Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-22 / 118. szám

SZOMBAT, 1993. MÁJ. 22. • Fenyeres hamarabb ment? A Fanfár jegyzése Találgatásokba bo­csátkoztunk hétfői szá­munkban a szegedi hir­detési újságok kalandos történetének újabb rész­letéről beszámolva. Az­zal a nem túl város­rengető információval traktáltuk kedves olva­sóinkat, hogy Fenyeres Jenő, a Fanfár szerkesz­tője lehet, hogy menni fog. Meg is kérdeztük erről a tulajt. Szakái László vállalko­zót, és az érintettet is. De nem lettünk okosabbak. Úgy lát­szik, szakmai és üzleti titok volt menés vagy maradás hamleti kérdése. Aminek fel­tevése jogos volt, hisz a Fan­fárt e héten már új név jegyez­te. Fenyeres ment, s jött a helyébe Vass Imre, a hirdetési szakmából. Fölkeresett azonban ben­nünket tegnap a Fanfár tulaj­donosa, Szakái úr, és elmond­ta, nem örült, hogy a rövidke közlemény hétfőn napvilágot látott. Semmi torzítás nem volt ugyan benne, de „azok - me­sélte Szakái úr -, akik a sorok között tudnak olvasni, azonnal fölfigyeltek a dolgokra." És a kedves ügyfelek, mármint a hirdetők szétrebbentek egy kicsit, már arra a halovány információra is, gmit módunk­ban állt közreadni. Nem volt szándékunkban az események fölgyorsítása, de csak meg kell kérdeznünk, lehet, hogy Fe­nyeres Jenő még maradt volna, ha nincs a cikkecske? Valójá­ban még mindig nem tudunk semmit. Szakái úr megigérte, mindent elmond, ha megérett az idő. Csak meg kell kérdeznünk: lehetséges, hogy az anyagiakra vonatkozó vizsgálat az idő nagy érlelője? Mi más? (Zelei) • A Szeged Táncegyüttes Szolnoktól Észtországig A 16, országos néptáncfesz­tiválra, Szolnokra utazott a Szeged Táncegyüttes. A május 21-én, pénteken kezdődött fesztiválon a Magyar Állami Népi Együttes tagjainak, végső Miklósnak és Szappanos Ta­másnak a koreográfiáit mutatja be a Nagy Albert által vezetett szegedi táncegyüttes. A fesztiválszereplés után hamarosan, május 28-án kez­dődnek az Ifjúsági Házban az együttes évadzáró produkciói; a 28-i, valamint a június 4-i és 6-i, egyaránt 18 órakor kezdő­dő előadásokra az együttes Kálvária sugárúti székházában lehet elővételben jegyekhez jutni. Az évadzáró gálaműsort az idén az újszegedi szabadtéri színpadon tartják, valamennyi csoport, összesen 700 táncos felléptével, június 11-én este 6 órától. Június 16-28 között Észt­országban, nemzetközi folklór­fesztiválon, Tallinban vendég­szerepel a Kisbojtár és a Csil­lagfürt csoport. Július 21-26 között rendezik meg Pécsett a 3. Nemzetközi Nemzetiségi Folklórfesztivált, amelyre az első két találkozón nyújtott színvonalas telsesítményre tekintettel ismét meghívták az együttes felnőtt csoportját. Az idei nyár a szokásosnál is dúsabb programokban, hi­szen a kétévenkénti Szegedi Nemzetközi Néptáncfeszti­válon a vendéglátó hazai együttes is önálló produkcióval lép fel az újszegedi színpadon. Szerepelnek a szegediek a dómszínpadi gálaműsorban is, Diószegi László - Rossa Lász­ló: Mesemondó című táncjáté­kában. A szabadtéri egyéb elő­adásaiban, az Aida című ope­rában és a Cigányszerelem cí­mű daljátékban is közremű­ködik a Szeged Táncegyüttes 70 tagja. Augusztus 10-17 között rendezi meg az együttes az 5. szegedi nemzetközi néptánc­találkozót, amelyre Turkuból, Hannoverből, az ugyancsak németországi Padebornból és a spanyolországi Palenciából várnak vendégegyütteseket. • Nóvák doktor visszahelyezve Az „obszcén" levelező Hatályon kívül helyez­te a Salgótarjáni Mun­kaügyi Bíróság a dr. Nóvák László pásztói kórházigazgató ellen hozott legsúlyosabb fe­gyelmi büntetést, az el­bocsátást, így az orvos­igazgató újra felöltheti munkahelyén a fehér köpenyt. A sebész ellen azt követően indult fegyelmi eljárás, hogy az Élet és Irodalomban meg­jelent glosszára egy némelyek szerint obszcén, mások szerint egyszerűen csak tréfás választ írt. Noha világosan a szerkesz­tőség tudomására hozta, hogy nem közlésre szánja, az írás megjelent, mégpedig a kórház pecsétjével együtt. A fegyelmi tárgyaláson azonban nemcsak ezt, hanem más ügyeket is, mindenekelőtt a szakmai prog­ram elkészítésének elmulasz­tását is felrótták az orvosnak, s büntetésül fegyelmi úton elbo­csátották. Az orvos-igazgató a munkaügyi bíróságon a határo­zat hatályon kívül helyezését kérte, vitatva a fegyelmi vétsé­get, továbbá eljárásjogi hibákra hivatkozva. A bíróság oly mértékű eljá­rásjogi hibákat állapított meg, hogy a vétségül felhozott cse­lekedetek minősítését már nem tartotta szükségesnek. Indokoltnak tartotta a bíró­ság dr. Nóvák László elbocsá­tása óta elmaradt 253 ezer forint bérének megfizetését is. Az országos visszhangot kivál­tott ügy ezzel aligha zárult le véglegesen, s nem csupán azért, mert az ítélet nem jog­erős. A kórház függetlenített orvos-igazgató állását ugyanis az önkormányzat időközben megszüntette, így kérdés, hogy a jogaiba visszahelyezett dr. Nóvák László milyen munka­körben dolgozhat tovább. Kérdés az is, hogy a közte és a polgármester között elmérge­sedett viszonyt kölcsönös kompromisszumokkal képesek lesznek-e legalább a nyugodt munkához szükséges mérték­ben helyreállítani. Szeged napján: a MÁV-fúvósok a Széchenyi téren. (Fotó: Nagy László) • (Folytatás az 1. oldalról.) egyetemi tanárt, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Péter lászlő beszédében a többi között a következőket mondta: „ Ennek a városnak időben és emberi nagyságban is első díszpolgára, Széchenyi István azt írta Hitel című művének végszavában - A Múlt elesett hatalmunkbul, a Jövendőnek urai vagyunk Ennek igazá­ban töröm meg az eddigi gya­korlatot, és Szeged napján nem a múltról, hanem a jövőről akarok beszélni." S.a tanár úr beszélt a 21. század Szege­déről, közben rendkívül hasz­nosan ágyazta be mondani­valójába Domokos Lászlónak (Móra Ferenc és Juhász Gyula Szeged ünnepe barátjának) 1919-ben megje­lentetett Szeged a háború után című tanulmánykötetében prognosztizált elképzeléseket. Amelyek sok esetben egyeznek a maiakkal. Jelesül, a város hosszútávú fejlesztési elképze­léseivel. Beszédének végén Bálint Sándorra hivatkozott, s a következőket mondta: „ Ő jegyezte föl a halasi tanya­világba kirajzott, ott megka­paszkodó és virágzó kertkul­túrát teremtő, ajnározott sze­gedi népének jellemzéséül a halasi polgárok ajkáról ezt a mondást: Ha a szögedi embört I. Szeged város művé­szeti alkotói díja: Megosztva: 1. Berdál Valéria magánénekes, 2. Sinkó György magánéne­kes. II. Művészeti alkotói támogatások: Dr. Bottkáné Égető Má­ria orgonaművész, Kovács Lajos festőművész, Bálint János fuvolaművész, Vaj­da Júlia magánénekes, Sinkó János festőművész, Szakály Péter magán­énekes, Sándor János szakíró (rendező). III. Pályakezdői támo­gatás: Magyar Mihály grafi­kus. Az Egészséges Szegedért Alapítvány díja: Dr. Kardos Alajos, a JGYTF ny. tanára, Por­törő Gábor, ladarúgó­utánpótlás edző. • Felavatták Szathmáry Gyöngyi alkotását A legszögedibb szögedi szobra • Kós Károly és Kodály Zol­tán domborműve között, a Dóm téri pantheon hittudomá­nyi főiskola felőli oldalán a szegedi polgárok mostantól ott láthatják a .„legszögedibb szögedi", Bálint Sándor nép­rajztudós szobor-portréját is. Szathmáry Gyöngyi szobrász­művész alkotását tegnap a város napja alkalmából avatták fel. Az eseményen Kiss Ernő a Fotó: Révész Róbert Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója mondta el Polner Zoltánnak a szegedi tudóshoz írott versét, majd dr. Juhász Antal, a József Attila Tudo­mányegyetem Bálint Sándor által alapított Néprajzi Tanszé­kének vezetője emlékezett a legszögedibb életművére. A szoboravató közönsége a Tápéi Népiegyüttes tagjainak népze­nei előadását hallgathatta meg. este mögkopasztják, röggelre kitollasodik...Hitem szerint a szegedieknek ez a szívóssága, életrevalósága, munkakedve a záloga, hogy Szeged szebb lesz, mint valaha volt." Az ünnepi beszéd után dr. Tóth László felolvasta közgyű­lés határozatát, amely Szeged város díszpolgára címet ado­mányozza dr. Ilia Mihály egyetemi tanárnak, dr. Lippai Pál polgármester pedig átnyúj­totta a magas kitüntetést az idei díszpolgárnak, aki meleg köszönő szavakkal adózott a testületnek a kitüntetéséért. „A szép titulus örömmel jár, de a kitüntetett lelkiismerete nem nyugodt, mert tudja, hogy nagy azoknak a sora, akik nem kapták meg ezt a sallumot...", mondta, majd így fejezte be rövid megnyilatkozását: „ Mély meghatottsággal köszö­nöm a város vezetésének irán­tam való figyelmét, érdemem felüli jóindulatát, igyekezni fogok erőmtől tellóen továbbra is, hogy Szeged glóriája még fényesebb legyen." Ezután a város vezetői át­adták az idei művészeti díjakat, az alkotói támogatásokat és az Egészséges Szegedért Alapít­vány díjait. Kisimre Ferenc Alkotók elismerése Berdál Valéria és Sinkó György - pár évvel korábban • Berdál Valéria magánéne­kes, érdemes művész, a Sze­gedi Nemzeti Színház örökös tagja. Operaénekesi diplomája megszerzése után mindjárt a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, s nyugdíjba vonu­lásáig az operatársulat megbe­csült tagja volt. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervató­riumában tanít. Növendékei közül többen ma már külföldi operaszínpadok ünnepelt ven­dégművészei. - Meghatottságot éreztem ­mondja Berdál Valéria - ami­kor átvettem a díjat. Nagyon kellemesen meglepett, hogy rám gondoltak. • Nem hiányzik a színpadi éneklés? - Én úgy vagyok vele, hogy ami elmúlt azt lezárom. A mai naptól élek tovább, mert kü­lönben hiányozna és fájna. Ön­ző ember vagyok, azt hiszem ­nem szeretek szenvedni. • A tanári munka betölti-e azt a teret, amit a művészet oly szélessé tett? - Igen. Úgy fogom fel, hogy anyja vagyok a tanítványaim­nak. Nem teszek kivételt, még a legtehetségesebbel sem. Azt hiszem, nekem most ez a dolgom. És, hadd mondjam el: nagymama vagyok. Van egy hároméves unokám, s ettől a világ legboldogabb emberének érzem magam. Sinkó György magánénekes, érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja. A színház vezető operaéneke­seként több évtizedes pályája alatt az operairodalom jszinte valamennyi jelentős basszus szerepét kiemelkedő színvona­lon formálta meg. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­la tanáraként 1969 óta dolgo­zik. Növendékei közül többen a hazai és nemzetközi opera­élet kiemelkedő művészegyé­niségeivé váltak. Művészetpe­dagógiai munkáját az általa létrehozott Vasty Viktor Ope­rastúdió tevékenysége is jelzi. - Mondhatni, párhuzamosan végezetem az éneklést és a ta­nítást - válaszol Sinkó György. így már nem volt újdonság, hogy a színházi munkát a katedrával váltottam föl. • Milyen szerepet vállalna el most, ha megkérnék, hogy énekeljen? - Nehéz erre válaszolni. Mert bár úgy érzem, hivalko­dás nélkül mondhatom, ha vállalkoznék valamire, a han­gomat tekintve nem lenne rosszabb ez a produkció, mint a tíz-tizenöt évvel ezelőttiek ­csakhát a hozzávalók, a pró­bák, a légkör, a munkának az a dandárja, amit korábban köny­nyedén vállatam, az, ha még­oly mozgékony alkatú lennék is, ma már fárasztana. • Egy szerepre volnék kíváncsi... - Pár évvel ezelőtt Gregor József igazgatósága idején elvállatam a Rigoletto egy ki­sebb szerepét. Ma...? Mondjuk egy Don Carlos-beli Fülöpöt talán megpróbálnék elénekelni. S. P. s. HAZAI TÜKÖR 5

Next

/
Thumbnails
Contents