Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-21 / 117. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. MÁJ. 21. • 110 év után ismét: megyegyűlés Szegváron „Pénzünk nincs, de vannak értékeink" Szegvár, az egykori vármegye egykori székhelye 110 évvel ezelőtt látta vendégül utoljára a megyei képvise­lőket. A jeles évfordulóra úgy emlékeztek a mai megye mai képviselői, hogy tegnap kihelyezett ülést tartottak Szegváron. A „kiránduló" megyeatyákat dr. Nóbik István polgármester köszöntötte, majd ismertette a megye kö­zéppontján fekvő település történetét. Az évforduló al­kalmából a szegváriakat Lehmann István, a közgyűlés el­nöke a Csongrád Megyei Közgyűlés címerének hivatalos változatával ajándékozta meg. Elhunyt dr. Simády Béla (1931-1993) Tegnap kaptuk a szomorú hírt: meghalt dr. Simády Bé­la, aki két évtizeden át irá­nyította az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot. Sze­geden született, s 1962-ig a MÁV szentesi építési főnök­ségén dolgozott. Ezután ke­rült a szegedi vízügyi igaz­gatóságra, amelynek 1971-től nyugdíjba vonulásáig, 1991­ig vezetője volt. Általános mérnöki diplo­mája mellé szakmérnök képesítést, valamint doktorá­tust is szerzett, s igazgató­sága alatt rendkívül sokat tett az ár- és belvízvédelmi rend­szerek továbbfej lesztséért, de a vízgazdálkodás egyéb terü­letein is határozott vezetőnek bizonyult. Kiemelkedő munkáját 1980-ban állami díjjal jutal­mazták. Számos tisztséget vi­selt: többek között a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi területi szervezetének volt el­nöke. A sport terén kifejtett munkájáért is kitüntették. Al­elnökként dolgozott a Ma­gyar Evezős Szövetségben, alapítója és támogatója volt a Szegedi Vízügyi SE-nek. A maty-éri evezőspálya meg­építésében is döntő része volt. A Magyar Olimpiai Bi­zottságban megyénket kép­viselte. Szenvedélye volt a bélyeggyűjtés: nevét világ­szerte ismerték, s ő volt a Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetségének elnö­ke. Temetéséről később intéz­kednek. A múlt év végén megyénk­ben 913 kiskorú és 123 nagy­korúvá vált fiatal részesült ál­lami gondoskodásban. A gyer­mekvédelem helyzetét taglaló vitában Ambrus Viktor (Kü­bekháza) arra hívta fel a figyel­met, hogy a települési önkor­mányzatok feladatát látja el a megye, mikor a 24 évnél idő­sebb, de önállósulni nem tudó fiatalok elhelyezéséről gondos­kodik, ezért javasolta, hogy e probléma megoldásában kérjék a két megyei jogú város közre­működését is. Lantos István (Mindszent) azt nehezményez­te, hogy a perifériára került ifjúság ügyeit a „nem kötelező feladatok" közé sorolják, dr. Rernád István, a Miniszterel­nöki Hivatal Ifjúságpolitikai Titkárásága főosztályvezetője arról beszélt, hogy ez év végén az ENSZ előtt kell számot ad­nunk arról, a gyermekek jogai hogyan érvényesülnek hazánk­ban. A családon kívül nevel­kedő gyermekek nevelésével • (Folytatás az I. oldalról.) Thürmer Gyula kijelentette: a Szerbia és Jugoszlávia elleni nemzetközi gazdasági zárlat a koncentrációs táborok egy új formája. A Magyar Munkás­párt küldöttsége éppen azzal a szándékkal és céllal fogadta el a meghívást és utazott a Vaj­daságba, hogy „a szögesdrót­ból kimetsszen egy darabot". A pártelnök elmarasztalóan szólt az Antall-kormány lépéseiről, hogy a NATO-tól kér garan­ciát, holott ezt nem Brüsszel­ben, hanem Belgrádban kap­hatja meg. Éppen ezért - s • Attól az álláspontomtól, hogy a cikk szerzőjét hitelron­tásért, becsületsértésért és rá­galmazásért a bíróságon bepe­relem és sajtópert indítok elle­ne, nem állok el. Cáfolhatatlan bizonyítékok állnak ma is ren­delkezésemre, hogy Fődi Ist­ván halálesetének igazságügyi orvosszakértői bizonyításában gondosan és szakszerűen jár­tunk el. Szerző szerint nincsenek már meg Fődi István halálának körülményeit vizsgáló nyomo­zati iratok, mivel a bűncselek­mény elévülése miatt (20 év!) a rendőrség az iratokat már ki­selejtezte, illetve megsemmi­sítette. Ez kétségtelenül igaz. A Szegedi Igazságügyi Or­vostani Intézetben készült igazságügyi orvosszakértői vé­lemények azonban 1921-től, vagyis az. orvosegyetem szege­di működésétől kezdve meg­vannak, így Fődi István holt­testének boncolásáról, illetve exhumálásáról készült bonc­jegyzőkönyv eredetiben ma is rendelkezésre áll. Le kell szögeznem, hogy a vizsgálatot végző igazságügyi orvosszakértőknek nem állt ér­dekükben a dolgok elferdítése, vagyis az, hogy ne a tényeknek megfelelő szakértői vélemény adására kerüljön sor. Járatlan­sággal. hozzá nem értéssel sem lehet a szakértőket illetni, hi­szen az éppen az eset „rendkí­vülisége" miatt a Magyar Igaz­ságügyi Orvosok Társaságának Esetbemutató Tudományos Ülésén 1972 tavaszán az. ügy­ben felmerült igazságügyi or­vosszakértői problémáról elő­adást tartottak, és a konferenci­án résztvevő vezető szakembe­rek ez ügyben is állást foglal­tak. Az ügyben általunk adott eredeti, hiteles 7 oldal terjedel­mű boncjegyzőkönyv az alábbi összefüggő erőfeszítésekhez ad támogatást a Központi Ifjúsági Alap 160 millió forintja, melyből részesülni pályázati úton lehet. A nevelőszülők körültekintőbb kiválasztását ja­vasolta Kónya József (Sándor­falva), Dégi György (Pitvaros) pedig a gyermekeket fenyegető veszélyekre, így például a drogfogyasztás terjedésére irányította a figyelmet. A köz­gyűlés e beszámolót záró hatá­rozatában köszönetét és elis­merését fejezte ki a Gyermek­és Ifjúságvédelmi Intézet, s igazgatója. Galambos László eddigi munkájáért. megállapításokat teszi Fődi István halálokával kapcsolat­ban (csak a végkövetkeztetést ismertetjük): „A rendelkezésünkre álló eddigi nyomozati adatok szerint Fődi István motorke­rékpárral nagy sebességgel közlekedhetett a pusztamérgesi országúton. A motorkerékpár­ral felborult és mintegy 30 mé­tert csúszott együtt a motorral a homokpadkán. Motorkerék­párja oly módon rongálódott meg, hogy hátsó kereke nem mozdult. Az utolsó csúszási nyom végétől az elhalt motor­ját kb. 6 méterre a szilárd út­testen standardra állítva talál­ták, míg a helyszíni szemle al­kalmával Fődi István a baleset (?) színhelye melletti drótke­rítés vezérdrótjára volt fel­akasztva, sáljából készített kö­teléken. A vezérdrót a föld fel­színétől 145 cm-re helyezke­dett el. A boncolás alkalmával Fődi István testhosszát 175 cm-nek mértük. Mivel a boncolás alkalmá­val olyan súlyos sérüléseket ­még összhatásukban értékelve sem találtunk -, amelyek neve­zett halálát rövid időn belül előidézhették volna, így a halál okaként a fentiekben ismerte­tett fulladást (akasztás követ­keztében) szerepeltetjük. A boncleletet és a nyomozat ada­tait figyelembe véve nem lát­szik valószínűnek, hogy az el­halt az adott körülmények kö­zött, elsősorban a kétoldali kulcscsont és bordatörések miatt, saját magát felakaszthat­ta volna. Annál is inkább való­színűtlennek tartjuk, hogy Pénzünk nincs, de vannak értékeink. így összegezte a lé­nyeget az egyik képviselő, mikor a megye idegenforgalmi koncepcióját vitatta a testület. Ezen elképzeléseket kiegészí­tik a területfejlesztési és mar­keting szempontok. E térség megismertetését dr. Gombos András (Szentes) szerint az is indokolja, hogy a legnagyobb gazdasági növekedéssel ke­csegtető kelet-európai régiók közül Csongrád a második helyre került egy német kutató­intézet felmérése szerint. Kó­mámé dr. Nagyfalusi Mária kulcscsonttöréssel és bordatö­réssel a kb. 150 kg súlyú mo­torkerékpárját, melynek hátsó kereke nem forgott, aránylag nagyobb távolságra elvihette és azt standarda állíthatta, ugya­nis ilyen nagy súly megeme­lése a vállöv csontjainak épsé­géhez kötött." Miután az