Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

SZERDA, 1993. JÚN. 9. Szabó Iván az áfa-törvény módosításáról BELÜGYEINK 3 Az áfa-törvény módosítását - az MDF képviselőcsoportjának és országos választmányának igényei szerint - a kormányzat mielóibb benyújtja a Parlamentnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Érdekegyeztető Tanács mindkét oldalával ne vitatná meg a kormányzat az esetleges módosítási javaslatokat, és azt még a törvény elfogadása előtt ne vezetnék át a Parlament elé benyújtandó előterjesztésbe nyilatkozta Szabó Iván pénzügyminiszter kedden az MTInek és a TV-Híradónak. A miniszter elmondta: az áfa-törvény módosításáról szóló előteijesztést már a múlt héten elkészítették. Akkor a pénzügyi kormányzat még nem érezte sürgetőnek, hogy a kabinet gyorsan megvitassa a tervezett módosítást. Új lökést adott azonban, hogy az MDF képviselőcsoportja és országos választmánya részéről olyan igény hangzott el, miszerint jó lenne, ha a tervezett áfa-módosítást a pótköltségvetéssel egyidejűleg tárgyalná a Parlament. A miniszter ezt végül attól tette függővé, hogy az Érdekegyeztető Tanács mindkét oldalának beleegyezését meg tudja-e szerezni a benyújtáshoz. Ennek érdekében a pénzügyminiszter hajlandó kötelezettséget vállalni arra, hogy amennyiben az Érdekegyeztető Tanácsban a módosítás tárgyalásakor megállapodnak olyan pontban, amely eltér a benyújtott variációtól, akkor azt át fogják vezetni a kormányzat törvényjavaslatába is. • Itte-oda gurultak a forintok Árverés" a sportnál TV (Folytatás az I. oldalról.) És azt is képtelenség kideríteni, hogy a benyújtott igények - amelyeket, ha összeadjuk többszöröse a felosztható pénznek - mennyire reálisak. Meg is állapította a bizottság elnöke, dr. Szilvásy László, hogy a beadványokkal nem mennek semmire. Hét óra után zárt ülésen kezdődött el a pénzelosztás, melyen - egyetlen ellenvetéssel részt vehetett a tudósító is. Az néhány perc után egyértelműen érződött, hogy az egyes képviselők egy-egy sportágat, szakosztályt, olykor minden reális magyarázat nélkül - ami nyilván érzelmi dolgokra vezethető vissza - favorizált. Kulcskérdés volt, hogy a bevételt alig felmutatni tudó Papíron SC-t a város megmentse vagy sem. Némi igazság volt abban a megjegyzésben: „A szponzor nem szalad egyetlen klub után sem. " Végül is a férfi röplabdások akkora támogatást kaptak, amivel elindulhatnak ősszel. Vita kerekedett a Szeged SC-vel kapcsolatosan is, hiszen az szinte ellenőrizhetetlen, hogy az egyes szakosztályoknak kiutalt pénzt merre áramoltatja majd az egyesület. Ezért először vonakodtak a képviselők, aztán mire észbe kaptak, megszavaztak 10 millió 350 ezer forintot a város legnagyobb klubjának. A kellő eredmény viszont csak csak a harmadik nekifutásra született meg az „árverésen", először a javaslatok összege 13 millióval haladta meg a szétoszható pénzt. Majd a másodszori próbálkozáskor már csak 3 millió volt a többlet. Ezt pedig úgy faragták le a képviselők éjjel tíz óra felé, hogy minden juttatásból tíz százalékot levontak. Most akkor nézzük, kik támogatásban, melynek egy részét (lásd kiutalva rovat) korábban már megkapták az egyesületek. (A számok ezerrészesültek önkormányzati ben értendők.) NÉV KIUTALVA JÁR MÉG ÖSSZESEN Papíron SC 1.000 3.500 4.500 Pick Szeged 300 3.300 3.600 Szegedi ESK kézilabda 800 1.900 2.700 teke „ 450 450 Szeged SC női kosárlabda 350 2.350 2.700 labdarúgás 2.700 2.700 vízilabda 800 1.900 2.700 úszás 100 800 900 atlétika 450 450 cselgáncs 450 450 súlyemelés 450 450 Szegedi Dózsa 450 450 Szegedi VSE labdarúgás 450 450 atlétika 350 1.450 1.800 birkózás 450 450 tájfutás -450 450 Sz. Olajbányász 800 1.000 1.800 Szőke Tisza HE 900 900 Muréna 50 400 450 Sz. Postás teke 450 450 DRSE 350 550 900 Vízügyi SE 450 450 Postás kosárlabda 900 900 Bánki-Horváth 50 50 Algyő 100 -100 Dorozsma 200 200 Szőreg 100 100 Tápé 100 100 Női labdarúgás 100 100 Egészséges Sz. A. 1.750 991 2.741 Ezenkívül pályázati alapra 5 millió 550 ezret, eredményességi támogatásra pedig 4 millió forintot különítettek el. Cs. Gát László Nem fogyott el az összes Pilléi-jegy Nem fogyott el a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap jegyezhető összes befektetési jegye - derül ki az alap jegyzésének az MTI-hez eljuttatott záró jelentéséből. A március 16-tól május 30-ig tartó jegyzési időszak során 1,846 milliárd forint értékű befektetési jegy talált gazdára. A maximális jegyzés 2 milliárd forint értékű lehetett volna, így valamennyi befektető hozzájuthat jegyzett befektetési jegyeinek teljes mennyiségéhez. A befektetési jegyeket kárpótlási jegyekért lehetett megvásárolni. Három kárpótlási jegyért négy befektetési jegy iárt, a forgalmazók által elfogadott kárpótlási jegyek címletértéke így meghaladta az 1,384 milliárd forintot. A kárpótlási jegyek az Állami Vagyonügynökséghez (ÁVÜ) kerültek. Az ÁVÜ által most bevont kárpótlásijegy-menynyiség eléri az eddig bevont kárpótlási jegyek összes címletértékének a 20 százalékát. A befektetési jegyeket túlnyomórészt - 94,2 százalékban - magánbefektetők jegyezték, többségük kárpótolt, illetve kárpótoltak hozzátartozója volt. A jegyzőknek mindössze 5,8 százaléka volt jogi személy (főként szövetkezetek és önkormányzatok). A jegyzések mennyisége a jegyzési időszak utolsó hetében erősen felfutott. Ekkor több mint 600 millió forint értékű befektetési jegy talált gazdára. Különösen sok jegyzést fogadtak el a forgalmazók az első héten is, ekkor azonban az értékesített befektetési jegyek értéke csak mintegy 250 millió forint volt. • Az alkotmánybírósági eljárást kezdeményezők fő kifogása szerint a bírói függetlenség elvét sérti az, hogy a bírók kinevezésére az igazságügy-miniszter tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek, de a törvény nem írja elő, hogy a miniszter mikor tagadhatja meg a jelölt kinevezésének előterjesztését. Álláspontjuk szerint alkotmányellenes az is, hogy a megyei bírósági elnökök kinevezésének törvényi szabályai homályosak, értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok. Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke a határozat indokolásában hangsúlyozta: a bírói függetlenség garantálása nem azonosítható a bírói hatalom és a másik két (a törvényhozó és a végrehajtó) hatalmi ág elválasztásával. Az alkotmány szerint a bírók hatalmukat nem közvetlen választással, hanem más hatalmi ágak közvetítésével nyerik el. Ez a közvetítés akkor alkotmányos, ha megfelel a bírói hatalom semlegességének és függetlenségének, azaz kizárja a kinevező és a javaslattevő egyoldalú politikai befolyását Az Alkotmánybíróság szerint a bírósági szeru Bíró Zoltán Vásárhelyen Politikai seftelők Tegnap délután Vásárhelyen, az MSZP közösségi házában, nem túl nagy részvétellel Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnöke kötetlen beszélgetésen vett részt. Természetesen elsősorban az új pártról szólt, amely mozgalomként indult, ma 3 ezer körüli nyilvántartott tagja van. Programjuk három fő kérdés köré csoportosul: gazdasági, önkormányzati és alkotmányjogi problémák. Bíró Zoltán beszélt a kormány és az MDF körül kialakult helyzetről, a választásokról. Véleménye szerint a '94-es választásokra a politikai seftelők miatt válságos állapot alakulhat ki, a gazdaság tönkremegy. Ha csak a hat parlamenti párt indul, akik már elvesztették a választók bizalmát - az a sajátos helyzet alakul ki, mint a rendszerváltás idején. Hogy tudniillik elmennek ugyan szavazni a választók a nemleges szavazás érdekében, de nincs választék. Ezért szükséges. hogy további pártok is részt vegyenek az új választásokban. A Nemzeti Demokrata Szövetség előnye, hogy nem vett részt az eddigi csatározásokban, nem keveredett bele kétes kormánydöntésekbe. Szóba került a politikai kultúra, amelyről az volt a véleménye, hogy a beszabadult politikai „elit", tevékenysége kimerül a hatalmi harcok bűvöletében. Most a pótköltségvetés megszavazása elótt a képviselők súlyos, morális kérdés elótt állnak. Ha nem szavazzák meg, a kormány lehetetlen helyzetbe kerül, ha igen, olyan politikai űr keletkezik, amelyre még nincsenek felkészülve a pártok. Ezért végig kellene vinni az ügyeket ennek a kormánynak a '94-es választásokig. 0. L. mm^yml ( Szavazgatott hétfőn éjjel negyed tizenkettő után Szeged -—J és Csongrád megye Danubiust hallgató közönsége. Csongrád megye legrendesebb emberét választották meg az éter olykor viharos, ezúttal azonban kétségtelenül csendes hullámai közt. Mindjárt elsőként futott be a telefonos játék jelöltjének dr. Molnár Gyula biológia tanár, aki mellesleg fotózik, sőt dzsesszt is játszik. Aztuán dr. Bába István ügyvéd neve érkezett meg a mikrofonba. Dr. Bába ügyvéd Borbély István jelöltje volt. Dr. Bába István „sajnos nem lett polgármester Szegeden - idézte a műsorvezető Borbély urat -, egyébként sokoldalú egyéniség, közvetlen és nem nagyképű, pedig vagyonos ember". A továbbiakban is csak azok nevét jegyzem, akik végül listán maradtak. Dr. Gál György professzor, a vértanfúziós állomás igazgatója második lett, harmadik pedig Szendrényi Vilmos nyugalmazott matematika tanár. Kapott még szavazótól, mint Csongrád rpegye legrendesebb embere, Németh IMSZIÓ is, az író, ugyebár. De ő se nyert, mert a legrendesebbek pálmáját Molnár Gyula vitte el. És azt mondta a Danubius, hogy „dr. Bába István eléggé megosztotta Szeged és Csongrád megye közvéleményét". Dr. Bába István általában nyerőre áll, s majdnem mindig nyer is. Nagy logikával dolgozó, kőkemény profi. De úgy látszik, ez mégse elég. Valami még kellene hozzá, hogy az ilyen spontán szavazásokat is megnyerje, mint amilyen a negyven év után esedékes szabad választások voltak, vagy a Danubius hétfő éjjeli szavazgatása. Valami, valami, de mi kellene? Mi az a többlet? Reméljük, hogy ezt is elmondhatjuk, nemsokára. ÍUALU MODUL-BAU MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Szentes, József A. u. 24. T.: 63/314-011 Szigetelőanyagok, csempék, padlóburkolatok, belső ajtók. Csabai tetőcserép megrendelhető 1993. július 15-ig. Megcsapolták a távvezetéket Ismeretlen tettesek megfúrták, és „megcsapolták" Baracska külterületén, a Szénavölgyben a SzázhalombattaPécs közötti 1,5 méter mélyen húzódó, 250 milliméter átmérőjű kőolajtermékeket szállító vezetékei! A beavatkozásra a diszpécserközpontban észlelt nyomáscsökkenés, valamint az úgynevezett vonalbejáró szakember által a föld felszínén felfedezett olajfolt hívta fel a figyelmet. A vezetékdézsmálók kilétének megállapítására nagy erőkkel nyomoz a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság. Alkotmánybírósági határozat Nem alkotmányellenes a bírósági szervezeti törvény. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság - egy párhuzamos és két különvéleménnyel hozott - kedden, nyilvánosan kihirdetett határozatában. Az Alkotmánybíróság az indítványozók által kifogásolt törvényi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmeket és az alkotmányjogi panaszt egyaránt elutasította. A határozat kihirdetésén jelen volt dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára és dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. vezeti törvény eleget tesz az alkotmányos követelményeknek. A törvény az igazságügyminiszternek a bíró kinevezésére vonatkozó előterjesztési jogkörét kötött jogkörré teszi. A miniszter kizárólag a bírói hatalom képviselői által javasolt jelölteket terjesztheti eló kinevezésre. A bírósági vezetők kinevezésével kapcsolatban a határozat kimondja: az Alkotmánybíróság nem semmisíti meg a normát csupán azért, mert az alkotmányos követelményeknek meg nem fele lő értelmezése is lehetséges. A határozat rámutat: az alkotmányos követelményeknek az felel meg, ha az igazságügyminiszter csakis azok közül nevezhet ki bírósági vezetőt, akiket a bírói hatalom reprezentálására alkalmas bírói testület többségi határozattal javasolt. Nem alkotmányellenes, ha miniszter a javasoltakat nem nevezi ki, döntését indokolni sem köteles. Dr. Schmidt Péter alkotmánybíró párhuzamos véleményének ismertetésekor a határozat érdemi álláspontjával való egyetértését hangsúlyozva kifejtette: az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az egyedi döntések alkotmányosságának megítélésében. így nincs hatásköre a bírósági szervezeti törvény - benne a bíróságok elnökeinek kinevezési rendjével kapcsolatos előírások - értelmezése tekintetében sem. Dr. Adám Antal és dr. Vörös Imre alkotmánybírók különvéleményeikben kifejtették: nem értenek egyet az Alkotmánybíróság kihirdetett határozatának néhány összetevőjével, mert véleményük szerint az igazságügy-miniszter kinevezési jogosítványai veszélyeztetik a független bírói igazságszolgáltatási hatalom létét és befolyásmentes működését. Megítélésük szerint az indítványozók által kifogásolt törvényi rendelkezések alkotmányellenessége - félreérthetőség, illetve egyértelműség hiánya alapján is - megállapítható. Az. Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.