Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-18 / 192. szám

A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE Új civil kezdeményezés Szegeden Munkát kínálnak fiataloknak Az Állás-Pont a napokban kezdte szervezni az első tanfolyamait azoknak a fiataloknak a részére, akik komoly szándékkal maguk is készek tenni azért, hogy dolgozhassanak. Augusztus 27-ig lehet jelentkezni a ligánál, vagy a Work Munkaközvetítő Irodában (Szeged, Kálvária sgt. 4. telefon: 310-944) az első két tanfolyamra, amelyek szeptemberben kezdődnek. Méghozzá igen alapos felkészítést adva. Az építőipari szaknyelvi tanfolyamon napi ötórás képzéssel összesen 400 órában alapoznak meg német nyelvtudást, amivel németországi munkalehetőségekhez juttatják az építőipari szakképesítést már megszerzett ifjakat. Aki most még nem tud németül, az is jelentkezhet. A másik tanfolyamra, a háztartási ismereteket és gyermekfelügyeletet, a gondozást oktatóra jelentkezőknek azonban legalább alapfokú angol nyelvtudással kell rendelkezniük. Ők az alapokhoz plusz 100 órás angol nyelvi képzést kapnak, és 200 órában speciális szakismereteket, amiknek Civil kezdeményezésű egyesület alakult Szegeden azért, hogy a pályakezdő fiatalok életkezdését, foglalkoztatását elősegítsék. Az Állás-Pont Állásteremtő Fiatalok Öntevékeny Ligája alapítói a segítségnyújtást morális indíttatásból vállalják: hogy az állástalan pályakezdők kiszolgáltatottsága, esélytelenség érzése csökkenjen, hogy ígéretek helyett konkrét lehetőségeket kapjanak. Munkára való felkészítésükhöz, elhelyezésük szervezéséhez - az egyesület életrehívói szándékainak elismeréseként - a Miniszterelnöki Hivatal Ifjúságkoordinációs Titkársága Mentor Projektjének keretéből egymillió forintos támogatást adott. elsajátítása után Angliában állhatnak munkába a jövő év elején. Mint dr. Szilágyi Jánostól, az egyesület elnökétől megtudtuk, a tanfolyamok ingyenesek. Az Állás-Pont pedig továbbiakat is tervez. A fiatalokkal többféle módon kívánnak törődni. A Szakszervezetek Könyvtárától már eddig is sok segítséget kaptak, s mint Nóvák Ákos igazgató elmondta, továbbra is „bázist" szeretnének nyújtani. Azzal is például, hogy a Mérnöki Kamara hozzájuk kerülő szakkönyveit a fiatalok rendelkezésére bocsátják. Civil inkubátorházat szeretnének létrehozni, befogadják a munka nélküli fiatalokat is. Sőt, szerveznek számukra könyvtárhasználati oktatást, megtanítják majd arra őket, mint kell kezelni egy információs tárat a jövő szakembereinek. Az Állás-Pont álláspontján van a Csongrád Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara is, segíti a kezdeményezést, amelynek lelkes szervezői közé - jellemzően a civil szerveződésekre - különböző foglalkozású, hivatású ismert szegedi személyiségek tartoznak, például dr. Horváth Károly ügyvéd, Szűcsné dr. Dobos Katalin főiskolai tanár, Kátóné Huszta Edit hitoktató, Kabódi Istvánné oktatásszervező. Készek mindent megtenni, hogy megkönnyítsék a fiatalok életkezdését. A tanfolyamok, az elhelyezés mellett vállalják pszichológiai szolgálat működtetését, adnak jogi és életvezetési tanácsokat, lesz klubjuk. S remélik, lesz jó együttműködésük a megyei munkaügyi központtal, amelyhez már eljuttatták erre vonatkozó elképzeléseiket. Hogy minél többet, s minél hathatósabban tehessenek azért, hogy a pályakezdők munkát, életcélt találjanak; s kevesebb legyen a reményvesztett, kallódó fiatal, kevesebben kerüljenek hátrányos helyzetbe. - Szándékaik megvalósításához minden segítséget szívesen fogadnak. Szabó Magdolna Uborka Azt mondja a kollégám, az uborka a legnagyobb üzlet: háromszáz forinttal kimegy a piacra, s kap érte annyi savanyítani valót, hogy megszakad mire hazaviszi. Egyszóval szezonja van az idén az uborkának. No, nem uborkaszezon - ne tessék a két fogalmat összetéveszteni. Hol vannak már azok a nehéz idők, amikor nyáron azon törte a fejét szerkesztő és újságíró, miről is hozzanak htrt a hatalmas uborkaszezon kellős közepén. Nálunk ma már mindig történik valami, még a rekkenő hőségben is. Egyedül az infláció tartja magát a nyári ubrokaszezonhoz, mint az ki is derül egyik híradásunkból. Hiába, az áremelkedés makacs, mint az öszvér. A gazdaságban azonban ha lassan is, de változnak a dolgok. Azon kapom mostanság magam, ha mestert keresek valamihez, hogy itt is, ott is kiírják a cégek kapujára: ettőleddig az egész üzem szabadságon van. Micsoda nyugati stíl? Nyáron a munkások nyaralnak, közben a gépeket ügyes kezű karbantartók rendbe rakják. Mire véget ér a nyár, mehet a termelés tovább, zökkenők nélkül. Mindez persze még csak a maszek világra igaz. Az „államiban" ma is megengedhetik maguknak a cégek, hogy év közben is leleálljanak - javítgatni. Ott még belefér a veszteséglistába egy kis leállás. Találkoztam olyan céggel is, ahol azért írták ki az