ügyben a rendőr­ség a nyomozás során semmi­lyen olyan adatot beszerezni nem tudott, amely élet elleni bűncselekményre utalt volna és miután a szakértői vélemé­nyünkben az idegenkezűség le­hetőségét nem zártuk ki, a rendőrség más igazságügyi or­vosszakértőt is bevont. Újabb szakértői vélemény adására dr. Földes Vilmost, a BM Bűnügyi Technikai Intézet orvosi osz­tályának akkori vezetőjét kér­ték fel. aki jelenleg a Szegedi Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója. Dr. Földes Vilmos eredeti megállapításunkkal ellentétes álláspontra helyezkedett, neve­(Makó) és dr. Szántó Gellért (Pusztaszer) a megyét bemu­tató, színvonalas prospektusok elkészítését és terjesztését, va­lamint az infrastruktúra fej­lesztését sürgette. A szállás­helykínálat bővítésére dr. Ré­beli Sz. József (Szentes) és Börcsök Antal (Pusztamérges) hívta föl a figyelmet. A Csongrád Megyei Levél­tár igazgatójává újabb 5 esz­tendőig dr. Blazovich Lászlót nevezte ki, a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága igaz­gatói feladatainak ellátásával további 5 évig dr. Trogmayer Ottót bízta meg a megyegyű­lés. Megható volt a képviselők igyekezete, hogy e két szakem­ber eddigi kimagasló munká­jáért azzal is kifejezzék elisme­résüket, hogy felháborítóah alacsony bérüket minél előbb elfogadható szintre emeljék. Együttműködési megállapo­dásokról is határozott a köz­gyűlés: felhatalmazta elnökét, hogy az Orosz Föderációhoz tartozó Voronyezs megyével aláírjon egy ilyen tartalmú megállapodást, majd döntött a József Attila Tudományegye­temmel kialakított kapcsolat részleteiről. D. I. zetesen olyan írásos véleményt terjesztett elő a rendőrségnek, amelyben megállapítja, hogy Fődi István a baleset elszenve­dése után még cselekvőképes lehetett és mindazokat a hely­színi változtatásokat elvégez­hette, amely pozícióban a hely­színi szemle során halála után találták. Képes volt tehát arra, hogy az eredeti baleseti hely­szín elhagyása, illetve a hely­szín átrendezése után öngyil­kosságot kövessen el. Dr. Földes Vilmos megálla­pítása szerint az öngyilkosság (önakasztás) zavart tudatálla­potban, ún. „rendezett homály állapotban" történhetett. Kétségtelen, hogy kiegészí­tő pótvéleményünkben állítá­sának egy részét elfogadtuk és mi sem tartottuk kizártnak az esetleges önkezű elkövetést. Ez a szakértői konklúzió azon­ban nem zárta ki továbbá sem annak a lehetőségét, hogy Fődi István sérelmére élet elleni bűncselekményt követtek el. Természetesen erre nézve a bűnügyi vizsgálat (sem a rend­őri nyomozás, sem az orvos­szakértői vizsgálat) bizonyí­tékokat nem szolgáltatott. A Belügyi Szemlében 1972­ben megjelent cikkünk éppen a hasonló jellegű problémás ügyeknél követendő helyes igazságügyi orvosszakértői gyakorlat szempontjait kívánta elemezni, felhíván a figyelmet arra, hogy azokban az esetek­ben, ahol nincs kellő tárgyi bi­zonyíték, a rendőrségnek ala­pos nyomozást kell lefolytatni, minden részletre kiterjedően és csakis ennek megtörténte után lehet állást foglalni az önkezű­ség-idegenkezűség vonatkozá­sában. Cikkünk megjelentetése, illetve szakmai tudományos fórumon történő előadástartás ezeket a szakmai szempontokat hangsúlyozta. Semmifélekép­pen nem azt a célt szolgálta, amiről Posztobányi László cik­kében burkoltan beszélt, hogy a szakértők ezzel a magatartá­sukkal, összejátszva a rendőr­séggel igyekeztek a bűncselek­mény bizonyítékait és követ­keztetéseit megsemmisíteni és az ügyet „elkendőzni". Az a tény, hogy a haláleset körülményeit a hozzátartozók vitatják, mindenkiben megér­tésre találhat, azonban semmi­féleképpen nem fogadható el Posztobányi László eljárása, hogy a még rendelkezésre álló írásos adatokat is önkényesen, saját gondolatmenetének meg­felelően megváltoztatja, ha számára saját igazságának ki­mondása szempontjából vala­mely adat így kedvezőbb. A sajtótörvény, de az újságírás íratlan szabályai szerint is er­kölcstelen és elfogadhatatlan ez a mentalitás. Mi ugyanis szakfolyóiratban írt cikkünk­ben azt állítottuk, hogy a mo­torbalesetet követő cselekvés­sorozat, az öngyilkosság meg­valósítása „motiválatlan" volt. Ennek ellenére Posztobányi László cikkében ezt - macska­körmök között - úgy idézi, hogy a cselekvést a szakértők „motiváltnak" tartották. Ez semmi másnak nem fogható fel, mint szándékos ferdítés­nek, mert feltételezzük, hogy a cik írója nemcsak írni, de ol­vasni is tud. A nyomozati anyagban is egyértelműen arról volt szó, és a most fellelhető írásos anyag­ban (boncjegyzőkönyvben és az általunk írt közleményben) is az került rögzítésre, hogy Fődi István a baleset után vagy maga tolta 6 méter távolságra a motorkerékpárját, de azt más személyek is megtehették. Ér­dekes módon Posztobányi úr a szakértői tekintély lejáratása és hitelrontás címén 10 méterrel a távolságot megtoldja és nem 6 méterről, hanem 16 méterről tesz említést. Nem célunk, hogy a Délma­gyarország olvasói előtt az üggyel kapcsolatban szakértői véleményünket megvédjük, vagy minden részletre kiterje­dő újabb szakértői véleményt terjesszünk elő. Ezért Fődi Ist­ván halálokára adott szakértői véleményünket a továbbiakban nem részletezzük. Helyreigazító cikkünkkel kapcsolatban célunk csupán az, hogy a dolgok korrekt módon tisztázódhassanak és nyilvá­nosság előtt csakis olyan té­nyek kerüljenek közlésre, ame­lyek a szakértői véleményünk adásánál is már szerepeltek. Dr. Kasa Ferenc egyetemi docens, igazságügyi orvosszakértő (Sorozatunkat holnap folytatjuk) Thürmer a Délvidéken „A vajdasági magyarokéit nem felelhetünk" mert a két kormány közötti kapcsolatok a minimumra csökkentek - meg kellene tar­tani a kormányfők és a vezér­kari főnökök csúcstalálkozóját, amit azután az üzletemberek találkozója követ(het)ne. Thür­mer kifejtette, hogy Magyar­ország nem vállalhatja fel a vajdasági magyarok sorsát. A magyarok élete Magyaror­szágon dől el, és ha 10 millió magyar békében és demokrá­ciában él, akkor nem kell ag­gódni a határon túl élő magya­rokért, azok majd követik a példát. Thürmer szerint pártja nem avatkozik be a vajdasági magyarság belügyeibe. Re­ményét fejezte ki azonban, hogy a VMDK-ban a reálisan és józanul gondolkodó erők kerülnek túlsúlyba és felül, akik belátják, hogy Európa nem enged meg egy olyan autonómia-koncepciót, amely az anyaországgal határos, hiszen ezzel előbb-utóbb felmerült majd a területszerzés igénye. Sz. I. í István Az orvosszakértő mást mond A cikk szerzője, Posztobányi László az üggyel kapcso­latos igazságügyi orvosszakértői véleményre és szemé­lyemre név szerint is hivatkozik. Megállapításai azonban a legjobb jóindulattal sem nevezhetők eredeti hivatko­zásnak, tárgyilagos okfejtésnek, mint inkább olyan új­ságírói fogásnak, amely csupán „ügyet" akar csinálni ha­mis, elferdített adatok közlésével. Az írói fantázia, ha a valóságtól elrugaszkodik, általában nein kifogásolható, sőt az írók ezáltal válnak elfogadottakká, elismertekké. Ha azonban valaki a valótlan adatokat mások becsü­letébe gázolva használja fel, még akkor is, ha feltehetően a cikk írója .jóhiszeműen" valamilyen súlyos mulasztás­ra, „leplezett gyilkosságra" akarja felhívni a figyelmet, felelnie kell az általa leírt szavakért. ^THÜNGÁRIA KFT keres fogtechnikust; vagy dental területen jártas munkatársat dél-magyarországi és budapesti területi képviselet ellátására. Német nyelvtudás előnyben. Önálló tevékenységet, teljesítmény szerinti bérezést, bevált termékeket biztosítunk. Fényképes, írásos pályázatokat az alábbi címre kérjük küldeni: ÖGUSSA-HUNGARIA KFT., 9400 Sopron, Csengery u. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents