Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

HÉTFŐ, 1993. MÁJ. 3. HAZAI TÜKÖR 5 Fotó: Nagy László Krúdy Gyula nevével Krúdy Gyula nevét vette fel a szegedi Ke- népségén. Felavatták Kalmár Márton dom­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépis- borművét és gazdag irodalmi, művészeti, kola és Szakmunkásképző Iskola pénteki ün- sportprogramot rendeztek. Francia versenyművek Ruha Istvánnal Két francia komponista, Édouard Lalo és Maurice Ravel négy alkotása csendül fel a Szegedi Szimfónikus Zenekar ma esti hangver­senyén a Nemzeti Színházban, a vendégelőadó pedig Ruha István, a világhírű kolozsvári hegedűművész. Különleges képességeit már sokszor meg­csodálhatták a szegediek, igaz, az utóbbi pár alkalommal csak kamarakoncertek szólistája­ként. A karmester Acél Ervin vezényletével először a múlt században élt Lalo: Ks királya című operanyitánya hangzik el, amit a már élete delén túljutott zeneszerző eredetileg önálló kompozíciónak készített. Lalo, mint a későromantikusok közül többen is - előszeretttel fordult különböző népek zenéjéhez. Ám Spanyol szimfónia című hegedűversenyének megkom­ponálásában befolyásolta spa­nyol származása. Az előbbit egy spanyol művésznek, Ravel Tzigane című kompozícióját viszont egy magyar hegedűsnek, Arányi Jellynek ajánlotta, egyszerre készítve zongora- és zenekari kíséretes változatát. A szerző szerint „magyar rap­szódia modorában írt virtuóz darab". Hangulata kétségkívül cigányos, helyenként fellelhető a verbunkosra és palotásra utaló, „bokázó" ritmusképlet is. Témából és nyolc variá­Iskolai hírek A Tisza-parti Általános Isko­lában került megrendezésre az alsó tagozatos városi és területi helyesírási verseny. Szeged 34 általános iskolájából 47 tanulót neveztek a versenyre. Városi szintű eredmények. 4. osztályosok: 1. Nagy László Bé­ke utcai Alt. lsk. (felkészítő ta­nára: Csűri Imréné), 2. Kiss Mik­lós Tisza-parti Ált. Isk. (Tóth Imréné), 3. Ambrus Gergely Makkosházi Ált. Isk. (Farkas Gizella). Területi szintű eredmé­nyek. 3. osztályosok: I. Ecseki Tímea Kossuth Lajos Ált. Isk. (Baranyai Katalin), 2. Csaba Zsófia Odessza II. sz Ált. Isk. (Gulyásné Szabó Klára), 3. Gyu­ris Emese Tarján IV. sz. Ált. Isk. (Mihályné Fundák Erika). 2. osztályosok: I. Kótai Viktor Ti­sza-parti Ált. Isk. (Ludányi Már­tonná), 2. Szabó Gabriella Tar­ján IV. sz. Ált. Isk. (Lengyel Magdolna), 3. Zsélyi Eszter Fő fasori Ált. Isk. (Kispéter Lász­lóné). A vetélkedőket a Közok­tatási Iroda és a Rupesky Kft. támogatta. cióból áll a mű és nem az alapmelódia, hanem a kíséret változik mindig. Személyhez kötődik Ravel legnépszerűbb alkotásának, a Bolerónak meg­komponálása is, amely befejezi a Filharmónia szimfónikus bérletsorozatának évadzáró koncertjét. Ida Rubinsteinek írta Ravel a 3/4-es spanyol népi táncon alapuló balettze­nét. Egyetlen témán mutatja be harmóniai és hangszerelési bravúrjait. Ravel jellemzése: „azonos dallam, ritmus, a változatosság egyetlen eleme a zenekari crescendo alkalma­zása". A műnek nincs befeje­zése, mintha egy örökmozgó szerkezetet hirtelen megakasz­tanának, olyan a vég. Kutas lános Ancsel Eva halálára „Annál teljesebb az.em­ber, minél hiánytalanab­bul szétosztja magát szün­telenül." CXXXVIII. töredék Meghalt Ancsel Éva. Meghalt a magyar szel­lemi élet egyik kivételes egyénisége. Kis, fekete nagymama, hatalmas sötét szemekkel, s a szemek mélyen valami áradó csoda. Nem ismer­tem embert, aki hasonló érzelmi-értelmi sugárzásra volt képes, mint ő. Tekin­tetével csodálatos áram­körbe vonta hallgatóságát. A szépség, a jóság, az igaz­ság komplementer teljes­ségébe. Döbbenetes kon­centrációra volt képes, roppant erős intellektuális kontaktusokra*Beszéige­tőtársát avagy több száz fős hallgatóságát egyaránt intenzív együttgondolko­dásra, gyönyörűséges em­beri meditációkra felemelő partner. Nem lebilincselte, de felszabadította, gondo­lati szárnyalásra segítette hallgatóságát. Átéreztette velünk a csodát. Az em­berség csodáját. Mert a humánum sugárzott a sze­méből, magatartásából, szavaiból, gesztusaiból, egész lényéből. Az ember­séget és tisztességet osztot­ta meg bőséggel velünk. Elhunyt. Már nem sugároznak ezek a szemek. De! Az em­lékezetünkből kitörölhe­tetlenül. Onnan felejthe­tetlenül. A történelemmel, a tel­jességgel, az emberi alter­natívákkal, a mértékkel birkózó emberi választá­sokkal, az éthosszal, a fe­lelősségei, gyarló töredé­kességünkkel foglalkozó könyvei, írásai itt marad­nak velünk. Nemzedékek­hez szóló, elkoptathatatlan bölcsességek. Maradandó, tiszta gondolatok. Fel­felzaklató kérdések, szom­jas válaszkeresés. Filozófia és lírikus szépség. Ancsel Éva szívesen járt Szegedre. Gyakran hívtuk, sokszor és nagy szeretettel vártuk és láttuk őt sokan vendégül. Sok hfve volt és maradt. Emléke felemel és erőt ad. Búcsúzunk. Basanyi Sándor Zsarumagazin a VTV-ben Az elmúlt években alaposan megváltozott a rendőrség, nyi­tottabbá vált a munkájuk. Ugyanakkor jócskán megnőtt a bűncselekmények száma is. Vajon mi a helyzet szűkebb pátriánkban. Szegeden? — erre keresi a választ a Városi Tele­vízió hétfő esti műsora. A 20 órakor kezdődő Zsarumaga­zinban többek közt szó lesz a város bűnügyi helyzetéről, a rendőrállomások létrehozásáról és arról is hallhatnak, kik és miért jelentkeznek rendőrnek? Az adás ideje alatt a 322-044­es telefonszámon tehetnek fel kérdéseket az est vendégeinek. Kórházi kiszolgáltatottság m A hasban ielejtett törlőkendő • Kié az orvosi titok? • Az hogy most az orvosi műhibákról, illetve a hoz­zájuk kapcsolódó perekről beszélhetünk, az új szelek fújdogálásának köszön­hető. A rendszerváltás előtt voltak ilyen perek? - Mindössze egy-két kira­katper akadt. A legemlékeze­tesebb talán a tatabányai, ami­kor megszületett egy gyerek, akit abortumnak hittek, majd a csecsemő felsírt, betették a WC előterébe, ahol 28 órán keresztül tartották étlen-szom­jan. Négy-öt orvost nagyon súlyosan elítéltek ekkor, de ez az eset „fehér holló" volt. Har­minc évvel ezelőtt Amerikában sem volt ilyesféle perek, hiszen az orvosok általában minden országban olyan hivatásrendet képviselnek, amely nagyhata­lom. Orvosokra mindenhol szükség van, minden állam­polgárnál, lett légyen koldus vagy király. Ezzel az orvosok mindenütt a világon olyan ha­talmat szereztek, mely egy bizonyos reájuk is károssá vá­lik. Egy kollégám megkérdez­te, miért került ez a hivatás­rend olyan hatalmi pozícióba, hogy szinte érinthetetlen. A válasz egyszerű: mert előbb vagy utóbb minden állampol­gár rájuk szorul. Magyarorszá­gon amikor az ember bekerül a kórházba, akkor egyenesen infantilisként szerepel. Megy a felvételi irodába, ahol közlik vele, hogy a házirendet be kell tartania, hogy a ruháját le kell adnia, hogy a hatos kórterem négyes ágyában kell feküdnie. Elé raknak egy nyilatkozatot, melyet alá kell írnia, miszerint a felvilágosítást megkapta, s az orvosi beavatkozásokhoz hoz­zájárul. A felvilágosítás annyi, hogy itt a pontozott rész, e fölé írja a nevét. Később bejön egy orvos, se a nevét, se a rangját nem tudja a beteg. Az orvos megvizsgál valamit rajta, hogy Ha az orvos hibázik... mit azt nem tudja a páciens, majd azt mondja a doktor: „cö­cö-cö", s ír valamit a papírra. Mindenféle vizsgálatok követ­keznek, majd közlik vele, hogy meg kell operálni. Megműtik, esetleg nem tájékoztatják arról, lehetnek-e szövődmények. Kis idő múlva szólnak a betegnek, távozhat. Ő panaszkodik, hogy fáj, mire megkapja: mit hisz­tizik. Kezébe nyomják a zá­rójelentést, „gyógyultan távo­zott", hazamegy, s azt se tudja, mi történt vele valójában. Ez a modell (van természetesen szép számú kivétel). • Maradjunk annál a mo­dellnél, mert tudomásom szerint történt ilyen, ame­lyiknél műtét közben bent felejtettek egy csipeszt... -...vagy törlőkendőt, mert éppen van ilyen ügyünk. Sokáig kezelték, kutatták, hogy mi lehet a beteg baja, négyszer operálták a hasát, s az egyik műtétnél az orvos megtalálta végre a kendőt. Az volt a szerencséje a betegnek, hogy nem kérték rajta számon a leltárhiányt, vagy hogy nem rendeltetésszerűen használta a törlőkendőt. Ezt a pert mi elvállaltuk, kértük az iratokat a kórháztól, melyeket az - ki­vételesen - ki is adott. Csupán egyetlen dologról feledkeztek meg, ennek a műtétnek a leírásáról. Végül kerülő úton ezt is megszereztük. • Nyugaton már elfoga­dottak a műhiba-perek. És itthon? - Annyiban már minden­képpen, hogy társammal, dr. Teleszky Lászlóval együtt már 63 perünk van pillanatnyilag. Csak hát borzalmasan nehéz ügy ez. Lehetetlen egy kór­Fotó: Révész Róbert Orvosi műhibák voltak, vannak és lesznek. Csak idáig nem nagyon tudhattunk róluk. Hiszen sokszor nemcsak a nyilvánosság, de még a hozzátartozók elől is rejtve maradtak ezek a ballépések. A nemrég Szegeden meg­rendezett Jogorvoslás konferencia vendége volt dr. Ádám György, aki 1963 óta tanít orvosjogot a Semmel­weis Orvostudományi Egyetemen. Jelenleg az egyetem nyugalmazott professzora - és orvosi műhibákra specializálódott ügyvéd. házzal egyenrangú félként fellépni, ha még azt sem tartja magára nézve kötelezőnek - a törvény dacára hogy az ira­tokat a páciensnek kiadja. Az gyógyintézet és a páciens kö­zött polgári jogi szerződés, egy megbízási szerződés van. Te­gyük fel, hogy valaki köt egy hasonló szerződést az OTP­vel, s perbe keveredik. A jogállás szerint - és ott a gya­korlatban is - egyenlő a taka­rékpénztárral, hiszen mindket­tőjüknél megvannak a doku­mentumok. Ez az orvoslásban abszolúte nem így van, hiszen az egyik félnél minden irat megvan, talán több is mint kel­lene. A betegnek pedig egye­dül a szürkeállománya áll ren­delkezésére, amely rögzítette, hogy azt mondta az orvos „cö­cö-cö", meg emlékszik esetleg a betegség nevére. • Hányan foglalkoznak ma Magyarországon orvosi műhiba-perekkel? - Hivatásszerűen mi ketten. Harminc évet töltöttem a SO­TE-n, s ez hatalmas rálátást, vagy helyesebben alulról-látást adott. Fontos, hogy mi orvos­szakértőkkel dolgozunk, a Le­ge Artist nevű kft-nk, ahol nagy tapasztalatú orvosok dol­goznak, a garanciánk. Mi egy ügyet csak akkor vállalunk el, ha a kft. megállapítja, hogy ott valóban történt műhiba. Három kliensből kettőt általában udva­riasan eltanácsolunk. Megkös­zönik, mert sokszor az is érté­kes információ számukra, hogy tényleg nem történt műhiba. • Mire mennek a műhiba­perek? - Pénzre. • Dehát az emberi élet értékét nem lehet pénzben kifejezni. - Igen, s ez egy nagyon súlyos ellentmondás. Ha eljön hozzánk egy ügyfél, akkor szinte soha nem a pénz miatt jön. Meg szeretné tudni, hogy mi történt, sztereotip a mondat: „meghalt a fiam, hároméves volt, nem tudom feltámasztani, azért vagyok itt, hogy egy. másik anyának a hároméves fia ne haljon meg ugyanez az orvos miatt." A nevelő hatású mindenképpen a büntetőeljárás lenne, de ez lehetetlen. • Gondatlanságból elköve­tett emberölés? - Itt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszé­lyeztetésről lehet szó, a Btk. 171. §-a, s ezt kimondatni egy büntetőbírósággal - hihetet­lenül nehéz. Büntetőperre az esély szinte semmi. Most van épp egy polgári perem, mely­ben bepereltem az Országos Rendőrfőkapitányságot, mert nem tudtam elérni, hogy elin­dítsák egy szerintem jogos ügyben a büntetőeljárást. Az állampolgárnak csak polgári peres eljárásra van esélye, ho­lott több ügyfelünk is kijelen­tette, hogy nem kell a pénz, ha megkapják például a négy­millió forintot, akkor kiviszik a 19 éves lányuk sírjához és ott elássák. Az ügyeket nem is­merő emberek között elterjedt nézet, hogy itt pénzhajhászás folyik. Ez nem igaz. Mi egy ügyet 4-5000 forintért válla­lunk el, s az esetlegesen meg­nyert perből kapunk száza­lékot. Egyfajta küldetés ez, hiszen nem engedhetjük meg, hogy olyan orvosok praktizál­janak, akik.... • Ön nem fél, hogy mi lesz akkor, ha majd egyszer kórházba kell mennie? - Nagyon határozottan ki­jelentem, hogy ugyan van az orvosok között egy már nem egészséges szolidaritás, de kivételek természetesen szép számmal akadnak. Abban a szerencsés vagy szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy taní­tottam a ma praktizáló orvo­soknak pont a felét. Az más kérdés, hogy én soha senkit nem buSlattam meg, én viszont megbuktam, ha arra gondolok, annyit nem tudtam megtanítani ez idő alatt, hogy „megértsék": az orvosi titok a betegé és nem a gyógyintézményé. De azért annyira talán mégsem buktam meg, hogy ne találnék olyan orvost, aki nem „nyír ki". A másik pedig, hogy az ügyvé­dek általában annyira ismertté válnak a szakterületükön, hogy nagy in-juriák nem történnek velük, mert az valódi lelep­leződés lenne. Én tehát nem félek a kórháztól. Takács Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents