Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03 / 153. szám

SZOMBAT, 1993. JÚL. 3. • A restaurálás új fázisa • Promenád, 1896 • Csongrád megye alkotódíjasa: Sntó András Minden magyar legyen látogató KÖRKÉP 5 Ülést tartott az ópusztaszeri emlékbizottság. (Fotó: Nagy László) • Dr. Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés helyettes elnökének, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark építését irányító Országos Emlékbizottság elnökének vezetésével tegnap, pénteken délelőtt a Parlamentben ülésezett az Országos Emlékbizottság. Szűrös Mátyás bevezetőjében elmondta, hogy a bizottság elnökeként írásban kereste föl Antall József miniszterelnököt és Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetségének elnökét. E levélben kérte, hogy a honfoglalás 1100. évfordulójának egyik központi ünnepsége Ópusztaszeren legyen; tisztázzák az Országos Emlékbizottság státusát, működése jogi és adminisztratív kereteit. Javasolta, hogy az Expóhoz is kötődő honfoglalási ünnepségek megszervezésére országos bizottság jöjjön létre, melynek elnöki tisztét a mindenkori miniszterelnök, alelnöki posztját az MTA elnöke, ügyvezetői elnöki státusát a művelődési tárca vezetője töltse be, tagjai pedig reprezentálják a társadalmi és szellemi szféra minden szeletét. A Magyarok Világszövetsége Opusztaszer gondolatát népszerűsítse a határainkon túli magyarság körében s adjon segítséget, hogy az ópusztaszeri emlékparkban külön pavilonban mutathassák be a diaszpóra történetét, értékeit. Mind Antall József miniszterelnök, mind Csoóri Sándor elnök válaszlevelében kifejezte partneri szándékát, segítőkészségét, a konkrétumokról később kormánydöntés születik. Dr. Bereczky Lórándnak, a Feszty-körkép Alapítvány Kuratóriuma elnökének előterjesztésében tájékoztatást hallgattak meg a résztvevők a Feszty-körkép restaurálásának munkálatairól. A legfrissebb információk: május 27-én Bonnban nemzetközi panoráma-kiállítás nyílt amelyen először került a világ művészettörténetének fókuszába a Feszty-körkép, melynek egy részletét és tárgyi anyagának válogatását mutatták be. Szó volt arról, hogy a körkép felújítása történetének újabb fejezete kezdődött az elmúlt napokban: a lengyel restaurátorok elkezdték fölhelyezni a körkép darabjait a már meglévő tartószerkezetre. Hangsúlyozta, hogy minden törekvés arra irányul, hogy a Nemzeti Történeti Emlékpark méltó módon készüljön fel az 1100. évfordulóra, egyedi, csak itt látható programokkal kapcsolódjék az Expóhoz. s az állandó kiállításokkal, turisztikai és vendéglátóipari létesítményekkel gazdagodó park igazi, nemzeti emlékhellyé váljon, ahol minden magyar legalább egyszer megfordul. Az emlékpark körcsarnokába tervezett kiállítási terv módosításáról dr. Trogmayer Ottó, megyei múzeumigazgató tartott előterjesztést. Az eddigi tervtől eltérő, új javaslattal álltak elő, s az első emeletre álmodott agrártörténeti kiállítás helyett Promenád 1896 címmel magyar viseletek bemutatóját szervezik, ahol a korabeli Magyarország minden tájegységének és társadalmi rétegének viselete közönség elé kerül. Hasonló ötlettel állt elő N. Kemenes Mária, az 1100 év alapítvány főtitkára, aki elmondta, hogy a Mme Tusseaut londoni panoptikumának mintájára állandó kiállítást terveznek Magyar Szellemi Pantheon címmel. A magyar kultúra és művelődéstörténet kimagasló alkotóinak sora látható majd az ópusztaszeri körképépületben, mint az egyetemes kultúra része, mint művelődéstörténeti és turisztikai látványosság. Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke és Ratkai Imre alelnök az idei Szent Istvánnapi ünnepségekről tájékoztatta a résztvevőket. Elmondták, hogy az idei kétnapos programot megelőzi augusztus 18-án a megyék országos gyűlése, ahol minden megyei közgyűlés határozatképességgel képviselteti magát. Az ünnepség szónoka Göncz Árpád köztársasági elnöke lesz, s elfogadnak ^gy, a megyei önkormányzatok szövetségéről szóló kiáltványt is. Augusztus 20-án és 21 -én a hagyományos műsorok mellett valószínűleg szentmisét is tartanak, valamint ha a pártokkal sikerül egyezségre jutni, politikai fórumot is rendeznek. Ezen alkalommal adják át Csongrád megye alkotódfjait, többek között Sütő András erdélyi magyar írónak. A tegnapi parlamenti tanácskozáson többek között ott volt Farkas László államtitkár, Kocsis Elemér református püspök, Varga Imre szobrászművész, Györffy György történészprofesszor. Orvosetika a huszonegyedik század küszöbén 1. Lombikbébik. - A címszó elsősorban nem az orvosi beavatkozást foglalja magába, hanem a kérdés erkölcsi, társadalmi megítélését. Szó lesz többek között a meddőségről és arról is, vajon elítélendő-e valaki azért, mert hajadonon akar gyermeket magának. Hogyan szabályozzák a kérdést? Okozhat-e problémát a házastársak között a későbbiek során az, hogy a gyermeknek nem a félj a vér szerinti apja? Visszaélhetnek-e a mesterséges megtermékenyítéssel? 2. Szervátültetések. - Egyes vélemények szerint a honi szabályozás legfőbb baja. hogy semmibe veszi az egyén döntési szabadságát. Aki ugyanis nem tiltakozik szervének átültetése ellen, az a törvény szerint máris donor lehet. Mit hoz a jövő? Hogyan lehet az ellentmondásokat megszüntetni? Mi a megoldás? 3. Az idős emberek ellátásának etikája. - Hogyan bánik a mai magyar társadalom az idősekkel? Milyen az idősek egészségügyi ellátása? Szociális otthonokba kényszerítés? Megfelelő színvonalú-e az idősek szociális ellátása? 4. Az orvosi titoktartás. Mit lehet a beteggel, betegről közölni? Hogyan értelmezhető a hippokratesi eskü szövegének az a része, miszerint: „Bármit látok vagy hallok kezelés közben, vagy gyógyításon kívül az emberek hétköznapi életében, amit kifecsegni nem szabad: arról hallgatok, s mint orvosi titkot megőrzöm." Tekinthető-e a beteg a munka tárA Magyar Televízió Szegedi Stúdiója augusztusban új, öt részből álló sorozat indítását tervezi. A műsor összefoglaló címe: Orvosetika a XXL század küszöbén. A felmerülő témák ha nem is ebben a sorrendben - a következők. gyának, tehát nem egyenlő partnernek., akinek a hozzájá rulása nélkül végezhető el a beavatkozás? Elijeszti-e a bete get mindaz a tény, amit vele közölnek? Magyarországon milyen törvények szabályozzák az orvos-beteg kapcsolatát? Joga van-e az orv osnak eltitkolni a halálos kimenetelű rákbetegseget páciense elől? 5. Az egészségügy laikus, társadalmi kontrollja. - Vane lehetőségünk arra, hogy a minket érintő, egészségüggyel kapcsolatos kérdések szabályozásakor mi is elmondhassuk véleményünket, és azzal a jogszabályalkotók számoljanak is? • A témák feldolgozásakor számítanak a nézők közreműködésére. Aki tehát szeretne hozzászólni, az levélben és telefon is megteheti a következó címen: MTV Szegedi Stúdió 6725 Szeged, Kálvária tér 22. Telefon: 62/480-534) Kérdéseikre a műsor keretében szakértők válaszolnak, s az adások egyes részleteit lapunkban is közöljük. A kárpótlási jegyek névértéke Az első kárpótlási törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek kamattal növelt névértéke július l-jén elérte a címletérték 135,3 százalékát - tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal pénteken az MTI-t. A kárpótlási jegyek a törvény elfogadásától, 1991. augusztus 1-től három évig a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százalékával kamatoznak. Az alapkamat most évi 19 százalék, a névérték tehát jelenleg évi 14,25 százalékkal növekszik. Az 1000 forintos címletértékű kárpótlási jegy a kamatnövekedéssel 1353 forintot, az 5000 forintos címletértékű 6765 forintot ér. A 10 ezer forintos címértékű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 13 ezer 530 forint. • Máltaisok a bizalom útján (4.) nép Aachenben A barokk magyar kápolna az aacheni dómnál • Európában 1349-tól kialakult egy hétévenkénti zarándoklat: ú középkori bűnbánat és a jóvátétel Aachenbe vitte a hirtelen haragban emberölést elkövetőket bűnbocsánatért. Őseink szép számmal zarándokoltak ezen az úton, s már 1367-re magyar kápolnát is építettek ott, amit később ,Jciváltottak" Moretti milánói építész 1767-ben felszentelt kápolnájával. Az ősi magyar szentélynek ugyan az 1769-es bécsi tiltás után sokáig nem voltak zarándokai eleink, a hagyományt az utóbbi időben mégis fel lehetett eleveníteni. 1986ban már 700 hívő, 5 püspök és 40 pap volt a Heiligtumsfahrton, idén pedig több, mint ezren jöttünk el magyarok az aacheni dómhoz (még Párizsból is), hogy részesei legyünk annak az ünnepi eseménynek, amikor a káptalan a kápolnánkat „Magyar szentély német földön" rangra emeli, hálából mindazért, amit a német népért tettünk a közelmúltban. Jeleként ennek, a dóm elé máltais zászlókkal, énekelve a városon át felvonuló csoportunknak. a püspökségek által kiutaztatott magyar hívőknek, s természetesen az eljövő német katolikusoknak ünnepi Magyar szentmisét tartottak. Paskai László bíboros, a magyar katolikus egyház feje celebrálta püspökeink — közöttük Gyulai Endre - segédletével, német egyházi méltóságok, máltai lovag papok közreműködésével. A szentmise előtt - sajnos a több, mint hétszáz fős magyar máltais csoport jelenléte nélkül - Antall József miniszterelnök a magyar kápolna előtt felavatta Szent István szobrát (Varga Imre alkotását), amit Paskai bíboros megszentelt. A mostanra szépen restaurált és rangot kapott kápolnában délután mi is látogatást tettünk, s a máltaisok diákokból álló kórusa dicséretes kis koncertet rögtönzött. Valamennyien válthattunk szót Csilla von Boeselager bárónővel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat életrehtvójával és megnéztük a templomban őrzött ereklyéket. A polgármester fogadta képviselőinket, majd a városháza előtt köszöntötte a máltais csoportot, amelynek tagjait búcsúebédre kaszárnyákban látta vendégül a Malteser Hielfsdienst, bizonyítva: náluk ha segíteni kell, a hadsereg bázisai is rendelkezésre állnak. Az aacheni Ungartagon - a magyar napon - egyébként találkoztunk a városban azokkal a fiatalokkal - Szabó Tímeával és Zubik Tiborral, illetve Inokai Henriettel és Kocsis Attilával -, akik a zarándoklat alkalmával egy másik régi hagyomány életrekeltéseként a dóm melletti Szent Flóriántemplomban kötöttek házasságot. Kísérőinktől, von Spee grófnőtől, Heinen úrtól és dr. Hoffmanntól pedig számos információt kaptunk a városról, a zarándoklatokról. Amikkel bőségesen foglalkozott az Aachener Volkszeltung június 17-i számában: az összeállításban külön kiemelve a magyar hagyományokat, barokk kápolnánk felújítását, a várható eseményeket. Melyekről aztán a helyi rádió egyenes adásban számolt be, s nemcsak a protokolláris ceremóniákat közvetítette, de - mint azt egy belvárosi söröző teraszán ülve meghallottuk - foglalkozott a magyar máltaisok szervezetével, német kapcsolataival, munkájával is. Elismerést és köszönetet emlegetve. Amikben ezen az utazáson bőséggel volt részünk - elsősorban persze a német testvérszervezet és a vendéglátó családok részéről. Imponáló módon szervezték meg a tizenhat autóbusznyi magyar máltais közel háromezer kilométeres utaztatását, étellel-itallal, szállással ellátását. Utunk utolsó állomására pedig nagyszerű meglepetésről is gondoskodtak: a Passauba igyekvő, Szent Gizella sírjánál fejet hajtani akaró csoportot Vilshofennél hajó várta. A Passau fedélzetén a Dunán tehettük meg németországi utunk utolsó kilométereit, a szakadó eső ellenére jól látva és megcsodálva a svábbajor medence és a bajor erdó dunavölgyi természeti szépségeit (izgulva közben kicsit azon, mint ér utol bennünket a konvojból „elkóborolt" hat busz). Rövid passzaui „zufuszmars" után a malteserek útravaló élelmiszercsomagokkal, szíves szavakkal köszöntek el tőlünk. S jöttek velünk - az általuk biztosított szép napok emlékeiben. Amiket nemcsak az Ausztrián és fél hazánkon átvezető, egyszuszra megtett visszautazásunk alatt emlegettünk sokszor, de valóban meg is őrzünk. Mert nemcsak világjáró élményeket jelentenek számunkra, hanem azt, hogy emberségben gyarapodtunk. Szabó Magdolna