Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-11 / 186. szám

SZERDA, 1993. AUG. 11. 1 % GAZDASÁGI MELLÉKLET III. aflHB9MBHNÍ Jó Barátság, magyar áldás Ez a két férfi mindent együtt csinál. Együtt jártak középiskolába Ózdon, együtt lettek villamosmérnökök, együtt jöttek Szegedre dolgozni, együtt vágtak vállalkozásba. Ráadásul mindkettőjüknek egy öt és egy nyolc éves gyermeke van. Nem véletlenül hívják őket úgy: Barát Bt. Kovács Zoltán és Halász József, valamint a két feleség úgy kezdte, hogy különféle társaságokba szálltak be csendestársként. Azután, a pedagógus feleségek javaslatára úgy döntöttek, saját vállalkozásként megpróbálkoznak az iskolaszer-kereskedéssel. Jelenleg három üzletük van; egy a Stefánián, egy a Csongrádi sugárútom, egy pedig a Budapesti körúton. Az iskolaszer mellett irodaszer-forgalmazással, háztartási szerekkel és papírokkal is foglalkoznak. Tervezik, hogy hamarosan egy nagy papíráruházat nyitnak. - A fejlődés tulajdonképpen kényszer - mondja Kovács Zoltán, aki a baráti munkamegosztás szerint az értékesítéssel foglalkozik. - Az iskolaszerből nem lehet megélni, mert az a kicsi forgalom, ami van. az is idény jellegű. Most, nyár végén van egy nagy felfutás, ősszel még elfogadható a kereslet, télen is van néhány vásárló, de tavasszal és nyár elején már nincs az az ember, aki füzetet vásárol. Az igazán nagy forgalmat az irodaszer jelenti, méghozzá közületeknek. Ehhez viszont az kell, hogy nagykereskedelmi áron tudjunk forgalmazni. Nagyker-áron viszont csak A gyártók a kicsikkel szóba sem állnak. (Fotó: Révész Róbert) közvetlenül a gyártóktól, nagy tételben lehet beszerezni. Vagyis, egyetlen kis bolttal csak vegetálni lehet, a lakosságot kiszolgálni. Két üzlet már eltart két családot, de komoly bevételre szert tenni, a szakmai megrendelőket megszerezni csak változatos árukínálattal, nagy raktárkészlettel lehet. És sok-sok utánajárással, személyes felkereséssel. - A nagy papírgyárak, mint a fűzfői, a dunaújvárosi, a szentendrei, vagy az ICOirodaszer, a német Drescher csak nagy tételben szolgálnak ki - teszi hozzá a beszerzésért felelős Halász József. - Kezdetben készpénzzé! keilett fizetni, amit a többszázezres megi^ndeléseknél nem volt könnyű biztosítani. Azután áttértünk a nyolc napos, majd az egy hónapos átutalásra. - Mekkora a forgalmuk? - Jelenleg 18 millió forintos árukészletünk van, és közel állunk ahhoz, hogy elérjük a két hónapos forgási sebességet. A kis- és a nagykereskedelem nagyjából egyforma. - Nagy a konkurencia? - Bizonyos értelemben nagy, mert Szegeden körülbelül húszan foglalkoznak írószer-kereskedelemmel. De a szakmai konkurencia jóval kisebb, hiszen a legtöbben lakossági fogyasztásra álltak rá, játékot, effélét árulnak az üzletekben. A nagy megrendelők, vagyis a közületek viszont azt szeretik, ha mindent egy kézből kapnak meg, általában házhoz szállítva. - Gondolják, hogy a kereslet elég nagy még egy áruház eltartásához? - A szakmai kereslet elég lesz. a közületek azt szeretik, ha egy helyen tudnak vásárolni ötven darab zöld mappát, ha éppen arra van szükségük. - Nem spórolnak jobban a magáncégek, mint a régi állami vállalatok? - De igen. A főnökök általában a megrendelések felét kihúzzák, és jobban megnézik, miért mennyit fizetnek ki. Éppen ezért kell nagyker áron kiszolgálni őket. A-z is jellemző, hogy a korábbi negyedéves vásárlásról áttértek a havira. - A két feleség mit csinál ? - Ők végzik az adminisztrációt. Amikor gyesen volták, elvégeztek egy könyvelői tanfolyamot. - Hobbi? - Nincs rá időnk. Hétvégén kijárunk a Tisza-parti faházunkba. - Szintén közös? - Természetesen. Keczer Gabriella Az első szakma ezután is ingyenes lesz Törvény a szakképzésről A Parlament idcn júliusban törvényt fogadott el az iskolai és iskolarendszeren kívüli szakképzésről. A törvény, az új közoktatási törvénnyel párhuzamosan pontosítja és szabályozza a szakképzés intézményeinek működését és finanszírozását, valamint kapcsolatát a gyakorlati oktatásban részt vevő gazdasági szervezetekkel. A szegedi önkormányzat közoktatási irodáján arról érdeklődtünk, az új törvény milyen változásokat hoz. Kérdéseinkre Szigeti Károly, az iroda szakképzési ügyekkel foglalkozó munkatársa.válaszol. - Milyen hatállyal alkalmazandó a szakképzési törvény? - Szeptember elsején lép hatályba, és természetesen az ezt követően megkezdett szakképzésekre kell alkalmazni, így tehát a régi oktatási törvény, és annak rendelkezései szerint folytatják a szakmai tanulást azok a diákok, akiket már felvettek a szakképzést nyújtó intézményekbe. - A törvény nyomán lesz-e változás a szakmák kínálatában? - Igen. lehet változás, különösképp, ami az új szakmák bevezetését és ellenőrzését illeti. Erre vonatkozóan az Országos Képzési Jegyzék tartalmaz majd rendelkezéseket, többek között a bevezethető szakmák felsorolását és azok képzési idejét - megszabva külön a gyakorlati, külön az elméleti képzési időtartamot. Ez olyan pontja a szakképzési törvénynek, amilyen a nemzeti alaptanterv a közoktatási törvénynek: még abban a tekintetben is, hogy egyelőre sem az alaptanterv, sem a szakmajegyzék nem jelent meg. E jegyzék mindenesetre nagyon fontos lesz, hiszen ennek alapján tudnak majd az iskolaigazgatók tervezni, a létszám és az indítandó szakmák tekintetében. A törvény fontos eleme még, hogy az iskola megkapja a lehetőséget a szakmai programok helyi kidolgozására, ugyanúgy, ahogy az oktatási törvény is lehetőséget ad az iskolának a helyi nevelési program önálló kialakítására. - A szakképzési törvény rendelkezik a tanulószerződések megkötéséről is. - Igen, mégpedig az eddiginél pontosabbá teszi e szerződések megkötésének körülményeit. Többek között úgy rendelkezik, hogy az iskola és a gyakorlati oktató hely közötti megállapodás hiányában a tanulóknak egyénileg, és nem az iskola által csoportosan kell megkötniük szerződésüket a gazdálkodó szervezettel. Ez a tanulószerződés rögzíti a tanuló pénzbeli juttatását is, amelynek havi mértéke - a törvény szerint -, függetlenül az elméleti és a gyakorlati képzési napok számától, a mindenkori minimálbérnek legalább tíz százaléka kell hogy legyen, s ez a képzés teljes időtartamára, az oktatási szünetet is beleértve, folyamatosan jár a tanulóknak. A tanulószerződés pontosításával kikerülhető az az anomália, amelyre bizonyos szakmák esetében eddig több példa is volt: komoly pénzeket kértek - jogtalanul - arra, hogy egyáltalán felvállalják a tanuló gyakorlati oktatásást. Ez most megfoghatóbb lesz. - Csupán az egyéni szerződések megkötésével ? - És persze azzal, hogy a tanulószerződéseket a törvény értelmében a gazdasági kamarák fogják nyilvántartani. Ezek ugyan ma még nem törvényileg szabályozottan működnek, de létüket nemsokára a kamarai törvény fogja szabályozni. E kamarák ellenőrzik majd a gyakorlati képzés menetét, s azt is hogy az ehhez helyet adó gazdasági szervezetben megvannak-e a szakmai képzés feltételei. - Lesz-e változás a szakképzési fel vételben ? - A felvétellel kapcsolatban nem változik semmi. Ugyanúgy ki kell dolgozni a feltételeit, ugyanúgy meg kell vizsgálni a gyakorlati oktatás helyigényét, s ahol eddig, ott ezután is szükség lesz a pályaalkalmassági vizsgálatra. De bizonyos, hogy felvételi a szakmunkásképzőkben továbbra sem lesz. - A közoktatási törvény tízosztályos alapoktatási határa módoslt-e a szakmunkásképzők tanrendjén? - Annyit, hogy ennek következményeként a szakmunkásképzők első két osztályában a hangsúly inkább az elméleti szakmai előképzésre, és a műveltségi tárgyakra tevődik. A harmadik szakoktatási év lesz az, amelyben a képzés majd túlnyomórészt a gyakorlati oktatásra irányul. Ezt természetesen szakmunkásvizsga követi, ami mellett - hacsak a tanuló tíz osztály után nem folytatja szakközépiskolában r.srr. köíCiczó a közoktatási törvénybe foglalt alapvizsga letétele. A szakképzési törvény egyébként nem változtatta meg a szakmunkásvizsga körülményeit, a végzősök a jövőben is ugyanígy vizsgáznak majd, mint eddig, annyi különbséggel, hogy a vizsgabizottságban, a gazdasági kamara, illetőleg a munkáltatói érdekképviselet szakembere is jelen kell hogy legyen. ' - Változik-e a szakképzés állami finanszírozása ? - Nem, legalábbis annyiban nem, hogy az első szakma megtanulása továbbra is ingyenes, vagyis állami finanszírozású marad. Csak a második szakma megtanulásáért kell majd fizetni. S. P. S. Versenyben a Deák gimnázium Újdonságok az új tanévben Két évvel ezelőtt az első iskolaszerkezet-változtatási kísérletek egyikeként indult a Deák gimnázium 6 plusz 6-os formációja. Három szegedi általános iskolával - a Madách, az Arany János és a Tarján 3-as - úgynevezett iskolaszövetséget hozott létre a gimnázium. A három iskolában három gimnáziumi osztály indult el; az idei az első év, amikor ezek a kisgimnazisták „nagyok" lesznek, helyileg is a Deák épületében folytatják tanulmányaikat. Dr. Kovács Józsefet, a gimnázium nemrég kinevezett igazgatóját erről, a folytatásról kérdeztem. - Úgy tudom, azóta kibővült az iskolaszövetség két másik általános iskolával. Miért? - Két vidéki, a mórahalmi és a zákányszéki iskola kapcsolódott be. Ezzel próbáltunk teret adni a környékbeli településeknek. - Megszólalt a „ társadalmi lelkiismeretük " ? - Mindegy, hogyan fogalmazunk, tény, hogy az összes, szakmailag magára adó középiskola azon igyekszik, hogy legyenek bázisintézményei. Olyan általános iskolák, amelyekből válogathat a tehetséges tanulók között. Mint a mi példánkon is látszik, a városi iskolák a szűk vonzáskörzetükben kerestek partnereket, következésként félő, hogy a vidéki kisiskolák kiszorulnak ebből a körből. Figyelembe kell venni, hogy a szakközépiskolások száma lényegesen csökkent, így alig van lehetőségük a falusi iskolák tanulóinak, hogy a tovább mehessenek. - Nem gondolja, hogy a Deák két vidéki osztálya csepp a tengerben? - Mi ennyit tudtunk tenni, ha minden középiskola így jár el, duzzad a csepp... Zákányszéken 13, Mórahalmon 16 gyerek jár a gimnáziumi osztályba, a szegedi átlaglétszám 25. - Együtt maradnak akkor, is, amikor már a Deákba járnak? - Ez a szándékunk. A most hozzánk kerülő három második osztály tanulóiból a Deákban két harmadik osztály lesz. Ismerik jól egymást, mert a gimnázium eddig is sok rendezvényt, sport, kulturális, tanulmányi versenyt és hasonló alkalmakat szervezett számukra. A szóbanforgó általános iskolákban hagyományosan angol és német idegen nyelvet tanultak, így az osztályok nyelvi bontása is adott. - Mi a jó abban, hogy a gimnázium első két osztályát a régi általános iskolájukban végzik ezek a gyerekek? - Ez részint kényszermegoldás: a gimnáziumban nincs elég osztályterem. Másrészt azonban lehetőséget kapnak az általános iskolai tanárok, hogy bekapcsolódjanak egy magasabb szintű képzésbe, s ez előnyére válhat az általános iskola egészének. - Ön nagy híve a hat plusz hatos szisztémának: miért? - Az idei év végén lesz módunk először öszszehasonlítani a hagyományos és az új rendszer szerinti oktatás eredményeit. Azért gondolom, hogy a versenyben az új szerkezetben tanulók győznek, mert számomra is elképesztő volt legutóbb egy fizika versenyen hogy ezek a gyerekek milyen rohamos tempóban képesek elsajátítani olyan ismereteket, amelyekkel ezt a korosztályt még sose kínálták meg. Becsempésztünk a feladatok a közé kettőt, amelyek a korábbi években egyetemi felvételin szerepeltek; 30 százalékuk hozzászólt a feladathoz és számosan megoldották. Tessék elképzelni, hova el lehet juttatni ezeket a gyerekeket! - A tanév másik újdonsága lesz, hogy menedzserképzést indítanak a gimnáziumban. Nem tudnak ellenállni a divat vonzásának? - Ha úgy tetszik, ez is a „társadalmi lelkiismeret" szülötte, de szerencsésen egybeesik az iskola jól felfogott piaci érdekével. Szeptembertől egyelőre fakultatív képzés indul, alapszintű ismereteket lehet szerezni pénzügyi, marketing menedzseri, vállalkozói, titkárnői szakmákban, felkért előadóktól. Az új fakultatív képzés bevezetését pedig az indokolja, hogy akik nem tudnak felsőfokú intézményben tovább tanulni, legalább alapfokon ismerhessenek meg egy szakmát, s a bizonyítványukkal a kézben nagyobb eséllyel kereshessenek állást. - Némi konkurenciát teremtenek a menedzser-tanfolyamok szervezésére berendezkedett cégeknek? - Nem hiszem, hogy számottevő konkurenciát jelentenénk. Mindenesetre megelőzzük azokat a cégeket, amelyek az érettségizett állástalanoknak pénzért szerveznek tanfolyamokat; nálunk ugyanezt az iskoldévek alatt végezhetik el a diákok, s mivel nem egy hét, vagy tíz nap, hanem két év alatt, remélem, alaposabb és mélyebb ismereteket nyújthatunk. Ez a fakultáció azoknak a diákoknak sem fog ártani, akik főiskolára, vagy egyetemre készülnek - és egyáltalán, szinte mindenkinek szüksége van manapság legalább alapfokú vállalkozói ismeretekre. Nem titkolom, a gimnázium vonzerejének növekedését is reméljük a menedzserképzéstől. - Nem elég vonzó a két tannyelvű oktatás? - Dehogynem. Sikeresen felvételizetek ezekből az osztályokból a hallgatóink - az idén, hajói emlékszem a számokra, mindenki bejutott valamilyen felsőoktatási intézménybe. Sokan felvételi vizsga nélkül, hiszen nyelvvizsgával, kitűnő érettségivel rendelkeztek. Most megpróbáljuk összekapcsolni a két kísérletet egyébként a jelzőt talán el is kellene hagynunk, hiszen az új törvény legalizálta ezeket az oktatási formákat; az egyik, hagyományos két tannyelvű osztályunk mellett lesz egy hat plusz hatos két tannyelvű osztályunk is. S. E.