Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-12 / 109. szám

••h A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE Valuta(alapos) birkózás Nehéz és hosszú tárgyalásokat követően jött létre a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, s volt a megbeszéléseknek egy olyan szakasza, amikor nagyon bi­zonytalanná vált, hogy lesz-e új szerződés - mondta Szabó Iván hétfői sajtótájé­koztatóján. A pénzügyminiszter a múlt hé­ten részt vett Washingtonban a Nemzet­közi Valutaalap és a Világbank évfelező közgyűlésén, tárgyalt az IMF vezetőivel hazánk és a Nemzetközi Valutaalap között létrejött korábbi program jövőjéről. A pénzügyminiszter elmondta, hogy már a tárgyalások első szakaszában vilá­gossá vált számára: nem lehet szó az 1991­ben kötött hároméves megállapodás foly­tatásáról. így került előtérbe a megbeszélé­seken egy új másfél éves szerződés. A Nemzetközi Valutaalap viszonylag kedve­zőnek ítélte a magyar gazdaság 1993-as helyzetét. A pénzügyminiszter által bemu­tatott anyagot - mely az államháztartás következő három évre kiterjedő konszo­lidációját tartalmazza - konstruktívnak és átláthatónak ítélték. A tárgyalásokon el­sősorban azt kifogásolták, hogy a költség­vetés deficitje az igen magas jóléti és szo­ciális kiadások miatt haladja meg a terve­zettet. Úgy vélik a Nemzetközi Valuta­alapnál, ha mindez folytatódik, a gazdasá­gi növekedés feltételei kerülnek veszélybe. A nagymértékű költségvetési deficit finan­szírozása elszívja a forrásokat a beruházá­sok elől. A megbeszéléseknek két igen kényes kérdést érintő témája is volt. Mint kiderült, a magyar kormány részéről valaki ígéretet tett a korábbi tárgyalásokon a Nemzetközi Szabó Iván: Mit is ígértem? Valutaalap képviselőinek arra, hogy amennyiben a költségvetés ez évi hiánya meghaladja a tervezett 185 milliárd forin­tot, úgy nem költik el a költségvetési tarta­lékot. Szabó Iván szerint, ezt az ígéretet nem Antall József miniszterelnök tette, s neki pedig egy ilyen szóbeli megállapodásról nem volt tudomása. Igy meglepetésként ér­te a washingtoni tárgyalásokon, hogy szá­mon kérik tőle a be nem tartott ígéretet. Emiatt lényegében a magyar kormány sza­vahihetősége került veszélybe. A másik érzékeny téma az önkormányzatok finan­szírozása volt. A tárgyalópartnerek kifo­gásolták, hogy a költségvetés túlzott mér­tékben elégíti ki az önkormányzatok pénz­igényét, miközben azok nem szedik be a helyi adókat. E két vitatott kérdéskör miatt a megbeszélések egy időre holtpontra ju­tottak, s a Nemzetközi Valutaalap me­nedzsmentje nem is javasolta, hogy megál­lapodást kössenek Magyarországgal. Vé­gül is az IMF vezetésében, legfelsőbb szin­ten született kedvező döntés. Szabó Iván szerint a Nemzetközi Valu­taalap vezetői azért hajlottak a megállapo­dásra. mert tisztában vannak azzal: anélkül a magyar átalakulás kerülhet veszélybe. Megállapodás hiányában ugyanis a Világ­bank nem hajlandó részt vállalni a magyar bankok hitelkonszolidációjában. Más, a növekedést szolgáló kölcsönök is meghiú­sultak volna, s az ország a jelenleginél lé­nyegesen drágábban juthatna külföldi for­rásokhoz. A magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap közötti szándéknyilatkozatot várhatóan május végén, vagy június elején írják alá Budapesten. Ezt megelőzően, a jövő héten Szabó Iván a Washingtonban véglegesített programcsomagot a parla­ment elé terjeszti. E csomag szerint jövőre a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 5,6 százalékát. Várhatóan az idén a GDP 3300 milliárd forint körül alakul. Jö­vőre a GDP reálértékben az ez évit való­színűleg 3 százalékkal haladja meg. Ah­hoz, hogy a megállapodásban foglaltaknak megfelelően alakuljon a költségvetési hiá­ny, „szélesíteni" kell az adóbevételeket, szűkíteni a szcfciális