Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

SZERDA, 1993. JÚN. 30. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Egy taxis „Start"-ja - Hány évet húzott le taxisként? - Összesen tizenhármat. Nyolc évig tehertaxiztam, majd jött a Tempó, végül pe­dig a Gábriel. - Mindezt a hőskorban. - Pontosan. Ma már ha­nyatlik ez a szakma: kevés az emberek pénze és egyre több a taxis. Sajnos a szerencselo­vagok száma is szaporodik. Aki munkanélküli lesz, mihez kezdjen? Vesz egy Ladát és kiáll a dosztra. Hol van már az az idő, amikor irigyelt szakma volt a taxizás. - Hogyan köszönt el a Gábrieltől? - Viszontlátásra. - Nem így értettem. - Leváltottak a társaság ve­zetéséről, pedig én voltam a cég egyik alapítója. Azután száz aláírást gyűjtöttek, hogy mégis maradjak. - Megsértődött? - Nem. Taxizhattam volna tovább, de közös megegye­zéssel felbontottuk a szerző­dést. Az az igazság, hogy ak­kor már egyre kevesebb figye­lem jutott a társaságra, mert két vállalkozásban is benne voltam. Jó volt ez így, ahogyan alakult: '91 májusában elkö­szöntem a taxisoktól. - Gondolt egyet, hogy ezentúl drága Volvókat árul? - Szó se róla. Van a család­nak egy vegyesboltja. Én meg betársultam harmadiknak egy használtautó-kereskedésbe. - Hogyan lett ebből autó­szalon-tulajdonos? - Rájöttem, hogy a márka­kereskedéseké a jövő. - Miért pont az egyik legdrágábbat, a Volvót válasz­totta. Nem félt, hogy nem lesz majd vevő? - Nem. A volvósok kerestek Fotó: Gyenes Kálmán Veszprémi Károly: Ha már egy vesszőhiba volt az üzleti tervben, nem fogadták el. - Mikor ült utoljára taxiba? - Két hete. - Melyik társasággal szeret utazni? - Ha csak tehetem, a Gábriellel - mondja Veszprémi Károly, aki több évig volt a taxitársaság vezetője, egy ideje azonban vállalkozóként is ismerik Szegeden. meg, hogy a Dél-Alföldön nincs még szervizük és alkat­rész-áruházuk. így lettem Vol­vo- dealer. - Nem mondta senki, hogy ezek nem népautók? - Tudtam magamtól is. De azt látom, hogy egyre több embernek a biztonság a leg­fontosabb és van Szeged kör­nyékén is egy olyan réteg, amely ezt meg is tudja fizetni. Ráadásul a menedzsereknek ma már a megjelenés is fontos. - Hogyan fogott a vállalko­záshoz? - Nem fogja elhinni: elad­tam az Opel Omegámat, meg a tanyámat. Azután hónapokig hadakoztam a bankokkal. Ha már egy vesszőhiba volt az üzleti tervben, nem fogadták el. Végül a Takarékbank látott fantáziát a szalonban. Nekiug­rottunk és felhúztuk az épület vázát. Erre már fel lehetett venni a Sart-hitelt. Hát így lett szalonom és szervízem az Algyői úton. - Látom Peugeot-kat is árul. Hogyan tűrik meg egymást a márkák? - Nehezen. Három dealeri pályázatot is nyertem: a Su­zuki, a Seat és a Porshe Hun­gária is látott fantáziát a vál­lalkozásomban. De volt, ame­lyik 30 milliós befektetést igé­nyelt volna, maradtam a Peu­geot-nál. Egyébként a két már­ka más-más réteget céloz meg, így férnek meg békésen egy­más mellett. . - Üzletember, vagy autóke­reskedő Veszprémi Károly? - Üzletember, aki autókkal kereskedik. - Milyen kocsin jár? - Természetesen Volvón. -Az is Start-liitelből van? - A cég adja. Nekem csak adósságaim vannak. De ez nem látszik rajtam. Amikor kiszál­lok a kocsimból, vetnek rám itt-ott néhány irigy pillantást. Gondolják, a bőröm alatt is pénz van, pedig csak adósság