Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-12 / 109. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET EGI WJ'M SZERDA, 1993. MÁJ. 12. Mibe fektessem? Pillér Az ÁVÜ is létrehozta saját alapkezelő társaságát, a Pru­dent-lnvest Rt.-t, amely meg­alakulása után megszervezte első ingatlanalapját, a PILLÉR Első Ingatlanbefektetési Ala­pot. Ez az alap az ÁVÜ Buda­pest belvárosában található iro­daházai közül privatizál nyolc épületet. A privatizáció folya­mata a szokásosnál kicsit bo­nyolultabb, mert a befektetési jegyek eladásakor az ÁVÜ kárpótlási jegyet fogad el fize­tőeszközként. Ezt a befektetési alap- törvény csak abban az esetben engedi meg, ha előző­leg a befektetési jegyeket vala­ki készpénzért lejegyezte. így is történt: az ÁVU 3,2 milliárd forint készpénzért (amely a nyolc épület értékbecslő által megállapított értékének felel meg) lejegyezte a PILLÉR Alap által kibocsátott összes befektetési jegyet. Ezek után az Alap a kapott készpénzért megvásárolta az AVÜ-től a nyolc épületet. Ezzel az. épü­letek az Alap tulajdonába ke­rültek, és a jelenleg is tartó jegyzési időszak alatt az épüle­tek „közvetett résztulajdonát" megtestesítő befektetési je­gyeket az ÁVÜ-től lehet meg­vásárolni. Kárpótlási jegyért bárki hozzájuthat a befektetési jegyhez, tehát azok is, akik azt a szabadpiacon vásárolták. A kárpótoltak annyi előnyt élvez­nek, hogy abban az esetben, ha a jelenlegi jegyzés során fel­ajánlott 2 milliárd forint befek­tetési jegy mennyiséget túl­jegyzik, akkor a befektetési jegy kiadásakor ők kerültek a sor elejére. A jegyzés során 3 darab 1000 forintos címletértékű kár­pótlási jegyért 4 darab 1000 fo­rint névértékű befektetési jegy vásárolható. A kedvező váltási arányt az indokolja, hogy az ÁVÜ a kárpótlási jegyet ka­mattal növelt értéken (má­jusban közel 133 százalékon) köteles beváltani. A kedvez­mény akkor igazán szembetű­nő, ha figyelembe vesszük, hogy a szabadpiacon a címlet­érték 65 százalékának megfe­lelő készpénzért lehet kárpót­lási jegyet venni. Tallér Az Állami Értékpapír Fel­ügyelet április 29-én kelt enge­délye alapján a Quaestor Be­fektetési Alapkezelő Kft. létre­hozta a Tallér Értékpapír Be­fektetési Alapot. Az alap zárt végű értékpapír- befektetési alapként jött létre, futamideje 1997. január 1-jéig tart. Az alap bemutatóra szóló jegyeket bocsát ki, 10 (XX) Ft és össze­vont, 10 x 10 000 Ft-os névér­tékben, melyet belföldi termé­szetes személyek és jogi sze­mélyek vásárolhatnak meg. Az alap évente háromszor fizet hozamot, először 1994. január I5-én, majd május 15-én és szeptember 15-én. Az alap befektetéseinél elsődleges szempont a biz­tonság. Az alap portfoliójában meghatározó lesz az állampa­pírok részaránya, az elérhető átlaghozamot az alap saját tő­kéjének kötvényekbe és rész­vényekbe történő befektetésé­vel kívánja növelni. Az alap portfoliójának kialakításakor az állampapírokon kívüli be­fektetésekhez a tanácsadó tes­tület beleegyezése szükséges. A befektetési jegyek forgal­mazását az alapkezelő meg­bízása alapján a Quaestor Ér­tékpapír Kft. végzi, amely az értékesítésre konzorciumot szervezett, több száz jegyzési és befizetőhely bevonásával. A jegyzési időszak 1993. május 10-től 1993. június 18-ig tart. Az alap tervezett minimális tő­kéje 300 millió forint, melyet korlátlan mennyiségben túlje­gyezhetnek a befektetők. Az alap minimális tőkéjének be­jegyzésére 24 bank és bróker­cég, valamint takarékszövet­kezetek vállaltak garanciát. A nyilvános kibocsátású, zárt végű befektetési alap je­gyeinek jegyzési időszak alatti megvásárlása esetén a magán­személyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti befekte­tési kedvezmény vehető igény­be (adóalap-csökkentési lehe­tőség a jövedelem 30 százalé­káig). Ha csak házunk táját, ha csak országunkat tekintjük hajlamosak vagyunk arra, hogy „égbe kiáltónak" véljük a munkanélküliek számának emelkedését. Valóban merede­ken tör felfelé a munkahelyü­ket vesztettekről készülő grafi­kon: míg 1991 januárjában alig 100 ezer munkanélkülit szám­láltak, az év végére már több, mint 300 ezren voltak, a követ­kező esztendőben pedig szá­muk ennek több, mint kétsze­resére nőtt, 1992 decembe­rében 663 027 munkanélkülit regisztráltak. Ez az aktív la­kosság 12,3 százaléka. Az elő­rejelzések pedig azt mutatják, hogy az idén 900-950 ezres tö­megű munkanélküliség ala­kulhat ki. Ezek a számok „oszlopos helyet" jelentenek számunkra abban az összehasonlításban, amelyen a munkanélküliség arányának alakulását ábrázol­ják. Méghozzá az átlagos ma­gasságú oszlopok között, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi összevetésben ( a tavalyi ada­tok szerint) nem „égbeszökő" a nálunk kialakult állapot. A világgazdasági recesszió és a Nemzetközi összehasonlításban A munkanélküliek aránya Kanada Franciaország Egyesült Kir. Spanyolország Norvégia Magyarország Ausztria Írország Olaszország Finnország Svédország keleti piacok összeomlása a fejlett nyugati országokban is érezteti negatív hatását: a mun­kanélküliség aránya az aktív népességhez viszonyítva szinte mindenütt emelkedett. A svédeknél és a franciáknál a 90-es években a munkanélkü­lieknek az aránya csaknem há­romszorosára növekedett. Mint azt a mellékelt oszlop­sor is mutatja - melyen a mun­kanélküliség aránya ábrázol­ódik az aktív népességhez viszonyítva - tavaly Írország­ban és Spanyolországban volt a legrosszabb a helyzet. A „hozzánk közelálló körök"-höz Finnország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Francia­ország és Kanada tartozik. A volt, szocialista országok közül a munkanélküli népesség aktívhoz viszonyított aránya Bulgáriában a legrosszabb, a tavalyi esztendő végén közel 18 százalékos volt. A bolgáro­kat a lengyelek követték mint­egy 15 százalékkal, majd mi következtünk a 12.3 száza­lékunkkal, megelőzve a kb. 10 százalékos románokat, és a cir­ka 6 százalékos cseheket és szlovákokat. Sz. M. GáZ-dSSággyGiSííasi program A walesi herceg ösztöndíja - Mi az, ami a legjobban megragadta? - A munkakultúra. Japán­ban még egy portás is komo­lyan veszi a feladatát, tudatá­ban van annak, miért fontos, amit csinál. A munka számuk­ra egyrészt erkölcsi kötelesség, másrészt önmegvalósítás. Az európai ember számára fur­csának tűnik, hogy az. üzemek­ben még ma is vannak dicső­ségtáblák. Naponta egy-két órát szinte mindenki túlórázik. Az is különös, hogy a napot közös tornával kezdik, majd kórus­ban elordítják a munkahelyi szlogent. Ezután először veze­tői szinten, majd a brigádokban megtárgyalják az aznapi fela­datokat. Feltűnt még. hogy a munkahelyi tisztaság ott hoz­zátartozik a minőséghez. Egyébként a minőségbiztosítás is hihetetlenül magas szintű, a nyersanyagtól a marketingig