Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. ÁPR. 29. • Bél Ruckojnak m Tilos tüntetni a Vörös téren, pártoskodni állami intézményeknél Jelcin rendelkezett Borisz Jelcin orosz elnök veszi át ezentúl a parlament nemzetbiztonsági tanácsának a bűnözéssel és korrupciós ügyekkel foglalkozó tárcaközi bizottsága munkájának irányítását. Az elnöki rendelet értelmében a bizottság állandó tagjai között van Viktor Csernomirgyin kormányfő is. Az orosz elnök ezzel a lépéssel gyakorlatilag leváltotta Alekszandr Ruekoj alelnököt a testület éléről. Ruekoj - az elnök legfőbb ellenfeleinek egyike szerdai parlamenti beszédében megismételte a Jelcin korábbi és mostani tanácsadói ellen felhozott korrupciós vádakat, azonban most sem tárta a nyilvánosság elé állítólagos bizonyítékait. Borisz Jelcin ugyancsak elnöki rendeletben tiltotta meg a politikai pártok működését az állami intézményeknél. Jelcin így próbálja elejét venni a szovjet és orosz kommunista párt feléledésének és annak, hogy a párt alapszervezetei állami intézményekben működjenek. A dokumentum utasítja a minisztereket: adjanak meg minden információt arról, mi lett a volt kommunista párt vagyonával, annak érdekében, hogy megerősítsék ezen vagyon feletti kormányellenőrzést. Egy harmadik rendelet meghatározatlan időre betiltott minden gyűlést és tüntetést a Vörös tér és a kormány székhelye közelében. •MHHI • Emil Bobu és Manea Manescu Népirtók szabadon Visszanyerte szabadságát Emil Bobu és Manea Manescu, a Román Kommunista Párt politikai bizottságának 1990ben népirtásért elítélt két tagja azt követően, hogy a Legfelső Bíróság hétfőn 10 évre csökkentette büntetésüket. Mivel mindkét elítélt 60 éven felüli, a törvények értelmében büntetésük negyedét kell csak letölteniük - ezt pedig meghaladja eddigi fogva tartásuk időtartama. A Legfelső Bíróság még hétfőn, azt köyetően csökkentette a két vádlott büntetését, hogy március 30-ikán a legfelső ügyész a népirtás vádját módosította súlyosbító körülmények mellett elkövetett gyilkosságra, illetve gyilkossági kísérletben való részvételre. A két szabadlábra került politikust 1990-ben életfogytiglani börtönre ítélték az előbbi váddal, de büntetésüket időközben enyhítették. Manea Manescu egészségi okokból már korábban - eredetileg hat hónapra - hazatérhetett otthoni gyógykezelésre. Tudor Postelnicu, a rettegett Securitate - a Ceausescu-féle biztonsági szolgálat - parancsnoka és Ion Dinca, a negyedik, népirtásért elítélt PB-tag, mint emlékezetes, az enyhítés után 17, illetve 15 évi börtönbüntetést kapott. A tíz éven felüli börtönbüntetések harmadát kell letölteniök a hatvan éven felülieknek - tehát az eredeti életfogytiglani büntetésből nekik is csak két-három év marad a rácsok mögött. • (Folytatás az I. oldalról.) ügyi Főbiztosságának szóvivője. McMillan a Reuternek elmondta, hogy srehrenicai idős emberek tüntettek a város köré telepített kanadai ENSZ-békefenntartók állomáshelye előtt és a lakosság kitelepítését követelték. - A hatóságok nem engedélyezik a város kiürítését, mert attól tartanak, hogy ez szabad bevonulást jelentene a szerbek számára - hangoztatta McMillan. Az ostromlott Srebrenica köré tíz nappal ezelőtt telepítették az ENSZ kéksisakosait, hogy ezzel megállítsák a szerbek tüzérségi támadásait. A szerb parancsnokok úgy vélik, hogy a várost védő muzulmánok nem tettek eleget a leszerelési megállapodásnak, és nem adták át valamennyi fegyverüket az ENSZ képvise• Harcok Srebrenicánál és Bihacnál m Fenyegetnek a szerbek Késik a döntés Boszniáiéi lőinek. A szerbek egyúttal követelik, hogy állítsák le a segélyszállításokat