Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAQYARORSZÁQ SZERDA, 1993. JÚN. 9. Vuk Draskovic cs felesége, Danica Szerbia Rács mögött az ellenzék vezére Ketrecbe zárták a Kar­kast. Így is kezdhettük volna, mert a Vuk szerbül farkast jelent. De ne ját­szadozzunk a szavakkal, mert Vuk Draskovicnak, a szerbiai ellenzék vezér­egyéniségének és felesé­gének letartóztatása csöp­pet sem vicces esemény, mitöbh, a Milosevic-i tár­sadalom halálosan komoly tette! Olyan tett, amelynek súlyát napjainkban még nem is lehet igazán fel­mérni, de várható (tragi­kus) következményeit már meg lehet jósolni... Miért is került a rács mögé Vuk Draskovic és felesége, Danica? A hír­ügynökségek szűkszavú jelentéseibűi csak az há­mozható ki, hogy a június elsejei belgrádi tüntetések szervezése miatt kerültek börtönbe. (Egy demokra­tikus államban békés tün­tetés miatt nem tartóztat­nak le embereket!) Kz azonban csak paraván, háttér a rendőrség intéz­kedéseihez. Történt ugya­nis, hogy Belgrádban a jugoszláv parlament ülé­sén éles szóváltás történt Mihajlo Markovié, a Szerb Megújhodási Moz­galom országgyűlési kép­visclűjc és Vojislav Seselj csetnik-vajda, szintén par­lamenti képviselő között. A kis-jugoszláv külpoli­tika alakulása, formálása szerepelt napirenden és a mindentudó, dölyfös vajda sokadik hozzászólása annyira felingerelte Mar­kovicot, hogy szóvá tette Seselj „múltját", amely­nek egyik szegmentuma erősen titoista jeleket hor­doz magán, jelesül azt, hogy a vajda dicshimnu­szokat zengedezett, tanul­mányokat írt Josip Itroz Tito munkásságáról... Kz annyira feldühítette Se­seljt, hogy megfenyegette I képviselőtársát: jól el fog­I ja páholni, ha még egyszer ilyesmit mond! Ám a „ki­I vitelező" nem ő volt, ha­nem egy másik radikális képviselő, Braniszlav Va­kics: szabályosan kiütötte a demokrata blokkhoz tartozó honatyát. Mar­kovié enyhe agyrázkódást szenvedett, kórházba szál­lították. Lábadozik. Akkor kezdődött a spontán tüntetés a Képvi­selőház előtt. Nem Dras­kovic szervezte. Ő csak je­len volt a parlament előtt és beszédet tartott, majd sajtóértekezletet. Ezen erélyesen elítélte a radiká­lisok szélsőséges viselke­dését, majd kifejtette, hogy: ő arra számított 71 képviselőjével egyetem­ben, hogy az. ország T. Há­zában kell majd tevékeny­kednie, ezzel szemben disznóólba került, ahol farkastörvények uralkod­nak. Végezetül azt mond­ta, hogy jaj annak, aki egy újjal is bántani meri párt­ja képviselőit! Ez olaj volt a tűzre. A Milosevic-féle vezetés, amelynek egyre kisebb a hatalma, míg a csetnik­vajda radikálisainak an­nál nagyobb, a legrosz­szabb lépésre szánta el magát: letartóztatta Dras­kovicot, az alkotmánybí­rósággal pedig be akarja tiltatni pártját. Ezzel azt éri el, hogy megoszlik a szerb társadalom és a pil­lanatnyilag rendkívül erős csetnik-frakció hamarosan hatalomra kerül. Ebben az esetben pedig nem várható más csak terror, letartóztatás, jegyrendszer és további véres háború. Valószínűleg Szerbiában is. Mindezt azonban nem Draskovic idézte elő az emlftett belgrádi tüntetés­sel. A gyökerek jóval mé­lyebbre nyúlnak. Vala­mikor 1988-ban kezdődött az egész. Azóta csak rosz­szabbodott a helyzet. A mostani pedig: katasztro­fális. Kisimre Ferenc • A névsorban ismert politi­kusok, újságírók, üzletembe­rek, szakszervezeti vezetők és mások szerepelnek, köztük Petre Román és Theodor Stolojan volt miniszterelnökök, Victor Bubiuc volt belügymi­niszter, Corneliu Coposu, az ellenzéki Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Doina Cornea, a Ceausescu-el­lenes polgári ellenállás ismert alakja, Emil Constantinescu, az ellenzéki Demokratikus Kon­venció elnöke, Mircea Dinescu költő, az írószövetség elnöke, Mihai de Hohenzollern (a Svájcban élő Mihály exkirály), Miron Mitrea és Bogdán Hos­su, a Fratia és a Nemzeti Szak­szervezeti Tömb szakszerve­zetek elnökei, Ion Cristoiu, az Evenimentul zilei és Petre A Nagy-Románia Párt feketelistája Százhetvenhét névből álló feketelistát közölt a szélső­séges nacionalista, antiszemita Nagy-Románia Párt azo­nos című folyóirata e heti számában. Mihai Bacanu, a Romania Li­bera főszerkesztője, Simion Biiin jr, a lap számos budapesti tudósításának szerzője és má­sok. A listát bevezető cím és kommentár hűen jellemzi a Nagy-Románia párt stílusai. „A szégyen listája - a haza­árulók, politikai huligánok és tolvajok, akik kiszipolyozták Romániát és akikre a közvéle­mény a gyalázat pecsétjét sü­tötte" cím alatt közölt névsor bevezetője a következő: - A Romania Mare és a Politica hetilapok számos bejelentést kaptak egyes mai és volt tiszt­ségviselők, politikusok, kultu­rális személyiségek, újságírók, a rádió és televízió vezetői el­len olyan tettek kapcsán, ame­lyeket 1989. december 22. (Ceausescu bukása) és 1993. június 1. között követtek el. E bejelentések alapján listát állí­tottunk össze, amely nem feke­telista, csak evidencia. Fölös­leges még egyszer leszögez­nünk, hogy csak az ország tör­vényei hivatottak arra, hogy 'megbüntessék mindezeket a szerencsétleneket, akik elvisel­hetetlenné tették az életet Ro­mániában. Egyetlen szélsősé­ges magyar sem szerepel a lis­tán, mivel az „eremdéesze­seknek" nincs hazája, tehát nincs mit eláruljanak - így a bevezető. Az Evenimentul zilei a listát ismertetve azt írja, hogy az egy államcsíny esetére szól, s a megnevezettekre halál váma. • A vörös khmer gerillacso­port kedden felszólította a május végi kambodzsai vá­lasztásokon vesztes kormányzó Kambodzsai Néppártot (CPP), hogy adja át a hatalmat a győz­tes rojalista FUNCINPEC párt­nak, különben számolnia kell a polgárháború folytatódásával. A radikális maoista csoport egyúttal bejelentette, hogy részt akar venni a megalakuló kormányban. A hírügynökségi jelentések szerint a vörös khmerek azzal vádolták a még hivatalban lévő Hun Sen phnompeni kormá­nyát, hogy puccsot tervez a hatalom megtartására. - A kambodzsai demokra­tikus átmenetet felügyelő ENSZ-hatóság nyomást gya­korol a Norodom Ranariddh vezette FUNCINPEC pártra, hogy ossza meg a hatalmat a • A korábbi tömbrendszer megszűnésével az európai kis országok valóban csak a NA­TO keretein belül kaphatnak megfélelő biztonsági garan­ciákat - ismerte el a kelet-eu­rópai országok és a NATO kapcsolatait elemezve az Iz­vesztyija című moszkvai lap. A rövid áttekintés kitért arra a magyar indítványra, hogy az Európai Közösséghez hasonló­an a NATO is biztosítsa a be­lépni szándékozó országok számára a társult tagság lehető­• Krajina ellen Horvát támadás készül? Horvátország 150-200 ezer katonát mozgósított és a hor­vátországi Krajina elleni végső támadásra készül - állítja Djordje Bjegovic krajinai mi­niszterelnök a belgrádi Ve­cernje Novosti című lap keddi Románia: Az 1990. márciusi tömeges marosvásárhelyi összecsapások magyar résztvevőjére gyilkos­sági kísérlet címén szabták ki ezt a büntetést. Cseresnyésről videofelvétel készült. Ez azt mulatta, hogy egyszer beletal­palt a földön heverő Mihaila Cofariuba, aki később felépült ebből és több más (ismeretlen személytől eredő) sérüléséből. A Markó Béla szövetségi el­nök és Takács Csaba ügyve­zető elnök aláírásával kiadott nyilatkozat szerint a Legfel­sőbb Törvényszék eljárása megerősítette, hogy Romá­niában u törvény előtti egyen­lőség továbbra is üres jelszó csupán. - A romániai magyar­A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kedden nyilatkozatban adott hangott megdöbbenésének és a nemzetközi közvélemény segítségét kérte azzal kap­csolatban, hogy a Legfelsőbb Törvényszék hétfőn meg­erősítette a Cseresznyés Pál ügyében a Maros megyei bí­róság által tavaly júliusban kiszabott tizéves börtönbün­tetést. ság egyik legfölháborítóbb jog­sérelmének a marosvásárhelyi (az 1990. márciusi ese­ményekkel kapcsolatban bíró­ság elé állított), a z.eteleki és oroszhegyi (az 1989. decem­beri eseményekkel kapcsolat­ban bebörtönzött) elítéltek ügyét tartjuk - olvasható a nyi­latkozatban. Ezek az emberek koncep­A vörös khmerek ultimátuma Néppártal - állította a vörös khmerek szóvivője. Az ENSZ keddi állásfogla­lásában határozott támoga­tásáról biztosította Norodom Szihanuk államfő javaslatát, hogy a győztes pártok lépjenek koalícióra a vesztesekkel a békés hatalomátvétel biztosítá­sára. A phnompeni kormányille­tékesek kedden bejelentették, hogy június 14-én ül össze első ízben az újonnan megválasztott alkotmányozó gyűlés. Az AFP értesülése szerint az idő­pontban Norodom Szihanuk herceg, Chea Sim. a Kambo­dzsai Néppárt vezetője és Hun Sen miniszterelnök állapodott meg. • A németországi Wülfrath­ban keddre virradóra tizennégy török állampolgárt szállítottak füstmérgezéssel kórházba, miután - feltehetőleg szélső­jobboldali idegengyűlölők gyújtogatása következtében ­házuk lángba borult. A Majna menti Frankfurtban egy törö­kök és voltjugoszláv állampol­gárok lakta házban ütött ki tűz, amelyet azonban sikerült elol­Folytatódik... tani. Itt nem történt személyi sérülés. A Németországban élő törö­kök sérelmére elkövetett ki­sebb gyújtogatásokról folya­matosan érkeznek hírek a má­jus 29-i tragédia óta, amikor Solingenben szélsőjobboldali fiatalok öt török állampolgárra gyújtották rá a házat. mmhhmhmmmmmmmhmi Eszak-koreai tabu Észak-Korea kedden beje­lentette, hogy hajlandó talál­kozni Dél-Korea képviselőivel csütörtökön a panmindzsoni Truce faluban, nukleáris kérdésekről azonban Phenjan nem kíván tárgyalni. Észak­Korea csupán a Korea-közi csúcstalálkozót előkészítő kü­lönleges megbízottak cseréjé­ről akar eszmét cserélni a talál­kozón, mondván: a nukleáris problémák nem oldhatók meg munkaszintű megbeszélések útján. Phenjan szerint erre a legjobb megoldás a különleges megbízottak cseréje. A NATO és Kelet-Európa ségét. Ennek kapcsán a lap idézte a belga védelmi minisz­tert, aki az ötletet támogatva úgy vélekedett, hogy az elkép­zelés legjobb esetben is csak az ezredfordulóra válhat valóság­gá, legfőképpen különféle gyakorlati problémák miatt. Az Izvesztyija elemzésében kitért arra is, vajon Oroszor­szág számára jelenthet-e ve­szélyt volt katonai szövetsége­seinek NATO-hoz való csatla­kozása. A lap következtetése, hogy a korábbi, hidegháborús felfogásban kétségtelenül igen, ám az új realitásokat, a NATO átalakulását tekintve semmi­képpen sem. A lap ennek alá­támasztására idézte Csóti Györgynek, a magyar parla­ment külügyi bizottsága alel­nökének szavait, aki az észak­atlanti közgyűlés berlini ülés­szakán hangsúlyozta: az eu­rópai biztonság értelmetlen volna Oroszország részvétele nélkül. - A nyugat-európai orszá­gok katonai-politikai tömörü­léséhez való csatlakozás az Oroszországtól való eltávolo­dás jeleként az orosz jobbolda­li, nacionalista körök aktivizá­lódását segítené csak elő, ami­től Kelet- és Nyugat-Európa mindennél jobban tart - állapí­. totta meg a moszkvai újság. számában. A nemzetközileg el nem ismert szerb köztársaság kormányfőjének interjúját a Tanjug jugoszláv hírügynök­ség ismertette. Bjegovic szerint Horvát­ország teljes harci készültségbe helyezte Scud típusú föld-föld rakétáit. A krajinai politikus el­mondta, hogy értesüléseit meg­osztotta a jugoszláviai ENSZ­békefenntartók felelőseivel, akiknek elmondta: a Krajina elleni támadás az „általános háború" kezdetéhez vezetne. Megerősítették Cseresnyés Pál ítéletét ciós, politikai jellegű, meg­félemlítő szándékú, magyar­ellenes perek áldozataiként börtönben sínylődnek, és a többszöri fellebbezés és nyo­matékos tiltakozás ellenére mindmáig nem szolgáltattak igazságot nekik. Az elmúlt idő­szakban a Legfelsőbb tör­vényszék azonban sorozatosan felmentő ítéleteket hozott. illetve büntetéscsökkentést ha­gyott jóvá a Ceausescu-dikta­tűra bűnös kiszolgálói eseté­ben. A jogállamiság és a de­mokrácia intézményeinek megteremtése közös érdeke az ország valamennyi polgárának, s enélkül a kisebbségi kérdés sem rendezhető. Az RMDSz felhívja a nemzetközi fórumok figyelmét, hogy Romániában ma is vannak politikai perek, ma is börtönben vannak embe­rek, akiket politikai okokból ítéltek el. Kérjük, tegyenek meg min­dent az igazságtalanul bebör­tönzöttek kiszabadításáért, és ne tűrjék el, hogy Romániában a szélsőséges nacionalizmus bántatlanul szedhesse áldoza­tait, egyre növelve a feszültsé­get abban a térségben,-amely­nek biztonsága és stabilitása közös érdekünk - olvasható a nyilatkozatban. Meggyilkolták a Vichy­kormány rendőrfőnökét Archív kép Renc Bousquct-ról, 1949-ből (MTI-Telefotó) Párizsban tegnap agyon­lőtték René Bousquet-t, a ná­cikkal szövetséges Vichy­Franciaország egykori rendőr­főnökét. A 84 éves férfi négy golyót kapott a testébe. A rendőrség nem sokkal később elfogta a valószínű tettest, aki egy videokazettára felvett te­levíziós interjúban magára vál­lalta a gyilkosságot. Bousquet-t a háború után a megszállókkal való együttmű­ködéssel vádolták, de végül felmentették, mert a Párizs felszabadítását megelőző na­pokban már az ellenállókat se­gítette. A székhelyéről Vichy­kormánynak nevezett francia kollaboráns kabinetben Bous­quet a belügyminiszternek megfelelő tisztséget töltötte be, s mint ilyen, megállapodást kötött a nácikkal, ami kétezer zsidó gyermek deportálásához vezetett. Bousquet ellen tavaly az emberiség elleni bűntettek miatt új eljárás indult, de meg­felelő bizonyítékok hiányában még nem tűzték ki a tárgyalást. A gyilkosságért letartóz­tatott férfi, Christian Didier 1987-ben merényletet kísérelt meg Claus Barbie, a „lyoni hó­hér" ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents