Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-15 / 112. szám

6 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. MÁJ. 15. H A hármasikrek édesanyja halálában Vétkesek-e az orvosok? (Folytatás az. /. oldalról) Az ikrek nagyanyja az eset miatt feljelentést tett az egyetem rektoránál, azt állítván, hogy leánya halálát orvosi műhiba, s a nem megfelelő kezelés okozta. („A kezelőorvos 3-4 napig a beteg tájára sem ment" - állította.) Dr. Fráter Loránd, a SZOTE rektora e nagy érdeklődést kiváltott ügyben tegnap sajtótájékoztatót tartott, melyen részt vett dr. Kovács László egyetemi tanár, a szóban forgó klinika igazgatója, s az időközben profeszszorrá kinevezett Resch doktor is. A rektor elmondta: az eset kivizsgálására ad hoc bizottságot hozott létre, melyet dr. Földes Vilmos professzor, a SZOTE Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója vezetett, s melynek két budapesti orvosprofesszor, egy kecskeméti főorvos és az egyetem jogtanácsosa voltak a tagjai. A bizottság megállapította, hogy olyan szabályszegés nem fordult elő, melynek kapcsán büntetőjogi felelősség felvetődhetne. Ugyanakkor „valamenynyi bizottsági tag részéről felmerült a kezelőorvosok bizonyos csoportja iránt a fegyelmi felelősség kérdése - hiányos kórlapkezelés, dokumentáció elégtelen volta stb. annak hangsúlyozásával, hogy a beteg életének megmentésében. > illetve a halálhoz vezető kórfolyamatok alakulásában ennek érdemi szerepe aligha állapítható meg". Egy kérdésre válaszolva dr. Resch Béla leszögezte: naponta hatszor-nyolcszor látogatta meg betegét, aki öt napon keresztül teljesen lázmentes volt; vérmérgezésre utaló jeleket nem tapasztaltak, így a halált okozó vérmérgezés tünetek nélkül alakult ki. amely a gyakorlatban igen szokatlan. Megjegyezte, boncolással nem állapítható meg, hogy a gyulladást okozó baktériumok eleve a méhben voltak-e, s szaporodtak el, vagy valamely más módon jutottak a szerencsétlenül járt fiatalasszony szervezetébe. Az ő lelkiismerete tiszta - tette hozzá. Az egyetem rektora - minthogy az ad hoc bizottság a feljelentésben szereplő kérdések túlnyomó többségére nem adott választ, s tagjai közt számos részletkérdésben nincs is egyetértés - további szakmai felülvizsgálatot kezdeményezett. Annál is inkább, mert a szakértők egy polgári per indítását - ha a hozzátartozók így döntenének - megalapozottnak tartották. A rektor véleménye szerint szándékos mulasztásról nincs szó, azonban nem zárható ki teljes mértékig a gondatlanság, illetve az. ellenőrzés elmulasztása. Ezért, s az egyetem jó hírének megőrzése érdekében fegyelmi vizsgálatot rendelt el, melyet dr. Ábrahám László, a SZOTE jogtanácsosa vezet. A cikkünk címében feltett kérdésre tehát egyelőre nem tudunk megnyugtató „nem"-mel válaszolni. Kérdésünkre egyébként, mely szerint rektorsága alatt hány orvosi műhiba történt a SZOTE-n. dr. Fráter Loránd azt felelte: egyetlen ilyenről sincs tudomása, bár jelenleg is folyik per, hasonló ügyben. Sandi István • Az újszegedi gátőrház mögötti kiserdőben térdig ér a fű. alig vesszük és/re az ócska szeneskályhát a fák között. Beljebb azért akad egy-két kupac hulladék, de nyilvánvaló. az a hely már kipottyant a zugszemetelők emlékezetéből. Annál forgalmasabb a túlparton Gyálarét. A korábbi illetékesek az ottani Tisza-holtág egy részét érdemesítették a hulladék fogadására. - A város árvíz utáni feltöltésére szállították innen az agyagot, de jutott belőle a körtöltésbe is - mondja Szabó Ferenc, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója. - Roncsolt területnek számított tehát, és a tanácsnál úgy gondolkodtak, másra'úgysem lehet használni, töltsük fel szeméttel! Viszont szennyeződik így az élővíz is, hiszen a holtág kapcsolatban áll a Tiszával, meg a talajvíz is, nincs már vízzáró réteg a gödörfenék alatt. A szemétnek igen hosszú az enyészeti ideje, vagy ha úgy tetszik, hát az elévülése. A tejeszacskó öt évig is húzza, egy pévécécső hivatalosan 50ig tarthat ki, amúgy lehet, hogy ötszáz évig, mert amióta ilyet gyártanak a világon, még senki nem látta elbomlani. A napsugár hamarabb végez velük, mint a föld alatti mikrobiológia. Ha marad rá ideje. Mert a körforgásban a társadalomé az elsőbbség. Szorgalmas kezek keresik a további hasznosítás módozatait. - Mindennap kijönnek? kérdezem a fekete arcú. fekete körmű embert. - Nyilván. Most munkanélküli vagyok, építőipari dolgozó voltam, amíg szét nem verték a téeszcsét. Nem mutatkozik bőbeszédűnek. megállás nélkül tekercseli a drótot, amit a közelben találhatott. Toyota furgon viharzik el mellettünk, szemünkbe kavatja a port. Az is fekete, mint az egész szőregi szemétdomb. - Mi értékeset lehet itt öszszeszedni? • Nehéz idők a guberálókra? A város szemétdombjain - Rezet, alumíniumot. Papírt nem gyűjtünk. A bútorokat legfeljebb tűzrevalónak viszem haza. Egyébként szerencse kérdése. A napokban az egyik kollégám 20 kiló rezet talált. Az 1500 forint. Nagy a konkurencia. A vejemet majdnem agyonverték a sándorfalvi telepen. Azelőtt nem volt szükségünk arra, hogy a szemétben turkáljunk! - 1800 forintot kellett a nyugdíjamhoz guberálni, hogy a rezsimet ki tudjam fizetni! veszi át a szót egy frissen érkezett, tiszta külsejű öregúr. - A becsületesebbje nem lop, h'anem idejön kutatni. Nem sokáig. Szabó igazgató önkormányzati képviselő is, elmondja: rendeletet készülnek alkotni, amelyben megtiltják ezt a matatást, az egyszerű Fotó: Nagy László polgárnak még a Széchenyi téri vagy a Kárász utcai kukákba is csak betenni szabad, kivenni semmit. Persze nem a kisemberek a szegedi szemétpanama főszereplói. Az ideiglenes lerakóhelyeket nem órzi senki. Csak Gyálaréten és a sándorfalvi úton tartózkodik állandó vállalati személyzet, utóbbi fizetőhely, a termelővállalatok pedig szívesebben pakolják le hulladékanyagaikat ingyen. Károsodik a város, károsodik a talaj. Kivétel a Sándorfalvi úti terület, az egyetlen, amely megfelel a környezetvédelmi és közegészségügyi előírásoknak. A bűz is kivételes. Csak szemét van. - Akkor milyen lesz, ha ideér a konzervgyárból a borsó! -jegyzi meg gépkocsivezetőnk. A táj a mediterránumot idézi, valamilyen különleges változatban: teraszos-lépcsős szegedi „szemétgazdálkodás". Erőgépek dózerolják, majd e tömörítés után földdel, gyeppel borítják a szemetet. így alakulnak ki a teraszok. A föld alatt termelődő biogázt rendszeresen leszívják, a Távhő makkosházi melegvize, fűtőenergiája innen is származik. - Ha ez a szeméttelep megtelik, 500 millióba, de lehet, hogy egymilliárd forintba kerülne egy teljesen új lerakóhely létesítése. Ezért inkább azon törjük a fejünket, hogyan tudnánk szelektálni a szemetet, komposztálni a zöldet, útalapba hordani az építési törmeléket. Az ideiglenes lerakóhelyeket fel kell váltani átvevőpontok hálózatával, s itt külön konténerekbe kerülne az üveg. a lekaszált fű, a féltégla - magyaráz az igazgató. Nemrég vitája volt a közúti igazgatósággal, amely a „Központi szeméttelep" irányjelző táblát reklámnak minősítette, és ennek megfelelően díjat akart érte beszedni. Szabó igazgató kivágta magát, mondván, ez közérdekű információ. De valahol mélyen, talán még a biogáz-leszívó draincsöveknél is lejjebb, biztosan készülődik itt is az üzlet. A fekete kezű ember is arra volt kíváncsi, meg akarom-e venni a telepet. De én egyelőre nem csapnék le erre a boltra. Szemétdombból ugyanis túlkínálat van e balkáni Kis-Rómában. Ódor lózsaf •HHHHMMHMHMSi •nmmia a klinikaigazgatót A szülészek nem adnak el gyerekel A szegedi csecsemőkereskedelemi botrány kirobbanásának napjaiban - február utolsó hetében - dr. Surján László népjóléti miniszter vizsgálatot kért, annak tisztázására, hogy történt-e szabálysértés vagy jogtalanság ez ügyben az egyetemen. Az ügy kivizsgálására bizottságot alakítottak, amelynek elnöke dr. Mari Albert egyetemi tanár, klinikai rektorhelyettes volt, titkára pedig a SZOTE jogtanácsosa, dr. Ábrahám László ügyvéd. A bizottság feladatául a rektor úr a következőket jelölte ki: vizsgálják meg, hogy a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem dolgozói részt vettek-e abban a folyamatban, amelynek végső célja volt, hogy a Szegeden szült román állampolgárságú asszonyok lemondanak gyermekeikről és őket egy Magyarországon bejegyzetlenül tevékenykedő alapítvány közreműködésével örökbe adják Amerikába? Szervezett volt-e a szegedi egyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikáján romániai asszonyok megjelenése akkor, amikor sürgősségi esetről volt szó? A szülészeti klinika dolgozói az egyetem belső szabályainak megfelelően jártak-e el? Megfelelően dokumentálta,-c az idegen állampolgárs. újszülöttek szülőszobáról Részt vettek-e a SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának orvosai a szegedi csecsemőkereskedelem néven közismertté vált ügyben? A többi között e kérdést megválaszolandó zajlott vizsgálat az elmúlt hónapokban a SZOTE-n. Ennek eredményéről tartott tegnap, pénteken minden részletkérdésre kitérő sajtótájékoztatót dr. Fráter Loránd egyetemi tanár, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektora, aki előbb a vizsgálat lépéseit ismertette az újságírókkal. történő kiadását? Követtek-e el jogsértést az egyetem munkatársai? A miniszteri felszólítás kézhezvételét követően, a bizottság és a rektor azonnal lefoglalta és elzárta a kórlapokat a szülészeti klinikán. Ezek alapján megállapították, hogy 1990. január 1. és 1993. február 28. között 97 esetben vettek fel a klinikára sürgősségi ellátásra szoruló külföldi állampolgárokat, természetesen nem mindegyikőjüket szülés miatt. A meghallgatások alkalmával kiderült, hogy az elmúlt év végén megszaporodott „romániai" szüléseket a szülőszoba vezetője, dr. Bártfai György egyetemi docens 1992. december 9-én telefonon jelentette dr. Ódrv László őrnagynak, a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság Életvédelmi Osztálya vezetőjének, majd írásban tájékoztatta az intézetvezetőt, illetőleg a klinika orvosait. A rendőrség megállapította, hogy a bejelentett ügynek büntetőjogi vonatkozása nincs, a közegészségügyi teendők a klinikára, illetve a közegészségügyi szolgálatra tartoznak. Időközben az újszülött osztály vezető-főorvosának, dr. Hajdú Júliának is feltűnt, hogy a klinikáról gyermekükkel távozni szándékozó romániai asszonyok ugyanazt a címet jelölték meg, ahová menni szándékoztak, s valamennyien Pördi Zoltánra hivatkoztak, mondván: ő viseli gondjukat, amíg visszatérnek Romániába. A doktornő e furcsa egyebeeséseket szintén jelentette a rendőrségnek. A romániai asszonyok olyan állapotban kerültek a klinikára, amikor a felvételüket nem lehetett megtagadni. Azt, hogy a klinikán kívül orvosi, vagy bábaasszonyi segédlettel - például burokrepesztéssel előrehozták-e a szülés megindulásának időpontját, az egyetemnek nincs sem módja, sem hatásköre megvizsgálni. A romániai gyermekeket három csecsemő kivételével, akik kis súlyuk miatt egy időre a szegedi gyermekkórházba kerültek - átadták édesanyjuknak, akik az átvételt az újszülött-kórlapon aláírásukkal igazolták. A bizottság megállapította, hogy a szülőnők felvételét, a szülések lebonyolítását, az újszülöttek ellátását, adminisztrálását illetően megfelelően jártak el. A szülészeti klinika dolgozói nem szövetkeztek a gyermek-örökbeadással foglalkozó Adam Children's Alapítvánnyal, s részükről jogsértés nem történt, hivatásuknak megfelelően jártak el. Ugyanakkor a vizsgálat megállapította azt is, hogy a szülészeti klinika nem tartotta be a külföldi állampolgárok klinikai felvételével és sürgősségi ellátásával kapcsolatos már sok éve érvényben levő belső utasítást, ami előírja, hogy a klinikák kötelesek jelenteni az egyetem legfelső vezetésének a külföldi állampolgárok sürgősségi eseteit. A SZOTE rektora írásban figyelmeztette a szülészeti klinika igazgató professzorát, és felhívta a figyelmét arra, hogy a jövőben az adminisztratív rendet tartsa be! S miután eme ügy kapcsán az is világossá vált. hogy nincs egységes szabályozás az újszülöttek kiadási rendjéről, ezért a SZOTE rektora javasolja a főhatóságnak, hogy szülessék e kérdésben központi állásfoglalás? Kalocsai • A Máltai Szeretetszolgálat közgyűlése elé Méltók a segítésre A mások önzetlen segítésére mindig készek találkoznak ma Budapesten - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közgyűlésén. Számot vetnek eddigi tevékenységükkel, s felmérik további teendőiket. Ott lesznek, és beszámolnak munkájukról a szegediek is. Elmondhatják többek között, hogy máltai adományokból Szegeden tavaly négy és fél millió forint értékű élelmiszersegélyt nyújtottak a rászorulóknak, idén két nagyszabású akció keretében pedig több, mint kétszáz, egyenként mintegy harminckilós élelmiszercsomagot osztottak szét. Ruhákat, gyógyszereket is rendszeresen juttatnak az elesetteknek, kiteijedt szociális gondozói tevékenységi körük, betegeket, mozgáskorlátozottakat, időseket ápolnak. A máltai s szervezet segíti az egészségügyi ellátást - tavaly például két és fél millió forint értékű támogatást adtak a II. sz.Kórháznak, és egy Ford mentőautót. Az MMSZ a szegedi orvosegyetem bőrklinikájára hozott egy hatmillió forint értékű speciális, életmentei kezelőágyat. Segítenek, ha kell, életviteli és jogi tanácsadással, szükség esetén orvosi gyorssegéllyel. Tavalyi két jótékonysági hangversenyüket május 25-én követi a harmadik. Teszik mindezt csendesen, a másokat lélekből szolgálók kötelező szerénységével. S meglehetősen mostoha körülmények között. A mai közgyűlésen a szegedi máltaisak sajnos nem számolhatnak be arról, hogy kellő segítséget kapva a várostól (melyért dolgoznak), megoldódott volna végre az épület, a telephely gondjuk. Sajnos nincs még komplex segélyhelyük, adományokat fogadni és osztani megfelelő helyiségeik, egy katasztrófaelhárítási arzenál elhelyezésére alkalmas területük. Csak ígéreteik vannak, hogy a városi képviselőtestület egyszer talán követi a makóiak példáját, kik megfelelő épület biztosításával becsülik meg az ottani máltaisakat. Mielőbb megtörténnék a példakövetés, annál jobb lenne! Szeged egyre több szociális gonddal küszködő városának minden segítő kézre, forintra, adományra szüksége van. A máltaisak már bizonyították, hogy önzetlenül adnak, tesznek - a városon a sor, hogy megfelelő helyet biztosítson a tevékenységükhöz. Szabó Magdolna