van alatta. Ezért is szeretnék később egy használtautó-ke­reskedést is telepíteni ide: na­gyobb forgalom - nagyobb ha­szon. Az induláshoz össze kellett szednem néhány száz bélyegzőt, hatósági engedélyt. Azt hiszem, ha az sikerült, akkor már az üzlet is menni •fog... Rafai Gábor Földhivatali hajsza A földhivatalok munkája egyáltalán nem látványos. Az itt dolgozóknak a szokásos ingatlannyilvántartáson felül „csak" annyi a dolguk, hogy a földtulajdont alaposan felbolygató kárpót­lási- valamint a szövetkezeti tagi részaránnyal foglakozó törvény nyomán tiszta lapot produkáljanak, ami a tulajdoni lapoknál épp a bejegyzéssel egyenlő. A végső cél nem más mint, hogy minden talpalattnyi földről naprakészen lehessen tudni, kié. Néha felröp­pen egy-egy hír, hogy az ömlesztve rájuk zúdított feladattömeg­gel képtelenek megbirkózni, de aztán marad minden a régiben. A kárpótlás lassúságáról elhangzó kényszeredett bizonyítvány magyarázatokba is sokszor szerepelnek bűnbakként. Legutóbb a napokban korültek a munkavállalók béremelési alkujukkal a figyelem középpontjába. A kilátásba helyezett demonstrációra, munkalassításra szerencsére nem kerül sor, mivel a kormány az utolsó pillanatban Ígéretet tett a követelések zömének teljesítésére. Ezen előzmények tudatában kerestem föl a Csongrád Megyei Földhivatal nemrégiben kinevezett vezeléjét, Zsótér Jánost, aki a 32 hivatali évéből húszat a földmérési osztályon töltött el. - Munkánk nagyrészét tavaly a kárpótláshoz szükséges igazo­lások tették ki, ezután a táblák máig is tartó árverési előkészítése következett. Az elkelt földek kitűzése, birtokbaadása is a mi dolgunk. Amennyiben az igényektől függetlenül meg kell tenni a teljes 3 millió aranykoronát kitevő. 120 ezer hektárra az árverési felkínálást, akkor a kárpótlási törvény szerinti december végi határidőt képtelenség betartani. -A megoldás? - A földrendező bizottságok nagyrészt tudják, melyek azok a határrészek, táblák, melyekre lesz jelentkező. Ha kis rátartással erre készítenénk el az árverés helyszínén számítógép képernyőn megjeleníthető táblarajzokat, akkor fele harmada munka és pénz megspórolható lenne. - Hol tartunk ma? - Az árveréseken eddig 2 ezer 500 ember 9 e/er hektárnak megfelelő 250 ezer aranykoronát vitt el. Ennek 60 százalékát mértük már ki. A részarány rendezésében még az adatszolgáltató szakaszon jutottunk csak túl. A kárpótlási leterheltség miatt vajmi kevés a kapacitásunk a többi feladatra. Különben még az sem tisztázott, hogy ki viseli a kimérés költségeit. A földhivatalban, a körzetieket is beleértve kétszázan dolgoz­nak, s az egy év óta tartó állandó hajszát azon is lemérhetjük, hogy az emberek egyrésze szabadságra sem tudott elmenni. Szegeden még az elhelyezés szűkössége is rontja a munka­feltételeket. Mint sok más költségvetési intézményben, itt is fogytán a pénz. Ha nem adnak ki vállalkozóknak munkát, akkor is talán augusztusig biztosított a működés anyagi háttere. Mást nem tehetnek, szurkolnak a pótköltségvetés elfogadásának. A siránkozás látszatát is kerülendő, a hivatalvezető biztató fejleményekről is számot adott. Most élik azt a technikai váltást, amelyet a Phare program tett lehetővé. A számítógépeket az első lépcsőnek megfelelő, a tulajdoni lapok II.