Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-23 / 170. szám

PÉNTEK, 1993. JÚL. 23. HATÁROK 5 Megértés nélkül nincs Európa Ház... Pelei Benz, Barmsladl főpolgármestere nyilatkozik a Bélmagyarországnak Tavalyi emlék - ma álom • Tíz napért tízezer... Tábor a piacon? Testvérvárosunk, Darmstadt volt a házigazdája az elmúlt hét végén a 22. Nemzetközi Diák Sportjátékoknak. Tizennyolc ország, 22 városából csaknem 700 sportoló és sportvezető gyűlt össze, hogy a kétnapos vetélkedőn bizonyítson egy-egy sportágban. S nem csak ezért, hanem, hogy ismerkedjék, tanuljon, barátkozzék a szines társaságban. Peter Benz, a város nemrégiben megválasztott új főpolgármestere ekkor fogadta munkatársunkat és exkluzív interjút adott a Délmagyarországnak. Arról, hogy a szegedi, illetve a Csongrád megyei gyerekeknek ebben az esztendőben miért nincsen táboruk, az alapítvány kuratóriumának tagjaitól, dr. Kissné dr. Novak Évától és Palágyiné dr. Gömöri Katalintól érdeklődtünk. A kérdésre adott válasz lényege az (mint országosan), hogy nincs rá pénz: a helyzet azonban ennél bonyolultabb. Az alapítványnak ugyanis tulajdonképpen van pénze, csak éppen nem fért hozzá időben a táborra kellő összeghez anélkül pedig felelőtlenségnek érezték elkezdeni a vakációakció szervezését. Az alapítvány tavaly és tavalyelőtt jórészt a tulajdonát képező újszegedi volt KISztábor (pályázattal bérbeadott) létesítményeiért kapott bérleti díjakból funkcionált. Aztán perbe keveredett a bérlővel, s a pénz egy része - kártyás nyelven mondva - „az ablakba" A déli határon Irányítható páncélelhárító fegyverrel is felszerelték az ország kritikus déli határszakaszát védő akciószázadokat jelentette be Lovász József ezredes, a pécsi határőr igazgatóság vezetője a Duna és a Dráva közti hatvan kilométeres kritikus határszakasz helyzetéről csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. Az igazgató elmondta, hogy a szerbek által megszállt horvát területen ismét számítani lehet fegyveres konfliktusokra. Ettől a szerbek is tarthatnak, mert Udvarnál és Petárdánál vasbeton harckocsiakadályokkal torlaszoltak el a határon átvezető két utat. A közeli magyar falvak lakói is félnek a harcok kiújulásától, de a határőrség mindent megtesz nyugalmunk érdekében. A határon történtekről a sajtótájékoztatón elmondták: az utóbbi fél évben előfordult, hogy rendőrruhás szerb fegyveresek fenyegették a határ magyar oldalán dolgozókat. Egy esetben aknára futott traktor darabjait vetette át a robbanás magyar területre. Mohácsnál macskákra lőttek a határon át, egy alkalommal a túloldalon gyújtott tűz terjedt át magyar oldalra. Old községnél pedig hat határjelet lőttek szét a szerbek. A határőr igazgató arra figyelmeztette a környék lakóit, ne közelítsék meg a határt, mert a túloldalon aknákat is telepítettek, és a Drávában is óvatosan fürödjenek, mert nem tudni, mennyi és milyen robbanóanyag kerülhetett a folyóba. került. A tavaly 2,2 millióért a Fürj utcába megszervezett, 1200 gyereket fogadó tábor költségeihez 900 ezer forinttal hozzájárult ugyan a Talent Kft, de az alapítvány a neki járó többi bérleti díjra csak idén áprilisban .jogosult". A pereskedést befejezve módosították a bérleti szerződést, s a kuratórium reméli, zavartalan lesz a további együttműködés, aminek szándékát a Talent vezetői is kinyilvánították - a gyerekek érdekében. Az alapítvány célja ugyanis változatlanul az ifjúság támogatása, a tehetséges fiatalok menedzselése. A májusban választott új kuratórium - mely az országban a hasonló jellegűek közül egyedülálló módon pártállásoktól független, egységes kis csapat - alapvető törekvése a megyei gyerekek érdekképviselete, segítése. Méghozzá az eddiginél nyitottabban; együttműködésre ké• Merre járt Amerikában? - Az amerikai és a nemzetközi szervezet központját látogattam meg, ahol megismerhettem az alulról építkező, önsegítő szerevezetek humán tevékenységének módszereit, szervező munkájukat, a pénzgyűjtés- és elosztás mikéntjét. A keleti parton 18 helyen láttak vendégül, ahol betekinthettem a helyi csoportok mindennapjaiba is. • Melyek a központ és az egyes szervezetek feladatai? - A United Way gyűjti a pénzt a humán célokra, s elosztja az önsegítő civil szervezetek között. Kapnak belőle a hontalanokat, a rászoruló családokat, a fogyatékosokat támogató csoportok, a szociális otthonok, az idősek napközi otthonai, a házi gondozó hálózat... • Közadakozásból összegyűlik elegendő pénz? - Szó sincs arról, hogy kizárólag ebből fedezné egy-egy közösség a környezetében élő elesett emberek kiadásait. A United Way a szervezetek mőködési költségének 30-50 százalékát vállalja magára, 20-40 százalék a helyi közigazgatási céltámogatás, 20 százaléknyit áll maga a civil szervezet. • Amerikában szinte divat - soha ennél rosszabb divatot! - a jótékonykodás. - Mivel a köztudatban elfogadott erkölcsi szabály az, hogy a közösség maga felelős elesett, támogatásra szoruló tagjaiért, szinte belső igény, hogy ki-ki adjon erre a célra, bármilyen kis összeget is. A cél az, hogy minél többen tegyék magukévá ezt a gonszebben más, hasonló célú hazai és külföldi szervezetekkel; várva, keresve a támogatókat, a partnereket. Hogy minél többet tehessenek az ifjúságért. Például pályázatokkal, amelyekkel pénzhez juthatnak művészeti csoportok, amatőr együttesek.(Ilyen célokra az utóbbi két évben 3,2 millió forintot adtak.) A szeptemberben általuk kiírandó pályázatok szólnak majd középiskolai tanulmányi ösztöndíjra is, lehet kérni pénzt könyvtárgyarapításra, gyermek és ifjúsági célú rendezvények támogatására. Ez utóbbiak közül például gyermektáborokra. A Délmagyarországi Gyermek és Ifjúsági Alapítvány üdültető tábora jövőre - igéri a kuratórium - nem marad el. Mert a gyermekek támogatása, a jövő generációjának nevelkedése, életminősége nem szabad, hogy „piaci helyzet" függvénye legyen. Szabó Magdolna dolatot, és minél többen ajánlják föl a havi egy órai munkabérüket, vagy akár egy doboz cigaretta árát. Sok kicsi sokra megy... • Magam is tapasztaltam, hogy arrafelé a szomszédok, egy vallási közösség tagjai számunkra szokatlan természetességgel tartanak össze, törődnek a másikkal, segítik ha kell. Mi több, a támogató köszöni meg, hogy segíthet, mert neki jó érzés, ön nem kérdezte meg az adományozókat, miért teszik? - Dehogy nem, hiszen ez nekem is föltűnt. Ilyen válaszokat kaptam: „Adok, mert közöm van hozzá." „Adok, mert nap mint nap találkozom egy mozgássérülttel." „Nincs közöm hozzá, de jó, hogy helyettem csináljátok". • Főpolgármester úr, Önök immár harmadik alkalommal rendezik meg Európa fiataljainak e nemes vetélkedőjét. Valójában mit jelent e seregszemle a városnak, az itt élő fiataloknak és a részvevőknek? - Mindenekelőtt: városunknak megtiszteltetés, s ezt Darmstadt ifjúsága és minden polgára így is értelmezi. Jómagam úgy vélem, ez a nemzetközi találkozó nem csak a sportpályákon lezajló erőpróbákat jelenti, hanem kiváló alkalom arra, hogy a fiatalok lélekben is gazdagodjanak: ismerkednek, kicserélik tapasztalataikat, barátságok, szerelmek szövődnek... • Darmastadtnak 14 testvérvárosa van. Ennek (is) köszönhető az ilyen tömeges részvétel? - Számomra a városok közötti partnerkapcsolat azt jelenti, hogy lehetőséget biztosítunk egymás jobb megértéséhez. Ez pedig lehet a nyelvismeret, a közös gazdasági érdek, a sportban való megmérettetés és több más terület is. A testvérvárosi kapcsolataink kétségkívül hozzájárultak ahhoz, hogy ennyien eljöttek a sportjátékokra, bár nem csak ők vesznek részt. A szegedi küldöttség jelenlétének pedig igazán örülök! • Az utóbbi időben igazán jól fejlődtek a kapcsolataink... - Valóban, s ezzel azt hiszem mindkét fél elégedett. Véleményem szerint a kapcsolatok akkor igazán jók, ha azok nem kizárólag a városvezetők, a „hivatalos" emberek szintjén valósulnak meg, hanem az iskolák, tudományos intézmények, mitöbb a családok közötti kapcsolatokban, együttműködésben. Az elmúlt időszakban a közép• Kiváló szervezés nélkül aligha lehet emberek sokaságát mozgósítani bármilyen nemes cél érdekében is. Ehhez érthetnek igazán az amerikaiak. - Hogy mennyire, bizonyítja: az aktív keresők 85 százaléka ad valamennyit az elesettek javára. Szeptembertől decemberig zajlik a pénzgyűjtési kampány, ezidő alatt ki-ki megteheti éves fölajánlását. Ennek bevezetőjeként, az ünnepélyes megnyitón egy köztiszteletben álló személy beszámol arról, mi mindent tett a helyi szervezet az elesettek érdekében. • Gondolom, a szándék tisztaságának védelmében, óvakodnak a gyanúnak még az árnyékától is. - Alapvető követelmény a nyilvánosság, tehát nem néliskolák diákcseréjében (Eleonore Schule és a Deák Ferenc Gimnázium, továbbá több szakközépiskola vett ebben részt), a sportegyüttesek találkozóiban, de talán a leghatározottabban az egészségügyben valósult ez meg. Két héttel ezelőtt érkezett meg Szegedre a Gyermekkórházba a darmstadtiak ajándéka, de a jövőben is várható több ilyen vállalkozás, ami az együttműködés és az információcsere magas szintjére utal. • Ön másfél hónappal ezelőtt vette át a stafétabotot elődjétől, Günther Metzger úrtól, aki a darmstadti Európa Ház létrehozója volt Hogyan tekint a testvérvárosi kapcsolatok jövőjére? - Természetesen továbbra is azon munkálkodunk majd, hogy e kapcsolatokat elmélyítsük. Mégpedig, mint említettem, elsősorban azokat, amelyek a családok, a személyes kapcsolatok révén jönnek létre. Ezek jelentik a jövőt, az együttműködés, a barátság és a forrongó világ megbékélésének zálogát is. van a külözhetik a sajtó, a tévé, a rádió segítségét, és meg kell mondanom, kiváló partnerek ebben a helyi tömegkommunikációs eszközök. Közlik az elszámolást csak úgy, mint azt, ki kit, hol, miben és miként segíthet. • Nem gondolja, hogy az a társadalom érett az efféle jótéteményekre, amelyben széles rétegek élnek gondtalanul, jólétben? - Valóban, Amerikában a tisztes középosztálybeli, nem dolgozó asszonyok körében van presztízse az önkéntes, jótékonysági munkának. • Tapasztalatai szerint miféle gondok emésztik az amerUuti társadalom kevésbé szerencsés rétegeit, amelyeken éppen ezek a civil szervezetek hivatottak segíteni? - Rettentő veszélyeket rejt magában az, hogy ott az iskoláskorúak 30 százaléka analfabéta, fenyegető a családon belüli agresszivitás, az alkoholizmus, és megkülönböztetett figyelmet szentelnek az AIDS megelőzésére. Örvendetesnek tartják azonban, hogy a szekták hátrányos hatása csökkenőben van. • Önök itt, Dél-Magyarországon miféle nehézségeket képesek enyhíteni? Mert baj, ha más természetű is, van bőven elég mifelénk is. A Szegeddel való kapcsolatunk alkulásával elégedett vagyok. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a jelenleginél ne tegyünk többet ezen a téren... • Főpolgármester ár járt már Szegeden? - Két évvel ezelőtt látogattunk el feleségemmel az önök városába. Nem hfzelgésképpen, de el kell mondanom, hogy Szeged csodálatos város. Bevallom: nagyon büszkék lennénk mi darmstadtiak, ha olyan szép színházunk lenne (a Jugendstil a kedvencem...), mint az önöké. Arra viszont személyesen vagyok büszke, hogy ott láthattam a Szegedi Balett előadását, s hozzájárulhattam ahhoz is, hogy néhány héttel ezelőtt itt Darmstadtban léphetett fel a szegedi együttes. Szeptemberben a mi színházunk balettkara vendégszerepel majd Szegeden. Látja, ez a szép és felemelő érzés, amikor a testvérvárosi együttműködés kapcsán ennyi mindenről beszámolhatunk...! Kistmre Fenne - Két szegedi, családias szociális otthonunkban 7-7 személyt látunk el. Házi gondozó szolgálatunk otthonukban segíti a rászorulókat. Ingyenes étkeztetésben részesítünk 54 szegedi lakost, segítünk a hajléktalanok fölkutatásában, kedvezményes bolthálózatot működtetünk és tanácsadó szolgálattal állunk rendelkezésére öregnek, fiatalnak. A Phare pályázaton nyert pénzből pályakezdő, munkanélküli fiatalok oktatását is elkezdtük, Az ÁNTSz közreműködésével lakossági szűréseket szervezünk. Mindebben orvosok, pedagógusok, jogászok, pszichológusok nyújtanak segítséget, karitatív módon. • Mennyire vagyunk adakozók, ha pénzről van szó? - Alapítványunkat 106 cicivil személy támogatja havi 50-150 forintos összeggel, és 54 vállalat, intézmény, vállalkozó 50 milliós nagyságrendben. • Kezdetnek nem rossz— - Annak ellenére, hogy nálunk nincs adományszervezési kultúra, s amit fölajánlanak az. emberek, nemigen tudják, mire fordítódik. A tisztaságra és a nyilvánosságra törekvést kellene elsősorban átvennünk Amerikától. A bizalom megnyitja a pénztárcákat. A/ emberek ugyanis eredendően segítőkészek. Chikán Ágnes • Soha rosszabb divatot! Amerikában presztízse United Way. Ez az angol kifejezés is bekúszik lassan a magyar köztudatba, s különösen annak a tudatába, akin már segített ez a Kelet-Európában először hazánkban, méghozzá éppen Szegeden megalakult civil szervezet. Az Amerikából kiinduló, humanitárius célokat kitűzd mozgalom - amelynek magyarul talán a Közös Út nevet lehetne adni -, ma mar százéves múltra tekint vissza. A világ 26 országát szövi be ez a hálózat, amelynek 1991. óta része a dél-magyarországi szervezet is. Az eddigi munka, valamint a kelet-európai szervező tevékenység elismeréseként az ügyvezetőt, Bujdosné Lengyel Esztert kéthetes amerikai tanulmányútra hívta meg a United Way International. Ottani tapasztalatairól, itthoni hasznosításukról kérdeztem a szegedi közgazdászt. jótékonyságnak