és jóléti kiadásokat, visszafogni az önkormányzatok támoga­tását. Ózonlyuk T) aratom, kit tavaly még hiába riogattunk azzal, hogy D nem szabad a tűző napra menni, az idén kerüli a stran­dokat. Belé fészkelte magát a félelem, s már nem intézi el a rémisztő híreket egyetlen kézlegyintéssel mondván, nincs az a lyuk, amitől ő megijedne. Ohmsom, hogy a váci Forte Rt. máris lépett ózonlyuk ügyben: kazettás filmhez hasonló kis szerkentyűt gyártottak, amiből apró filmdarab lóg ki, csak ki kell tenni a napra, s mielőtt pecsenyekacsává sülne az ember, elszíneződik a filmdarab. A Suntest, mert hogy erre a névre hallgat az okos szerkentyű, megóv bennünket a ká­ros sugárzástól. A chilei halászoknak bizonyára jó szolgálatot tehetne egy ilyen kis műszer, hiszen a dél-amerikai ország fölött a leg­foltosabb a légkör. Es ott szigorú munkavédelmi szabályok vannak: hírül adta egyik képeslapunk, hogy ezentúl csak tizenhat percet tölthetnek a chilei halászok a napon, s jöhet a kapás, teli lehet a háló hallal, akkor is a műszakcsere az első, mielőtt a káros sugarak belemarnának a halászok bő­rébe. r etszik a váciak ötlete. Végre egy exportképes magyar áru, amelyik olyan univerzális, hogy Chilétől Balaton­boglárig egyformán eladható. Sokat perlekedünk magunk­kal, hogy mi magyarok ellustultunk, nem figyelünk oda a piac kihívásaira, mindig csak búslakodásnak engedjük a fe­jünket. Pedig nem így van. Itt az ékes bizonyíték: nálunk már tényleg piacgazdaság van. Kár, hogy ehhez ki kellett lyuggatni a levegőt. ŐlfíV Hitelkonszolidáció Várhatóan idén is jelentősen nő a rossz és kétes minősítésű hitelek állománya. Az össze­gük előreláthatólag megegye­zik majd azzal a hitelállo­mánnyal. amelyet végül is az 1992-es hitelkonszolidációba bevontak. A bankszövetség ezért azt szeretné, ha a pénz­ügyi kormányzat - az ő véle­ményüket is kikérve - minél előbb tisztázná az 1993-ra szó­ló hitelkonszolidáció feltételeit - mondta az MTI-nek Pulai Miklós, a Magyar Bankszövet­ség főtitkára. Az 1992-es hitelkonszolidá­cióról szólva elmondta: a vég­leges feltételek nagyon fele­másra sikerültek, ezért néhány bank visszalépett a hitelkon­szolidációban való részvételtől, illetve a benne résztvevő pénz­intézetek is újra mérlegelték bekapcsolódásukat, a bevonan­dó rossz hitelek mértékét. En­nek következtében jelentősen lecsökkent az a rossz hitelállo­mány - az eredetileg felkínált 150 milliárd forintról 102 mil­liárd forintra - amelyet végül is felajánlottak az államkötvé­nyekért cserébe. Pulai Miklós szerint az elő­készítő munka során nem sikerült elfogadtatni azt a két­oldalú megközelítést, hogy egy időben kell végrehajtani a ban­ki portfolió megtisztítását és a tőke, pontosabban a szavatoló tőke emelését. Igy eleve már féloldalúra sikerült a konstruk­ció. Nem bizonyult helyesnek az a döntés sem - a bankszö­vetség tiltakozása ellenére -, hogy a kamatkövetelésekre kisebb kamatozású állampapírt bocsátanak ki, mint a tőkekö­vetelésekre. Ez, és a túlságosan magas, hosszú ideig fizetendő hitelkonszolidációs díj végül is azt eredményezte, hogy az ak­ció messze nem hozta meg a bankok pozíciójának javulásá­ban a kívánt eredményt. sárlási szándékát. Először ezt a csomagot készíti elő a Vagyonkezelő Vállalkozási Iroda, mégpe­dig úgy, hogy összeállította azon épületek jegy­zékét, ahol a vételi szándék az 50 százalékot eléri, vagy meghaladja - Létezik egy másik csomag is? - Ezzel egyidejűleg a tilalom alatt nem álló lakótelepi panelszerkezetű épületek nagyobb ré­szét a tulajdonos kijelölte és eladásra kínálja, miután a Vagyonkezelői és Vállalkozási Iroda előzetesen értékesítésre alkalmasnak ítélte azokat. Két csomag fut tehát párhuzamosan, a régiben, a korábban említettben 50 százalékos vételi szándék felett mintegy 100 épület, és több mint 1500 kérelmezett lakás van, míg az önkormányzati kezdeményezésű kijelölés kö­rülbelül 1000 lakást érint. - Folytassuk onnan, hogy az iroda előké­szítette, a bizottság jóváhagyta az elidegenítést. - Az önkormányzat eladási ajánlatot tesz a vevőjelöltnek. Ezt megelőzi a forgalmiérték­becslés, amit nem az eladó, esetünkben az önkormányzat végez, hanem - a vitákat elkerülendő - egy, vagy több külső ingatlanfor­galmi szakértő, vagy cég. Hogy melyik, az pályázatokon dől el, hiszen épületcsoportonként hirdetjük meg a komplett lebonyolítást. A győz­tes, a győztesek a felértékeléstől a tulajdoni bejegyzésig intézik a házzal kapcsolatos ügyes­bajos dolgokat - megkapják a műszaki leírás­okat stb. -, sőt még tovább is, így érthető, hogy inkább kevesebb, de megbízható lebonyolító szervezetre, illetve személyre szeretnénk tá­maszkodni. Olyanokra, amelyek hosszabb távon is életképesek, és később is megtalálhatók, hi­szen például egy hatvan százalékban elkelt ház­ban üresedés esetén még egy ideig lesz fela­datuk. - Mikor lehet ebből tulajdon ? - A panellakások lesznek egyszerűbbek, kö­zülük év végére már sok lezárulhat. Kovács András Pályázaton dói el, ki értékesítheti a bérlakásokat Panelnél már idén lesz új tulajdonos Áprilisban megszületett az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítéséről szóló döntés. Ez a 68 ezres szegedi lakásállományból közel 17 ezer bérlakást érint - vagy nem érint - valami­lyen módon. Az önkormányzat tehát a tulajdo­nába került lakásállomány jelentős részét értéke­síteni kívánja. Kérésünkre Veres Károlvné, a Vagyonkezelő és Vállalkozási Iroda vezetője elevenítette fel a legfontosabb tudnivalókat, illetve vázolta a következő hónapok menetrend­jét. - Talán ott kellene kezdeni az előzmények összefoglalóját, hogy nem mind a 17 ezer lakás eladó. A teljes tilalmi szempontrendszer meg­lehetősen hosszú. Nem idegeníthetők el például az öt évnél korábban épült, illetve teljeskörűen felújított épületek, a városrendezési tervek által 10 éven belül érintett ingatlanok, az otthon­házak, a garzonházak. Csak különösen indokolt esetben adhatók el a városképi jelentőségű ingatlanok, az éves felújítási címjegyzékben sze­replő épületek, illetve az olyan ingatlanok, ame­lyeknél a telek forgalmi értéke nagyobb, mint a rajta lévő épületé. - Ki jogosult az értékesítés kijelölésére? • - A Vagyonkezelő és Vállalkozási Bizottság, de egyetértési joga van a Városfejlesztési és a Pénzügyi Ellenőrző és Szociális Bizottságnak is. A kijelölést az önkormányzat és a bentlakó bér­lők is kezdeményezhetik. Az utóbbihoz, mint ismeretes. 50 százalék feletti vételi szándék kell. Nem árt megismételni, kik lehetnek a vásárlók. Elsősorban a bentlakók, a bérlő gyermeke, szü­lője, élettársa, feltéve ha az utóbbi legalább egy évig allandó jelleggel ott lakott. Vevő lehet még bármely kívülálló személy is. - A vevő jogállásától függően változik az eladási ár is. - A bentlakó a forgalmi érték ötven száza­Magasságok. Az árakat külső szakértők lékáért tulajdonossá válhat, s amennyiben egy összegben fizet, úgy további 40 százalék a kedvezmény illeti meg. Egymilliós forgalmi értékű lakás vételára ez esetben 300 ezer forint készpénz. Tíz éves törlesztésnél a lakás ára a forgalmi érték 75 százaléka, 35 éves futamidő­nél viszont már száz százalék. Panelnél további 10 százalék a vételárkedvezmény. itározzák meg. (Fotó Somogyi Károlyné) - Hol tartanak most a technikai lebonyolítás­ban? - Az elidegenítések előkészítésével az IKV Petőfi Sándor sugárút 3. szám alatt található 5­ös számú Házkezelősége foglalkozik, a vételi kérelmeket ide kell benyújtani. Az általános tilalom idején ide 575 épületre érkezett kérelem, és ezzel több mint 4000 lakás bérlője jelezte vá-

Next

/
Thumbnails
Contents