Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

SZERDA, 1993. JÚL. 14. EGI SZTF/ÁK GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Jelenlegi gazda, jövőbeni tulajdonos? Halálraítélt vendéglátók Fotó: R»óuCrt ívieszaros István: A tudást kár volna veszni hagyni. A Szeged Étterem szinte az utolsó nagy üzlet, amelyik még nem szakadt el a vendéglátó vállalattól. A privatizálás viszont csak idő kérdése, mert a vendéglátás nem az az üzletág, amelyik központosítva, állami tulajdonban hatékonyan működne. Ez a véleménye Mészáros Istvánnak, az üzlet vezetőjének is. Szegeden, a Radnóti gimnáziumban érettségizett, majd két évig az Ibusznál dolgozott. Ez az idő elég volt neki ahhoz, hogy belássa, tanulni mégis jobb, ezért elvégezte a szolnoki vendéglátóipari főiskolát. Tanulmányi szerződése volt a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalattal, így a Hági Uzletvezető-helyettese lett. 1989-ben liciuli á Szeged „éiére". Most végzi a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola marketing-kommunikációs szakát, a Szetikett Kft. vezetője - és hét hetes apa. - Az első két-három év a Szegedben nagyon sikeres volt, mert a vendéglátás a virágkorát élte. Az emberek akkor még jártak étterembe. Az utóbbi két év viszont tönkretette ezt az üzletágat; a bérletidíj, a helyfoglalási díj emeléseket a drasztikus forgalomvisszaesés mellett nem lehet kigazdálkodni. - Gondolom, egy olyan mamutintézmény, mint a Szeged, különösen szenved a forgalomcsökkenéstől. - Ezeket a nagy éttermeket, csakúgy, mint a szállodákat, nem a szegedi polgároknak hozták létre. Sajnos, a szervezett keleti, csoportok elmaradtak, a nyugatiak nem jönnek, a bevásárlóturizmus is visszaesett. - Talán célszerűbb volna átalakítani a Szegedet. - Az átalakításra vállalati hatáskörben azért nem kerülhet sor, mert ennek az étteremnek is az lesz a sorsa, mint a többié: privatizálni fogják, várhatóan még az ősszel. Nyáron nem érdemes, mert terasz-szezonban, vagyis a nyári hónapokban a Szeged forgalma jó. A baj az, hogy ezek a hónapok nem „tartják el" a többit. - Nem gondolt arra, hogy megveszi az éttremet? - De igen, terveim is vannak. Valószínűleg csak akkora éttermet vinnék, ami megfelel a jelenlegi forgalomnak. A fennmaradó helyiségeket más célra hasznosítanám, hogy mire, maradjon egyelőre az én titkom. Ahhoz azonban, hogy az ember dönthessen, tudnia kellene, mit is vesz meg. A Szeged esetében a bérleti jogot privatizálják, a bérleti díjról pedig éppen nem lehet tudni, hogy mennyi, ugyanis pereskedünk. A különbség akkora lehet, hogy akár a nyereségesség is múlhat rajta. -Ön a privatizáció híve? - Azt gondolom, a vendéglátó tipusú vállalatok halálra vannak ítélve. A nagy központot, hatalmas apparátust egyre nehezebb eltartani, azonkívül jobb, ha egy étteremnek valódi tulajdonosa van. Azt például, hogy egy-egy üzlet mennyire nyereséges, nem lehetett tudni, mert minden a nagy közös kalapba került. De a privatizáció után meg kellene maradnia egy olyan központnak, amely gazdasági társaságként szolgáltatja az egyes egységeknek az adminisztrációt. Az ugyanis, hogy minden vendéglős saját könyvelőt tartson, nagyon drága mulatság, és kár volna a vállalatnál felhalmozott tudást és tapasztalatot veszni hagyni. - A Szeged kívülről nagyon szép. Mi van belül? - Mivel hosszú ideje bizonytalan az üzlet sorsa, nem jutott pénz a felújításra. A szegénységet a vendégnek nem szabad látniuk, azért kívülről szépttkeztünk, belül meg majd' ránk omlanak a falak. A dolgozók fizetése olyan kicsi, hogy csak a lelkesedés fűtheti őket. A nyolcvanas évek elején még biztosan meg lehetett gazdagodni a vendéglátásból, ma már aligha. Arra kell törekedni, hogy valamiben nagyon jó Isgysr. SZ ciíiber. Mi - többek között a Városháza közelsége miatt - a rendezvényekre specializálódtunk^ a lakodalmakra, bankettekre, fogadásokra. - A Szetikett Kft.-nek kevés köze van az etiketthez, annál több a vendéglátáshoz. - Ez egy olyan kis létszámú vállalkozás, amely több millió forintot forgat meg évente - a munkavállalóknak adható, ezer forintig adómentes étkezési hozzájárulás segítségével. Bizonyos, velünk szerződő cégeknek étkezési jegyet adunk, amiket a dolgozók 40, szintén velünk szerződő élelmiszerboltban és étteremben válthatnak be. A vendéglátósok és boltosok pedig jutalékot fizetnek nekünk a forgalom alapján. Minden csak ötlet és szervezés kérdése. Keczer Gabriella Jáky József Jáky József mérnök, talajmechanikus, műegyetemi tanár, Kossuth-díjas (1948) akadémikus száz éve, 1893. július 15-én született Szegeden. Szülővárosában járt iskolába, majd a műegyetemen szerzett diplomát, és ettől kezdve végig a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozott, 1915-től kezdve. Már 1918-ban adjunktussá nevezték ki, és azon kevesek közé tartozott, akik már a húszas években megszerezték a műszaki doktorátust. Pályáján ettől kezdve egyre eredményesebben haladt előre. Talajmechanikai kérdésekkel foglalkozva, olyan újszerű megállapításokat tett, hogy 1927-ben elnyerte a Jereniiah Smith-ösztöndíjat, és egy évet az USA-ban, Terzaghi professzor, a talajmechanika megteremtője mellett, a Massaehussets Institute of Tcchnologiban dolgozott, ahol behatóan megismerkedett a beton- és egyéb burkolatok talajmechanikai kérdéseivel. Hazatérése után a műegyetem magántanára, majd 1939-ben a közlekedési és vasúti tanszéken vezető professzor. A műegyetemen a világ egyik első talajmechanikai laboratóriumát szervezte meg, amit 1941-ben tanszéki rangra emeltek, és első professzora Jáky József lett. A külföldön szerzett tapasztalatokat továbbfejlesztve, behatóan foglalkozott az utak altalajvizsgálatával mind elméleti, mind gyakorlati szempontbői. Ezen a téren elért eredményei szinte egyedülállóan segítették a korabeli •öVúeiezeset, a talajmechanikai követelményeket altalajra építhető, 13 cm-es burkolatok alkalmazását. Uttörőek azok a kísérletei is, amelyekkel a földutak cementstabilizációs kérdéseit oldotta meg. A második világháborút követően a romba dőlt fővárost és az országot az elsők között sietett szaktudásával segíteni, újjáépíteni. Ebben az időben készített szakvéleményeivel az újjáépítés munkáját nagymértékben elősegítette. Több nagy létesítmény: a Ferihegyi repülőtér, a földalatti vasút, a Dunai Vasmű, a BKV (Borsodi Vegyi Kombinát) stb., terveinek elkészítésében aktívan részt vett, mert hittel hirdette munkatársai körében, de mindenütt, ahol megfordult: ez az ország talpra fog állni, de ehhez sok becsületes mérnökember is kell. Jáky József amellett, hogy a jelenleg alkotó mérnökgeneráció képzésében a katedráról is részt vett, tudott időt szakítani arra is, hogy tudományos munkásságát tovább gyarapítsa. Az itthon és külföldön megjelent szakdolgozataival, szakkönyveivel, saját kutatási eredményeivel nemzetközi elismerést érdemelt ki. Több külföldi szakegyesület tagjául, vagy tiszteletbeli tagjául választotta. Igen jelentős munkája: a Talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, valamint a Földnyomás könyve, amelyek ma is korszakos szakmunkák. Kossuth-dfjjal az elsők között tüntették ki 1948-ban, éppen az újjáépítésben történt aktív részvételéért. Az MTA 1941-ben levelező tagjává választotta, amit a rendes tagság követett 1950ben. Hévízen 1950 szeptemberében halt meg. Bátyai Jenő Vállalkozók, üzletkötők Pályakezdő munkanélküliek A Progress Vállalkozásfejlesztő Alapítvány támogatja az Euromenedzser Iskolaközpont új kezdeményezését. A munkanélküli fiatal pályakezdők, a felsőfokú tanintézetekbe felvételt nem nyert érettségizett fiatalok, valamint a kezdő vállalkozók, üzletkötők részére a nyári időszakban önfejlesztő, siker- és célorientált felkészítő tréningeket szerveznek a megye városaiban. (Csongrádon már egy lelkes tanár meg is kezdte a szervezést.) Az 5 napos képzés a munkanélküli pályakezdők és a felvételt nem nyert fiatalok számára összesen 2000 forintot jelent napi 4 órás képzéssel. A tananyagot a fiatal korosztály számára átdolgozták, ami alapján június 17-18-án a Szegedi Ifjúsági Ház munkájának támogatása alkalmával középiskolás diákok részére tréninget tartottak. (A fiatalok a tréninget nagyon jóra értékelték és kedvesen azt is megfogalmazták, hogy szerintük a tanáraiknak is szükségük lenne ilyen irányú képzésekre.) >• A / A kezdő vállalkozók, üzletkötők felkészítését céltudatos cselekvésre serkentő programokkal kívánják hasznossá tenni.. Az öt-, illetve tíznapos képzés 1000 Ft/fő/nap napi 4 órás tréningekkel. A tíznapos képzésnél a résztvevők a tárgyalástechnika és az üzleti tervkészítés alapjaival is megismerkednek. A tananyagokat már közel 4000 hallgató tapasztalatai alapján adaptálták, tökéletesttették magyar viszonyokra, illetve az átképzős tanfolyamokon speciálisan vállalkozók részére kidolgozott anyagokkal vizsgáztak eredményesen a résztvevők. Jelentkezni az Euromenedzser Iskolaközpontban lehet munkanapokon 8-17 óráig. Az érdeklődők számára július 15-én az Iskolaközpontban tájékoztatást tartanak. A vállalkozókat 9 órára, a pályakezdő munkanélkülieket és a felsőfokú tanintézetekbe felvételt nem nyert fiatalokat pedig 11 órára váiják. / j / Kötvénykibocsátás Egyéves, egymilliárd forint össznévértékű kereskedelmi kötvénykibocsátási programot indított a CIB Bróker Kft. közreműködésével a Közép-Európai Hitelbank Rt. (KHB), a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. (CIB) 100 százalékos érdekeltsége. A jelenlegi kibocsátás időtartama egy év, de a pénzintézet által most elsó alkalommal útjára bocsátott program megújítható. A kötvényeket zárt körben értékesítik, egy, vagy több sorozatban, aszerint, milyen ütemezés a megfelelő a CIB-KHB-nek. A papírokra nem kamatot számít fel a bank, hanem diszkont árfolyamon értékesíti őket. A magyarországi mezőgazdasági termelőszövetkezetek között mindig volt gyenge, erős és közepes. Most sincs ez másként, csak az arányok tolódtak el túlzott mértékben. Az elmúlt néhány évben a jövedelmezőség annyira csökkent, hogy a gazdaságok zömében tartalékaik utolsó morzsáit élik fel, s a csődök, felszámolások is gyakoriak. Ahol a pénzügyek eróziója kevésbé érződik, ott a rendszerváltással belépő szövetkezet ellenes hangulat tette meg a magáét. Neves „zászlóshajók" kaptak léket, s süllyedtek el egyik pillanatról a másikra. A széthullás legtöbbször úgy történt meg, hogy a darabok nem álltak össze ismét működőképes kisebb egységekké. Sok faluban szűnt meg így az egyetlen számottevő munkalehetőség. A mai ásotthalmi Felszabadulás, de az előd Szabadságharcos téesznek sem sűrűn adatott meg, hogy számottevő eredménnyel dicsekedhessen. E gyenge homokon végigbukdácsolták a Forráskútnak, Csengelének, Rúzsának olykor sikereket hozó évtizedeket. Ezek után nem csoda, hogy meglepetés erejével hatott rám: hírek szerint a térség egyik legstabilabb gazdasága az ásotthalmi Felszabadulás Szövetkezet, miközben az errefelé életképesebbnek tűnő két helybéli szakszövetkezet is felszámolás alatt áll. Vajon mindez csak a forgandónak ismert szerencsével magyarázható? Ábrahám Zoltán elnök ezzel kapcsolatban több tippel is szolgált. Életbemaradásuk anyagi bázisát az a konzervüzem adja, melyet két éve vásároltak meg az addig kooperációs partner Szegedi Konzervgyártól. - A mára a felszámolásig jutott Szeko 8 milliós tartozását beszámítva 10,5 millió forintot adtunk érte. Azóta egy 13,8 milliós reorganizációs hitelt is elnyertünk, melynek nagyrészét a gépsorok korszerűsítésére fordítjuk. Önállóan gyártott konzervjeink 96 százalékát exportáljuk. Tavaly ez 35 millió forinos értéket jelentett. Az idén nem elképzelhetetlen a 60 Idén már 60 milliós lehet az export / Tartósított szövetkezet Asotthalmon Fotó: Enyedi Zoltán Zöldségtermesztők álma: a feldolgozó. millió sem. Közel nyolcvan ember kapja innen a majdnem egész évben biztos keresetet. A szünet oka sem a rendeléshiány, inkább az, hogy a spárgásban kellenek az ügyes kezek. Az üzemben most épp az egyik slágertermékük, a magozott megybefőtt készült. A harminc vagont meghaladó meggy igényük tetemes részét Kistelekről sikerült beszerezni. Ezzel azonos súlycsoportot képvisel az uborka. Paprikaféléket és cseresznyét is feldolgoznak, sót lecsót és vegyes savanyúságot is rendeltek tőlük. A feldolgozóüzemi háttér a zöldségtermesztők régi nagy álma. Itt fordított a helyzet, nincs kialakult hagyománya a céltermesztésnek. Mfg nem sikerül helyben megtalálni a vállalkozókat, zömében a konzervipari támaszt vesztett szabolcsi és békési gazdaságok által kínált portéka kerül itt üvegbe vagy dobozba. - A gazdaság hosszabbtávú tervében szerepel a jövőre kipróbálandó integrált zöldségtermesztési rendszer, melyben a termés megszerzéséért cserében a szövetkezet hitelez, s üzleti alapon gépi, valamint növényvédelmi szolgáltatást nyújt. Az így kialakított 40 hektár szabadföldi és síkfóliás kertészet a konzervüzem ellátásán túl a szabadpiacon is megjelenne termékeivel. - Tudtommal errefelé se volt számottevő csapadék az utóbbi időben. Szabad így kockáztatni? - Való igaz, április óta jéggel együtt is csak 20 milliméter csapadék hullott. Az öntözött területeken kívüli állapotokra jellemző, hogy árpából rozsból 6-8 mázsás hozammal kell beérnünk az idén. Öntözhető területünk 150 hektár. A víztározót és környékét úgy tudtjjk egyben tartani, hogy a szövetkezet megvásárolta tagjaitól az ehhez szükséges aranykoronát. Szántóföldi növénytermesztésünket minimálisra csökkentettük, a földek hasznosítására évi 60-80 hektárnyi homokon kívánunk lombos erdőt telepíteni. E nagyléptékű tervek igen merésznek tűnnek, amikor a politikában épp a szövetkezeti szétválás és leválás ötletét citálták újból elő. Nem titok, hogy itt is nagyobb lenne a szövetkezeti vezetők aggodalma, ha az utóbbi négy év tetemes beruházásai miatt nem lenne majdnem mindenen jelzálog. Mivel kevés bank van, amelyik örülne adósai osztódásos szaporodásának, lehet, hogy ez lesz a Felszabadulás Szövetkezet „tartósítószere". Tóth Szeles István