Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-21 / 117. szám
2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. MÁJ. 21. • 110 év után ismét: megyegyűlés Szegváron „Pénzünk nincs, de vannak értékeink" Szegvár, az egykori vármegye egykori székhelye 110 évvel ezelőtt látta vendégül utoljára a megyei képviselőket. A jeles évfordulóra úgy emlékeztek a mai megye mai képviselői, hogy tegnap kihelyezett ülést tartottak Szegváron. A „kiránduló" megyeatyákat dr. Nóbik István polgármester köszöntötte, majd ismertette a megye középpontján fekvő település történetét. Az évforduló alkalmából a szegváriakat Lehmann István, a közgyűlés elnöke a Csongrád Megyei Közgyűlés címerének hivatalos változatával ajándékozta meg. Elhunyt dr. Simády Béla (1931-1993) Tegnap kaptuk a szomorú hírt: meghalt dr. Simády Béla, aki két évtizeden át irányította az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot. Szegeden született, s 1962-ig a MÁV szentesi építési főnökségén dolgozott. Ezután került a szegedi vízügyi igazgatóságra, amelynek 1971-től nyugdíjba vonulásáig, 1991ig vezetője volt. Általános mérnöki diplomája mellé szakmérnök képesítést, valamint doktorátust is szerzett, s igazgatósága alatt rendkívül sokat tett az ár- és belvízvédelmi rendszerek továbbfej lesztséért, de a vízgazdálkodás egyéb területein is határozott vezetőnek bizonyult. Kiemelkedő munkáját 1980-ban állami díjjal jutalmazták. Számos tisztséget viselt: többek között a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi területi szervezetének volt elnöke. A sport terén kifejtett munkájáért is kitüntették. Alelnökként dolgozott a Magyar Evezős Szövetségben, alapítója és támogatója volt a Szegedi Vízügyi SE-nek. A maty-éri evezőspálya megépítésében is döntő része volt. A Magyar Olimpiai Bizottságban megyénket képviselte. Szenvedélye volt a bélyeggyűjtés: nevét világszerte ismerték, s ő volt a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének elnöke. Temetéséről később intézkednek. A múlt év végén megyénkben 913 kiskorú és 123 nagykorúvá vált fiatal részesült állami gondoskodásban. A gyermekvédelem helyzetét taglaló vitában Ambrus Viktor (Kübekháza) arra hívta fel a figyelmet, hogy a települési önkormányzatok feladatát látja el a megye, mikor a 24 évnél idősebb, de önállósulni nem tudó fiatalok elhelyezéséről gondoskodik, ezért javasolta, hogy e probléma megoldásában kérjék a két megyei jogú város közreműködését is. Lantos István (Mindszent) azt nehezményezte, hogy a perifériára került ifjúság ügyeit a „nem kötelező feladatok" közé sorolják, dr. Rernád István, a Miniszterelnöki Hivatal Ifjúságpolitikai Titkárásága főosztályvezetője arról beszélt, hogy ez év végén az ENSZ előtt kell számot adnunk arról, a gyermekek jogai hogyan érvényesülnek hazánkban. A családon kívül nevelkedő gyermekek nevelésével • (Folytatás az I. oldalról.) Thürmer Gyula kijelentette: a Szerbia és Jugoszlávia elleni nemzetközi gazdasági zárlat a koncentrációs táborok egy új formája. A Magyar Munkáspárt küldöttsége éppen azzal a szándékkal és céllal fogadta el a meghívást és utazott a Vajdaságba, hogy „a szögesdrótból kimetsszen egy darabot". A pártelnök elmarasztalóan szólt az Antall-kormány lépéseiről, hogy a NATO-tól kér garanciát, holott ezt nem Brüsszelben, hanem Belgrádban kaphatja meg. Éppen ezért - s • Attól az álláspontomtól, hogy a cikk szerzőjét hitelrontásért, becsületsértésért és rágalmazásért a bíróságon beperelem és sajtópert indítok ellene, nem állok el. Cáfolhatatlan bizonyítékok állnak ma is rendelkezésemre, hogy Fődi István halálesetének igazságügyi orvosszakértői bizonyításában gondosan és szakszerűen jártunk el. Szerző szerint nincsenek már meg Fődi István halálának körülményeit vizsgáló nyomozati iratok, mivel a bűncselekmény elévülése miatt (20 év!) a rendőrség az iratokat már kiselejtezte, illetve megsemmisítette. Ez kétségtelenül igaz. A Szegedi Igazságügyi Orvostani Intézetben készült igazságügyi orvosszakértői vélemények azonban 1921-től, vagyis az. orvosegyetem szegedi működésétől kezdve megvannak, így Fődi István holttestének boncolásáról, illetve exhumálásáról készült boncjegyzőkönyv eredetiben ma is rendelkezésre áll. Le kell szögeznem, hogy a vizsgálatot végző igazságügyi orvosszakértőknek nem állt érdekükben a dolgok elferdítése, vagyis az, hogy ne a tényeknek megfelelő szakértői vélemény adására kerüljön sor. Járatlansággal. hozzá nem értéssel sem lehet a szakértőket illetni, hiszen az éppen az eset „rendkívülisége" miatt a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának Esetbemutató Tudományos Ülésén 1972 tavaszán az. ügyben felmerült igazságügyi orvosszakértői problémáról előadást tartottak, és a konferencián résztvevő vezető szakemberek ez ügyben is állást foglaltak. Az ügyben általunk adott eredeti, hiteles 7 oldal terjedelmű boncjegyzőkönyv az alábbi összefüggő erőfeszítésekhez ad támogatást a Központi Ifjúsági Alap 160 millió forintja, melyből részesülni pályázati úton lehet. A nevelőszülők körültekintőbb kiválasztását javasolta Kónya József (Sándorfalva), Dégi György (Pitvaros) pedig a gyermekeket fenyegető veszélyekre, így például a drogfogyasztás terjedésére irányította a figyelmet. A közgyűlés e beszámolót záró határozatában köszönetét és elismerését fejezte ki a Gyermekés Ifjúságvédelmi Intézet, s igazgatója. Galambos László eddigi munkájáért. megállapításokat teszi Fődi István halálokával kapcsolatban (csak a végkövetkeztetést ismertetjük): „A rendelkezésünkre álló eddigi nyomozati adatok szerint Fődi István motorkerékpárral nagy sebességgel közlekedhetett a pusztamérgesi országúton. A motorkerékpárral felborult és mintegy 30 métert csúszott együtt a motorral a homokpadkán. Motorkerékpárja oly módon rongálódott meg, hogy hátsó kereke nem mozdult. Az utolsó csúszási nyom végétől az elhalt motorját kb. 6 méterre a szilárd úttesten standardra állítva találták, míg a helyszíni szemle alkalmával Fődi István a baleset (?) színhelye melletti drótkerítés vezérdrótjára volt felakasztva, sáljából készített köteléken. A vezérdrót a föld felszínétől 145 cm-re helyezkedett el. A boncolás alkalmával Fődi István testhosszát 175 cm-nek mértük. Mivel a boncolás alkalmával olyan súlyos sérüléseket még összhatásukban értékelve sem találtunk -, amelyek nevezett halálát rövid időn belül előidézhették volna, így a halál okaként a fentiekben ismertetett fulladást (akasztás következtében) szerepeltetjük. A boncleletet és a nyomozat adatait figyelembe véve nem látszik valószínűnek, hogy az elhalt az adott körülmények között, elsősorban a kétoldali kulcscsont és bordatörések miatt, saját magát felakaszthatta volna. Annál is inkább valószínűtlennek tartjuk, hogy Pénzünk nincs, de vannak értékeink. így összegezte a lényeget az egyik képviselő, mikor a megye idegenforgalmi koncepcióját vitatta a testület. Ezen elképzeléseket kiegészítik a területfejlesztési és marketing szempontok. E térség megismertetését dr. Gombos András (Szentes) szerint az is indokolja, hogy a legnagyobb gazdasági növekedéssel kecsegtető kelet-európai régiók közül Csongrád a második helyre került egy német kutatóintézet felmérése szerint. Kómámé dr. Nagyfalusi Mária kulcscsonttöréssel és bordatöréssel a kb. 150 kg súlyú motorkerékpárját, melynek hátsó kereke nem forgott, aránylag nagyobb távolságra elvihette és azt standarda állíthatta, ugyanis ilyen nagy súly megemelése a vállöv csontjainak épségéhez kötött." Miután az ügyben a rendőrség a nyomozás során semmilyen olyan adatot beszerezni nem tudott, amely élet elleni bűncselekményre utalt volna és miután a szakértői véleményünkben az idegenkezűség lehetőségét nem zártuk ki, a rendőrség más igazságügyi orvosszakértőt is bevont. Újabb szakértői vélemény adására dr. Földes Vilmost, a BM Bűnügyi Technikai Intézet orvosi osztályának akkori vezetőjét kérték fel. aki jelenleg a Szegedi Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója. Dr. Földes Vilmos eredeti megállapításunkkal ellentétes álláspontra helyezkedett, neve(Makó) és dr. Szántó Gellért (Pusztaszer) a megyét bemutató, színvonalas prospektusok elkészítését és terjesztését, valamint az infrastruktúra fejlesztését sürgette. A szálláshelykínálat bővítésére dr. Rébeli Sz. József (Szentes) és Börcsök Antal (Pusztamérges) hívta föl a figyelmet. A Csongrád Megyei Levéltár igazgatójává újabb 5 esztendőig dr. Blazovich Lászlót nevezte ki, a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatói feladatainak ellátásával további 5 évig dr. Trogmayer Ottót bízta meg a megyegyűlés. Megható volt a képviselők igyekezete, hogy e két szakember eddigi kimagasló munkájáért azzal is kifejezzék elismerésüket, hogy felháborítóah alacsony bérüket minél előbb elfogadható szintre emeljék. Együttműködési megállapodásokról is határozott a közgyűlés: felhatalmazta elnökét, hogy az Orosz Föderációhoz tartozó Voronyezs megyével aláírjon egy ilyen tartalmú megállapodást, majd döntött a József Attila Tudományegyetemmel kialakított kapcsolat részleteiről. D. I. zetesen olyan írásos véleményt terjesztett elő a rendőrségnek, amelyben megállapítja, hogy Fődi István a baleset elszenvedése után még cselekvőképes lehetett és mindazokat a helyszíni változtatásokat elvégezhette, amely pozícióban a helyszíni szemle során halála után találták. Képes volt tehát arra, hogy az eredeti baleseti helyszín elhagyása, illetve a helyszín átrendezése után öngyilkosságot kövessen el. Dr. Földes Vilmos megállapítása szerint az öngyilkosság (önakasztás) zavart tudatállapotban, ún. „rendezett homály állapotban" történhetett. Kétségtelen, hogy kiegészítő pótvéleményünkben állításának egy részét elfogadtuk és mi sem tartottuk kizártnak az esetleges önkezű elkövetést. Ez a szakértői konklúzió azonban nem zárta ki továbbá sem annak a lehetőségét, hogy Fődi István sérelmére élet elleni bűncselekményt követtek el. Természetesen erre nézve a bűnügyi vizsgálat (sem a rendőri nyomozás, sem az orvosszakértői vizsgálat) bizonyítékokat nem szolgáltatott. A Belügyi Szemlében 1972ben megjelent cikkünk éppen a hasonló jellegű problémás ügyeknél követendő helyes igazságügyi orvosszakértői gyakorlat szempontjait kívánta elemezni, felhíván a figyelmet arra, hogy azokban az esetekben, ahol nincs kellő tárgyi bizonyíték, a rendőrségnek alapos nyomozást kell lefolytatni, minden részletre kiterjedően és csakis ennek megtörténte után lehet állást foglalni az önkezűség-idegenkezűség vonatkozásában. Cikkünk megjelentetése, illetve szakmai tudományos fórumon történő előadástartás ezeket a szakmai szempontokat hangsúlyozta. Semmiféleképpen nem azt a célt szolgálta, amiről Posztobányi László cikkében burkoltan beszélt, hogy a szakértők ezzel a magatartásukkal, összejátszva a rendőrséggel igyekeztek a bűncselekmény bizonyítékait és következtetéseit megsemmisíteni és az ügyet „elkendőzni". Az a tény, hogy a haláleset körülményeit a hozzátartozók vitatják, mindenkiben megértésre találhat, azonban semmiféleképpen nem fogadható el Posztobányi László eljárása, hogy a még rendelkezésre álló írásos adatokat is önkényesen, saját gondolatmenetének megfelelően megváltoztatja, ha számára saját igazságának kimondása szempontjából valamely adat így kedvezőbb. A sajtótörvény, de az újságírás íratlan szabályai szerint is erkölcstelen és elfogadhatatlan ez a mentalitás. Mi ugyanis szakfolyóiratban írt cikkünkben azt állítottuk, hogy a motorbalesetet követő cselekvéssorozat, az öngyilkosság megvalósítása „motiválatlan" volt. Ennek ellenére Posztobányi László cikkében ezt - macskakörmök között - úgy idézi, hogy a cselekvést a szakértők „motiváltnak" tartották. Ez semmi másnak nem fogható fel, mint szándékos ferdítésnek, mert feltételezzük, hogy a cik írója nemcsak írni, de olvasni is tud. A nyomozati anyagban is egyértelműen arról volt szó, és a most fellelhető írásos anyagban (boncjegyzőkönyvben és az általunk írt közleményben) is az került rögzítésre, hogy Fődi István a baleset után vagy maga tolta 6 méter távolságra a motorkerékpárját, de azt más személyek is megtehették. Érdekes módon Posztobányi úr a szakértői tekintély lejáratása és hitelrontás címén 10 méterrel a távolságot megtoldja és nem 6 méterről, hanem 16 méterről tesz említést. Nem célunk, hogy a Délmagyarország olvasói előtt az üggyel kapcsolatban szakértői véleményünket megvédjük, vagy minden részletre kiterjedő újabb szakértői véleményt terjesszünk elő. Ezért Fődi István halálokára adott szakértői véleményünket a továbbiakban nem részletezzük. Helyreigazító cikkünkkel kapcsolatban célunk csupán az, hogy a dolgok korrekt módon tisztázódhassanak és nyilvánosság előtt csakis olyan tények kerüljenek közlésre, amelyek a szakértői véleményünk adásánál is már szerepeltek. Dr. Kasa Ferenc egyetemi docens, igazságügyi orvosszakértő (Sorozatunkat holnap folytatjuk) Thürmer a Délvidéken „A vajdasági magyarokéit nem felelhetünk" mert a két kormány közötti kapcsolatok a minimumra csökkentek - meg kellene tartani a kormányfők és a vezérkari főnökök csúcstalálkozóját, amit azután az üzletemberek találkozója követ(het)ne. Thürmer kifejtette, hogy Magyarország nem vállalhatja fel a vajdasági magyarok sorsát. A magyarok élete Magyarországon dől el, és ha 10 millió magyar békében és demokráciában él, akkor nem kell aggódni a határon túl élő magyarokért, azok majd követik a példát. Thürmer szerint pártja nem avatkozik be a vajdasági magyarság belügyeibe. Reményét fejezte ki azonban, hogy a VMDK-ban a reálisan és józanul gondolkodó erők kerülnek túlsúlyba és felül, akik belátják, hogy Európa nem enged meg egy olyan autonómia-koncepciót, amely az anyaországgal határos, hiszen ezzel előbb-utóbb felmerült majd a területszerzés igénye. Sz. I. í István Az orvosszakértő mást mond A cikk szerzője, Posztobányi László az üggyel kapcsolatos igazságügyi orvosszakértői véleményre és személyemre név szerint is hivatkozik. Megállapításai azonban a legjobb jóindulattal sem nevezhetők eredeti hivatkozásnak, tárgyilagos okfejtésnek, mint inkább olyan újságírói fogásnak, amely csupán „ügyet" akar csinálni hamis, elferdített adatok közlésével. Az írói fantázia, ha a valóságtól elrugaszkodik, általában nein kifogásolható, sőt az írók ezáltal válnak elfogadottakká, elismertekké. Ha azonban valaki a valótlan adatokat mások becsületébe gázolva használja fel, még akkor is, ha feltehetően a cikk írója .jóhiszeműen" valamilyen súlyos mulasztásra, „leplezett gyilkosságra" akarja felhívni a figyelmet, felelnie kell az általa leírt szavakért. ^THÜNGÁRIA KFT keres fogtechnikust; vagy dental területen jártas munkatársat dél-magyarországi és budapesti területi képviselet ellátására. Német nyelvtudás előnyben. Önálló tevékenységet, teljesítmény szerinti bérezést, bevált termékeket biztosítunk. Fényképes, írásos pályázatokat az alábbi címre kérjük küldeni: ÖGUSSA-HUNGARIA KFT., 9400 Sopron, Csengery u. 10.