Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-02 / 126. szám

SZERDA, 1993. JÚN. 2. HAZAI TÜKÖR 5 Utolsó levél Cseres Tibornak Tiborkám, hadd szólítsalak búcsúzásként Így, ahogyan Feleséged, Nóri szólítgatott a puritán berendezésű csabai szerkesztőségben, 1945ben, immár áldott állapotban sürögve-forogva körülöttünk; némi elemózsiát hozva déltájt a kéttagú szerkesztőségnek... Tizenöt, sűrű munkával töltött, mégis boldog hónapot tölthettem melletted. Megtanultam, hogyan lehet szép, szabatos magyarsággal fogalmazni; s azt is tán: hogyan lehet egymásnak-dűródó, sőt egymásra kigyót-békát üvöltöző embereket emberséges, derűs szavakkal barátokká csillapítani... „Öregbojtárom" - mutattál be csendes szóval Csécsy Imrének, Szabó Zoltánnak és Féja Gézának. „Csak engedné szabadon végre a meleg szívét is a sziporkázó elméje mellé" - mondotta nekem kenyerespajtásod, Asztalos István. - „Akkor bizony igen nagy fró válhatnék belőle—" ő már nem érhette meg, hogy az „Elveszitett és megőrzött képek"-ben, a „Vízaknai csaták"-ban, az „Őseink kertje: Erdélyében, s megannyi remekműben - szabadon engedted, bizony— S mily büszke voltál arra, hogy az „űző" szögedi nyelvjárás éppoly otthonos a szádon, mint a gyergyói és a palóc, s az „ízű" békési... Fájdalommal kell tudomásul venni: egyiken se szólalhatsz meg többé... Áldjon az Isten leírt és elmondott szavaidért, életművedért, emberségedért! El nem felejthetünk! Sikeres kórusaink A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) Gyermek- és Ifjúsági Énekkari Tagozata az 1992/93. tanévre is meghirdette a hagyományos Éneklő Ifjúság hangversenyek és kórustalálkozók megrendezését. Az 1993 áprilisában és májusában megtartott kórushangversenyeken a szegedi énekkarok magas színvonalon adtak számot tudásukról. Arany minősítést kaptak: Béke Utcai Ált. Isk. Kórusa (karvezető: Korsósné Balogh Katalin), Jerney János Ált. Isk. Énekkara (Veress Katalin), JGYTF I. Sz. Gyak. Ált. Isk. Bartók Gyermekkórusa (Erdősné Fagler Erika), JGYTF I. Sz. Gyak. Ált. Isk. Mozart Kórusa (Diamant Ágnes), JGYTF II. Sz. Gyak. Ált. Isk. Énekkara (Csányi Zsuzsanna), Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma Leány kara (Rozgonyi Éva), Napos Úti Ált. Isk. Énekkara (Pává Ibolya), Tarján III. Sz. Ált. Isk. Énekkara (dr. Nagy Lászlóné), Tömörkény István Gimnázium Leánykara (Dohány Gabriella). Ezüst minősítést kaptak: Alsóvárosi Ált. Isk. Kórusa (karvezető: Tóth Éva és Kolompár Anna), Gutenberg János Ált. Isk. Kórusa (Farkas Lilla), Tabán Ált. Isk. Kicsinyek Kórusa (dr. Gaizerné Mezei Annamária), Tabán Ált. Isk. Kórusa (Bánszky Jánosné), Tisza-parti Ált. Isk. Kórusa (Bánhidi Éva). Színvonalasan szerepeltek, minősítést nem kérve: JGYTF I. Sz. Gyak. Ált. Isk. Kodály Kórusa (karvezető: Siposné Csendes Éva), Rókus I. Sz. Ált. Isk. Kicsinyek Kórusa (Ácsai Gabriella), Rókus I. Sz. Ált. Isk. Énekkara (Baricz Zsoltné), 624. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola Énekkara (Burkovics Ferenc), Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Énekkara (dr. Hofszang Józsefné). • II. János Pál pápa pünkösdi bullája nyomán új határokat kap a szeged-csanádi római katolikus egyházmegye. A változtatásról egyelőre annyit tudni, hogy ezzel a szegedi központú egyházmegye teljes egészében magába foglalja majd Csongrád és Békés megyéket, valamint Szolnok megye Kunszentmárton köré eső kis területét. Az egyházmegye korábbi területéhez képest változás, hogy Hajdú-Bihar megye délkeleti része leválik róla, és az alakuló Debrecen-Nyíregyházi egyházmegyéhez kapcsolódik majd. II. János Pál a bulla végrehajtásával Angelo Acerbi érseket, pápai nunciust bízta meg, aki - akárcsak Gyulai Endre szeged-csanádi megyés püspök - jelenleg az országos püspökkari konferencián vesz részt. Ez a konferencia az, amelyik többek között véglegesíti az új magyar egyházmegyei határok kérdését is. Az egyházmegyei határok módosítása és az új kinevezések már a pápa magyarországi látogatásának eredményeként tekinthetők. II. János Pál bullája hivatalosan is véget vetett annak az ábrándnak, amely az egyházmegye csonkaságát jelképesen a határon túli területek esetleges eljövendő visszafogadásával hozta összefüggésA szeged-csanádi egyházmegye új határai Az „ábrándnak" vége Magyarország katolikus egyházmegyéi 1993. május 30-tól f egyházmegye határi érseki székhely ^ püspöki székhely í főapátság -t görög katolikus O püspöki székhely t miskolci gör. kat. ap. exarchatus be. Azzal pedig, hogy a szeged-csanádi egyházmegye magába foglalja majd Csongrád megye teljes területét, megszűnik az a visszás területi állapot, melyben a szegedi püspöki székhelytói néhány mérföldre lévő települések Algyő, Tápé, Kiskundorozsma - a váci püspök igazgatása alá tartoztak. Az új egyházmegyei határokon belül került települések, többek között Pusztamérges, Bordány, Mindszent, Szegvár, Üllés, vagy a városok: Hódmezővásárhely, Csongrád és Szentes egyházi igazgatási rangjáról és hovatartozásáról még csak találgatni lehet. Az utóbbi három valószínűleg megmarad esperesi kerületi központnak, a bordányi vonal plébániái pedig feltételezhetően a kisteleki esperességbe jutnak, amelyhez mostanáig mindössze 4 plébánia tartozott. Minderről, az egyházmegyei papi szenátus megkérdezésével a püspök dönt majd. S. P. S. • (Budapesti tudósítónktól.) Háromnapos püspökkari konferenciát kezdett tegnap a Magyar Katolikus Püspöki Kar. Ebből az alkalomból a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dísztermében tegnap délelőtt sajtótájékoztatót tartott Gyulai Endre szeged-csanádi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökhelyettese, dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, valamint monsignore Angelo Acerbi pápai nuncius. Dr. Seregély püspökkari elnök ismertette a hétfő esti TV Híradóból és a kedAcerbi egyeiért velünk di lapokban már köztudottá vált, a magyar egyházmegyéket érintő változásokat: II. János Pál pápa pünkösdi bullájával két új egyházmegyét hozott létre, a kaposvárit és a debrecen-nyfregyházit - ez utóbbit az egri főegyházmegyéből és a szeged-csanádi egyházmegyéből választva le. Átrendezte II. János Pál a három magyar egyházi tartományt,,és új érsekséggé, valamint metropolital székhellyé emelte Veszprémet. Az Esztergom-Budapesti érsekhézhez tartoznak Győr, Székesfehérvár, Hajdúdorog egyházmegyéi, a KalocsaKecskeméti érsekséghez Pécs, Szeged-Csanád egyházmegyéi tartoznak, az egri érsekséghez Vác, Debrecen-Nyíregyháza egyházmegyéi, Veszprémhez pedig Kaposvár, Szombathely egyházmegyéi tartoznak. A Délmagyarország megkérdezte Acerbi apostoli nunciust, hogy a romániai katolikus püspökségek területi hovatartozásának változása mikorra várható? Magyarországi látogatása után II. János Pál érseki rangra emelte a gyulafehérvári püspökséget. Gyulafehérvár így közvetlenül Rómához tartozik, a szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári püspökségek azonban maradtak Róma latin testvére, Bukarest igazgatása alatt. Holott Gyulafehérvár magyar érsekéhez kellene tartozniuk. „Egyetértek a magyarok azon törekvésével mondta Acerbi pápai követ -, hogy ez az ügy rendeződjék. Az első lépés volt Gyulafehérvár érsekséggé emelése. Anynyit mondhatok, hogy a Magyarországgal szomszédos országok egyházi helyzete tanulmányozás alatt áll. Konkrétumot egyelőre nem tudok mondani. " m Szegedi egyházzenei napok Hadd kezdje a krónikás 63 évvel ezelőtti elődjének véleményével, a Fogadalmi Templom felszentelésének másnapján megjelent, 1930 október 26,-i Délmagyarországból. Az ismeretlen szerző a premieren Dohnányi Ernő Szegedi miséjéről így ír: „modern hangzat, szellemes felépítés, öntudatosan formált művészet egyesül benne klasszikus tradíciókkal és mélységes áhítatba ringatja a szenvedőt, ujjongót, sorsüldözöttet és szerencsefiát. (...) Miséjében valóban imádkozik Dohnányi." Bár elődünk elragadtatása, érthetően, az ünnepnek is szól, s ismét meghallgatva, a Szegedi mise kevésbé tűnik modern hangzásúnak (sokkal inkább a romantikus misekomponálást követőnek, s szép hanganyagával a könyörgés és a kegyelem élményét gazdag pátosszal feldolgozó zeneműnek) - a mise ma is megszólaltatásra érdemes. Hétfő esti előadása a mű világának hangulati teljességét adta vissza, benne a félelemkeltő örvényléssel, a rajongó megtisztulás-vággyal s a lélek mindama kavargásával, amelyben fájdalmasan esdekel a biDohnányi imája Az egyházzenei napok első hangversenyén Acél Ervin vezényletével a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Vaszy Viktor Kórus (karigazgató: Gyüdi Sándor) és a Fogadalmi Templom Énekkara (karnagy: Varjasi Gyula) adta elő Dohnányi Ernő Missa in dedicatione Ecclesiae című templomszentelő miséjét. A szólószerepekben: Csavlek Etelka, Szonda Éva, Derecskei Zsolt és Kenesey Gábor énekelt. Orgonán Bottkáné Égető Mária játszott. zonyosságért — az előadásnak mindent sikerült megragadnia, ami a sokaságra, az együttességre, s egyáltalán: a közös lelkiségre jellemző. Az előadás a mű teljességét visszaadta - árnyalatait nem. A nagy együtt- és eilenhangzások zengése összemosta azt, ami egyszeri, ami megisméteihetetlenül akkor, ott, és csakis Istenre s egyetlen kérlelőjére tartozik. A nagy hangzás, a kettős kórus közösségi érzelmet árasztó ereje hangerőben nem kapta meg ellenpontul azt amit a mise, emelkedettsége (az örök, az állandó, a múlhatatlan) mellé mint szűnőt, mint enyészőt állít: a személyességet. Ennek oka talán a kórus és a zenekar elhelyezésében kereshető. A Fogadalmi Templom hajójának kellős közepén, figyelembe véve a terem majd két másodperces visszhangját, nem lehet két kórust úgy pódiumra állítani, hogy eközben az alattuk játszó zenekart is hallja a közönség. A zenekar játékából - nem túlzás - a hallgató számára teljesen kimaradtak a vonós szólamok, és bizonyos mértékig ugyanígy járt a szólisták hangja is, amely egy-egy erőteljesebb kórusének alatt elhalkult és elveszett a templomi tér zengésében. Nagy kár, mert éppen az énekszólók voltak, amik révén (ahogy a benedictus-tételben sikerült is) a mise közösségi pátoszának ereje mellé megkapta volna az esendőségnek azt a sugárzását, amely oly gazdaggá teszi e darabot. A kórus és a zenekar karzati elhelyezése bizonyára szerencsésebb lett volna. Mert, hiába a két jó! éneklő kórus, hiába a szólisták míves éneke (Szonda Éva gyönyörű altja!), ami így felhangzott, abban elhalványodott valami. Dohnányi imája volt az. Panelt Sándoi • Pár nap híján 270 éve hogy Johann Sebastian Bach Ich hatte viel Bekümmernis című (No. 21.) kantátája először hangzott fel a lipcsei Tamástemplomban. A 11 tételes szakrális kompozíciót ma este a Salieri Kamarazenekar és a Canticum Kamarakórus adja elő a szegedi egyházzenei napok harmadik hangversenyén az Evangélikus Templomban. A kamarakórus művészeti vezetője: Gyüdi Sándor. A szólisták: Széli Bernadett (szoprán), Megyesi Schwartz Lucia (alt). Marosvári Péter (tenor), Altorjai Tamás (basszus). Vezényel Pál Tamás. A hangverseny 19 órától kezdődik. Zenés Gyermekszínház A Király-Kőnig Péter Zeneiskola Zenés Gyermekszínháza május 30-án Budapesten, a Lego-várnál felállított Milka Színpadon részletet mutatott be Romhányi-Fényes: Hamupipőke című darabjából. A nagy sikerű előadásért a szereplók Lego ajándékokat kaptak. A színdarabot a Kamaraszínházban és a Zeneiskola nagytermében szeptembertől újra láthatja a szegedi közönség is. Az iskola Zenés Gyermekszínháza Fekete Gizi és Rácz Tibor színművészek vezetésével a következő tanévre új bemutatókat is tervez, amelynek szerepeire szeptember első hetében tartanak felvételit. Utaznak-e? * A Liszt Ferenc Kamarakórust egyedüli kórusként jelölte a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a június 16.-án Svédországban megrendezendő Nemzetközi Fesztiválra. Hogy utaznak-e, kérdésünkre Illés Mihály karmester elmondta: eddig ugyan sikerült a dalosoknak előteremteni az utazáshoz szükséges pénzt, de ehhez az úthoz elkerülhetetlen a szponzori segítség. A Liszt Ferenc Kamarakórus 1984-ben alakult. Az idő során a diákok mellé különböző végzettségű tagok (gyógyszerész, mérnök, pedagógus, jogász) csatlakoztak. Fenntartó intézményük nincs, ideiglenes próbatermet a Ferences Rendház biztosít, ahol kiemelkedő egyházi ünnepeken énekelnek, (gy hálálva meg az ingyenes próbalehetőséget. Szegeden, a megye falvaiban. városaiban lépnek fel, állandó vendégei a budapesti Magyar Nemzeti Galériának. Számos külföldi városban énekeltek (Stockholm, Salzburg, Uppsala, Párizs). Tavaly az augusztus 20.-a tiszteletére rendezett ünnepségen megkapták az év Kiváló Kórusa elmet és a Nívódíjat. Cs. Z.