Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám

SZOMBAT, 1993. JÚN. 26. A VÁROS 5 • „ Fan erőnk átvészelni a nehéz időszakot" Miben bíznak a lakásszövetkezetek? Az Országgyűlés többórás vitát folytatott a lakástémában. A felszólalók pártállástól függetlenül egy dologban azonos hulvottak: önkési pangás jellemzi a i tet. Keresik a kibontakozást. Annak, aki lakásra vár, önállóan és emberi módon lakni szeretne, a legszebb vigasztaló szó is üresen cseng. A megoldás az a minimum-négyzetméter lakható épüietdarab lenne, amely, mint tudjuk, sokak számára a i boldogságot jelentené. A Lakásszövetkezetek Országos Szövetségében dr. Farkas Tamás elnökkel beszélgetünk. • Esélyekről, jövőről szólva az első kérdés nem lehel más, mint az, hogy van-e jövője a lakásszövetkezeteknek ? - A szövetkezeti törvény módosítása bennünket is érint, bár nem olyan mértékben, mint a mezőgazdasági, vagy a fogyasztási szövetkezeteket. Például a csoportos kiválás lehetőségét esetünkben az épületenkénti leválásra kellene alkalmazni. Ez pedig alapszabályba ütköző. A lényeg: mivel a benyújtott törvénymódosítás általános szövetkezeti érdeket sért, szolidárisak vagyunk a teljes szövetkezeti szektorral. A jövő tehát kapcsolódik e döntéshez, és közvetve érinti, egyebek közt az elvégzendő fenntartási, felújítási munkákat. A legnagyobb veszélyt abban látjuk, hogy a kormányzat nem szövetkezetbarát. Ettől függetlenül bizakodóak vagyunk a jövőt illetően. • Hány ember nevében mondja ezt? - A lakás-, a garázs- és az üdülőszövetkezetek tartoznak az ágazatba. A tagsági, illetve épületállomány 1100 szövetkezet között oszlott meg 1992-ben. A magyar lakásállományból a hozzánk tartozó 270 ezer lakás 10 százalékot tesz ki, hozzávetőlegesen egymillió állampolgárral. Elhanyagolhatónak semmiképpen nem mondható adatok ezek. • A lakásszövetkezetek februári kongresszusának dokumentumában a következőt írták önök: „A szövetségnek a jelen gazdasági átalakuláshoz igazodó lakáskoncepciója nincs." Elmondaná, hogyan kell ezt értelmezni? - Szövetségünknek az az álláspontja, hogy nem a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének kell lakáskoncepcióval rendelkeznie, hanem a kormánynak. A mi feladatunk az lenne, hogy ezt véleményezzük, az ágazati sajátosságokat érvényesítsük. Arra van javaslatunk, hogy miképpen lehetne a lakásépítést előtakarékossággal, banki hitelkonstrukcióra építve, az ország költségvetéséhez, a gazdasági helyzethez igazodva megvalósítani. • De most már van lakáskoncepció, ismertették, nyilatkoztak róla. - Én nem nevezném lakáskoncepciónak. Voltaképpen egy húszpontos kormányhatározatról van szó, amely megjelöli, hogy az egyes tárcáknak melyek a feladatai a lakásépítésben és a fenntartásban. • A szövetkezeti mozgalom köztudottan válságos helyzetben van. Miképpen érinti ez a lakásszövetkezeteket? Mem űzetik e tütest, i vizet, alakbért - Nem rózsás a hangulat. A gazdaság állapotával összefüggésben nehéz helyzetben van a lakás- fenntartó- és építőágazat is. Viszszaesett a lakosság fizetőképessége, ám ezzel egy időben emelkedett a lakásfenntartás, a szolgáltatások költsége, magasak az energiaárak. Mindez akkor, amikor kezdeni kellene a felújításokat, nagyobb összeget kellene fordítani a fenntartásra. Ez, és még számos, a szövetkezeti szektort érintő probléma utal az elhúzódó válság jeleire. Nagyon sok a nem fizető, a hátralékos. A havi 900-1000 forintos átlagos fenntartási, felújítási, hozzájárulási költséggel adósak. Nem fizetik a fútésdíjat, a vizet, a lakbért, de a hosszú lejáratú hiteltörlesztéssel is hátralékban vannak. Sajnos, nincs módunk e tendencia megállítására. Még azt sem tehetjük meg, hogy a becsületesen fizetők érdekében ellenintézkedéseket tegyünk a fizetésképtelenekkel szemben. • Milyen intézkedésekre gondol? - Szükségesnek tartanánk néhány adminisztratív megoldást. Olyasmit, mint amit a földtörvény módosításánál javasoltunk: az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéshez lakásszövetkezeti igazolás bizonyítsa, hogy az adásvételben vagy a cserében érintett személynek nincs tartozása. Jelenleg, az ismert gazdasági nehézségek folytán, a lakásszövetkezetek tulajdonképpen „díjbeszedő vállalatok", tőlük várja a szolgáltató a fűtés, a víz, a szemétszállítás díját. De ha valaki a lakásának fenntartását sem tudja fizetni, annak nincs pénze a közüzemi dijakra sem... Van olyan szövetkezetünk, ahol csupán a vízdíj megközelíti, vagy el is éri a teljes szövetkezeti fenntartási költséget. Ilyen áldatlan körülmények között természetesen a szövetkezeti tisztségviselő az ütközőpont. • A politikai pártok, tehát akik a parlamentbe viszik az ország gondjait, mennyiben ismerik az önök helyzetét, szerepét? - Három párt mutatott hajlandóságot az együttműködésre, miután megkerestük valamennyit. A Kisgazda-, a Kereszténydemokrata Pártról és a Fidesz-ről van szó. Sajnos, a másik három parlamenti párttal nem jött össze a dolog. • Mindezek után megvalósítható, amit a lakásszövetkezetek Országos Szövetségének kongresszusi határozatába is foglaltak: a lakásépítés újraindítása? Bétakarékosság, telek, hitel - Megvalósítható, bizonyos feltételekkel. A körülmények kényszerítenek, hiszen az évi 25-26 ezer új lakás nem elég a megszűnő lakások pótlására sem. És ákkor még nem beszéltünk a fiatalok, a családalapítók égető problémáiról. Először is ki kellene alakítani azt az előtakarékossági és hitelezési formát, amely a lakásárakhoz igazodó fizetőképességet segítené. Hogy ne kelljen egy egész családnak eladósodni a gyerek lakáshoz juttatásánál. Másodszor az önkormányzatok számára is nyilvánvalóvá kellene tenni, hogy nélkülük, a segítségük híján nem indulhat meg a lakásépítés. Biztosíthatnának telkeket átmeneti, vagy tartós használatra, esetleg véglegesen is. Díjmentesen, vagy kedvezményesen. Végtére is a lakás önkormányzati érdek is, és ha túl akarják élni a következő választást, nem is kerülhetik ki a lakásépítések támogatását. • Az írás témájához szorosan kapcsolódik egy mai esemény: az Északi Lakásszövetkezet ma délelőtt 9 órai kezdettel tartja közgyűlését a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban. Ugyancsak a közgyűlést érinti legfrissebb hírünk: tegnap a Csongrád megyei Bíróság mint Cégbíróság Tfpk. 61/1993/8. számú végzésével megsemmisítette az Északi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet közgyűlésének 1993. április 17-én meghozott 1., 2., 3., 4„ 5„ 6., és 7. számú határozatát, valamint figyelmezteti a szövetkezet igazgatóságát és a felügyelő bizottságot a törvényes működés helyreállítására. A végzés ellen 15 napon belül, a Cégbíróságnál lehet fóllebbezni. • Az elmúlt évtizedek magyar képzőművészete sok színes és érdekes egyéniséget vonultatott fel. Közöttük sajátos hangütésével, az átírás egyedi technikájával, a komponálás szokatlanságával Túry Mária is az élcsoportba tartozik. 1930-ban született Szegeden, s a főiskola Konecsni-DomanovszkySzőnyi stúdiumain nevelkedett művész a posztnagybányai iskolától jutott el a kaleidoszkópszerü jelképes fogalmazásig, a nagytételes dekoratív és epikus mondandókig. Rajzolt, festett, montázsokat, kollázsokat készített, több alkotása található közgyűjteményekben, közösségi terekben. Néhány hete már látható gyűjteményes kiállítása a Móra Ferenc Múzeum központi épületében, az érdeklődők e hét végén még találkozhatnak festményeivel. Képes palackposta Túry Mária képei a múzeumban • Gyevi temető „Kegyelettel megőrizzük w (Folytatás az 1. oldalról) Krip ták élő lakói Többször bemutattuk már a Gyevi temető jelenlegi állapotát. A kép több, mint siralmas: nem kis bátorság szükségeltetik ahhoz, hogy valaki - akár fényes nappal is! - végigsétáljon a gazzal benőtt, korhadástól kidőlt fákkal keresztezett belső utakon. A rendezési tervjavaslat bevezetőjében riasztó fotósorozat rögzíti a jelent: ledöntött sírkeresztek, fasiszta jelképekkel összefirkált feszületlábazat, betört kriptafedólap (odalenn szétdobált emberi csontok, tűzrakás helye, száradó ruhák nyilvánvaló jelei annak, hogy a holtakon kívül élők is lakják a sírboltot). Halállal végződő ostoba gyerekjáték, bicikliugratás a hantokon, csoportos alkoholfogyasztás - mindezekhez ugyancsak a Gyevi temető szolgált helyszínül. A temetőt vasbeton-erőd veszi körül: panel lakóházak ablakai néznek a düledező sírkövekre, az egyik oldalon (kerítés helyett) garázs-sor szorítja a sírkertet. Az építész megjegyzése szerint e kép csöppet sem különös: az elmúlt 25 év „kegyeleti parkjainak" tipikus fotográfiája. Átlényegített, kultikus hely Koczor György nagyon fontosnak tartja, hogy a temető kegyeleti szerepén túl - mint kultikus hely is visszanyerje valamikori funkcióját (amelyet például a híres házsongárdi temető máig megőrzött). Az emlékezés és az imádság helye így nem válna ketté, a kegyeleti park „együttes emlékhellyé" alakulna. A rendezés ezért semmiképpen sem jelenthet felszámolást - ugyanakkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy a sírhelyek (jelenlegi formájukban) általában nem maradhatnak meg. Külföldön létesült kegyeleti parkok is adhatnak mintát. Dánia, Finnország emlékparkjai azt is megmutatják, hogy a kultikus funkciót szolgáló emlékmű-feszület-sírkereszt együttesén kívül akár iskolák, vagy - bármily furcsán is hangzik - magas színvonalú otthonházak is helyet kaphatnak az egykori temető területén. Egy temető „újrahasznosítása" mindig törés eredménye, s igen kényes feladat: meg kell felelnie a megszentelt terület Fotó: Somogyi Károlyné fenntartása, a kollektív kegyeletgyakorlás, s új értékek teremtése hármas követelményének. A tervjavaslat a Gyevi temető gazdálkodását is áttekinti. A számításokból kiderül, hogy az egyházi kezelésű temető fönnmaradásához semmiképpen sem nélkülözheti az állami segítséget. Rajzok, vázlatok, változatok Koczor György hat helyszínrajzon mutat be néhányat a megoldás lehetséges változatai közül. A kegyeleti idő lejártával fölmerülő újrahasznosítási javaslatok arra adnak választ, milyen tartalmakkal lehet megtölteni az eltűnő, de meg nem szűnő temető helyét. Az „L"-alakú, közel négy hektáros területet fontos főútvonal határolja, nagy „intézmény-sűrűség" veszi körül (iskolák, óvoda), s a környező városszerkezet is befolyásolja a terület fölhasználását. Az újratemetés lehetőségével nem számolhatunk. Az építési szabályok által előírt kötelező védőtávolság a sírkert sarkába szorítaná vissza a hasznosítható földrészt. Ha az egész terület kegyeleti park lenne, akkor is akadnak geometriai nehézségek. Valószínű, hogy le kellene mondani a Szamos utca felé húzódó részről, s a maradék nagyobb területtel- lehetne gazdálkodni. Persze épp a gazdálkodás okozná a legnagyobb gondot, hiszen ha nincsenek bevételi lehetőségek, akkor a kegyeleti park fönntartása igen sok pénzébe kerülne városnak-egyháznak. A kegyeleti parkban szükségből. de szerepet kaphatna az egyik tervben magastetővel átlakított, s a temető felé kerengő-rendszerrel kiépíthető garázssor, amely akár a legszebb síremlékek kőtáraként is szolgálna. A park leghangsúlyosabb részein, mintegy a középpontban épületszobrászati, kertészeti, domborzatrendezési eszközökkel alakítanák ki azokat a helyeket, amelyek az emlékezés kultikus funkciójának is megfelelnének. Más vázlaton a terület egy része megmaradna urnatemetőnek, persze nem a most ismert cellafal-rendszerben jelenne meg. Ez a megoldás már bevételt is jelentene a park számára. Ugyancsak a kiegészítő funkcióval „rokon" intézmények is helyet kaphatnának itt: szociális létesítmények, az egyházi turizmust (kórusok, zarándokcsoportok látogatását értsük ez alatt) szolgáló épületek, vagy akár közintézmények is működhetnének az emlékpark gondosan elkülönített részén. A lehetséges megoldási módok között szerepel még a terület kisebb-nagyobb részének értékesítése is, a közparki funkció megtartása mellett. A tanulmánytervet a városházán és a püspöki palotában is alaposan átvizsgálják, s az értékelés után kerül majd a közgyűlés tanácsadó testületei, majd a döntéshozók elé. Koczor György kiemelte, hogy mindez csak az első lépés. A következetes megvalósításhoz egy egész munkacsoportnak kell folyamatosan együttműködnie, nem megfeledkezve a Gyevi temetőben nyugvók adatainak pontos és előzetes dokumentálásáról sem. Nyilas Pétai