minden szigorúan szabályo­zott. - Hogyan lehetséges, hogy életfogytig tartó alkalmazás, nagyfokú gépesítés van, mégis elenyészd a munkanélküliség? - Úgy, hogy a szolgáltatás­ban rengetegen dolgoznak. Egy áruházban minden ajtónál két hölgy áll, hogy köszöntse a vásárlókat. így lehetséges. A walesi herceg, úgy tűnik, szívén viseli Kelet-Európa sorsát. Kct éve ugyanis, amikor Távol-Keleten járt, úgy találta, nem ártana, ha a volt szocialista országok tanulmányozhatnák a japán gazdasági csodát. Ösztöndíjat alapított, mellyel nemrég egy szegedi fiatalember, a Démász információs témamenedzsre vett részt Japánban egy négyhetes menedzserképzésen. Tóth Józsefet a herceg tanácsadó testülete, a Business Leader's Forum jelölte ki a tanulmányútra. Az elméleti képzés mellett, melynek során a menedzserismereteket sajátították el és a japán gazdasági fejlődés sajátosságait tanulmányozták üzemlátogatásokon vettek részt. hogy a munkanélküliség mind­össze 1-2 százalékos. Azonkí­vül Japánban nagyon könnyű vállalkozni, mert a bankok 6-7 százalékos kamattal, húsz évre adnak hitelt a kisvállalkozók­nak. - Mennyire érezhető a nyu­gati hatás? - Az értékrend változófél­ben van, a fiatalok egyre köny­nyebben érvényesülhetnek. Ugyanakkor még mindig jel­lemző a senioritás; az időseb­bek tisztelete, kiemeltebb bére­zése, a magasabb beosztások korhoz kötése. Egy fiatal szak­ember - legyen bár mérnök az illető - a ranglétra legalján, a munkások szintjén kezdi a pá­lyáját. patriarchális társadalom, a vezető tisztségeket nagyrészt férfiak töltik be. Ugyanakkor a pénzt a nők kezelik, az étte­remben is ők fizetnek. Erős a közösségi szellem, munka után általában együtt megy el inni egyet a brigád. Japán még min­dig zárt ország, a 125 milliós lakossághoz képest elenyésző­en kevés külföldi látogat oda. - Milyen az életszínvonal? - A bérek talán a világon a legmagasabbak, de az árak is. Egy fizetésből eltartható a csa­lád, ezért a nők általában csak négy órát dolgoznak. A lakás­körülmények viszont nagyon rosszak, a japánok gyakran pa­naszkodnak a gazdasági re­cesszió miatt, ami alatt azt kell érteni, hogy a növekedés éven­te csak 2-3 százalékos. - Látott-e magyar árut a piacon? - Csak néhány üveg bort. A japán piac nagyon igényes, nem könnyű oda bejutni. Nyu­gat-európai cikkek vannak, fő­leg élelmiszerek, de az árukí­nálat 90 százaléka hazai. Büsz­ke nép; azt tartják, hogy jó az, ami japán. - Ön szerint mi a japán cso­da? - A növekedési kényszer. Mindig új piacokat keresnek, egyre többet termelnek. És mi­nél nagyobb szériában állíta­nak elő valamit, annál olcsób­bak, versenyképesebbek lesz­nek. Ezzel pedig új piacokai hódítanak meg. Mindezt az ál­lam is segíti, minisztériumi alapokból támogatják a hosz­szútávú fejlesztéseket, a vállal­kozásokat. Egész vállalkozói körzeteket építenek ki műhe­lyekkel, irodákkal, raktárakkal, infrastruktúrával. Nem vélet­len, hogy Japánban jelenleg 6 millió vállalkozás \an, ame­lyeknek 99,6 százaléka 300 fő alatti. A külföldi áruk behoza­talát szigorú minőségi ellenőr­zéssel korlátozzák. Remekül tudnak utánozni. Nem törik a fejüket saját találmányokon, megnézik, mit csinál a Nyugat, lemásolják és tökéletesítik. Keczer Gabriella Nem kelendők az áramszolgáltatók Nincs nagy érdeklődés az áramszolgáltató részvénytársaságok értékpapírjai iránt a kisbefektetők körében - tájékoztatta az MTI­t Nagy Béla, a Magyar Villamos Művek Rt. pénzügyi főosztályá­nak vezetője. A hat áramszolgáltató vállalat közül az Észak-du­nántúli Áramszolgáltató Rt. és a Dél-magyarországi Áramszol­gáltató Rt. még januárban adott ki bemutatóra szóló részvényt, amelyet kárpótlási jegy ellenében lehetett megvásárolni. A jegy­zés - egyszer már meghosszabbított - határideje májusban lejár. Az Állami Vagyonügynökség, amely a két vállalatban mintegy 48 százalékos tulajdonnal rendelkezik, saját tulajdonrészéből kü­lönített el erre a célra. A cégek jegyzett tőkéjének 10 százaléka fejében szándékoztak részvényt eladni kárpótlási jegyért. Az Édász esetében ez 4,7 milliárd forint, a Démász-nál pedig 3,7 milliárd forint értékű tőke kamatozó részvénnyé alakítását jelenti. A jegyzés iránti lanyha érdeklődésnek az az egyik oka - vélik az MVM Rt.-nél -, hogy az áramszolgáltatás nem kedvező terep a kisbefektetések számára. A tőkeigény ugyanis nagy, a befek­tetett pénz megtérülése viszont lassú, átlagosan 10-20 év. A má­sik ok ugyanakkor, hogy a kárpótlási jegyek még nem jelentek meg tömegesen a piacon. Áttörést az jelenthetne a jegyzésben, ha megjelennének a nagybefektetők is. Az áramszolgáltató vállalatok együttesen mintegy 245 milliárd forintos vagyont testesítenek meg, egyenként 30-45 milliárd fo­rintos vagyonnal rendelkeznek. Jelenleg az MVM Rt. a rész­vények 50 százalékának tulajdonosa á társaságokban, s 1-2 szá­zalékos önkormányzati tulajdon mellett 48 százalék az ÁVÜ ke­zelésében van. A tulajdonosi arányokat módosítani fogja, ha megszületik a döntés új tulajdonosok - például a társadalombiz­tosítás - bevonásáról. Kedvezményes Transitok és Albák a Capitol Autószalonban Mennyit használt a Transi­tok hazai népszerűségének az az átmeneti vámrendelkezés, amely szerint ez a típus jelen­tős könnyítésekkel került a ma­gyarhoni kereskedelembe?... A kezdetekben bizonyára nem keveset. Ám hamar kiderült: nem kizárólagos ez az előny, és mégis kategóriájának vezető típusa maradt a Transit, lett légyen az zárt teherautó, nyi­tott platós kocsi vagy kisautó­busz... Ám a kérdésre a valódi válasz ez: az ár és a kihasznál­hatóság olyan maximális egy­beesése testesül meg a FORD e népszerű haszongépjárművé­ben, amely más gyártmányok esetében ily tökéletesre nem sikeredett. Az új, robusztus alváz, a kü­lönleges szilárdságú felépít­mény és ennek megnövelt bel­ső tere, s az ehhez társított 1,0-1,9 tonna terhelhetőség, az ötféle, alacsony emissziószintű motor, az ABS fékrendszer, szervokormány mind azt szol­gálja, hogy ki-ki a célsze­rűséget és a költségeket egybe­vetve azt a variánst választhas­sa, amelyik számára a leggaz­daságosabb, legpraktikusabb. Különösen most érdemes ezt az egybevetést megejteni, hogy a Transitok nem kevés: 10 százalékos árkedvezmény­nyel vásárolhatók, lízingelhe­tők, akár részletre is megsze­rezhetők a Capitol szalonban. Szóval, 10 százalék - amely 2(X) ezer forint megtakarítást is eredményezhet összesen. A szalonban különben kap­ható még néhány Alba is, ame­lyek ugyancsak 100-150 ezer forinttal olcsóbb típusokat je­lentenek, mint a velük azonos Fiesták, Escortok vagy Orio­nok... FORD Autószalon cs Szerviz Szeged, Dorozsmai űt 12. Tel: 62/325-587 Nyitva hétköznap este 6-ig, szombat-vasárnap 15 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents