Legnagyobb teljesítmény: 73 LE, 422/min. Hátsókerékhajtás, acél alvázkeret. Hossza: 4605 mm, szélessége: 1690 mm, magassága 1890 mm. Tengelytáv: 2350 mm. Ötfokozatú, szinkronizált váltómű. Önsúly: 1315 kg. Teherbírás: 1000 kg Legnagyobb sebesség: 128 km/h. Pót-kár-pótlás A rendszerváltozást követő első parlamenti ciklus látha­tóan (látszólag?) a kárpótlások jegyében telik. Ahhoz sem kell túlzott látnoki képesség, hogy bármilyen legyen is a válasz­tások utáni új hatalmi felállás, a folyamat időbeni elhúzódása miatt a kárpótlás érdemi ré­szének számláját akkor kell fizetni. Az eddigi törvények alapján 220 milliárd forinttal járhatnak jegyben az érintettek. Több módosítás várható még, hogy a kárpótoltak köre a mél­tányosság mentén kikereked­jék. A feltételezett végszámla így mindenképp 250 milliárd forint fölé nőhet. Ehhez képest elgondolkodtató, hogy még csak 60 milliárdnyi jegyet kaptak kézhez a kárvallottak, akik eddig csak 5 milliárd forintot költöttek el belőle, s a privatizációba beforgatott rész nem több 2 milliárdnál. A megvásárolható, s kívánatossá tett állami vagyon kínálatát , nagyságrendileg kell althoz növelni, hogy a jegyek eddig is mérsékelt szabadpiaci árfo­lyama ne zuhanjon beláthatat­lan mélységekbe. T. Sz. I. Szabad az export-import, de •ii A gazdaság minden résztvevője örült, amikor a külkereskedelmet liberalizálták, felszabadították és azt mondták, hogy ma bárki foglalkozhat export-import tevékenységgel Csak aztán kiderült, hogy vannak termékek, akciók, amelyekhez bizony még mindig engedély kell. Hogyan működik ez most az agrárpiaci rendtartás törvényének tükrében? - Az export-engedélyezés célja elsősorban az, hogy a belső piac termékellátását biztosítsuk, míg az import­engedélyezésnél az elsőrendű cél az, hogy a belső hazai ter­melést védjük meg a külföldi, nagyon olcsó, sokszor dömping­árukkal szemben. A nemzet­közi kötelezettségeinknek megfelelően is több esetben szükséges ezt alkalmazni ­válaszolta Rieger László, az FM agrárrendtartási hivatalá­nak vezetője. - Annak, aki ilyen tevékeny­séggel foglalkozik, mielőtt bármibe belekezdene, például nagyobb árukészlet felhalmo­zásába, jó lenne tudnia, hogy tilalom vagy engedélyezési kötelezettség nem terheli-e az általa áhított árucikket. - Minden évben felülvizs­gáljuk az engedélyezett termé­kek körét és megvizsgáljuk, hogy melyek azok a piacok, ahol liberalizálni lehet, köny­nyebben lehet kivinni illetve behozni bizonyos termékeket. Ebben az átalakuló világban erre nagyon kell ügyelnünk, védenünk kell a hazai terme­lést. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere adja ki minden évben az engedély­köteles termékek listáját, tehát arra kérünk minden termelőt, hogy ezt a rendeletet ismerje. Az. agrárpiaci rendtartási hiva­tal készségesen ad információt, úgyszintén a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Miniszté­riumának az engedélyezési főosztályán kaphatnak kérdé­seikre választ. Daciák Argentínába Románia 10 ezer Dacia típusú személygépkocsit fog exportálni Argentínába egy múlt hónapban aláírt szerződés alapján - jelentette be nemré­giben a román kereskedelmi minisztérium. Az autók vétel­ára összesen 37 millió dollár. Az üzletet akkor kötötték, amikor román üzletemberek a közelmúltban 10 napos látoga­tást tettek négy latin-amerikai országban Iliescu elnök kísére­tében. Egyébként a látogatás alkalmával 208 millió dolláros üzletet kötöttek dél-amerikai partnereikkel. / •• Az ASZ „üti" az A VU-t? A vagyonügynökség nehezen tanul! Az Állami Számvevőszék szerint az Állami Vagyonkezelő Rt.-t pénzügyi veszélyhelyzet fenyegeti, miközben még az indulás nehézségeivel küzd. Ez annak a következménye, hogy az Állami Vagyügynökségtől azÁV Rt. felállása óta sem kapta meg azokat a pénzeszközöket, amelyek működéséhez mindenképpen szükségesek. Ezen túl az ÁV Rt. máris az erejét jóval meghaladó garanciavállalásokat tett. Az ÁSZ vizsgálata súlyos hiányosságokat tárt fel mind az Á VÜ, mind azAV Rt. információs rendszerét illetően. Az állam tulajdonosi érdekeit megtestesítő két szervezet gyakorlatilag nem tudja, mekkora vagyon fölött rendelkezik - összegezte kritikáját nemrégiben Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke. Az ASZ elnöke megállapí­totta: az ÁV Rt. működését ellentmondásos helyzetben folytatja. Nagy összegű költségvetési befizetéseket várt rajta keresztül a kormány a hozzá tartozó stratégiailag fontos vállalatoktól és pénzin­tézetektől. Ugyanakkor azt is elvárják a szervezettől, hogy e cégek privatizációjára pénz­ügyi helyzük feljavítása után kerüljön sor. Az ÁVÜ pedig ­az ÁSZ elnöke szerint - ad­digra „tanulja meg", hogy mi­képpen kell privatizálni, ami­kor már gyakorlatilag befeje­ződik a privatizációs folyamat. Kovács Árpád igazgató a két számvevőszéki vizsgálat részletes megállapításait ismer­tette: az AV Rt.-nél a mai napig hiányzik a tulajdonosi irányí­táshoz szükséges jóváhagyott üzleti terv, privatizációs stra­tégia. így nem állapítható meg, hogy realizálódik-e majd a költségvetési törvényben előírt bevétel. A vagyonkezelő szer­vezetnél nem készítettek rész­letes pénzügyi likviditási ter­vet. Az ÁSZ igazgatója szerint mind az 1993-ra szóló eredeti törvényben, mind a pótköltség­vetési törvényben lényegesen több bevételt írtak elő az ÁV Rt. számára, mint amennyit a szervezet teljesíteni tud. Az eddig befolyt mintegy 3 mil­liárd forintos osztalékbevétel az eredeti 93-as költségvetési törvényben előirányzott 14 milliárd forintnak csupán 23 százaléka. Sőt a pótköltségve­tésben elfogadott 5 milliárd forintnak is csupán 63 száza­léka az osztalékbevétel. Az ÁV Rt. csak az egyhatodát tudta beszedni az állami vállalatok­tól tulajdonába utalt banki részvények után járó oszta­léknak. A pénzügyi terv hiánya mi­att a garanciavállalások máris 6 milliárd forint összegre rúg­nak, és ez a pénzügyi tétel a ta­nácsadói kiadásokra tervezett 5 milliárd forinttal, valamint más irányú csaknem 3 milliárd fo­rintos kötelezettségvállalással együtt meghaladja a szervezet rendelkezésére álló pénzügyi keretet. Az Állami Vagyonügynök­ség ellenőrzése során az ÁSZ kritikát fogalmazott meg a kor­mány és az Országgyűlés szá­mára is. Az ÁVÜ tevékeny­ségét befolyásoló „Vagyonpo­litikai irányelveket" a Parla­Szenzációs ZANUSSI hűtővásár! A legkedvezőbb áron! 5°/o árengedmény amíg a készlet tart! Szeged, Tisza L. krt. 42. Tel.: (62) 322-786 ment csupán tavaly október végén fogadta el és azt az ÁVÜ kénytelen volt vissza­menőleges hatállyal alkalmaz­ni. Ezért az ÁSZ javasolja a kormánynak, hogy a „ Vagyon­politikai Irányelveket" az éves költségvetéssel egyidejűleg terjessze elfogadásra az Or­szággyűlés elé. Kovács Árpád hangsúlyozta: miközben a privatizációs folyamat gyakor­latilag nem gyorsult fel, a tanácsadói dijak két és fél­szeres növekedése az elmúlt év során jóval meghaladta a pri­vatizációs bevételek emelke­dését. Az ÁVÜ is nagy össze­gű - mintegy 24 milliárd fo­rintos - állami garanciát vállalt a privatizáció során. Sőt, azt a törvényellenes gyakorlatot is folytatták egészen 1993 első negyedév végéig, hogy az 500 millió forintot meg nem haladó garanciavállalások esetében az ÁVÜ nem kérte a Pénzügy­minisztérium engedélyét. Az ÁSZ-igazgató bírálta azt is, hogy a privatizációs bevételek­ből tavaly csupán 1,7 milliárd forint körüli összeget forgattak vissza munkahelyteremtő be­ruházásokra. Az információs rendszer hiányosságai súlyos gondokat mutatnak: nem tudható, ho­gyan aránylanak a zárt és nyílt privatizációs pályázatok egy­máshoz, mekkora ténylegesen az ÁVÜ tulajdonában lévő va­gyon, mekkora az átalakult cé­gek könyv szerinti vagyona átalakulás előtt és után. Nem követhető nyomon az esetleges tulajdonváltás, a cégekben lévő kereszttulajdonlás. Az infor­mációs rendszer hiányosságai végső soron akadályt gördíte­nek a társadalombiztosításnak szánt mintegy 300 milliárd fo­rintos állami vagyon átadása elé is. Az ÁSZ-vizsgálat feltárta azt is, hogy az AVÜ-nél nem vették figyelembe az Európai Közösségek PHARE-program­jából származó forrásokat a működési költségek meghatá­rozásánál. Emiatt az ÁSZ javasolta, hogy az illetékes minisztériumok rendezzék a PHARE-támogatások igény­bevételével kapcsolatos áfa­visszatérítéseket, másrészt az ÁVÜ költségvetésének terve­zésekor számoljanak a PHA­RE-támogatás révén rendelke­zésre álló pénzeszközökkel. Targoncavezetőket és targoncavezetői vizsgával rendelkező raktári árukiadókat keres élelmiszeripari rt. „Megbízható 3097/12" jeligére a Sajtóházba.

Next

/
Thumbnails
Contents