Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

K Parlamenti határozatok Fotó: Nagy László Rozsda eszi a hatemeletest Öt esztendeje sokak által irigyelt lakók költöztek a Belváros szívében lévő, Jókai utcai, hatszintes épületbe, a nagyáruház szomszédságába. Szép hely, jó hely: a magasabb szintekről lélegzetelállítóan gyönyörű a kilátás a dómra, a püspöki palotára, az egyetem zölddel befuttatott épületére, s a Tiszát szegélyező erdőfo­dorra. Az ott élő hatvan család kilátásai azonban korántsem ily mesések. Néhány hete ugyanis januári keltezésű, stencilezett cetlit találtak a postaládájukban. Ebből tudták meg egyebek között, hogy az épület úgynevezett IMS építéstechnológiájából eredő esetleges későbbi meghibáso­dások következményeinek elhárítása céljából 1992. őszén az épületen vizsgálatokat vé­geztettek... A feltárások...több helyen jelentős korróziós károkat mutattak ki. Ezt állan­dó folyamatnak lehet tekinteni, és felgyorsulásával is számolni lehet...A szakvélemény ... a megerősítés időpontjaként 1994. évet jelöli meg. A ... munka az épület lakott álla­potában nem végezhető el, ezért számítani kell az épület­nek 2-3 szakaszban való kiürí­tésére is a cserelakások bizto­sításával..." (Folytatás a 6. oldalon.) Zenekritika géppisztollyal Elnémítottak Szarajevóban egy zenei profilú rádióadót, mivel az szerb dalokat is su­gárzott. Mintegy 15 „zenekri­tikus" jelent meg a bosnyák hadsereg egyenruhájában a Rádió M. stúdiójában, mely a városközpont egyik ostromvi­selt toronyépületében műkö­dött. A katonák kiparancsolták a helyiségekből az embereket. majd szitává lőtték a kazettás polcokat, a műszaki beren­dezést és - biztos ami biztos ­egy kézigránátot is felrobban­tottak. Emina Ibric igazgatónő sze­rint a volt Jugoszlávia területén a Rádió M. az első magán­rádió. Műsora politikamentes, de humanitárius ügyekben kiáll az igazságért. Az igazgatónő és munka­társai irónikusnak nevezték a megtorlást, hiszen szerb dalok gyakran szerepeltek a (muzul­mán) bosnyák hadsereg tagjai­nak kívánságlistáján. A bosnyák hadsereg sajtó­központja a Reuter szarajevói jelentése szerint nem volt haj­landó nyilatkozni a történ­tekről. Az Országgyűlés keddi, plenáris ülésén az interpel­lációs időszakot követően megerősítette a magyar-maláj, a magyar-máltai, a magyar­kanadai, a magyar-pakisztáni és a magyar-egyiptomi kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket, illetőleg a magyar-norvég és magyar­kanadai beruházások ösztönzé­séről és kölcsönös védelméről aláirt megállapodásokat. Ez­után a T. Ház módosította a helyi adókról szóló törvényt. A módosítás azt rögzíti, hogy a korábban engedélyezett ház­adó-mentesség annak lejártáig csak az építményadó fizetése alóli mentességet. Az új jogszabály a kihirdetését kö­vető 15. napon lép hatályba. Az Országgyűlés az MDF képviselőcsoportjának jelölése alapján személyi javaslatokról is döntött. így Dávid Ibolyát és Bognár Lászlót az alkotmány­ügyi, Kozma Hubát, Mészáros Pétert és Mile Lajost pedig a kulturális bizottság tagjává választották. Vékony Miklós és Csizmadia István lemondva eddigi tagságáról egymással cserélt helyet. Az előbbi hon­atya így a gazdasági, míg az utóbbi az alkotmányügyi bi­zottságban folytathatja munká­ját. Nagy-Bozsoky József lépett Mile Lajos helyére a Honvé­delmi Bizottságban, Mészáros László pedig Mészáros Péter helyére került a Környezet­védelmi Bizottságban. A képviselők sürgősséggel napirendre vették a társada­lombiztosítás önkormányzati igazgatásának módositásáról szóló Pokorny Endre (MDF)-, Grezsa Ferenc (MDF)- és Frajna Imre (Fidesz)-féle tör­vényjavaslatot. A javaslattevők szándéka szerint a munkál­tatókbiztosítási képviselőinek delegálása, az önkormányzat­ban való részvétele a járulék­fizetés mértéke szerint fogad­ható el. Ennek alapja az 1992-. ben befizetett munkáltatói járulék aránya. Megyei vezetők találkozója A Duna rehabilitációja és a középszintű közigazgatás helyzete a fő témája a megyei közgyűlések elnökeinek és főjegyzőinek kedden megkez­dődött háromnapos országos találkozójának. Az eszmecsere egy, a budapesti Batthyány tértől Esztergomig tartó dunai hajóúton nyílt meg. Kovács György Zoltán, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke kifejtette: a közgyűlés szerint senki sem törődik a Nagymaros és Szi­getköz közötti Duna-sza­kasszal. Válaszában Károlyi Csaba, a Dunai Rehabilitációs Iroda vezetője elmondta: Nagymaros fejlesztésére már készültek, illetve készülnek tervek. A középszintű közigazgatás helyzetéről Gyenesei István, a Megyei Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének társel­nöke tájékoztatta a tanácsko­zásra meghívott újságírókat. Az MTI tudósítójának kérdé­sére elmondta: jelenleg az okoz sok problémát, hogy a települések, illetve az egyes területek fejlesztésének nincs gazdája, irányítója. Az önkor­mányzati törvény ugyanis jobbára csak intézményfenn­tartói szerepet adott a megyei önkormányzatoknak, túlhang­súlyozva a települések önál­lóságát. A tanácskozás résztvevőit Esztergomban fogadta Paskai László bíboros, prímás, eszter­gomi érsek. A megbeszélésen az egyházfő többek között kijelentette: a magyar katolikus egyházban most végbemenő szervezeti átalakítás elősegíti az egyházi élet megújítását is. Ma az északi határfolyó Esztergom és Győr közötti szakaszát tekintik meg a ta­nácskozás résztvevői. • A nehezén, akkor jutott túl a jogi-, ügyrendi- és sportbi­zottság, amikor a közgyűlés jóváhagyta a 43 millió 991 ezer forintos sportalap javas­latot. Igen ám. de melyik egyesület, mennyit kapjon? Milyen elv szerint osszák szét a pénzt? Kalapoló ugyanis van bőven, ami egyrészt szerencse, hiszen azt bizonyítja, hogy Szegeden van hol sportolnia a fiataloknak, a hosszú sor azt is mutatja, micsoda nincstelen­ségben élnek a sportklubok. Végül is a sportbizottság tagjai úgy döntöttek, hogy kibővített ülést tartanak, amire meghív­ják a vezető szegedi egyesü­leteket és egyben előzetesen bemutatásra kérik a költség­vetésüket. Tegnap délután öt órakor megjelent minden érdekelt klub képviselője, s válaszoltak azokra a kérdésekre, amiket feltettek a képviselők. Hama­rosan kiderült, ez alapján nem fog dönteni a bizottság, ugyan­is ennyi idő alatt nem lehet behatóan áttekinteni egyetlen egyesület helyzetét sem. (Folytatás a 3. oldalon.) SZERDA, 1993. JÚN. 9., 83/132. ÁRA: 15 FT Kalászosok bemutatója • Hagyományosnak is mond­ható, hogy a szegedi Gabona­termesztési Kutatóintézet esztendőről-esztendőre be­mutatja a felhasználó szak­embereknek a legújabb kalá­szos fajtákat. Bár lelke mélyén minden mezőgazdász jobban örült volna, ha legalább teg­Fotó: Révész Róbert nap, Medárd napján megnyí­lónak volna az ég csatornái, azért jól bírta a több mint háromszáz résztvevő a rekkenő hőséget a kiszombori Dénes­major tankertjében, ahol a ku­tatók a legújabb búza, árpa és zab fajtákat mutatták be. (Folytatás a 14. oldalon.) Ide-oda gurultak a forintok „Árverés" a sportnál Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents