Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1993. JÚN. 30. Nyomda­privatizáció A Láng Kiadó és Holding Rt. vásárolta meg az Állami Nyomda többségi tulajdonát ­jelentették be a cégsajtótá­jékoztatóján. Az Állami Nyomda 400 millió forintos saját vagyonát 900 millió forintra értékelték az átalakuláskor, így a cég 750 millió forintos alaptőkével és 150 millió forintnyi alaptőkén felüli vagyonnal alakult rész­vénytársasággá. A széles pro­fillal működő, elsősorban cso­magolóanyagot, értékpapírt, bélyeget, totó-lottó szelvényt és más biztonsági papírtermé­ket gyártó vállalat az önpriva­tizációs program második üte­mébe tartozott. Még az elmúlt évben kötött szerződést a Kos­suth Holding Vagyonkezelő Rt.-vei. A szakértő tanácsadó cég arra vállalkozott, hogy segít az átalakításban illetőleg a privatizációban, azaz felku­tatja a leendő befektetőket. Az Állami Nyomda iránt többen érdeklődtek, végül is a cég részvényeinek hetven százalékát az a Láng Kiadó és Holding Rt. vásárolta meg, amely korábban a gyomai Kner Nyomdát is megvette. A tulajdonosok között szerepel még a dolgozókból alakult MRP-szervezet, tulajdonrésze 17-18 százalék. Négy önkor­mányzat a fővárosi, az I. ke­rületi, a pásztói és a siófoki összesen 12-13 százalékos tulajdonrésszel bír. Tej Terméktanács A tehénállomány fogyatko­zása miatt 1989 óta folyamato­san csökken a tejtermelés ­hangzott el a Tej Terméktanács szerdai küldöttközgyűlésén Budapesten. Berend Ferenc, a termékta­nács elnöke a testület tavalyi munkáját értékelve elmondta: míg 1989-ben 646 ezer darab tehén volt Magyarországon, addig 1992*-ben már csak 497 ezret tartottak nyilván. Ez a s/ám az idei első negyedévben tovább mérséklődött, és már­cius 31 -én már csak 482 ezer tehenet regisztráltak. Ennek következményeként a tejter­melés nagymértékben csök­kent. az 1989-es 2 milliárd 779 millió literes termelés 1992­ben már alig haladta meg a 2 milliárd litert. A fogyasztás ugyancsak lényegesen csök­kent. azs1988. évi egy főre jutó 197 literről 199l-re 160-168 literre esett vissza. A Tej Ter­méktanács ezzel összefüggés­ben tiltakozott a tejtermékek importja ellen, ugyanis míg 1990-ben ez 1 millió dollárt tett ki. 1992-re a behozatal értéke már 47 millió dollár volt. Eközben a tej felvásárlási árának reálértéke több mint egyharmados csökkenést mu­tat. Az előadó rámutatott arra: a termelők és a feldolgozók a tejtermelés válságának terhei­ből nem egyformán veszik ki részüket. Ugyanis míg a ter­melőknél nagymértékű volt az árzuhanás, addig a tejipari vál­lalatoknál ez alig tette ki a 10 százalékot. Ez relatív 10-20 százalékos árnövekedést jelen­tett. A helyzetet jól jellemzi, hogy a tejtermékek ez év eleji fogyasztói árának jelentős ­26-32 százalékos - növe­kedésére a fogyasztás nagy­mértékű visszaesésével reagál­tak a vásárlók. Az elmúlt években bekövet­kezett mind a termelői, mind a feldolgozói struktúraváltás. Pontos adatok nem állnak ren­delkezésre, ám hozzávető­legesen 250-300 gazdálkodó folytat tejtermelést az ország­ban. Ezek a vállalkozások már költségérzékenyebbek, ám a veszteséges gazdálkodást hosz­szabb távon nem képesek el­viselni, mivel a nagyüzem kiegyensúlyozó szerepe már nem áll mögöttük. Drasztikusan csökkenő' tehénállomány. Szinkronban a tejfogyasztással MNB-valutaárfolyamok Pcnmcm vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 134,71 136.11 137.51 ausztrál dollár 61,01 61,63 62,25 belga frank (100) 259,65 261,98 264,31 dán korona 13,90 14,03 14,16 finn márka 15,83 16.03 16.23 francia frank 15,85 15,99 16,13 görög drachma (100) 39,09 39,51 39,93 holland forint 47,47 47,90 48,33 ír font 129,71 131.01 132,31 japán ven (100) 86,41 87,01 87.61 kanadai dollár 71,03 71,73 72,43 kuvaiti dinár 303.33 306,08 308,83 német márka 53,23 53,71 54,19 norvég korona 12,60 12,72 12,84 olasz líra (1000) 58,91 59.55 60,19 osztrák schilling (100) 756,91 763,71 770,51 portugál escudo (100) 55,94 56,49 57,04 spanyol peseta (100) 69,59 70,35 71,11 svájci frank 60,09 60,63 61,17 svéd korona 11,61 11,74 11,87 USA dollár 91,41 92,19 92,97 ECU (Közös Piac) 104,49 105,47 106,45 MNB-devizaárfolyamok Devizanem vételi közép eladási árfolyam I egységre, forintban angol font 136,36 136,71 137,06 ausztrál dollár 61,47 61,62 61,77 belga frank (100) 261,31 261,89 262,47 dán korona 14.00 14,03 14,06 finn márka 16,00 16,05 16,10 francia frank 15,95 15,99 16,03 holland forint 47,88 47,99 48,10 ír font 131,11 131,43 131,75 japan yen (100) 86,81 86,96 87,11 kanadai dollár 71,55 71,72 71,89 kuvaiti dinár 305,11 305,80 306,49 német márka 53,70 53,82 53,94 norvég korona 12,72 12,75 12,78 olasz lira (1000) 59,21 59,37 59,53 osztrák schilling (100) 763,60 765,30 767,00 portugál escudo (100) 56,31 56,45 56,59 spanyol peseta (100) 70,04 70,23 70,42 svájci frank 60,62 60,76 60,90 svéd korona 11,68 11,71 11,74 tr.és cl.ruhel 27,43 27,50 27,57 USA dollár 92,00 92,20 92,40 ECU (Közös Piac) 105,21 105.46 105.71 A/, 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS Kereskedelem Európával I cngyelországban széles körű az importliberalizáció, kivéve a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékeket. A magyar-lengyel kereskede­lemben fontos magyar export­cikk a gyógyszer, a naprafor­góolaj, a sertéshús, autóbusz­alkatrészek, a síküveg, szinte­tikus szálak, száraztészták: fontosabb magyar import­cikkek: villamos energia, kő­szén, cellúlóz, karbonátok, gu­miabroncs, só, vas- és acél­szerkezetek. Csehországban és Szlová­kiában mintegy 90 százalékos az. importliberalizáció foka (36 mezőgazdasági, 39 ásványi nyersanyagra és további 12 más termékre kell import­engedély.) Csehországgal és Szlovákiával meglévő keres­kedelmi kapcsolatunk kereté­ben elsősorban kőolajat, bauxi­tot, gyógyszert, csillárt, almát, pezsgőt, bort. napraforgóolajat és kukoricát exportálunk. Eb­ben a relációban fontosabb importcikkeink a kőszén, a barnaszén, a koksz, a cement, az acéldrót, az alumínium és a félkész vastermékek. Romániában szinte teljes körű az importliberalizáció, a gyógyszerek, vegyi anyagok és a háztartás-vegyipari cikkek engedélykötelesek. Romániába exportált főbb termékeink me­zőgazdasági és élelmiszeripari cikkek, termelési anyagok, alkatrészek: főbb magyar importcikkek faipari, építőipari és mészalapanyagok, só, bútor, textília, konfekció áruk. Bulgáriában, Horvátor­szágban, Szlovéniában cs a Kis-Jugoszláviában közel 90 százalékos az importliberali­záció foka. A bolgár-magyar kereskede­lemben fontosabb magyar exportcikkek: műanyagok, gyógyszerek, kozmetikumok, tévékészülékek, az. alumínium, járműalkatrészek; fontosabb magyar importcikkek: gyógy­szer, vágósertés, horgony, emelő-szállító gépalkatrész, tekercselőhuzal. Mezőgazdasági és élelmi­szeripari termékeket, főként hús és élő állatot, vegy- és gumiipari termékeket expor­tálunk Horvátországba, és el­sősorban az olajipari termékek, a halkonzervek, és a cukorré­pa-bérfeldolgozás keretében visszaszállított cukor képezik a főbb magyar importcikkeket. Szlovéniába ceUúlozpapírt, vegyipari termékeket, mező­gazdasági árukat exportálunk, míg elsősorban fogyasztási cikkeket, építőipari termékeket importálunk. A Kis-Jugoszláviával fenn­álló kereskedelmi kapcsola­tunk az ENSZ által engedélye­zett termékekre terjed ki. Magyar exportcikkek: az en­gedélyezett élelmiszer- és gyógyszertermékek: az import szünetel. Irány a Távol-Kelet A Magyar Gazdasági Ka­mara Távol-keleti Üzleti Klubja 1993. július 5-én és 7-9. között a távol-keleti or­szágokban dolgozó kereske­delmi tanácsosok, valamint ziai nagykövete, dr. Paár Ró­bert kereskedelmi tanácsos 1 Indonézia, Fülöp-szigetek, Malajzia), Csányi Sándor ko­reai kereskedelmi tanácsos. Wiltschkó Viktor hanoi keres­kedelmi tanácsos és Kalmár László saigoni kereskedelmi tanácsos tájékoztatója mellett a résztvevők információt kapnak dr. Kiss Ödön NGKM főosz­tályvezető-helyettestől a taejo­ni világkiállításon résztvevő magyar cégeknek nyújtott minisztériumi támogatásról. A rendezvénysorozat iránt érdeklődők jelentkezésüket szíveskedjenek a Dél-magyar­országi Kereskedelmi és Iparkamaránál jelezni. (Tele­fon: 321-512). Kamarai hírek \>n>Kf* Az élelmiszeripar privatizációja hazánk malajziai nagyköve­tének részvételével relációs tájékoztató hetet szervez ma­gyar vállalkozók részére. A rendezvénysorozaton Jolsvai Sándor, hazánk malaj­A hazai baromfiipar teljes létező kapacitása a keleti pia­cok összeomlása és a más or­szágokban létező magas szub­vencionáltság miatt valószínű­leg nem maradhat fenn. Az. állami baromfiiparban a de­centralizációra kevés lehetőség mutatkozott a technológiai folyamatok egymásraépültsége miatt. A kilenc baromfifeldol­gozó vállalatból eddig - a Kecskeméti Baromfifeldolgozó kivételével - nyolc vállalat alakult át társasággá, ebből kettő (Kiskunhalas és Szentes) többségi tulajdonát hazai befektetők kivásárolták. Az ágazat jövőjét alapvetően az új tulajdonosok és vagyonkezelők szándéka és pénzügyi ereje fogja alakítani. A konzervipar 13 vállalata közül öt felszámolás alatt áll, közülük a Szegedi Konzerv­gyár a privatizáció után került ebbe a helyzetbe. Két konzerv­gyárat külföldi befektető kivásárolt, a Szegedi Paprika Rt.-t pedig megvették a hite­lező bankok. Ez az iparág olyan pén­zügyi-gazdasági nehézségekkel néz szembe, hogy sürgető az új szervezeti struktúra kialakulása A dohányipart képviselő négy dohánygyárat szakmai világcégek vásárolták meg. E vállalatok eddig licencadóként voltak jelen hazánkban. A sütőiparban a decentrali­zálás és a kisebb egységek privatizációja látszik ésszerű­nek. Az. eddigiekben jellemző­nek mondható a hazai érdek­lődés. (PRIVINFO) Üzleti ajánlatok és a mielőbbi privatizáció. A pénzügyileg teljesen ellehe­tetlenült, öncsődöt jelentett vagy felszámolási eljárás alatt lévő vállalatokban megteste­sülő állami vagyon értékesítése révén állami bevételre csak kivételes esetben lehet szá­mítani. A nyolc hűtőipari vállalat közül eddig kettőt privatizál­tak, mindkettőnél többségi külföldi tulajdon alakult ki. Ebben az iparágban jelentős a külföldi érdeklődés, de a be­fektetések realizálásának esé­-lyeit csökkenti a vállalatok elvártnál alacsonyabb eredmé­nyességi szintje. A boriparban az ÁVÜ-vel egyezteti program készült a borvidékek, bortermőhelyek állami szőlő- és bortermelé­sének privatizálására. Ez ma­gában foglalja az. állami bor­ipart, mely gyakorlatilag a magyar borászat 40 százalékát képviselő hét pincegazdasági vállalatot jelenti. Idetartozik még az állami gazdaságokban kialakult borászat is, ugyancsak 40 százalékos líszaránynyal. A boripari vállalatok közül öt átalakult és egy esetben tör­tént meg a privatizáció. Japán harisnyagyártó cég exportálná termékeit Magyar­országra. együttműködő part­nert keres. cs0696 Holland kereskedő cég ex­portálna Magyarországra élel­miszereket, cigarettát, elektro­nikai termékeket és ruházati cikkeket. Kapcsolatot keres magyar kereskedelmi cégek­kel, és szeretne magyar termé­keket is forgalmazni. cs0697 Belga papírgyártó cég keres magyar alvállalkozókat, akik vállalnák precíziós forgácsoló és hengerlő fémalkatrészek szállítását gépeikhez magas minőségi szinten. cs()698 Német cipőgyár cipőket és bőr felsőrészeket gyártana Magyarországon. A cég nem divatcipők, hanem az európai EN 345 szabvány szerinti munkavédelmi cipők előállítá­sával foglalkozik. cs()699 Német textilgyár keresi a kapcsolatot magyarországi fo­nodákkal és cérnázógyárakkal. cs070() Gyapjúból és állati szőrből készült értékes felsőruházati anyagokat.*valamint szövött takarókat gyártó német cég kapacitásproblémák miatt várja megfelelő termelési lehető­ségekkel rendelkező magyar cégek jelentkezését kooperá­ciós partnerként, illetve esetleg vegyes vállalati partnerként. A cég tevékenységi köre magá­ban foglalja a fonást, szövést, festést és kikészítést is. cs0701 Szállás- és irodaberendezé­sek gyártásával foglalkozó német cég importálna Magyar­országról normál és emeletes ágyakat fémből; acélcső asz­talokat; fém öltözőszekré­nyeket, székeket (egymásba rakható és irodai forgószé­keket), kék fehér kockás ágy­neműt. cs6702 Német cég rendkívüli árle­szállítással egybekötött nyári ajánlatához magyar értékesítő partnereket keres. Kínálatában - megjelenésében és minősé­gében rendkívül tetszetős ­értékes lakástextíliák szere­pelnek 3,50-6 DM/m áron. Díszpárnákból, asztalterítőkből szintén széles választékkal áll az érdeklődők rendelkezésére. cs0703 Német cég üveghutákkal, üvegfúvással, üvegcsiszolással és homokszórással foglalkozó magyar cégekkel keres kapcso­latot. Gyártana (saját tervei szerinti kivitelben) préseléssel készült öblösüveget, pohara­kat, flakonokat, csiszolt üveg­palackokat, fúvott üvegeket, különböző kivitelű síküveget. (A termékek mennyisége 50-1000 db.) cs0704 Német cég olyan, műanyag­feldolgozással foglalkozó ma­gyar beszállítót keres, amely, ipari lámpatestekhez (max. cca. 1,5 m hosszig, cca. 1,5 kg egyedi súlyban, sajtolással) vandáibiztos burkolatokat tud­na gyártani. E burkolatok me­legsajtolással cca. 250 tonnás présgépen kerülnek előállí­tásra. cs()705 A partnerkereső cégek el­mei, prospektusai, díjtétel el­lenében, a kétdszámra történő hivatkozással a Dél-magyaror­szági Kereskedelmi és Iparka­maránál beszerezhetők (6721 Szeged, Tisza L krt. 2-4., tel.: 321-343, 321-512).

Next

/
Thumbnails
Contents