Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-24 / 171. szám

SZIOiM SZAlAOTWl JATfKOK ELŐADÁSOK Giuseppe Verdi: Aida. Az idei szabadtéri játékok utolsó Aida-előadása a Dóm téren 20.30-kor. Alfréd Jarry: Übü király. A Nyári Szünet Szinház előadása a Kamaraszínházban 20 órakor. Orgonahangverseny a Fogadalmi templomban 19 órától. Orgonál: Bottkáné Égető Mária és Farkas Jácinta. 1993 július 25. (vasárnap) Laudate '93. A II. Keresztény Ifjúsági Zenei Találkozó előadásai délelőtt 10 órakor és este 7-kor az Újszegedi Szabadtéri Színpadon IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK Kálvária Galéria (dr. Boross J. u. 27.) Plein Air '93 Csongrád, a nemzetközi alkotótelep kiállítása. Móra Ferenc Múzeum Kőbezárt világ (kövületek) az I. emeleten. Ókori művészet - kiállítás a Szépművészeti Múzeum válogatott gyűjteményéből - a II. emeleten. A Horváth Mihály utcai Képtárban: Testvéri diptychon. Temes megye és a Vajdaság képzőművészeinek munkáiból rendezett Szegedi Fesztivál Tárlat Fekete-ház Baross Gábor, a vasminiszter Ortodox egyházművészet Ifjúsági Ház Werner Degreif képzőművészeti kiállítása A JATE Dugonics téri épületében (I.,II. emelet, aula) Magyar organikus építészet ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK Móra Ferenc Múzeum Lucs-képgyűjtemény Patika-múzeum Csak egy földünk van (természettudományi kiállítás) Móra-emlékszoba „avarnak mondták magukat" (régészeti kiállítás) Csongrád megyei népművészet (néprajzi kiállítás) Mai magyar szobrászat Válogatás a múzeum képzőművészeti törzsanyagából A Szegedi Vár Szeged múltja, jelene, jövője (várostörténeti kiállítás) Fekete-ház Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 Buday György élete és művészete Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása (Bécsi krt. 11/A) Díszlettervek, grafikák, kerámiák (14-18 óra között) Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye (Szeged-Tápé, Vártó u. 4.) Szélmalom - berendezett malom (Szeged-Kiskundorozsma. Bölcs u.) • Megnyílt a Plein Air '93 Csongrád tárlata Egy alkotótelep termése • Ahogy tavaly, idén is a Kálvária Galériában nyílt meg a Plein Air '93 Csongrád nemzetközi alkotótelep kiállítása. A tárlaton, amelyet dr. Ványai Éva alpolgármester nyitott meg, a Szeged és Darmstadt testvérvárosi kapcsolatának egyik formájaként létrejött, s város által második éve támogatott csongrádi alkotótelep húsz képzőművésze állít ki hazaiak, németországiak, romániaiak, vajdaságiak és lengyelországiak együtt. A kiállítás anyagán első látásra felfedezhetők az együtt töltött idő benyomásai. Kinek-kinek egyéni stílusa körül ott lebeg egyfelől a csongrádi tájélmény hatása, másfelől mint egy kellemes este érdekfeszítő beszélgetése fölött, a tehetséget körülvevő többi tehetség serkentő légköre. A csongrádi alkotótelepen készült munkákból sziporkázóan ötletes gyűjtemény állt össze, a krónikás bátran állíthatja, nem mindennapi élményben lesz része a tárlatlátogató szegedi közönségnek, ha a Kálvária Galériába betér. A kultúra intézményei és az átmenet Hétfőn nyílik az „Értelmiség 93,f nyári egyetem • A szegedi önkormányzat és számos alapítvány támogatásával rendezett nyári egyetem akár maga is példa lehetne. Arra, ami a témája lesz, hogy tudniillik miként alakulnak át a demokratikus átmenet időszakában a kulturális intézmények. Más szóval: van-e arra mód, s ha igen, akkor miféle, hogy a mai Magyarországon meg lehessen őrizni vitathatalan kulturális-művészeti értékeket. „A kultúra intézményesülési formái a demokratikus átmenetben" - ezzel a tudományosan hangzó címmel foglalta össze dr. Besenyi Sándor, az „Értelmiség '93" elnevezésű szegedi nyári egyetem vezetője az idei témákat. Ám az elméleti jellegű előadások mellett a napi tapasztalatokkal is megismerkedhetnek a hallgatók. Az előbbiek sora nyitja a kurzust: hétfőn delelőtt 10 órakor Ágh Attila filozófus a kultúra és a modernizáció századvégi viszonyát elemzi, Almási Miklós az egyetemes és a nemzeti kultúra viszonyát. Kotorta Tamás pedig a nemzeti és a kisebbségi magyar kultúra jelenét tekinti át. Kedden 9 órakor Zelnik József, számos aktuális vita egyik főszereplője beszél a kultúra finanszírozásáról a piacgazdaságban. Fekete György az állami mecenatúra átalakulásáról, a budapesti főpolgármester-helyettes, Marschall Miklós pedig „a kultúra és az önkormányzat" témáról tart előadást. A programok a JATE Dugonics téri aulájában lesznek. SZOMBAT, 1993. JÚL. 24. SZABADTÉRI 5 Tumo István dedikált Tumó István (Étiénne Tumo), franciaországi, Argantanban élő szerző dedikálta tegnap a Sík Sándor Könyvesboltban Egy asszony kálváriája című regényét. A háromkönyves író, mint magáról elmondta, „civilben " esztergályos, jelenleg egy francia szerszámgépműhely vezetője. Az 1956-os évet Budapesten töltötte, részt vett a forradalomban. Az írás mellett festészettel is foglalkozik, de óv attól, hogy hivatásos művésznek tekintsék. Mindemellett festményei sikerrel szerepeltek a normandiai tárlatokon, és már negyedik könyve készül. Ez a mostani, saját kiadásában jelent meg. (Fotó: Schmidt Andrea) Egy asszony kálváriája" Van egy jó Airizer-paródiám Szakály Péter • Az Aida szegedi szólistái küzül Szakály Péter a legrutinosabb közreműködő, tíz éve szinte minden nyáron feltűnik a szabadtéri színpadán. A tavalyi Carmenben Zuniga hadnagyot játszotta, idén Amneris apját, az egyiptomi fáraót. Az eredeti program szerint énekelt volna a pénteki operagálán is, de ebben megakadályozta a" hallójárat-gyulladása, ami - ha éneklés közben rezonál a hang - elviselhetetlen fájdalmat okoz. Rendhagyó körülmények között - a fülorr-gége klinikára sétálva beszélgettünk. • Milyen érzés ebben a világsztárokkal megerősített Aidában énekelni? - A király szerepe nem túl jelentós, de szívesen csinálom, mert remek gárda jött össze, élmény velük énekelni és sokat lehet tanulni az előadásból. A karmester fantasztikus, szerintem ilyen ember kellene az Operaház élére is. Gail Gilmore és Mario Malagnini már a tavalyi Carmennel bebizonyították. hogy kitűnő énekesek. Airizer Csabát pedig szinte példaképemnek tekintem, mert abszolút profi, tökéletes technikája van, szép hangszíne, és mindezek mellett remek humorú kedves ember. • Azt hallottam, utánozni is tudod... - A feleségem - aki a színház korrepetitora - egy jól sikerült Airizer-paródiám után meg is jegyezte, hogy egyszer már nemcsak a beszédhangját és a poénjait, hanem a éneklését is utánozhatnám... • Találni kellene valami jó darabot, miben együtt énekelhetnétek. - Javasoltam a színházban — mivel tagja vagyok a művészeti tanácsnak hogy mutassuk be Muszorgszkij Borisz Godunovját. Három nagy baszszusszerep is van benne, Airizer Csabával és Gregor Józseffel együtt gyönyörűen megoldottuk volna, emlékezetes előadás lehetett volna... • Azt is hallottam, hogy kitűnő szakács vagy. - Az biztos, hogy a sztrapacskát én csinálom a legjobban. Az a titka, hogy brindzával, csípős juhtúróval készítem és rengeteg kaprot teszek bele. Isteni! Érdemes kipróbálni. • Milyen feladataid lesznek a következő évadban? - Három új szerepet kaptam: Tirésiast énekelem az Oedipus rex című Sztravinszkij-operában, Gremin leszek az Anyeginben, Banquo a Macbethben. A repertoáron maradó tavalyi szerepeimet is játszom tovább. H.Zs. A fantasztikus chutney Trubadúr a indiai különlegeséget egy Indiából származó, Londonban élő híres színésznő tette ismertté Európában. A chutney akárcsak hazája India - ezerarcú lehet: szelíd vagy erős, meleg vagy hideg, frissen készített vagy befőzött. Érdemes megpróbálni télire eltenni, a pecsenyékhez káprázatos. A chutney tálalásának alapszabálya: csak porcelán- vagy Uvegtálkában szabad az asztalra tenni, fémben sohasem. Az ezernyi féle chutney közül Erzsike a paradicsomos chutney-t ajánlotta, amit friss paradicsomból ezekben a hetekben tehetünk el télire. Hozzávalók: lkg paradicsom, 1 egész fej fokhagyma, 10 dkg mazsola, 30 dkg cukor, 1/2 dl 10 %-os ecet, 2 csípős, hegyes zöldpaprika, 5 dkg hámozott, tört mandula, 1 evőkanál só, 11 mokkáskanálnyi cayenne bors és gyömbérpor. Elkészítése: A paradicsomot forró vízbe dobjuk, majd kivéve, a héját lehúzzuk. A húsát nagy kockákra vágjuk, a gerezdekre szedett, megtisztított fokhagymával, a kicsumázott, karikára vágott zöldpaprikával, a cukorral meg az ecettel tűzre tesszük. Sóval, cayenne borssal, gyömbérporral ízesítjük, végül a finomra tört mandulát is belekeveijük. Kevergetve, másfél óráig a tűzön hagyjuk, ezalatt a chutney nagyon sűrű lesz, állaga a mustáréhoz hasonló. Kis üvegekbe töltve, és azonnal lekötve, szárazgőzben hagyjuk kihűlni. H.Zs. • A Szegedi Nemzeti Színház magánénekese alakítja a főpapnő szerepét az Aidában. Erzsikké Simándy József tanítványa volt a Zeneakadémián, majd miután Szegedre szerződött sokat tanult Gyimesi Kálmántól. Március végén tért haza Monté Cáriéból, ahol az Otellóban énekelte Emília szerepét és mellette nagyon sokat tanult. A trubadúr próbái várták vissza Szegedre, itt Azucenát, a cigányasszonyt énekelte. Ezzel a szereppel rögtön két elismerést is elnyert, megkapta az olasz operák népszerűsítéséért járó díjat és a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem közönségdíját is. Erzsikét májusban egy interjúban már bemutattuk olvasóinknak. Most nemcsak mint kitűnő operaénekest, hanem mint nagyszerű szakácsot is megismerhettük. Szinte minden nap főz, legjobban a kínai és az indiai konyhát szereti. Egyik specialitása a húsok és a halak mellé adható mártás: a chutney (ejtsd: csatni). Az • A Virág Cukrászdában ültem, amikor először hallottam énekelni. A Kisvirág előtt modern trubadúrként gitárral kísért nápolyi szerelmes dalokkal udvarolt - a fagyizóknak. Megnyerő biztonsággal énekelte Pavarotti ráadásszámait, a kalapjába dobott pénzt elegáns biccentéssel köszönte meg. Legközelebb az Aida próbáin találkoztam vele, legnagyobb meglepetésemre a hírnök szerepét énekelte, ami ugyan nem nagy feladat, de ebben a világsztárokat felvonultató szereposztásban elénekelni komoly elismerés. • Mit keres egy főfoglalkozású színész az utcán? - Pénzt! Nem azért mentem ki az utcásft, hogy bemutassam az énektudásomat, hanem azért, mert megélhetési gondjaim voltak. Kezdetben kétségbeesve és kissé szkeptikusan álltam ki, de amikor láttam, hogy szeretnek az emberek, nem zavarnak el, sőt tömeg gyűlik össze és szívesen hallgatnak, akkor rendszeresítetErdélyi Erzsébet Kovács Tamás Virág előtt tem, mert meglepően jó jövedelemhez juttatott. • Pedig nem is énekesnek indultál... - Tizenhat éves koromtól kezdve a szinház iránt érdeklődtem, beiratkoztam a Nemzeti Színház stúdiójába, majd sikertelenül felvételiztem a főiskolára. Három év után megkaptam a gyakorlatos színész minősítést, és elszerződtem Békéscsabára. Onnét Szegedre jöttem, itt néhány kisebb prózai szerepet játszottam. Nem éreztem előrelépést a pályámon, ezért a zenével kezdtem el foglalkozni, ami egyébként gyerekkorom óta érdekelt, a dalokat mindig gitárral tanultam meg. Két évvel ezelőtt Gregor József tanácsára Karikó Terézhez fordultam, aki úgy látta, érdemes velem foglalkozni. Minden nap adott órát. Az utcai zenélésemet sokan hallották, ennek köszönhetem, hogy énekes szerepeket is kaptam a színházban. • Hogyan tovább? - A pécsi színháznál musical és operett-szerepekre ajánlottak fel szerződést, amit gondolkodás nélkül elfogadtam. Komolyabb operai szerepeket ilyen rövid tanulás után nem szabad még elvállalni. Karikó Terézhez visszajárok majd énekelni. Szegedről nem szívesen megyek el, mert nagyon sokat köszönhetek a városnak, jól éreztem itt magam. H. Zs.