Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-09 / 132. szám
K Parlamenti határozatok Fotó: Nagy László Rozsda eszi a hatemeletest Öt esztendeje sokak által irigyelt lakók költöztek a Belváros szívében lévő, Jókai utcai, hatszintes épületbe, a nagyáruház szomszédságába. Szép hely, jó hely: a magasabb szintekről lélegzetelállítóan gyönyörű a kilátás a dómra, a püspöki palotára, az egyetem zölddel befuttatott épületére, s a Tiszát szegélyező erdőfodorra. Az ott élő hatvan család kilátásai azonban korántsem ily mesések. Néhány hete ugyanis januári keltezésű, stencilezett cetlit találtak a postaládájukban. Ebből tudták meg egyebek között, hogy az épület úgynevezett IMS építéstechnológiájából eredő esetleges későbbi meghibásodások következményeinek elhárítása céljából 1992. őszén az épületen vizsgálatokat végeztettek... A feltárások...több helyen jelentős korróziós károkat mutattak ki. Ezt állandó folyamatnak lehet tekinteni, és felgyorsulásával is számolni lehet...A szakvélemény ... a megerősítés időpontjaként 1994. évet jelöli meg. A ... munka az épület lakott állapotában nem végezhető el, ezért számítani kell az épületnek 2-3 szakaszban való kiürítésére is a cserelakások biztosításával..." (Folytatás a 6. oldalon.) Zenekritika géppisztollyal Elnémítottak Szarajevóban egy zenei profilú rádióadót, mivel az szerb dalokat is sugárzott. Mintegy 15 „zenekritikus" jelent meg a bosnyák hadsereg egyenruhájában a Rádió M. stúdiójában, mely a városközpont egyik ostromviselt toronyépületében működött. A katonák kiparancsolták a helyiségekből az embereket. majd szitává lőtték a kazettás polcokat, a műszaki berendezést és - biztos ami biztos egy kézigránátot is felrobbantottak. Emina Ibric igazgatónő szerint a volt Jugoszlávia területén a Rádió M. az első magánrádió. Műsora politikamentes, de humanitárius ügyekben kiáll az igazságért. Az igazgatónő és munkatársai irónikusnak nevezték a megtorlást, hiszen szerb dalok gyakran szerepeltek a (muzulmán) bosnyák hadsereg tagjainak kívánságlistáján. A bosnyák hadsereg sajtóközpontja a Reuter szarajevói jelentése szerint nem volt hajlandó nyilatkozni a történtekről. Az Országgyűlés keddi, plenáris ülésén az interpellációs időszakot követően megerősítette a magyar-maláj, a magyar-máltai, a magyarkanadai, a magyar-pakisztáni és a magyar-egyiptomi kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket, illetőleg a magyar-norvég és magyarkanadai beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről aláirt megállapodásokat. Ezután a T. Ház módosította a helyi adókról szóló törvényt. A módosítás azt rögzíti, hogy a korábban engedélyezett házadó-mentesség annak lejártáig csak az építményadó fizetése alóli mentességet. Az új jogszabály a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Az Országgyűlés az MDF képviselőcsoportjának jelölése alapján személyi javaslatokról is döntött. így Dávid Ibolyát és Bognár Lászlót az alkotmányügyi, Kozma Hubát, Mészáros Pétert és Mile Lajost pedig a kulturális bizottság tagjává választották. Vékony Miklós és Csizmadia István lemondva eddigi tagságáról egymással cserélt helyet. Az előbbi honatya így a gazdasági, míg az utóbbi az alkotmányügyi bizottságban folytathatja munkáját. Nagy-Bozsoky József lépett Mile Lajos helyére a Honvédelmi Bizottságban, Mészáros László pedig Mészáros Péter helyére került a Környezetvédelmi Bizottságban. A képviselők sürgősséggel napirendre vették a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásának módositásáról szóló Pokorny Endre (MDF)-, Grezsa Ferenc (MDF)- és Frajna Imre (Fidesz)-féle törvényjavaslatot. A javaslattevők szándéka szerint a munkáltatókbiztosítási képviselőinek delegálása, az önkormányzatban való részvétele a járulékfizetés mértéke szerint fogadható el. Ennek alapja az 1992-. ben befizetett munkáltatói járulék aránya. Megyei vezetők találkozója A Duna rehabilitációja és a középszintű közigazgatás helyzete a fő témája a megyei közgyűlések elnökeinek és főjegyzőinek kedden megkezdődött háromnapos országos találkozójának. Az eszmecsere egy, a budapesti Batthyány tértől Esztergomig tartó dunai hajóúton nyílt meg. Kovács György Zoltán, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke kifejtette: a közgyűlés szerint senki sem törődik a Nagymaros és Szigetköz közötti Duna-szakasszal. Válaszában Károlyi Csaba, a Dunai Rehabilitációs Iroda vezetője elmondta: Nagymaros fejlesztésére már készültek, illetve készülnek tervek. A középszintű közigazgatás helyzetéről Gyenesei István, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke tájékoztatta a tanácskozásra meghívott újságírókat. Az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: jelenleg az okoz sok problémát, hogy a települések, illetve az egyes területek fejlesztésének nincs gazdája, irányítója. Az önkormányzati törvény ugyanis jobbára csak intézményfenntartói szerepet adott a megyei önkormányzatoknak, túlhangsúlyozva a települések önállóságát. A tanácskozás résztvevőit Esztergomban fogadta Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek. A megbeszélésen az egyházfő többek között kijelentette: a magyar katolikus egyházban most végbemenő szervezeti átalakítás elősegíti az egyházi élet megújítását is. Ma az északi határfolyó Esztergom és Győr közötti szakaszát tekintik meg a tanácskozás résztvevői. • A nehezén, akkor jutott túl a jogi-, ügyrendi- és sportbizottság, amikor a közgyűlés jóváhagyta a 43 millió 991 ezer forintos sportalap javaslatot. Igen ám. de melyik egyesület, mennyit kapjon? Milyen elv szerint osszák szét a pénzt? Kalapoló ugyanis van bőven, ami egyrészt szerencse, hiszen azt bizonyítja, hogy Szegeden van hol sportolnia a fiataloknak, a hosszú sor azt is mutatja, micsoda nincstelenségben élnek a sportklubok. Végül is a sportbizottság tagjai úgy döntöttek, hogy kibővített ülést tartanak, amire meghívják a vezető szegedi egyesületeket és egyben előzetesen bemutatásra kérik a költségvetésüket. Tegnap délután öt órakor megjelent minden érdekelt klub képviselője, s válaszoltak azokra a kérdésekre, amiket feltettek a képviselők. Hamarosan kiderült, ez alapján nem fog dönteni a bizottság, ugyanis ennyi idő alatt nem lehet behatóan áttekinteni egyetlen egyesület helyzetét sem. (Folytatás a 3. oldalon.) SZERDA, 1993. JÚN. 9., 83/132. ÁRA: 15 FT Kalászosok bemutatója • Hagyományosnak is mondható, hogy a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet esztendőről-esztendőre bemutatja a felhasználó szakembereknek a legújabb kalászos fajtákat. Bár lelke mélyén minden mezőgazdász jobban örült volna, ha legalább tegFotó: Révész Róbert nap, Medárd napján megnyílónak volna az ég csatornái, azért jól bírta a több mint háromszáz résztvevő a rekkenő hőséget a kiszombori Dénesmajor tankertjében, ahol a kutatók a legújabb búza, árpa és zab fajtákat mutatták be. (Folytatás a 14. oldalon.) Ide-oda gurultak a forintok „Árverés" a sportnál Fotó: Gyenes Kálmán