Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03 / 153. szám

6 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. JÚL. 3. A szemünk előtt hordták szét a Vidiát - mondja dr Oláh János Antik-kiállítás a múzeumban Schmidt Andrea felvétele közvetlenül a megnyitó után készült (Folytatásai I. oldalról.) • Mondana példát? - Hirtelen csődöt jelentet­tek be, holott ennek a krité­riumai már régen fennálltak a Vidiánál. A csőd ideje alatt vi­szont nem a talpraállftáson fáradoztak, hanem éppen el­lenkezőleg. Egyszóval a sze­münk előtt hordták szét a céget, lagyták pusztulni. • Dögöljön meg a szomszéd tehene is? - Valahogy (gy. • Önök nem is kérték a felelősség vizsgálatát? - De. Jeleztük a vagyon­ügynökségnek, amelyik azon­nal rendőrségi vizsgálatot is kért a Vidia akkori vezetői el­len. Molnár Sándornak pedig nem is állt szándékában kifizet­ni addig a vételárat, mlg ez a helyzet nem tisztázódott. Hi­szen elképesztő, hogy egymil­liárdos adósságot hagyott maga után a korábbi vezetés, a cég ingatlanai pedig éppen csak ennyit érnek. Ráadásul azokat a jelenlegi piacon el sem lehet adni. Azt is megállapította a vizsgálat, hogy már a részvény­társaság megalapítása sem volt törvényes. • Miért? - A bevitt tárgyi apportot részletesen fel kellett volna so­rolni. Ezzel szemben egy irka­lapon csak annyit tüntettek fel, milyen értékű forrást vittek a cégbe, a maradék jelentette szerintük a bevitt apport érté­két. Ez pedig törvénytelen. Rá­adásul az rt. alaptőkéjét az állami vállalat által felvett hitel jelentette. Ezeknek az akciók­mik egy része viszont csak ké­seibb, birtokon belül lett látha­tóvá. • 1993. februárja után több fordulós tárgyalássorozat következett a két cég képvise­lői és zsűri között, végül dr. Ványai Éva alpolgármester zárt csomagban bekérte mindkette­jük teljes dokumentációját és titkos szakértőkhöz juttatta el. Addig jár a korsó, míg kakukktojást lel A „titkos" azt jelenti, hogy a zsűri tagjai előtt rejtve maradt a szakérteik kiléte. Mindaddig, amfg aláírásukkal meg nem érkezett a tanulmányuk a két dokumentációról. Melyre figyelemmel a zsűri április 21­én meghozta döntését, 5-4 szavazati arányban a Compack javára. Indoklás: mindkét ajánlat megfelelt, de az eilcsóbbat választották. A vesztes Nüssli április 29-én faxot küldött a polgármes­ternek: a zsűrit megtévesz­tették. A fax hatására összehí­vott május 5-i rendkívüli ülé­sen kiderült, a titkos szakértő­ket csúnyán megtréfálták ­Nüssliek: a saját zárt csomag­jukban elküldték nekik a Com­pack egyik külföldi szerkeze­téről egy Nüssli-szakember által kés/.ltett dokumentációt, amellyel a/t akarták bizonyí­tani. hogy a Compack szerke­zetei nem jók. Csakhogy a titkos szakértők (két ntűegye­• A dolgozók mégis úgy érzik, Molnár úrnak nem is állt szándékában működtet­ni a Vidiát. - Ez nem igaz. Nem nye­részkedési szándákkal vásá­rolta meg a Vidiát. Többen le akarták beszélni erről az üz­letről, ő mégis úgy gondolta, hogy szüksége van egy mű­ködőképes kereskedőházra. Időközben persze megváltoz­tak a viszonyok. • Ezért nem vitt be tőkét a működtetésre? - Olajfúrásokat kellett finanszíroznia Oroszország­ban. Oda vonta ki a pénzét. • Talán a Vidia pénztárá­ból is? - Még tavaly decemberben 50 milliós „tőkeinjekciót" adott a cégnek. Az év végén azután valóban össze kellett söpörni a pénzt egy orosz húsüzlethez. Ekkor került sor arra, hogy készpénzt hoztunk ki a cégtől. • Mi lesz ezután? - Először is, még a bíróság nem is döntött a felszámo­lásról. Most tehát csak lebeg a Vidia. Az tény, hogy június 30-án az rt.-nek voltak ki­lencven napon túli, kifizetetlen számlái. így ismét csődött kellett volna mondani, de kétszer egymás után nem lehet. Maradt volna az önfelszá­molás, de ezt az Unicbank már beindította helyettünk. Most várunk. Reméljük, sikerül talpra állítani a Vidiát, hiszen szükség van egy dél-alföldi ke­reskedőházra. Rafai Gábor ••MaaaaMaHMHBMMBaBMaMi temi professzor) mintha nem tudnának olvasni, nem vették észre a rajzon a félreérthetetlen feliratot: Compack. Azon már nem is lehet csodálkozni, hogy azt sem vették észre: hibás mérések alapján készült. Azt hitték, ez is a szegedi Nüssli­nézőtér dokumentuma - és leszedték róla a keresztvizet, így esett Nüssli úr a inaga-ásta verembe - és óvást nyújtott be a döntés ellen. A zsűri úgy határozott, ugyanattól a két „titkostól" új szakvéleményt kér, immár a kakukktojás-mentes dokumen­tumok alapján. A 2. számú szakvélemény lassan ugyan, de elkészült, június 14-én újfent összeült döntésre a zsűri ­„titkosék" ismét nem jelentek meg, pedig állítólag hívták őket. A verdikt: 1 .a zsűri visszavonja előző döntését; 2. az új nézőtér kipróbálása céljából azt kívánja, hogy októberben épftsék fel a Dóm téren a szerkezetet (a próba után lebontják és a még nem létező raktárban „teleltetik" a jövő szezonig); a férőhelyek száma a pályázati kiírással ellentétben ne 5 ezer, hanem csak 4 ezer legyen, de ez még nem biztos... 3. az új győztes: Nüssli. (Szavazati arány: 5-3, és egy tartózkodás.) Indoklás: fő a biztonság, s végtére nincs is nagy különbség az ajánlatok székárai között... • Szeged közönsége tegnap óta láthat a Móra Ferenc Mú­zeum I. emeleti termében - a város történetében először ­ókori, nem magyarországi eredetű antik tárgyakat, művé­szi alkotásokat. A kiállítás anyagát a Szépművészeti Mú­zeum antik osztálya adta köl­csön a városnak. Ez a kincs­anyag az ország több vidéki városát megjárván jutott most Csongrád megyébe, valószí­nűleg vándorútjának utolsó ál­lomására. Ezúttal a szokásos anyagot megtoldottuk egy nagy­méretű márvány torzóval is. A gyűjtemény alapját Hek­ler Antal alapozta meg nagy értékű vásárlásaival, majd az 1934-es múzeumi törvény úgy rendelkezett, hogy a nem ma­gyar földből eredő ókori tár­gyak mindenkor a Szépmű­vészeti Múzeumban helyeztes­senek el. így, a mai napig történt vásárlások útján már kb. 5000 darabra növekedett az impozáns anyag. * Az itt most bemutatott ré­giségek eddig - sajnos - hely­szűke miatt nem voltak látha­tók Budapesten. Azonban a renoválás utáni új antik kiál­lításunkon a Szegeden láthatók közül többet ki fogunk állítani. Az itteni bemutató rendezési elve egy kissé eltér a szoká­sostól. E kis kiállításon egy­ségben villantjuk fel a Föld­"Az idén szeptembertől há­rom tudományegyetemen, a pécsin, a budapestin és a sze­gedin indul újságíróképzés. A József Attila Tudományegye­tem Bölcsészettudományi ka­rán induló „kommunikáció" szakra azok a nappali tagoza­tos hallgatók jelentkezhetnek, akik két lezárt félévet tudnak igazolni. A JATE hallgatói mellett más szegedi felsőok­tatási intézmények áthallgatási joggal rendelkező diákjai is jelentkezhetnek. A határidő augusztus 15., a belső felvételi vizsga időpontja: szeptember 7. Az új szakra 30-35 hallgatót vesznek fel. Az újságíróképzés nem Compack vagy Nüssli? Az elképedt Compack­képviselők ismertették a hazai mérnökkamara etikai bizott­ságának elmarasztaló ítéletét a Nüssliről - a fönt leirt kakukk­tojás-ügy, és egyéb, a tisztes­séges üzleti életben nem szo­kásos csínytevéseik miatt. A 2. számú zsűri-döntésről kijelen­tették, hogy jogszabályellenes, s ha az önkormányzat nem javít, perelnek. A csütörtöki közgyűlésre mindettől függetlennek látszó előterjesztés készült Veres Károlyné irodavezető aláírá­sával: a nézőtéri beruházási engedély módosításának tár­gyalását kérte, annak eldönté­sét, hogy ötezer, vagy négy­közi-tenger partvidékének különböző kultúráit, a görögök előtti ciprusi művészettől a görög, római, sőt az egyiptomi kopt művészetig, bár e tárgyak keletkezése kétezeréves idő­tartamot ölel fel. előzmények nélküli a szegedi egyetemen: négy évvel ezelótt indította két éves időtartamú önköltséges tanfolyamait a bölcsészkar és a Szegedi Egye­tem című lap. Ennek sikere indította az egyetem vezetőit az új szak alapítására. Az egyelőre B-felvételű szakon a képzés időtartama 4 év, tan­anyagában az általános elmé­leti stúdiumok mellett meg­felelő arányban szerepelnek a gyakorlati tárgyak ( a szegedi képzést erőteljesebb gyakor­latias irányultsága különbözteti meg a másik két tudomány­egyetemi szaktól; ezt szolgálja az elmúlt ősz óta a bölcsész­karon működtetett Szegedi ezer férőhelyes legyen - a Nüss­li-nézőtér. Amikor az est le­szállt és a napirendek sorában ez a téma következett el, már nem a polgármester, hanem dr. Ványai Éva vezette a köz­gyűlés munkáját. Hozzászólt a napirendhez dr. Simor Ferenc, aki nemcsak a Pénzügyi El­lenőrző Bizottság elnöke, ha­nem a szóbanforgó nézőtér­zsűrinek is tagja, s elmondta a pályázat viszontagságos tör­ténetét a saját „olvasata" szerint, végig a Nüssli mellett érvelve. Talán nem vette észre, hogy a Compack képviselői - a számukra érdektelen témák vitáit kibekkelve - még mindig fönt ülnek a karzaton és beszé­des gesztusokkal azt fejezik ki: blődségeket hallanak. Ezután szólásra következett dr. Szil­A vándorkiállítással az a célunk, hogy gyönyörködtes­sünk, felhívjuk a látogatók figyelmét e kultúrák szépsé­gére. Amit eddig esetleg csak reprodukciókban látott, most eredetiben is szemügyre veheti. Egyetem is, amely a szak hall­gatóinak gyakorló lapja lesz). A hallgatóknak kétirányú specializációra nyílik lehető­ségük: részint a kötelezően választható tárgyakat aszerint vehetik fel, hogy a politikai, vagy a kulturális újságírásra kívánnak szakosodni; más­részt, a 3. évben médiumok szerint is szakosodhatnak (nyomtatott és elektronikus sajtó). A végzettek újságíró diplomát kapnak. A távlati cél: A-felvételű szakká fejleszteni a kommu­nikáció szakot, illetve önálló tanszékké a tanszéki csoportot, amely az ősztől az 1. számú irodalomtörténeti tanszék ke­belében működik. A két éves önköltséges tanfolyamot az érdeklődéstől függően a továb­biakban is megszervezik, fönn­tartva a képzés lehetőségét azoknak is, akik nem egyetemi hallgatók. S. E. nézőtér vásy László, aki kifejtette: itt az ideje, hogy a közgyűlés szemügyre vegye, volt-e dön­tési joga a zsűrinek? Fellapoz­ta azt az iratát, amelyre fel­tehetően a januári közgyűlés jegyzőkönyvéből másolt át sorokat: akkor csak a zsűri összetételéről fogadtak el ha­tározatot.vagyis szó sincs ar­ról, hogy a közgyűlés átruházta volna a pályázat eldöntésének jogát. Ezt nem is tehette, mert az önkormányzati törvény szerint döntéshozó bizottság­nak nem lehet tagja önkor­mányzati tisztviselő (hivatal­nok). Márpedig ennek a bizott­ságnak négy ilyen tagja volt. Mi lesz itt? Ezen a ponton dr. Szilvásyt félbeszakította az elnöklő alpolgármesternő, közölve, hogy szavazzanak a zárt tár­gyalás elrendeléséről, mivel „csak az egyik fél képviselői vannak jelen a közgyűlésen". Nincs az a zárt ajtó. melyen ne lenne rés; megbízható információink szerint a zárt tárgyaláson érdekesen alakul­tak a viszonyok, mert az alpol­gármesternő megerősítette Aki tanulni szándékozik, azt a kiállításon vásárolható kis kata­lógus segíti a tájékozódásban. Mindenkinek kellemes idő­töltést kíván a tárlat rendezője: Csornay Boldizsár muzeológus •••••••HBMHMHM Több lesz a kezes? Az ősztől minden bizonnyal jelentősen megemelkedik a Hi­telgarancia Rt.-hez benyújtott kezességvállalási kérelmek száma és összege. A Hitelga­rancia Rt. által nyújtott szolgál­tatást működésének kezdetén, a tavasszal még kevesen vették igénybe, mert akkor folyt a bankoknál a megváltozott kamatú Egzisztencia-hitelek új konstrukcióinak kidolgozása. Amióta ez befejeződött, heti 8-10 garanciakérelem érkezik az Rt.-hez. A 8 milliárd forin­tos idei keretből ez idáig azon­ban csak mintegy egymilliárd forint értékű hitelhez nyújtottak garanciát. Az elkövetkező hetekben-hónapokban viszont a kérelmek számának és összegének jelentős megugrá­sára számítanak. Szilvásy képviselő álláspontját, sót többször elejtette, hogy a polgármesternek is hasonló a véleménye. Némely képviselőt sokkolt a fordulat: kétségbe­esetten közölték, hogy lehetet­len helyzetbe hozza őket a Szilvásy-Ványai - javaslat: a közgyűlés függessze fel a zsűri döntését és vonja magához a pályázat elbírálásának jogát. (Volt olyan javaslat is, hogy döntse el a még jelenlevő 27 képviselő azon nyomban: melyik cég a pályázatgyóztes? Hiszen a közgyűlés még éppen szavazatképes!) Nem ismerik az ügy részletetit, az eddig történtekről csak „újságcikk­szinten" tájékozottak - tilta­koztak a liberális széksorok­ból, ám Szilvásy úr egy hozzá közel álló ügyvéd kollégájával is vitába szállva bizonygatta: „jogilag fölétlenül muszáj magunkhoz vonni". Mármint a döntés jogát, természetesen. Megtörtént, a javaslat több­séget kapott. Most mi van? És főleg: mi lesz itt? - kérdezgették egy­mást tanácstalanul a folyosón a Compack képviselői, majd autóba szálltak és el... Későbbi lapszámainkban mi is ezt fogjuk kérdezni az ille­tékesektől. Sulyok Erzsébet Újságiróképzés az egyetemen Az előzmények, dióhéjban: 1992. november: meg­jelent a pályázati felhívás; a december végi határidőre 6 pályázat érkezett; 1993.február 8-án a „Bíráló Bizottság" (továbbiakban, az egyszerűség kedvéért: zsűri) a hatból kiválasztotta a Nüssli és a Compack cégek ajánlatait, mint további tárgyalásra alkalmasakat. (Mivel ez később kulcsfontosságú körülmény lesz, itt jegyezzük meg, hogy az 1993. januári közgyűlés határozott e zsűri összetételéről.)

Next

/
Thumbnails
Contents