Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-12 / 109. szám

8 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1993. MÁJ. 12. KI OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 481-460 • Levelek az önkormányzathoz Ne szüntessék meg a bölcsődéket! Már egy ideje olyan hírek keringenek a városban, melyek bennünket, kisgyermekes szülőket aggodalommal töltenek el. Az önkormányzat állítólag megszüntetni szándékozik néhány bölcsődét, s tartani lehet tőle, hogy ez még csak a kezdet. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a végső cél az ilyen jellegű gyermekintézmények végleges felszámolása lehet. Mi, dolgozó szülők értetlenül állunk a fenti elképzelések előtt. Úgy látszik, az önkormányzat - vagy talán a kormány? - feltett szándéka, hogy az amúgy is igencsak szakadozott szociális védőhálón még nagyobbra tágítsák a lyukakat. Gondoljuk csak végig! A szülők többsége nyilván nem úri passzióból hordja gyermekét bölcsődébe. Nem is azért, mert nyűg otthon a gyerek, hanem azért, mert rákényszerülnek visszamenni dolgozni. Miért? - kérdezhetnénk, hiszen a gyermek 2 éves koráig igénybe vehető a gyed, majd a gyes is. Ez így igaz, csak a mai gazdasági helyzetben a családok sokszor azt az összeget sem tudják nélkülözni, ami a fizetés és a gyed, gyes közötti különbség! Nem beszélve arról, hogy sokakat a munkahelyük elvesztésétől való félelem visz vissza dolgozni. Külön figyelmet érdemeinek az olyan - egyre gyakrabban A politikusok szorgalmasan fújják a demokrácia léggömbjeit a tövények gyártásakor, megszavazásakor. Felemelkedésünk az új demokrácia síkjába akkor kecsegtet reménnyel, ha sikerül összekapcsolni a demokrácia szemeit egy laza lánccá. A túl sok, a nem megfelelő össztételű leheleltel felfújt léggömb nagyon bizonytalanná teszi társadalmunkat. A törvények dzsungelét nem tudjuk befogadni, fejünkben a megfelelő helyre tenni. Számos törvényt az alkotmánybíróság pukkaszt ki. Milyen kapaszkodót nyújt pl. egy köztisztviselő részére az 1992. évi XXIII. tv. (Törvény a köztisztviselők jogállásáról)? Az egységes köztisztviselői kar kialakulását nagyon megnehezíti a törvénynek a köztisztviselő díjazását érintő része. Maga az illetményrendszer szabályai a kihirdetés napján, 1992. július 1jén hatályba léptek, ugyanakkor az ezek alapján kiszámított illetményeket 1995. január 1-jéig kell elérni. Mit tehet a törvényt tisztelő munkáltató, miután nincs fedezete az illetményrészek feltöltésére? Felosztja a dolgozó korábbi munkabérét visszaszámolással az új szabály szerinti részekre: alapilletményre + illetménykiegészítésre + pótlékra, mert az új statisztikai rovatokban már szerepelnek ezek az illetményrészek, és hogy előforduló - esetek, mikor az édesanya „lép elő" családfenntartóvá, mert az apa munkanélkülivé vált, vagy - ami még rosszabb, már a munkanélküli ellátásból kiszorultak csoportjába tartozik. Bizony, igen messze vagyunk attól az időtől, amikor az anya, az apának akár az egész család fenntartására is alkalmas összegű fizetése mellett szabad akaratából dönthet a munkába viszszaállás és a gyed, gyes igénybevétele között. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a családok romló életszínvonala mellett sok szegény család számára a bölcsődei étkezés jelenti a gyermek napi ellátását. Még az emelt díjak mellett is ez a legoptimálisabb megoldás, hiszen ilyen változatos és egészséges étrendet kevés szülő tudna otthon biztosítani gyermekének. Félretehetjük persze a szociális szempontokat, s vehetünk olyan példát is, amikor a dolgozó szüló meg tud fizetni egy nénit, aki vigyáz gyermekére. Vajon ebben az esetben biztosított lesz-e a kicsi optimális fejlődése? Valószínű nem, hiszen azt a szakszerű, hozzáértő gondozást, nevelést, amit a bölcsőde biztosít, egy laikus a legjobb indulattal sem tudna megadni. Hiányozna a közösség, mint húzóerő is, mely szintén hozzájárul gyernézne ki, ha annak két oszlopába nulla kerülne. Kit érdekel, hogy közben a köztisztviselő úgy érzi, becsapták, hiszen papíron kap illetménykiegészítést, esetleg pótlékot is, noha mégsem kap több pénzt a fizetési napon, mint korábban? A köztisztviselő jogszerűen nem kérheti, hogy addig, mtg alapilletménye nem éri el a száz százalékos beállási szintet, ne szerepeljen a kinevezési papírján az illetménykiegészítés és a pótlék. A köztisztviselő fél „a demokráciában" attól, hogy miután az egyéb juttatások tekintetében is csökkenést tapasztalt, egy törvénymódosítással a parlament eltörli pl. az illetménykiegészítést. További furcsasága a törvénynek, hogy nem tartalmaz olyan elemet, amely a demokrácia irányába mutatna, és évenként egyre jobban közelítené egymáshoz a köztisztviselők közmegbecsülését egy minimális bérbeállási szint előírásával. A törvény lehetővé teszi, hogy az illetményalap például 15 ezer forintról 18ra - növelésével az is kapjon illetményemelést, aki már előzőleg száz százalékos beállási szinten volt. A demokráciában nem szabadna figyelmen kívül hagyni a köztisztviselőknek az illetményrendszer feltöltésére vonatkozó kollektív akaratát. Bérezi Barnabás mekeink fejlődéséhez. Magunk is tapasztaltuk, hogy gyermekeink a bölcsődei közösségbe bekerülve indultak gyors fejlődésnek, hamarabb kezdtek beszélni, szobatisztává válni, önállóan enni, stb. Ezt szerintünk csak a bölcsőde biztosíthatja. Ezek az eredmények biztos nem lehetnének ilyen gyorsan elérhetők sem otthon, sem pedig - a bölcsődék egy részének megszüntetésével túlzsúfolt intézményekben. Jó lenne végre tisztán látni, mi a helyzet a bölcsődék ügyében, s megnyugtató választ kapni aggodalmainkra. (Negyven aláírás) Alulírott szülők tiltakozásunkat fejezzük ki a gyermekeink által látogatott szegedi Boldogasszony sugárút 21. szám alatt működő bölcsőde tervezett bezárása ellen. őszinte felháborodásunknak adunk hangot, amikor azt kell tapasztalnunk, hogy rólunk, gyermekeinkről ismételten csak nélkülünk kívánnak dönteni. Ragaszkodunk ahhoz, hogy Három napon át (április 22-25.) adott otthont Temerin, egy vajdasági kisváros a Mirk '93 néven, a Vajdasági Gyűjtők Szövetsége által szervezett kiállításnak. A vajdasági szövetség 1982 óta rendezi meg folyamatosan az ott élő magyarlakta települések részvételével és több hazai művészeti csoport közreműködésével ezeket a nagyon látogatott fesztiválokat. A legutóbbi kiállítás Kishegyesen volt. Az idei kiállítást is, mint a korábbiakat, csak dicsérni lehet, hogy a kedvezőtlen helyzet ellenére az ott élő magyarság nem akarja feladni kulturáis értékeit és rendkívül keményen küzd a fennmaradásért. A nagy Sportcsarnok erre az időre átalakult kiállító teremmé, ahol hosszú sorokban a felállított paravánokon szebbnél szebb kézimunkák, iparművészeti tárgyak, festmények, gobelinek, szőnyegek, érem- és numizmatikai gyűjtemények végtelen sokszínűsége árulkodott az emberek szép utáni vágyáról. A kiállítók a lakóhelyek szerint voltak besorolva, így egy-egy területen kiállított tárgyak kifejezték az illető település művészeti kultúráját, az egymás mellett éiő különböző nemzetiségek művészetének egymásra hatásáról is árulkodtak. A nálunk honos, „túlzottan" szakosodott kiállításokhoz szokott szemnek kissé szokatlan volt az egyes kiállított tárgyak egymáshoz rendelése, ugyanakkor ez a rendezetlenrend jelentette a Vajdaságban élő magyarság sokszínű ízléskulturájának metszetét. A rendezők közül is kiemelkedően fontos szerepet vállal Bada István, aki ezeken a kiállításokon mindenütt jelen van. Az ott élő magyarság érzi, hogy szüksége van erre az energikus, szervezőkész, tetterős emberre, aki nem hátrál és folytatja az elkezdett munkát. Ebben a munkában jó segítőkre talált dr. Szabó Imrénében, aki hímző népi iparművész és dr. Szabó Imrében a népi hímzések avatott ismerőjében. A Szabó házaspár már jó ideje állandó meghívottja és rendezője a fesztiváloknak. Dr. Szabó Imréné a nemzetközi bírálóbizottság elnöke. A elmúlt tíz év alatt szaktanácsaival és számtalan előadásával segítette elő a vajdasági kézimunkázó klubok tagjainak fejlődését. Munkájukért abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy a nemzetközi nagymesteri fokozatot nyerték el már a korábbi években. Dr. Szabó Imréné elismertségére méltán vagyunk büszkék, ó a Juhász Gyula Művelődési ezt a bölcsódét az önkormányzat továbbra is üzemeltesse, különös tekintettel arra, hogy gyermekeink szeretnek ebbe a bölcsódébe járni, ahol a bölcsőde vezetése és dolgozói mindent megtesznek azért, hogy gyermekeink gondos és szakszerű felügyelet alatt lehessenek mindaddig, amíg mi munkánkat végezzük. Álláspontunk szerint a bölcsődei ellátáshoz a környezeti tényezők adottak, mert az épület alkalmas gyermekeink elhelyezésére, saját konyhája van a bölcsődének, ahol mindig a kicsik életkori sajátosságainak megfelelő módon elkészített friss, és jóízű ételeket készítenek számukra, és árnyas udvar áll rendelkezésükre, hogy friss levegőn lehessenek. Kijelentjük, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy gyermekeink továbbra is ide járhassanak bölcsődébe és követeljük, hogy az önkormányzat teremtse elő ezen jó adottságú és szeretetteli családias légkörű bölcsőde további üzemeltetésének anyagi fedezetét. (Ötvankét aláírás) Központ díszítőművész szakkörének köztiszteletben álló vezetője. Az ő vezetésével és az őt követő sok lelkes hímző munkájával bontakozhatott ki az a magas színvonalú hímzőiskola, amelyet Szeged neve fémjelez. Ezen a kiállításon is ott voltak a szakktör tagjai: dr. Bíróné, Makainé, Székelyné, Kellemé, Koromné, Oláhné, Csala Mária, Hódiné, dr. Ozsvárné, Mezeiné, Nagypálné, Baranyiné. A kiállításon a szakkör Nagymesteri diplomát és aranyplakettet kapott. A kiállított kézimunkák a mai népi iparművészet remekei, bizonyítják, hogy a népművészet elnyerte méltó helyét a művészeti ágak között. A szakkör tagjai nagy érdeklődéssel várják ezeket a fesztiválokat, ahol nemcsak a hímzésekkel vehetnek részt, hanem személyesen is találkozhatnak az ott élő magyarokkal. Igen meleg baráti kapcsolat alakult ki és több évre tekint vissza a debellácsi szakkörrel, művelődési házzal az együttműködésünk. Horti György vezetésével az elmúlt években rendszeresen felkerestek bennünket, de a mi szakkörünkön kívül keresték a kapcsolatot Hódmezővásárhellyel, ahhonnan kétszáz éve települtek ki a debellácsi őslakosok. Jelenleg készülnek a falu 200 éves évfordulójára. A fesztiválra kézimunkázóinkat elkísérték a nyugdíjas kórus tagjai és nagyszámú érdeklődő. A záróünnepélyen Szentes környéki, tiszai dalok és temerini nóta örvendeztette meg a hallgatóságot. Kothencz Kálmán átadta röviden az itthon maradtak üzenetét és közös éneklésre hívta a közönséget. A kórus lelkiismeretes felkészülését bizonyította, hogy az ő részükre is egy jelentős kapcsolatfelvételt eredményezett látogatásunk. A Zrenjanin melletti Muzslya kórusvezetője hfvta meg szeptemberre az együttest egy kórusfesztiválra. Azok, akik részt vehettek és élvezhették vendéglátóink kedves vendégszeretetét, érzik mindannyian: szükségesek ezek a találkozások. Nekik azért, hogy együtt velünk őrizhetik meg leginkább identitásukat, s ehhez nem szükségeltetik más, mint az odafigyelés és a szeretet. Nekünk azért, mert példamutatóak ők abban, hogyan kell hűséggel őrizni közös értékeinket. Br. luhász Mária, a JGYMK nyugdíjasklub vezetője M Judit lányom hazafelé jövet az iskolából valahol a városban elvesztette diákigazolványát, buszbérletét és velük együtt 800 forintot. Az eset megesett - vettük tudomásul a történteket lemondóan. Nem sokkal később azonban csengettek; egy hölgy állt az ajtó előtt, a megtalált igazolványokkal és pénzzel. A szíves invitálást és köszönetet elhárítva nagy nehezen elárulta nevét: Gyógyfürdők A közelmúltban több alkalommal jelent meg a gyógyvízről, a gyógyszolgáltatásokról szóló cikk a Délmagyarországban. Szükségesnek tartjuk tájékoztatni az olvasókat, a szolgáltatásainkat igénybe vevő vendégeket, betegeket az alábbiakról. Vállalatunk, a Szegedi Vízművek és Fürdők, valamint a Csongrád Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság között 1993. évre olyan megállapodás jött létre, amely alapján valamennyi lehetséges gyógyfürdőszolgáltatás ellátását végezheti vállalatunk a gyógyfürdőben, illetve a termálfürdőben. Szolgáltatásaink többségét csak a gyógyfürdőben végezzük, ott vannak erre a célra kialakított szolgáltató egységek és ez a fürdőegységünk rendelkezik minősített gyógyvízzel, az „Anna"-vízzel, mellyel a gyógymedencék vízellátását biztosítjuk. Termálfürdőnkben az ülőmedencéket termálvízzel töltjük. Sokan esküdnek ezen termálvíz gyógyhatására amely bizonyára így is van azonban ez a termálvíz nem minősített gyógyvíz és nem is válhat azzá, mert a termálvízben lévő oldott sók mennyisége nem éri el azt a határértéket, amely alapján az OGYFI gyógyvízzé minősíthetné. Városunk vezetése és vállalatunk is szeretné, ha a gyógyulni vágyó betegek - .kulturáltabb körülmények között a Termálfürdőben is igénybe vehetné orvosi javaslatra a gyógymedence fürdőt. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság rendelkezése szerint feltétele ennek: gyógyvíz alkalmazása a fürdőegységben. A közelmúltban üzembe helyezett új termálkút vizének gyógyvízzé minősítéJó hír a becsületről Hecskődi Istvánná - majd beült gépkocsijába és távozott. Úgy érzem, a mai világban, amikor az újság tele van rossz hírekkel, ez a kis történet a becsületről mindenképpen nyilvánosságot érdemel, azzal, hogy ezúton is köszönjük: Zámbó Géza az utolsó SZÓ sét ennek érdekében kezdeményeztük. A minősítési procedúra költséges és hosszadalmas folyamat, melyet a város önkormányzata és a vállalat közösen finanszíroz. Az új termálkút vízének kémiai összetétele kedvező - jobb, mint az „Anna"-kút vize, így várhatóan nem lesz akadálya a gyógyvízzé minősítésnek, azonban csak a gondos orvosi összehasonlító vizsgálatok eredménye bizonyíthatja majd a tényleges gyógyhatást. Talán év végére lehet belőle gyógyvíz. Olvasói panaszként fogalmazódott meg. hogy gyógyúszásra nem fogadjuk a betegeket a Termálfürdőben. A 08as típusú jeggyel „vizalatti csoportos gyógytorna", a 09-es jeggyel „csoportos gyógyúszás 18 éves kor alatt" fogadhatunk betegeket 6-20 fős csoportokban, heti kétszer 1 órás gyógytornára, gyógyúszásra. Sajnos a panaszos kislánya volt ezideig az egyetlen jelentkező a csoportos foglalkozásra - pedig felkészülten várjuk mindkét fürdős-gyógyszolgáltatásra a betegeket. Terveink szerint kezdetben minden héten hétfőn, csütörtökön és pénteken 8.30-9.30 óráig tartja majd a gyógytornász a csoportfoglalkozásokat, amely foglalkozások tényleges igény esetén délutáni foglalkozásokkal is bővülhetnek. Bizonyosra vesszük, hogy a javaslettevő szakorvosok hiányos tájékoztatást kaptak, vagy egyáltalán nem kaptak tájékoztatást, hogy télen a Termálfürdőben, nyáron pedig a Ligetfürdőben ez a két gyógyszolgáltatás igénybe vehető, felírható a rászoruló betegek részére. Szegedi Vízmüvek és Fürdők Ki beszél itt demokráciáról? Kézimunkázóink sikere a Vajdaságban Ellenőr álruhában Öltözékét nem kritizálom, lenne-kedvem, de akkor nem álruha. Szegény az eklézsia, elég a karszalag. A szóban forgó ellenőr (nő) viselkedése viszont minősíthetetlen. Hiszem, munkába állásuk előtt kioktatták őket, hogyan viselkedjenek bizonyos esetekben. Sajnos sorozatban tapasztalom a „mindeható" karszalag hatalmát. Primitív formában: 1993. március 18-án, a délelőtti órákban a 22-es buszon történt egy elgondolkodtató eset. A busz tömve utassal, mozdulni képtelenség, ráadásul 12-13 éves gyerekek úszótanfolyamról indulnak vissza az iskolába. A „mindenható" élével még felfér, s három kislányt ellenőriz. Jegy a kezükben, de kezelni még nem tudták. A hölgy csekket tölt ki, 524 Ft értékben, mindhárom gyereknek. Nem is megy tovább, mit aszalja magát. Erre a „körre" úgy tűnik, elég a 3x524 Ft. A továbbiakban a gépkocsivezetőt „szórakoztatja". Az összeget nem áll módomban kifizetni. Három munkanélkülit tartok el, egyik intézetből kikerült fiatal. Árverezzenek el, de ha jobb öltetük van, vessék be. De megalázni, szégyenbe hozni ilyen körű gyerekeket kegyetlenség! Vigyázzunk, ne csalódjanak a felnőttekbe! Nehogy embertelen emberek legyenek, ellenőrként, álruhában! Ez az írás nem fogalmazódott volna meg, ha az illetékesnek elmondva mindhárom család katasztrofális anyagi helyzetét, a következő választ nem kapom: Akkor ezért nem kezelték le a jegyüket... Szabó Olga