irodakapura, hogy szabadságra ment a káefté, mert a becsukott rácsok mögött legalább nyugodtan dolgozhatnak az alkalmazottak. Változik a világ, nem is olyan régen sokan még azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy dolgoznak és közben pihentek. Most meg éppen fordítva: a pihenés leple alatt igyekeznek gyorsan elvégezni az év közben felszaporodott tennivalókat. Messzire kanyarodtunk az uborkától. Ideje visszatérni oda, ahonnan elindultunk. Erről jut eszembe, lassan nekem is ideje lenne korán felkelni, kimenni a piacra és venni néhány kilo savanyítani való uborkát. Ott még ugyanis tényleg ubrokaszezon van. „Konyhagazdaság'' Magasröptű közgazdasági elemzések mellett van egy másik mérce, amely csalhatatlanul jelzi életszínvonalunk alakulását. Ez pedig a „konyhagazdaság", ami megmutatja a családok életkörülményeinek tendenciáit. A Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének szakemberei a közelmúltban tájékoztatást adtak ez irányú felméréseik eredményéről. Megállapították, hogy az infláció, a jövedelmek csökkenése, a munkanélküliség sajátos „konyhagazdaságra", túlélőstratégiák kialakítására készteti a magyar családok többségét. Mindössze három százalék ugyanis azon családok aránya, amelyeknek életkörülményei bevallottan javulnak, s másik három százalék azoké, melyeknek a megtakarításai növekednek. A családoknak közel fele (45 százaléka) kényszerül arra, hogy életnívójának szinten tartása érdekében különmunkákat vállaljon. Azaz lemondjon szabadideje egy részéről, illetve többet dolgozzon. A kiegészítő keresetet másodállásból, háztáji gazdaságból szerzik, vagy az árnyékgazdaságból, a feketemunkából. S még ennek a kiegészítésnek ellenére is csökkenteni kénytelenek fogyasztásaikat, lemondásokra kényszerülnek olyan dolgokról (pl. nyaralás), amiket korábban megengedhettek maguknak. A legszorongatottabb helyzetbe kerültek semmiféle különjövedelmet nem tudnak szerezni, s nem bírják megakadályozni folyamatos lefelé csúszásukat. (Mert nincs kereslet arra, amilyen különmunkát végezni tudnának, mert öregek, mert betegesek, mert akadályozza őket a család.) Próbálkoznak megkapaszkodni, csökkenteni kiadásaikat többféle módon. Saját munkával - barkácsolással, házilagos javítással, varrással, kötéssel, kertműveléssel, befőzéssel stb. - megkísérlik kiváltani a költekezést. Olcsóbb, gyengébb minőségű termékeket vesznek, akciókban vásárolnak. Lemondanak a szolgáltatások (fodrász, kozmetikus, patyolat, stb.) igénybevételéről. Vagy nem fizetnek lakbért, vizet, gázt, áramot, közös költségeket. S reménykednek, hátha elengedik nekik, hátha túlélik így a recessziós időszakot. - Biztos, hogy nem: a túlélési stratégiákat alkalmazóknak mihamarabb központi, kormányzati segítség kellene. Sz. M. ígéret szép szó Mezőgazdaság, demonstrációs táblán A kormány és az illetékes Földművelésügyi Minisztérium magatartása az utóbbi időkben látványos változásokon ment keresztül. Az ágazat vergődését ridegen szemlélő, kisebb és nagyobb rangban lévő tisztségviselők mintha kezdenék megtalálni a beleérző képességüket. Az eddig mellőzött érdekképviseletekkel, köztük a farmgazdasági ideológia kerékkötőjeként megjelenített, a szövetkezés eszméjét megtagadni nem akaró MOSZ-szal is egyre mélyebben bocsátkoznak tárgyalásokba. Időközben a tartalékfelélés automatizmusába kényszeritett, s aszállyal sújtott mezőgazdaság olymértékben kifulladt, hogy a legalapvetőbb, időszerű paraszti munkák új ciklusának őszi beindítása került veszélybe. E problémakör már nem kezelhető pár ezer forintos segélyek osztogatásával. A MOSZ és más agrár érdekképviseleti szervezetek, valamint a kormány között létrejött tárgyalási menetrend és témakör a jövedelemtermelő képesség helyreállítását célozza. A szakértői munkát követő, szeptember elejére kitűzött vezetői szintű megbeszélésen dől el, hogy a gazdaság szűkös erőterét figyelembe vevő, de nem látszatintézkedések zöld utat kapnak-e. A rendezés megfeneklése esetén országos tiltakozó akcióra lehet számítani. T. Sz. I. Lassú menetelés toV infláció ( az előző hónaphoz képest %-ban) január február március április május június július A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent összegzése szerint a fogyasztói árszínvonal júliusban mindössze 0,6 százalékkal emelkedett az elmúlt hónaphoz képest. Az év első hét hónapjában 11.4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az idén is érvényesült az a tendencia, hogy a fél év derekán, június-júliusban az árszínvonal havi növekedési ütemei az éves átlagnál (1,31,4 százalék) lényegesen alacsonyabbak. Az viszont már kevéssé kellemes, hogy a nyár végén várhatóan a fogyasztói adók emelkedése ismételt élénkülést hoz majd az infláció emelkedésében. Mégis sikernek kell elkönyvelni, hogy az infláció gyorsuló ütemét sikerült mérsékelni.