Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-18 / 114. szám

?— KEDD, 1993. MÁJ. 18. KÖRKÉP 5 • Újbúza és új tulajdonos Nem kell a Tisza-malom? Malmokra, termelő­üzemekre és raktárakra beérkezett pályázatokat bontottak a múlt héten, közjegyző jelenlétében a Csongrád Megyei Gabo­naforgalmi és Malom­ipari Vállalatnál. Ezzel a ceg az ÁVÜ -nek a gabo­naiparra meghirdetett első decentralizációs programját hajtotta végre, amelynek folyta­tása következik. Az eladásra váró ingatla­nok közül ugyanis ­mint ahogy azt dr. Trá­ser Ferenc igazgatótól megtudtuk - többnek nem akadt gazdája, igy a jövő hónapban újabb fordulót frnak ki. Ekkor kerül sor a nagyobb egy­ségek meghirdetésére is. A május 10-én délelőtt kibontott, s kizárólag hazai vállalkozók, cégek által elküldött 18 pályázatot a ga­bonaforgalmi vállalat vezetése értékelte, vagyis a jelentkezők között sorrendet állapított meg. Ennél többre nem volt jogo­sítványa. A listát ezt követően elküldte az AVÜ-höz, amely döntési jogából adódóan a közeljövőben ad választ a pályázóknak. Az első fordulónak érdekes tanulságai voltak. Meglepetést okozott, hogy a csongrádi malomra hatan pályáztak, s valamennyien többet ígértek érte, mint amekkora a „kiki­áltási" ára. Vagyis többet mint 27 millió forint. Mivel a malom iránt ekkora az érdek­lődés, egészen biztos, hogy az új búzát már az új tulajdonos őrli meg Csongrádon. A má­sodik legkelendőbb ingatlan a mórahalmi malom volt, amely­re hárman pályáztak, s ők is ráígértek a 10 millió forintos irányárra. Ugyanakkor nem ugráltak a vállalkozók a szegedi régi Tisza-malomért, amelyért több mint 20 millió forintot szeretne kapni az Állami Vagyonügy­nökség. Kevés pályázat érke­zett a termelőüzemekre is, a meghirdetett dóci és makói keverőüzem változatlanul ve­vőre vár. Érvényes pályázatot adtak be viszont a fábián­sebestyéni, a kisteleki és a csanádpalotai raktárra. A gabonaforgalmi által fölállított sorrendben a vételár dominált, de odafigyeltek arra is, vajon a leendő tulajdonos garantálja-e az ott dolgozók legalább 2-3 évig tartó foglal­koztatását. Az első decent­ralizációs programban meghir­detett ingatlanok értéke melles­leg nem éri el a cég vagyo­nának 20 százalékát. A befolyó pénzösszegeket pedig az ÁVÜ a gabonaforgalmi hitelezőinek kielégítésére használja majd. A Csongrád Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat 1993. július 1-től rész­vénytársasággá alakulhat - ezt is nemrégiben deklarálta hivatalosan az ÁVÜ. Fekete Klára • A Sister Cities International és toledói szervezete, valamint a United States Information Agency anyagi támogatásával töltöttünk három hetet az amerikai testvérvárosban, az ottani önkormányzat meghívá­sára. Igen zsúfolt programot állítottak össze vendéglátóink számunkra, délelőtt 9-től dél­után 5-ig intézményláto­gatások, előadások töltötték ki időnket. Célunk az volt, hogy a különböző szintű (szövetségi állami, megyei és városi) ön­kormányzati munkával ismer­kedjünk meg, azt tanulmá­nyozzuk. Bálint Erzsébet és John Henry Fullen szervezők külön figyelmet fordítottak arra, hogy a delegáció tagjai érdekeltségüknek megfelelően legyenek foglalkoztatva. így például Vincze Tibor képviselő a közlekedési vállalat mun­kamódszerét tanulmányozta, Orosz Bálint irodavezető az építészeti és városrendezési témában volt érdekelt, Pászti Tóth Gyula vállakozó a kisvál­lalkozók üzeletlehetőségének megteremtésén és a testvér­megyei kapcsolatok kiépítésén fáradozott. • A toledói önkormányzat működésének és finanszí­rozásának tanulmányozása során milyen „újdonságot" látott? - Érdekes például, hogy az oktatás, a kultura nem önkor­mányzati finanszírozású, míg a rendőrség, tűzoltóság igen. Számunkra még idegen műkö­dési mód az alapítványi forma. Toledoban a múzeum, a szim­fónikus zenekar, az állatkert vállalati és egyéni adomá­nyokból, tagsági díjból tartja fenn magát, de jelentős az önkéntes munka részesedése is. • Milyen konkrét lehető­ségek adódnak az együtt­• Közelebb Amerikához... Tervek Toledóval Toledói látkép - Amerikából Az elmúlt hét végén érkezett haza az Ohio állambeli Toledoból a dr. Ványai Éva alpolgármester vezette sze­gedi küldöttség, amely három hetet töltött ebben az ame­rikai testvérvárosban. A delegáció vezetőjétől kértünk rövid összefoglalót a látogatásról. működésre az elkövetkező időszakban? - Amerika még mindig a nagy lehetőségek országa, óriási a piaca. A kapcsolatok fellendülését jelentheti, hogy ez év október 12-én és 13-án vállalataink bemutatkozhatnak termékeikkel a Toledoi Expón. (Helypénz fizetés nélkül.) Az ottani kereskedők érdeklődnek a paprika, a magyaros por­celán, hímzés forgalmazása iránt. E kapcsolatok keretében amerikai tanárok érkeznek Szegedre két hónapra a Karolina iskola szervezésében. A pedagógusok itt töltik szabadságukat és angol nyelvet tanítanak a gyerekeknek. Szegedi étterem megnyitása iránt is van érdeklődés test­vérvárosunkban, de az ottani inkubátor házban állandó képviseletünk is megoldható. A toledoi egyetemen, amely­nek mintegy 25 ezer hallgatója van, posztgraduális képzésre városunkból is pályázhatnak. • További teendők? - Az elkövetkező napokban tapasztalatainkat, az érdeklő­dők adatait a szegedi érintet­teknek adjuk tovább, hogy sor kerülhessen a kapcsolat-felvé­telre. az elképzelések, a pro­jektumok pedig minél előbb si­kerrel valósuljanak meg. K.F. A megyébe jön a Déli Autópálya Vállalkozás vagy szélhámosság? A tavaly év végén már 260 tagot számláló Déli Autópálya Rt. - a grazi, a kaposvári, a kis­kunhalasi, a békéscsabai és a nyíregyházi kirendeltség után ­március elején Szegeden is irodát nyitott. Ezt követően, áp­rilisban Szegeden szerkesztett országos terjesztésű lapot indí­tott útjára. Déli utakon címmel. Május végén pedig a Tisza-parti városban gyűlnek össze közgyű­lésre a részvénytársaság tagjai. Hogy ebben van-e valamiféle tendencia, csak találgatni lehet. Ezúttal dr. Lehmcinn Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét kér­deztük a sok vitát kiváltó vállal­kozásról. • Mi a kapcsolat a megye és a tervezett autópálya között? - A Csongrád megyei ön­kormányzat 3 millió forinttal szállt be a részvénytársaságba. amely új folt, új lehetőség a Dél­Alföldön. De tagja az rt.-nek Csongrád, Nagymágocs, Pit­vacos, Szatymaz, Székkutas, Szegvár, Mártély, Mindszent, Hódmezővásárhely, Dóc, Ópusz­taszer, Balástya és Kistelek is. • Miből gondolja, hogy jótékony hatással lesz a ré­gióra a Keletet a Nyugattal összekötő autóút? - Nyugat-Európában az útépítések lendítettek a tele­pülések gazdaságán, pezsgést hoztak a mindennapjaikba, munkahelyeket teremtettek. Ezt a fajta fellendülést várjuk mi is tőle. Ha ez a nagyszabású - sok­szor és sokaknak hihetetlenül hangzó - terv megvalósulna, az ország déli, határmenti térsé­geiben fontos kapcsolódó fej­lesztéseket indukálhatna, és a ma hiányzó térségfejlesztő erőt pótolhatná. Ebben a régióban a kelet-nyugati országrészek közötti közvetlen kapcsolatok hiánya jelentős gazdasági hát­rányt okoz, amelynek megszün­tetése mindenképpen érdekünk. • A déli autópálya szük­ségessségét vitatok érvei kö­zött az is szerepel, hogy ez egy szélhámosság. - Úgy látom, a kérdés, hogy ez a terv szélhámosság vagy nem, egyszerűen megválaszol­ható, csak az ügyben érintett felek álláspontját, ígéreteit és azok teljesítését kell vizsgálni. Adottak a feltételek, amelyek szerint, ha van engedélyezési terv, a nyomvonal rögzített, a terület megszerzésének bizto­sítottak a garanciái és legalább egy megbízható befektető is megjelenik, akkor az állam lehe­tővé teszi az autópálya megépí­tését az rt. számára, koncessziós formában. • Mi jó van abban, hogy az önkormányzatok tagjai lehelnek a Déli Autópálya Rt.-nek, amikor csak a távoli jövő zenéje, hogy egyáltalán elindulhat a beruházás? - A területi irodákon keresz­tül kapcsolat jöhet létre a ha­sonló gondokkal küszködő községek és kisvárosok között. Ennek az eszköznek a segít­ségével is javulhat a kisebb térségek közötti együttműködés, a közös érdekek feltárása. A nagyobb célok elérése érdekében pedig - esetleg társulás kereté­ben - megvalósulhatnak közös befektetések, amelyekhez az irodák segítséget nyújthatnak. Persze, a fő célkitűzéstől nagyon eltérni, azt nem a figyelem kö­zéppontjában tartani hiba volna, hiszen az a közel 200 önkor­mányzat, amely a vállalkozásnak bizalmat szavazott, nem szeretne csalódni. F. K. • Mindennek nemzetközi vonat­kozásai vannak. A Nemzetközi Szerzői Jogvédő Szervezet az ország ellen szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben a törvény­hozás nem lép. Ez megtörtént. Május 15-éig a szerzői és szom­szédos jogok megsértése szabály­sértésnek számított, jogosulatlan használat címén. A közeljövőben Csongrád megye területén a rendőrség rajtaütésszerű ellenőr­zéseket fog végrehajtani az áru­sítás szempontjából frekventált közterületeken, vásárokon, piaco­kon, szakboltokban. A törvényi tényállás egyértelműen előírja: ahol az ellenőrzés során olyan kazettát stb. találnak, amely sérti a szerzői és szomszédos jogokat, azon termékeket el kell kobozni. Előzetes figyelemfelhívásuk célja az, hogy e téren is előmozdítsák az önkéntes jogkövetést, ily módon elkerülhető a várható és komoly anyagi, valamint erkölcsi vesz­teség. Az ORFK keretében meg­• Előre bejelentett cilracsárdás Videokalózok, reszkessetek! Ki hallott a Btk 329/a-nak nevezett új rendszabályról? Re­mélhetőleg azok, akikre vonatkozik, már tudomást szereztek rendelkezéseiről. Aki netalán lapunkat használná informá­cióforrásként, a továbbiakban Tóth Molnár István rendőr őrnagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági osztályának alosztályvezetője révén a rendelkezésükre állunk. Az új rendszabály ugyanis a szerzői és szomszédos jogok meg­sértőit szankcionálja, tehát az ország területén engedély nélkül gyártott és forgalmazott műsoros, valamint hangkazetták ügyében clmarasztalhatókat. alakult a Gazdaságvédelmi Főosz­tály. Tóth Molnár István rendőr őrnagy elmondta: az országban kialakulóban van az európai piac­gazdaságra jellemző bűnözés. A módszerekben már észlelik a gaz­dasági bűnözés nemzetközivé válását. Jellemzője a tőkeerő és a szervezettség. A rendőrség e szervezet révén (mármint az ORFK Gazdaságvédelmi Főosz­tálya) nem avatkozik be a gaz­dasági, pénzügyi folyamatokba; a tisztességes vállalkozók megnyug­tatására ezt le kell szögezni. Észlelik viszont, hogy fiktív vállalkozások alakulnak, amelyek beékelődnek a gazdasági folyama­tok természetes menetébe - e fiktív cégek fiktív adószámmal rendelkeznek és igencsak kézzel­fogható bélyegzővel, s ezekkel a törvényt megkerülő forrásokból beszerzett áruk létét igazolják. A büntető jogszabályok módo­sításával a piacgazdaság követel­ményeihez igazodott a büntetőjog eme szakterülete. Május 15-étől az adó- és tb-járulék stb. fizetésének elmaradása bűncselekménynek számít. A törvényszegő magatar­tásformák földerítése a gazdasági ellenőrző szervek fokozottabb együttműködésével teremthető meg. Pa bűd Sándor t égó t xégóta gondolkodtunk azon, hogyan ajándékozhatnánk meg Önöket egy hetilappal, amely a család minden tagjának kínál olvasnivalót. Anyunak, apunak, gyerekeknek, ­nagymamának. A válasz megtalálásában az elmúlt heti sörfesztivál segített! Ebből az alkalomból a Délmadár és a Heti Dél Sportja „összevont" számban jelent meg, benne a színes Telemagazinnal. A fogadtatás több mint kedvező: IkcBÜÜd- jelezték vissza sokan. Nos, akkor legyen úgy! Sport és könnyed csevegés - jól megférnek. Játék gyerekeknek, pletyák sztárokról, titkok az öltözők és zöld gyep környékéről. A Délmagyarország és a (kék) Délvilág hétvégi családi magazinja - a Heti Dél Sportja és a Délmadár együtt - csütörtöktől! MAJD MEGLÁTJA!

Next

/
Thumbnails
Contents