Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. ÁPR. 8. Litván szellemdokumentumok Hányatottan alakul a litván függetlenségről szóló, s az ország számára ezért kiemelkedő történelmi, közjogi jelentőséggel bfró dokumentumok sorsa. Az okmányok, amelyek egy egész ország örökségét kellene, hogy jelentsék, az utóbbi időben sajátos kisajátítás áldozataivá, politikai játékok eszközeivé váltak. A legújabb áldozat a hosszabb ideje elveszettnek hitt régebbi függetlenségi nyilatkozat- Az 1918ban keletkezett eredeti példány a II. világháború előestéjén tűnt el, máig sem tisztázott körülmények között. Történészek, levéltárosok már fel is adták a reményt, hogy valaha előkerül, ám az Apzvalga címő lap egyik legújabb számában most, több mint ötven év elteltével megszólaltatott valakit, aki tudja, hol lelhető fel az okmány. A magát megnevezni nem akaró, foglalkozására nézve etnográfus férfi szerint az okmányt fél évszázada egy palackba rejtve a főidbe ásták, mert elrejtői nem akarták, hogy a Litvániát bekebelező Szovjetunió hatóságainak kezére jusson. A történelmi relikvia - így rejtekhelyének ismerője - meglehetősen rossz állapotban van, a nedvesség, a baktériumok megrongálták, s félő, hogy ha nem kerül gyorsan szakemberek kezébe, már nem lehet megmenteni. Es ezután jön a politika: a kereszténydemokrata szövetség lapja által megszólaltatott férfi még nem döntötte el, hogy felfedje-e a rejtekhelyet, mert nem bízik az ország jelenlegi, a litván demokratikus Munkapárt soraiból kikerült vezetőiben. Nem sokkal ízlésesebben, bár végül szerencsésebben alakult a litván függetlenség két évvel ezelőtti visszaállításáról tanúskodó dokumentum sorsa. Vytautas Landsbergis parlamenti elnök, a Sajudis vezetője az ellenségnek tekintett ellenfél őszi választási győzelme után egyszerűen elvitte a vilniusi parlamentből az okmányt és hollétéről sem volt hajlandó nyilatkozni. Lépését azzal indokolta, hogy megítélése szerint a demokratikus választásokon győztes erők nem tekinthetők a litván függetlenség megbízható védelmezőinek, s náluk rossz kezekben lesz a történelmi ereklye. A kaunasi érsek azonban, akinek könyvtárába a nyilatkozat került, politikailag tisztánlátóbbnak bizonyult, s a Munkapárt egykori vezetője, Algirdas Brazauskas év eleji elnökválasztási győzelme után visszaszolgáltatta az okmányt jogos őrzőjének, az államnak. • Van Den Broek - aki egyébként a tárgyalásokban immár hónapok óta közvetítő szerepet vállaló bizottság nevében maga is jelen volt - emlékeztett rá, hogy a közösséget komoly aggodalommal töltötte el a két szomszédos ország vitája, illetve annak veszélye, hogy mindezek nyomában újabb politikai feszültséggóc keletkezhet a térségben. Az a tény, hogy végül a két fél eljutott a mostani megállapodáshoz, egyúttal pozitív jelzésként szolgálhat a térség számára, hogy kellő jóakarattal igenis van mód vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezésére. A holland diplomata egyúttal megerősítette, hogy az EK bizottság továbbra is kész folytatni jószolgálati erőfeszítéseit. hogy rövid időn belül megszülethessen a megállapodás a vízgazdálkodási rendszerről is. Hangsúlyozta ugyanakkor: most elsősorban a két félen a sor, hogy kihasználva a jelen megegyezés tényét övező kedvező légkört, mielőbb haladást érjenek el a még nyitott kérdésekben. A még fennmaradt vitás kérdésekre hívta fel a figyelmet a szlovák államtitkár is, aki szerint a szerdai aláírás valójában nem a vége, sokkal inkább a kezdete egy még átfogóbb folyamatnak, amely remélhetőleg elvezet az energia- és vízgazdálkodással összefüggő teljes problémakör megnyugató rendezéséhez. Jan Lisuch egyúttal hangsúlyozta, hogy bizonyos értékelésekkel ellentétben, a hágai nyilatkozat aláírására nem a szlovák kormány elutasító alapállása miatt kellett ilyen sokáig várni, hanem mert mindenekelőtt tisztázni kellett a csehszlovák állam felbomlásából következő jogutódlás kérdését, továbbá mert Pozsony minden szempontból alaposan kidolgozott dokumentumot akart a hágai testület • Alávetési nyilatkozat Pozitív jelzés a térség számára Nem csupán a magyar-szlovák kapcsolatok vonatkozásában, hanem az Európai Közösség és a térség kapcsolatai szempontjából is nagy jelentőségű fejlemény a közös alávetési nyilatkozat elfogadása, amely egyúttal erősíti egész Közép-Európa stabilitását is - hangsúlyozta Hans Van Den Broek, az EK bizottság külkapcsolatokért felelős tagja a közös dokumentum aláírását követő sajtóértekezleten, amelyen részt vett Martonyi János és Jan Lisuch, a delegációkat vezető magyar és szlovák külügyi államtitkár is. asztalára tenni, ami bizonyos időt igényelt. Az immár a magyar-szlovák kapcsolatokat általában is befolyásoló nemzetiségi kérdést firtató felvetésre a szlovák államtitkár válaszul rámutatott: véleménye szerint nem helyes csupán egy vagy két területre legyen az bár a bősi probléma vagy a nemzetiségi kérdés szűkíteni a két ország viszonyát. A két nép évszázadok óta él együtt a térségben, és így kapcsolatrendszerük is lényegesen gazdagabb és átfogóbb. Maga a nemzetiségi kérdés egyébként szerinte megoldott, a magyarok - csakúgy, mint a többi, Szlovákiában élő kisebbség - teljes jogegyenlőséget élveznek. pozsonyi értékelés szerint e téren nincsenek problémák. Ettől függetlenül Szlovákia kész a probléma bármely vonatkozását bármikor megvitatni. Martonyi János szerint a nemzetiségi kérdés fontos témaköre a magyar-szlovák kapcsolatoknak, amelyről folyamatos a párbeszéd a két fél között. Hozzátette: a közeli hetekben minden valószínűség szerint kormányfői szinten is megbeszélésekre kerülhet majd sor Magyarország és Szlovákia között. Összességében, kellő jószándékkal minden fontosabb kérdésben lehetséges előrelépés, és nem csupán a nemzetiségi vagy a bősi témakör kapcsán, hanem általában is a két ország együttműködésének továbbfejlesztésében - hangoztatta a magyar államtitkár, aki a mostani megegyezést illetően is azt minősítette az egyik legfontosabb vonásnak, hogy azt mutatja: lehetnek viták és különbségek egyes országok akár még jó szomszédok között is, a lényeg azonban sohasem a vita ténye maga, hanem hogy mi módon képesek a felek azt megoldani. • Amíg a zsidó állam megszállva tartja földjüket, a palesztinok sohasem fogják teljesíteni azt az izraeli követelést, hogy fejezzék be hat éve tartó felkelésüket - közölte kedden a PFSZ egyik vezetője. Abdul-Rahim Malluh, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának tagja a Reuternek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a palesztinokhoz intézett izraeli A palesztinok folytatják a felkelést „kérés" teljesítését Washingtonban a bizalomépítés egy lehetséges gesztusának minősítették, amellyel elősegíthetnék a közel-keleti béketárgyalások folytatását. A felszólítást Warren Christopher tolmácsolta Fejszál alHuszeinnek, amikor a palesztin vezető az elmúlt hónapban Washingtonban tárgyalt az amerikai külügyminiszterrel. - A palesztin fél visszautasítja ezt a követelést. A palesztin Intifáda (felkelés) a legitimációs küzdelem formája lesz mindaddig, amíg a megszállás létezik - nyilatkozta Malluh egy nappal azt követően, hogy a megszállt területeken zajló felkelés egyesített vezetősége a PFSZ Fatah-csoportjával összhangban felszólította az arabokat: mérjenek fájdalmas csapást az izraeliekre. Képeinken: Norodom Szihanuk és Butorsz Gáli megbeszélése (halról) - Gáli érkezésével szinte egyidejűleg tették fel a phnompeni repülőtéren egy Szófia felé induló gép fedélzetére egy meggyilkolt bolgár ENSZ-katona koporsóját (jobbról). A katona - két társával együtt - a múlt pénteken esett áldozatul Kambodzsában ismeretlen fegyveresek támadásának. (MTI - Telefotó) • Nemzetközi PEN-kongresszus Hváron Dubrovnikot lemondták A résztvevők biztonsága érdekében a Nemzetközi PEN Klub idei, 59. kongresszusát nem a tervezett helyen, Dubrovnikban rendezik meg április 19-e és 25-e között, hanem ugyanebben az időpontban, de Hvár szigetén - olvasható Konrád György, a Nemzeti PEN Klubok elnökeihez intézett levelében. A délszláv válságra való tekintettel a kongresszus kizárólag irodalmi kérdésekkel óhajt foglalkozni. A képviselők közgyűlésétől ezúttal eltekintenek, mert több nemzeti PEN-szervezet nem óhajt részt venni a találkozón, ezért létszámhiány miatt valószínűleg célszerűtlen lenne erőltetni a kérdést. Az ilyen úton meghozott határozatok, döntések sem lehetnének mindenki számára kötelező érvényűek, mert inkább a megosztottságot mélyítenék el. és nem járuljának hozzá a nemzetközi irodalmi szervezet egységéhez. A résztvevők számára hajókirándulásokat szerveznek, az írók Dubrovnikba is ellátogatnak, ahol az 1933-ban megtartott kongresszus 50. évfordulója alkalmából elültetik a béke fáit. A szerb PEN már bejelentette, nem utazik Hvárra, szerintük először békét kell teremteni, biztosítani a nemzeti irodalmak, kultúrák egyenjogúságát a volt Jugoszlávia területén. Meg kell szüntetni az írók üldöztetését, szavatolni a szabad véleménynyilvánítást, az információk zavartalan áramlását, a kongresszus jelenlevőinek nemzeti, faji, vallási és politikai egyenjogúságát, valamint személyi biztonságát. A szerb írók szerint ezek a feltételek pillanatnyilag nem adatottak.' A montenegrói literátorok másként gondolják, ők ott lesznek, sőt lehetségesnek tartják, hogy a kongresszuson megszületik egy békerezolúció is. A házigazdák, a horvátok is készülnek. Ausztriából 14 író jelezte jövetelét, az osztrák kormány pedig vállalta a posztkommunista országokból érkező vendégek ott-tartózkodási költségeinek fedezését. T. T. • Bátorító szándékkal Butrosz Gáli Kambodzsában Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerdán Kambodzsába érkezett, hogy felmérje az ENSZ nehéz helyzetbe került béketeremtő missziójának esélyeit, és bátorítást adjon a szorongatott ENSZ-személyzetnek. Egyúttal tárgyalni kíván a helyi politikai és fegyveres frakciók vezetőivel az egyre inkább akadozó békefolyamat folytatásáról, valamint a Kambodzsában tevékenykedő ENSZ-alkalmazottak és ENSZ-alakulatok biztonságáról. A hat hét múlva esedékes többpárti választások közeledtével arányosan nő Kambodzsában a politikai gyilkosságok száma. Ezért a világszervezet főtitkárának érkezését nagyszabású biztonsági előkészületek előzték meg a kambodzsai fővárosban, Phnompenben. Az ENSZ főtitkára szerda este Phnompenben kijelentette: bízik benne, hogy Norodom Szihanuk államfő segítségével visszaszorítható lesz a politikai erőszak Kambodzsában. Az AFP jelentése szerint Butrosz Gáli a négy kambodzsai frakció - köztük a vörös khmerek - tagjaiból álló Legfelsőbb Nemzeti Tanács előtt azt is közölte: a májusra kiírt választások jelentik az egyetlen és végső reményt arra, hogy Kambodzsa szakítson véres múltjával. A diplomata sajtónyilatkozatában sajnálatosnak nevezte, hogy a vörös khmerek - akik a három másik kambodzsai frakcióval együtt aláírták az 1991es párizsi békeegyezményt nem hajlandók eleget tenni kötelezettségeiknek, és visszautasítják, hogy részt vegyenek a választásokon. Észak-Korea ellenáll Az észak-koreai parlament szerdán erősen fogadkozott, hogy ellenáll a nemzetközi nyomásnak, és Phenjan nem tér vissza az atomsorompó-szerződéshez. A Legfelsőbb Népi Gyűlés közleménye szerint „el kell utasítani az agressziót és a külső erők beavatkozását". Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy „egy nukleáris háború komor felhői gyülekeznek a nemzet felett". A nemzetközi közösség diplomáciai eszközökkel és szankciókkal fenyegetőzik, hogy rávegye Észak-Koreát döntésének visszavonására. Bár a szerződés felmondása csak június 12-én lép életbe, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség március 25-ben jelölte meg a határidőt, ameddig Észak-Koreának vissza kellett volna térnie a megállapodáshoz.