Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-21 / 168. szám

A létminimum szintjén A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE Farm után A Nemzetközi Farm Menedzsment Szövetség több mint 20 éves történetében a legszínvonalasabb szakmai programokkal találkozhattak az érdeklődök a szervezet július 11-17. között Magyarországon tartott IX. világkongresszusán - értékelte az egyhetes rendezvényt Vörös Mihály, a kongresszust szervező bizottság elnöke. Mint az MTI munkatársának elmondta: a meghívott 30 előadón kívül további 32 nemzetközi szakember ismertette tapasztalatait a farmgazdalkodással kapcsolatos témakörökben. Az előadásokon nagyon sok, a hazai gazdálkodók számára is segítséget jelentő Fotó: Révész Róbert praktikus megoldást és ötletet Új helyen, a Horváth Mihály utcában fogadja ügyfeleit a Takarékbank Rt. szegedi fiókja ismerhettek meg a résztvevők. Sajnos, mind gyakrabban foglalkoztatja a közvéleményt a létminimum alakulása, és az e határ alatt élö mind nagyobb társadalmi réteg helyzete, sorsa. A létminimum - mint az utóbbi néhány évben újra polgárjogot szerzett kifejezés - nem egy biológiai minimumot jelent, ami alatt az élet fenntartása kerül veszélybe, luinem "egy szerény, társadalmilag még elfogadhatónak ítélhető, de igen alacsony szükséglet kielégítésére elegendő összeget, mely lényegében csupán az egyik hónapról a másik hónapra való éléshez éppen hogy elegendő. A létminimum közvetlenül nem mérhető, meghatározása különféle számítások segítségével történik. Nagyságát a számítások során alkalmazott elvek, valamint a felhasznált adatok alakítják. A Statisztikai Hivatal által számított és rendszeresen közzétett létminimum nagysága jelenleg a lakossági átlagjövedelemnek mintegy 60 százalékát teszi ki. A mindenkori létminimum alatt élők száma az elmúlt években rohamosan emelkedett, s jelenleg a számítások szerint 2 millióra tehető az 1989. évi 800 ezerrel szemben. Kik, a társadalom mely rétegei kerüllek nagy arányban a létminimum alá? A statisztikai felmérések két. jelentős meghatározó tényezőre mutatnak. A; egyik az eltartott gyermekek száma: minél több gyermekről kell gondoskodni, annál nagyobb a létminimum alá kerülés esélye. Ezt jelzi, hogy az egygyermekesek 15-16 százaléka, a négy- és többgyermekesek 49 százaléka él a létminimum alatt. A másik meghatározó körülmény a munkanélküliség: minél alacsonyabb jövedelmi helyzetű családok csoportját vizsgáljuk, annál magasabb körükben a munkanélküliek aránya. A; alacsony jövedelmi szint természetesen sajátos torzulásokat okoz az érintenek fogyasztásában. Míg a lakosság egésze átlagosan jövedelmének 25 százalékai fordítja élelmiszerekre, addig a létminimum alatl élők jövedelemtől függően - 40-60 százalékát kénytelenek élelemre költeni, és sokkal kevesebbel fordítanak ruházatra, iparcikkek vásárlására. Mindez számottevően szűkíti a hazai belső piacot, nem a termelés bővülése, hanem ellenkezőleg, annak szűkülése irányába hal, és további imulkakeIveket lesz feleslegessé. Az összetett probléma megoldásának kulcsa a gazdaságban, a gazdasági fejlődés megindulásában keresendő. Klonkai László (KSH) Munkanélküli palyakezdők A nyár a pihenésé, a vakációé. Ezzel együtt nagyon fontos időszak a felkészülésre is. Ennek érdekében indított új kezdeményezést az Euromenedzser Iskolaközpont Csongrád megye fiataljai és kezdő vállalkozói számára. A felvételt nem nyert fiatalok többnyire kudarcként élik meg pályájuk kezdetét. Sokan talán nem is gondolnak rá, hogy esetleg munkanélküliként kezdik aktív pályájukat. Ebben a helyzetben nyújt segítséget a Progress Alapítvány és az Euromenedzser Iskolaközpont új kezdeményezése. A fiatalokat az ötnapos tréning során megismertetik a sikeres élet törvényszerűségeivel, a célok kitűzésének és megvalósításának módszereivel, valamint a sikeres szokások kialakításával. A kezdő vállalkozók ezeken túlmenően újabb öt napon keresztül megismerkednek az üzleti terv, a marketing és a tárgyalástechnika alapjaival. A fiatalok szüleik örömére kezükbe vehetik sorsuk irányítását. A vállalkozók megtanulják, hogyan lehet jól felépíteni egy új vállalkozást, és hogyan lehet minimálisra szorítani annak kockázatát. A munkanélküliek pedig megtanulják, hogy mindenre van lehetőség. A résztvevők csupán a teljes költség 20 százalékát fizetik, a többi részét a Progress Alapítvány finanszírozza. Jelenkezni lehet az Euromenedzser Iskolaközpontban (telefon: (62) 482-822), valamint a Progress Alapítvány és a Munkaügyi Központ Csongrád megyében található alközpontjaiban. 110 milliárd forintos félév Költségvetési hiány Az ez évi központi költségvetés első fél év végén kialakult hiánya 119,4 milliárd forint. A deficit 406,1 milliárd forint bevétel és 525,5 milliárd forint kiadás egyenlegeként jött létre. Minderről a Pénzügyminisztérium szerdán tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. A tájékoztatás szerint a deficit májushoz viszonyítva 25,7 milliárd forinttal emelkedett. A növekmény az első öt hónap havi átlagát közel 7 milliárd forinttal haladja meg. Ez elsősorban a privatizációs bevételek elmaradásával magyarázható. Az első fél évben privatizációból 16 milliárd forintos költségvetési bevétel keletkezett. A hiány alakulásában szerepet játszott a növekvő adósságszolgálattal kapcsolatos teher. Június hónapban erre a célra 4,7 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés. Az adósságszolgálati bevételek és kiadások egyenlege 46,9 milliárd forint volt, az első fél év során összességében ennyibe került a költségvetésnek a felhalmozódott jelentős belföldi államadósság. Az adósságszolgálati kiadásoknak 14 százaléka -11,3 milliárd forint - volt adósságtörlesztés. A költségvetés növekvő hiányát elsősorban állampapírkibocsátással fedezték , illetve igénybe vették az állami forgóalapot, amely így időlegesen csökkent. A fél év során hét ízben bocsátott ki a Pénzügyminisztérium államkötvényt, összesen 130 milliárd forint összegben. A hét kibocsátásból öt alkalommal aukción értékesítették a papírokat, egy ízben pedig erre a célra szerveződött konzorcium hozta forgalomba 10 milliárd forint értékben, és emellett zártkörű kibocsátásra is sor került. Ennek keretében az OTP és a Kereskedelmi Bank Rt. 20 milliárd összegű kötvényt vásárolt meg. Az államkötvény-állomány az első fél évben - a kibocsátások, illetve visszavásárlások eredményeként - 128 milliárd forinttal emelkedett. Bruttó hazai A Központi Statisztikai Hivatalban elkészültek a múlt évi bruttó hazai termékkel kapcsolatos számítások. A tavalyi GDP alakulásáról pénteken tájékoztatták az MTI-t. Ennek megfelelően 1992-ben 2805 milliárd forint volt a bruttó hazai termék, szemben az előző évivel, amikor ez 2346 milliárd forintot tett ki. Kiszűrve az áremelkedéseket, megállapítható, hogy a GDP tavaly nem növekedett, hanem reálértékben 4,5 százalékkal csökkent 1991-hez viszonyítva. A legnagyobb csökkenés a GDP termelésében a vállalatoknál következett be. Ezzel szemben az egyéni vállalkozók jelentősen növelték hozzájárulásukat a bruttó hazai termékhez. 1991-ben 200 milliárd forintot állítottak elő, tavaly 300at produkáltak. Az egy hónapos türelmi időt követően, augusztus l-jétől szigorúan ellenőrzi az úgynevezett jövedéki termékek árusítását a Vám- és Pénzügyőrség a rendőrséggel, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, a Közterület Felügyelettel közösen. Mint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az MTI érdeklődésére elmondta: a törvényi rendelkezés szerint augusztus l-jétől szesz, szeszes ital, fogyasztási dohány, szivar, cigaretta, pörkölt kávé és kávékivonat csak az arra kijelölt üzlethelyiségekben árusítható. A korlátozás érvényes ugyancsak az üzemanyagokra, a háztartási tüzelőolajra. Ezek a termékek csak üzemanyagtöltő állomáson vagy tüzelőanyagot árusító telepen hozhatók forgalomba augusztustól. Az ellenőrzések során figyelemmel lesznek arra is, hogy piacokon külföldi állampolgár nem jogosult árusítani a magyar lakosságnak a jelenleg hatályos deviza-rendelkezések szerint. A törvény felhatalmazza a rendőrséget, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, a Közterület Felügyeletet is, hogy a tiltott helyen árusított jövedéki terméket elkobozza. A rendőrséggel közösen a Vám- és Pénzügyőrség közúti ellenőrzéseket is végez, megvizsgálva a dízelüzemű gépjárművek üzemanyagtartályát. Ehhez a szükséges ellenőrző műszerek rendelkezésre állnak. Ismételt tettenérés esetén, ha az üzemeltetéshez háztartási tüzelőolajat használnak, le kell A cukorcefrétől a gázolajig Fotó: Somogyi Károlyné Már nem csak a határon figyelnek a csempészekre. Mindenki illetékes szesznél, szeszes italoknál 160, sörnél 110, kávénál 60 százaléka. Háztartási tüzelőolajnál a bírságalap 150 százaléka, de legalább 50 ezer forint. Egyéb kőolajtermékeknél a bírságalap 120 százaléka, de legalább 20 ezer forint. Cukorcefre után a bírság literenként 100 forint. Szárított és fermentált dohány után kilogrammonként 600 forint. Mivel a tiltott árusítással gyakran emberi fogyasztásra alkalmatlan termékek kerülnek forgalomba, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága kéri az ellenőrzések során a lakosság és a tisztességes kereskedők megértését. Az ellenőrzéseket - mint a parancsnokság hangsúlyozta az állampolgárok érdekében végzik, s céljuk az államháztartást megillető vám- és egyéb köztartozások bevételezése. foglalni a gépjárművet. Ugyancsak lefoglalják ismételt tettenérésnél azt az ipari vagy mezőgazdasági tüzelőberendezést, amelynél nem megengedett módon háztartási tüzelőolajat használ az üzemeltető. A kivetendő bírságok alapját az elkobzott termék kiskereskedelmi egységárának és mennyiségének szorzata képezi. A bírság a dohánygyártmányoknál a bírságalap 140,