-III. oldalán szereplő adatokkal töltik fel. Valószínű, hogy még az idén megkapják a digitalizált térképek elkészítéséhez szükséges technikát is. Tóth Szeles István. A posta 1993. június l-jével meg­változtatta nem­zetközi EMS zóna­díjait. Mivel a DTS/forint árfo­lyam évenként vál­tozik, a szolgálta­tást terhelő áfa nem igényelhető vissza, az egyes országok Gyorsposta egyoldalúan módo­sították a fizetendő végdíjak összegét, s végül az inflációval együttjáró költség­növekedés is az EMS zónadíjak kény szere le mését idézte elő. Jóllehet, még mindig - e drágulás ellenére is - a posta EMS­szolgáltatása a leg­kedvezőbb árfek­vésű gyorsposta­tevékenység. ~ Tudománypolitika Hála Deák Ferenc bölcsességének, hogy a kiegyezést követően meginduló gazdasági és kulturális fejlődés a műszaki és természettudományos területen is kedvező lehetőségeket teremtett a magyar földkutatói tudomá­nyokban is. A bécsi Birodalmi Földtani Intézet viszont továbbra is folytatni kívánta a földtani kutatásokat Magyaror­szág területén. Az elgondolásban rejlő problémákat felismerve, Szabó József geológus professszor és Zsig­mond} Vilmos bányamérnök Bécstől független,- önálló Földtani Intézet létesítésére terjesztett be javaslatot a magyar kormányzathoz. Elfogadták tervüket, amely szerint Magyarországot magyar geológusok kutassák és térképezzék. Ennek alapján jött létre 1869. június 17-én a Magyar Királyi Földtani Intézet, az első ma­gyar természettudományi kutatóintézet, a hazai szerve­zett földtani kutatások megindítása céljából, saját alapszabály szerinti feladattal. Az intézet első igazgató­jává Hantken Miksa bánvaniérnök-gcológust nevezték ki. Ilantkcn Miksa bányamérnök, egyetemi tanár, akadémikus, az Osztrák-Sziléziában lévő Jahlonkán született. Tanulmányait a bécsi egyetemen kezdte, majd a selmeci akadémián tanult, és 1846-ban bánya­mérnöki diplomát szerzett. Ezt követően különböző vállalatoknál dolgozott, majd a bécsi egyetemen kémiát hallgatott. Dolgozott a dorogi szénmedencében, és annak földtani felépítését vizsgálta. 1867-ben a Magyar Földtani Társulat elhatározta a hazai barnaszéntelepek rendszeres tanulmányozását, feltárását, és ezzel a nagy feladattal Hantken Miksát bízták meg. Megállapításai­val, kutatásaival elsőként helyezte a hazai szénkutatást földtani alapokra. „A magyar korona országainak széntelepei és szánbányászata" című monográfiájában jelent meg 1878-ban élete legjelentősebb műve, és ezt tarthatjuk máig legjelentősebb munkájának. Ebben korának legjobb geológusai voltak munkatársai, mint Böckh János, Hoffmann Károly, Koch Antal, Pávai­Vaina Elek, Telegdi Róth Lajos és Winkler Benő. Ettől a sok gonddal járó munkaterületétől 1882-ben vált meg, és a budapesti tudományegyetem újonnan ala­pított paleontológiái tanszéke vezető professzorává ne­vezték ki. Itt dolgozott haláláig, ami 100 éve, 1893. június 26-án következett be. Hantken már 1863-ban felhívta a figyelmet új elmé­letére, és ezek vizsgálatában hamarosan világhírnévre tett szert. Kortársával, Szabó Józseffel együtt sokat tett tudományukért itthon és külföldön egyaránt. Hantken szakmai tevékenysége kivételes összefonó­dása a tudományos és a gyakorlati munkának, amely két fő területre terjedt ki: az egyik a kőszén település­tana, a másik a rétegek szerepe. Mindkét területen maradandót alkotott. A földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Mi­nisztériumban 1868-ban hozták létre a Földtani Osz­tályt Hantken Miksa vezetésével. Ez tekinthető az 1869-ben megalapított Földtani Intézet elődjének, amely ma is egyik legjobb tudományos és gyakorlati intézete a geológiai tudományoknak. A hazai őslénytani munkák kitüntetésére a Ma­gyarhoni Földtani Társulat 1963-ban Hantken Miksa Emlékérmet alapított. Bátyai Jenő - Csődben van a megye gazdasága? - kérdeztük múlt­heti mellékletünkben megje­lent beszélgetés folytatásaként Márkus Zoltánt, az APEH osz­tályvezetőjét. - A nagy csődhullám múlt évben voll. Jellemzőbb inkább a be nem tartott csődegyez­ségek, illetve a kilátástalan gazdasági helyzet miatti direkt felszámolások indítása. Ami a kérdés lényegi részét illeti, a megye gazdasága nem csőd­ben. hanem padlón van: meg­szűnt az erős mezőgazdaság, a nagy szövetkezetek helyén sok apró szövetkezet és gazdasági társaság vegetál. Sok az egyéni gazdaság is. A legnagyobb gond, hogy a mezőgazdaság­nak nincs piaca, az élelmiszer­ipari cégek felszámolása, illet­ve a textil- és bőripar piacvesz­tése kihat a megye egész gaz­daságára. Az építőipart már nem is említem. - Mit mondana a felszámo­lásokról? - Először is, az még nem feltétlenül a világ vége. Ha az adósság- visszafizetéstől át­menetileg mentesített cég egyébként gazdaságosan mű­ködtethető, a felszámolónak is érdeke, hogy üzemelő gazda­sági szervezetet adjon el. Tehát a felszámolás közzététele nem jelenti minden esetben a gyár­kapuk bezárását. Példa erre több mezőgazdasági kft., illet­ve élelmiszeripari gyár. Ugyan­akkor a hitelezők számára szigorú jogszabályok kereté­ben, bíróság előtti egyezség révén van lehetőség követelé­seik behajtására. Ez azonban szerencsés esetekben közelíti Megszűnt az erős mezőgazdaság A felszámolás nem bezárás A mezőgazdaságnak nincs piaca. Sok az egyéni gazdaság. csak meg tőkeköveteléseik nagyságát. Annál több viszont a töredék-igényérvényesítés. A felszámolások általában elhú­zódnak. A közölt számú felszá­molásból eddig mindössze egy felszámolása fejeződött be. ha jól emlékszem, az APEH is követelésének mindössze 4 százalékát kapta kézhez. - Mit tanácsolna kezdő vállalkozóknak, vállalkozá­soknak? - Először is, nagyon vigyáz­zanak összekuporgatott kezdő tőkéjükre. Legfontosabb sza­bály, hogy senkinek ne higy­gyenek, s főleg bélyegzőre, elismervényre, pénzt, árut senkinek se adjanak. A fentiek­kel egyenértékű haszontalan dolog a fedezetlen csekk. Ha egyszer szélhámosok kezébe jutott pénzük, vagy árujuk, nyugodtan keresztet lehet rá vetni, nincs az a bíróság és ügyvéd, aki vagyon hiányában azt behajtaná. Ügyanígy óva­kodni kell a kezelési meg egyéb költségekkel túl magas kamatra feltornászott hitel­konstrukcióktól. Ezt a hitel­kamatot becsületes módon vál­lalkozásból nem lehet kiter­melni. Efölött csak hazardőrök, illetve megtévesztett emberek mernek hitelt felvenni, amit végül is biztosítékul felajánlott vagyonuk elvesztése követ. A munkanélküliből lett kényszerszülte vállalkozók különösen figyeljenek arra, hogy ki, milyen hitelfeltételek mellett kívánja új vállalkozás­ba bevonni őket. Az. esetek na­gyobb részében valami nem stimmel. Erről viszont már a rendőrségen tudnának többet mesélni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents