Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-13 / 188. szám

PÉNTEK, 1993. AUG. 13. KULTÚRA 5 Fotó: Gyenes Kálmán Az operett az életöröm műfaja A Cigányszerelem rendezője Vámos László Lehár Ferenc Cigányszerelem című romantikus daljátékának premierje holnap este lesz a szabadtérin. Az előadást Vámos László rendezi, aki 1965 és 1983 között tizenhárom nyáron dolgozott a Dóm téren. Mára legendássá vált produkciók sorozata fűződik a nevéhez, köztük az 1967-es Hamlet Gábor Miklóssal a főszerepben, a Lear király, a Rómeó és Júlia, a Bánk bán, a János vitéz, a Piros karaván és négy változatban Az ember tragédiája. Vámos tanár úr tíz éves szünet után most újra rendez Szegeden, a nemzetközi sikerű operett színházi előadását adaptálta a dóm előtti színpadra. igazgatója, Szinetár Miklós azt nyilatkozta a megválasztása után, hogy ironikusabb szellemű operettjátszásra van szükség. Példának a legutóbbi évtizedek kaposvári operett-előadásait hozta. - Az operett alapjában véve ironikus műfaj. Amiben az irónia, sokszor a blődli és a legszélsőségesebb romantika egy este találkozik. A nézők nemigen szívelik, ha egy darabot idézőjelesen adunk elő, a külföld sem vevő az ilyen előadásokra. Ha a zenét megkérdőjelezik, és egy szerelmi duettet - amit Lehár és Kálmán is olyan komolysággal írt meg, mint Puccini - nem megfelelő énekhang énekel, és miután nem tudja elénekelni, azért viccet, karikatúrát csinál belőle, akkor a dolognak semmi értelme. Nincs olyan színpadi műfaj, amiben az idézőjel vagyis az, hogy úgy teszek, mintha az volnék, de nem vagyok az - megélne. Ha nincs belső hit egy szerep megformálásakor, akkor nem vevő rá a közönség. Az iróniának megvan a helye, az idézőjelnek nincs. Az önmagáért való röhögtetésnek sincs értelme. Gombrowitz Operettka cfmű darabjában el lehet játszani, hogy az operett egy óriási blődli. Ha egy operettben mondom azt, hogy ne tessék komolyan venni, ez blődli, akkor elveszti a közönségét, amelyik szívből nevetni, elandalodni, fölgyúlni és szárnyalni jön a színházba. Én egyaránt vállalom a Cirkuszhercegnő és az Őrült nők ketrece előadásaimat. Mindkettőt ugyanabból a fiókból vettem elő, holott tökéletesen mások. Egyetlen dolog a lényeg: az ízlés. Ha az ízlés parlagi, izzadtság szagú, ha mindenáron röhögtetni akar, mindenáron ki akar találni valamit, ha jön egy rendező, és oda akar tolakodni akár Shakespeare és a néző, akár Wagner és a néző, akár Lehár és a néző közé, akkor liheghetnek érte százan, ezer személyes színházakat nem fog sorozatosan megtölteni. Természetesen nem lehet az operettet úgy játszani, ahogy húsz évvel ezelőtt játszották. Szentimentálisan, édeskésen, műholdvilággal. Nem ezek éltetik, hanem az őszinte szenvedélyek és az őszinte életöröm. Az operett az életöröm műfaja, amelyben a konzervativizmusnak nincs helye, de az egész műfaj megkérdőjelezésének sincs. Ha arról szól egy előadás, hogy milyen hülye a műfaj, akkor arra én nem váltok jegyet. Hollósi Zsolt Lehár Ferenc daljátékának, a Cigányszerelemnek talán a legszebb szerepét, Zórikát Székelyhídi Hajnalka alakítja. A vonzó külsejű fiatal opera-énekesnőt még kevésbé ismeri a közönség, de máris bátran állíthatjuk róla, hogy a következő évtizedekben sokszor találkozunk majd vele a zenés színpadokon. Baross Gábor, a vasminiszter Ortodox egyházművészet Ifjúsági Ház Werner Degreif képzőművészeti kiállítása A Bálint Sándor Művelődési Házban Kicsinyek, színházak, istenek - fotók és festmények Kina életéről. ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK Móra Ferenc Múzeum Lucs-képgyűjtemény Patika-múzeum Csak egy földünk van (természettudományi kiállítás) Móra-emlékszoba „avarnak mondták magukat" (régészeti kiállítás) Csongrád megyei népművészet (néprajzi kiállítás) Mai magyar szobrászat Válogatás a múzeum képzőművészeti törzsanyagából A Szegedi Vár Szeged múltja, jelene, jövője (várostörténeti kiállítás) Fekete-ház Csongrád- és Csanád megyék társadalma 1867-1945 Buday György élete és művei Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása (Bécsi krt. 11/A) Díszlettervek, grafikák, kerámiák (14-18 óra között) Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye (Szeged-Tápé, Vártó u. 4.) Szélmalom - berendezett malom (Szeged-Kiskundorozsma, Bölcs u.) Az ötödik nemzetközi néptáncfesztivál együtteseinek előadásai. A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában ma délelőtt 10 órától folytatódik a Funkcionális analízis és alkalmazásai című nemzetközi tudományos konferencia. IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK Juhász Gyula Művelődési Központ H. Nagy Anikó festőművész kiállítása szombat és vasárnap kivételével naponta 10 és 18 óra között. A Somogyi-könyvtárban Ötszázhúsz év könyvei a száztfz éves Somogyi-könyvtárban. Naponta 10 és 18 óra között. Kálvária Galéria (dr. Boross J. u. 27.) Plein Air '93 Csongrád, a nemzetközi alkotótelep kiállítása. Móra Ferenc Múzeum Kőbezárt világ (kövületek) az 1. emeleten. Ókori művészet - kiállítás a Szépművészeti Múzeum válogatott gyűjteményéből - a II. emeleten. A Horváth Mihály utcai Képtárban: Testvéri diptychon. Temes megye és a Vajdaság képzőművészeinek munkáiból rendezett Szegedi Fesztivál Tárlat. Fekete-ház A tudós, akit két hatalom úliülzott Monográfia Purjesz Béla professzorról • A Szegedi Egyetem híres tanáráról, egykori rektoráról, Purjesz Béla orvosprofesszorról jelentetett meg monográfiát a Szent-Györgyi Albert Tudományegyetem. „Az egyetem történetének tanulmányozása és összeállítása során úgy tapasztaltuk, hogy Purjesz Béla professzor az egyetem történetében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ennek ellenére a hálátlan kor, melyben élt, a legdurvább módon megalázta, méltánytalan elbánásban részesttette" - írják a szerzők, Szabó Tibor és Zallár Andor, akik a monográfia anyagával tavaly első díjat nyertek a Szegedi Akadémiai Bizottság pályázatán. Purjesz Béla Mindszenten született, 1884-ben, de élete a kolozsvári magyar egyetem kényszerű átköltözése után kötődött véglegesen Szegedhez. Egyike volt a kolozsvári egyetem oktatóinak, akik megtagadták a román hatalomhoz való hűségnyilatkozat aláírását. 1921-től, tehát az alapítástól kezdve id. Jancsó Miklós professzor alatt dolgozott az egyetem belgyógyászati klinikáján, majd 1931-től az újonnan megnyitott Belgyógyászati Diagnosztikai Klinika igazgatója lett. .4 nagyhírű professzor az egyelem hőskorának kimagasló egyénisége volt, irányítása alatt kezdtek el Magyarországon először munkafiziológiai és sportorvosi kérdésekkel foglalkozni, a diákszociális ügyek lelkes támogatója volt. A tragédia a Sztójay-kormány hatalomra jutása után következett be, amikor a sárga csillag viseléséről szóló rendelet három világhírű szegedi tudóst, Purjesz Bélát, Rusznyák Istvánt és Riesz Frigyest is a megkülönböztető jelzés viselésére kötelezett. A szerzők idézik azt a levelet, melyet az orvostudományi kar profeszszorai - az aláírók között találjuk Szent-Györgyi Albertet is - Purjesz mentesítésére írtak Jaross Andor belügyminiszternek, amellyel megszabadították ugyan a gettótól, a megalázó sárga csillagot azonban viselnie kellett. Purjesz Béla professzort még abban az évben internálták, és a szegedi Rókus-pályaudvarról marhavagonban szállították - szerencsére nem Auschwitz, hanem Ausztria felé. A monográfia Bokor Péter 1982-es riportkönyvére hivatkozva említi meg, hogy a pályaudvarra későn érkező mentesítési papírt a szegedi tábor parancsnoka (Finta Imre csendőrszázados, akinek Kanadában évek óta húzódik a háborús bűnök miatti pere) egyszerűen eltépte, s csak az ausztriai Strasshofban sikerült lementeni a vonatról. A háború után Putjesz professzor „az elárvult egyetem életét szinte emberfeletti erővel indította újra". Mint Szabó Tibor és Zallár Andor megjegyzik, „egy ideig szinte ő volt az egyetem". 1945-ben Szeged városát képviselte a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésben, 1946-tól a szegedi egyetem díszdoktorává választotta, a Rákosi-korszak kezdetén mégis nyugdíjazták, méltánytalanul a háttérbe szorították. Anyagi gondok között halt meg, 1959-ben. Amire Szabó Tibor és Zallár Andor - sikeresen - vállalkoztak, az egy nagyformátumú és zaklatott életű tudós rehabilitálása, ha utólagosan is, de érdemei szerint. P.J. • Ez a Cigányszerelemprodukció már sokfelé bizonyított. - 1990-ben Németh Sándor - aki akkor az Operett Színház igazgatója volt - kitalálta, hogy ez az a darab amiben nagyon sok híres, szinte operai igényű dallam van („Messze a nagy erdő", ,.Zórika, Zórika"), és a magyar operettet külföldön reprezentálhatná. Nagyon szívesen vállaltam a megrendezését, kicsit átdolgoztam, a zenéhez nem nyúltam, de sok fölösleges szöveget kihúztam belőle, a három felvonást két felvonássá alakítottam, hogy kompaktabb legyen. Szinte az egész második rész a női főszereplő, Zórika álma, amit ebben az előadásban egy dublőz segítségével teszünk világosabbá. A dublőz - vagyis az álmodó Zórika - végig jelen lesz a színpadon. A produkció magyar verzióját 1990-ben mutattuk be, a németországi turnéra készítettük el 1992 őszén a német változatot. Münchenben kevés darabnak volt akkora sikere, mint a Cigányszerelemnek. A kétezer személyes Deutsches Teaterben másfél-két hónapos sorozatban ment, ami 60 előadásnál 120 ezer nézőt jelent. Októberben Frankfurtban és környékén adjuk majd elő, idén nyáron pedig Franciaországban a Tours-i Fesztiválon szerepeltünk vele. Ennek a döntően komolyzenei fesztiválnak a megalapítója és azóta is művészeti vezetője Szvjatoszlav Richter, aki már a '30-as években megismerte a Cigányszerelmet. Nagy rajongója nemcsak ennek a darabnak, hanem általában az osztrákmagyar operettnek. Ö hívta meg az Operett Színházat ezzel a produkcióval Tours-ba, és a legnagyobb kitüntetés számunkra az volt, hogy elragadtatott volt az előadásunktól. • Milyen nehézséget jelent a Dóm téri adaptáció? - Föl kell nagyítani mindent. Ami a színházban egy intim jelenet a szereplók között fél méteres távolsággal, azt itt legalább két méterre állva egymástól kell megoldani. Ennek a darabnak nincs igazán kontaktusa a dómmal, de mégis sikerült egy olyan vadromantikus díszletet kitalálni, ami nem perel a térrel. • Az Operett Színház új Rómeó és Júliába, akkor nem okozott nagy gondot. A Cigányszerelmet egyébként három hét alatt tanultam meg, ráadásul németül, mert Münchenben léptünk fel vele először. • Mitől kedves Zórika szerepe? - Nagyon közel áll az egyéniségemhez, ugyanakkor teljesen más. Szeretem, mert egy elbűvölően szép fiatal lányt alakíthatok, és gyönyörű, szinte operai igényű dalokat énekelhetek, ráadásul még táncolhatok is, amit borzasztóan szeretek. A zenében rendkívül sok Strauss és Puccini utóhatás érezhető. Amikor először megláttam a kottát, akkor nagyon elcsodálkoztam, mert az operettekről nem ilyen kép élt bennem. Ez a szerep nemcsak színészileg, hanem énektechnikailag is nagy megmérettetés. - Hogyan tudja megoldani, hogy családanya és primadonna is egy személyben? - Két és fél éves a kislányom, születése óta lényegesen ritkábban jutok el az Operába másokat meghallgatni. A tavaly nyári fellépést úgy oldottam meg, hogy a féljem és a kislányom is jött velem Bregenzbe. Most pedig a nagymama és a nagypapa vigyáz rájuk, amíg Szegeden játszom. Megpróbálom okosan összeegyeztetni a szakmát és a családi életet. H. Zs. Zórika: színészi mesterkurzus" mondja Székelyhídi Hajnalka • Kérem, mondja el, hogyan alakult eddig a pályája? - Pesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán két éve szereztem operaénekesi és énektanári diplomát. Sólyom Nagy Sándor és Andor Éva voltak a tanáraim. Jelenleg Rózner Melániánál tanulok énekelni. A varázsfuvola Éj királynőjével debütáltam az Operaházban, ugyanezt a szerepet énekeltem Szolnokon, majd Gregor József hívására Szegeden is. Tavaly kijutottam a Pavarotti-verseny philadelphiai döntőjébe, próbálkozom más nemzetközi versenyekkel is, például idén a barcelonai énekversenyre megyek. • Milyen szerepeket kapott a következő évadra? - Már idén is énekeltem Júliát Gounod Rómeó és Júliájában, ez Jövőre is műsoron lesz. Az Éj királynőjét is énekelem tovább. Új szerepem Gilda a Rigolettóból és Olympia a Hoffmann meséiből, tehát csupa koloratúrszoprán szerep. • Hogyan kapott felkérést erre az operettre? - Makláry Lászlót már ismertem korábban, még akadémista voltam, amikor Az operaház fantomja Christine szerepére meghallgatást rendeztek. Megkaptam a szerepet, de anyagi okok miatt a darabot nem mutatták be. Ezután hívtak meg a Cigányszerelemre. • Énekelt már ilyen nagy nézőtér előtt, mint a szegedi szabadtérié? - Tavaly nyáron Bregenzben énekeltem Frasquitát a Carmenból. Az egy monumentális előadás volt a híres víziszínpadon. • A Zeneakadémián inkább énekelni tanítják meg az énekeseket, kevesebbet törődnek a színjátékkal. Viszonylag kevés színpadi tapasztalattal a háta mögött szívesen vállalt az operánál több színpadi érzéket kívánó operettszerepet? - Rengeteget lehet tanulni az operettekből. Az operaénekesek szinte sohasem mondanak prózát a színpadon. Amikor a Cigányszerelem első próbái voltak, a rendezőnk, Vámos László látta, hogy nagyon a szakma elején tartok, és a legapróbb részletekre is kiteijedtek az instrukciói. Legalább ilyen fontos volt, hogy éreztem a bizalmát is. Vele dolgozni szinte felért egy színészi mesterkurzussal. Neki köszönhetem, hogy amikor színpadi próba nélkül kellett beállnom az Operáházban a