Srebrenicába. A boszniai és a horvát rádió szerint a szerbek erős tűz alatt tartanak számos falut és várost a bihaci katlanban. Az AFP értesülései szerint szerdán három ember életét vesztette és harmincan megsebesültek a nyugat-boszniai város körzetében folyó összecsapásokban. A zágrábi HINA hírügynökség jelentése szerint kedd éjszaka 50 szerb vesztette életét a harcokban. A dpa nem hivatalos információkra hivatkozva jelentette, hogy a Bihacban állomásozó francia ENSZ-békefenntartók engedélyt kaptak fegyvereik használatára a „genfi konvencióban foglalt emberi jogok védelme" érdekében. Ezenkívül a térségben állomásozó három francia zászlóaljat további csapatokkal erősítik meg. LarsEric Wahlgren ENSZ-főparancsnoknak a fegyverhasználatra vonatkozó utasítását, amelyet a szarajevói és zágrábi rádió egyaránt ismertetett, az ENSZ-békefenntartók zágrábi főparancsnokságán nem erősítették meg. Az ENSZ-békefenntartók egyik brit parancsnoka szerdán bejelentette: a szerb szabadcsapatok megfenyegették, hogy amennyiben a NATO bombázni kezdi a szerb állásokat, úgy a szerbek azonnal megtámadják az ENSZ kéksisakosait. Brian Watters őrnagy, a középboszniai Vitezben állomásozó brit csapatok parancsnokhelyettese egy tévéinterjúban elmondta, hogy két napppal ezelőtt a frontvonalak mögött találkozott a helyi szabadcsapatok parancsnokával, és ott hangzott el a fenyegetés. Lesz-e katonai beavatkozás a Balkánon? „Az Isten szerelmére, csináljanak már valamit!" Ez a kétségbeesett könyörgés és egy gyermekét magához ölelő sebesült bosnyák asszony képe szerepelt a brit Time magazin legutóbbi számának címoldalán. A világsajtó megrázó összeállításokat közöl a balkáni tragédiáról, a vezető országok politikusai eközben mind komolyabban foglalkoznak a katonai beavatkozás gondolatával, mert a békés rendezés reménye sajnos egyre távolibbnak tűnik. Szilágyi Mihály, műszerész: - Féltem a vajdasági magyarokat, mert attól tartok, még rosszabb lesz a helyzetük. Népirtás folyik ma a volt Jugoszláviában. Félek attól, hogy hamarosan katonai beavatkozásra is sor kerülhet. Az egész világ ellen már nem harcolhat sokáig Szerbia. Elképzelhető, sőt nagyon valószínű, hogy az amerikaiak hamarosan katonai célpontokat fognak bombázni. Attól azonban nem tartok, hogy a háború átterjed Magyarországra is. Azért mondom ezt, mert MagyarorA HÉT KÉRDÉSE szágnak nem volt problémája Szerbiával. A szerbeknek csak a saját nemzetiségeikkel akadtak gondjai - igaz, a vajdasági magyarokkal sem felhőtlen a viszonyuk. A háború alapvetően hódító jellegű, amelyet a szerbek végül is idegen földön vívnak. A háború kimenetele is ott fog eldőlni, nem pedig Szerbiában vagy a Vajdaságban, átterjedni mihozzánk pedig végképp nem fog. Nagy Péter, vállalkozó: - Remélem, nem kerül sor külFotó: Somogyi Károlyné földi beavatkozásra, mert az esetleg világháború kitöréséhez is vezethetne. A beavatkozást szerintem nem fogja támogatni az ENSZ. Nekik békés úton kellene elérniük a rendezést. A béke útja volna az egyetlen ésszerű megoldás. Bár az is igaz, már két éve, hogy nem sikerül megfékezni a háborút. Amenynyiben mégis beavatkozik a külföld, azt hiszem, még súlyosabbak lesznek a következmények, hiszen ha erőre erővel válaszolnak, azután mindig óriási robbanás következik. Magyarország nagyon közel van a háborús területekhez, -a nagy hatótávolságú modern fegyverek programozásánál elég egy apró hibát véteni, és máris megtörténhet a katasztrófa... Kiss Ferencné, nyugdíjas: - Nem szahadna beavatkoznia a külföldnek a jugoszláviai háborúba. Véleményem szerint mindenkinek a saját ügyével kell foglalkoznia; mi sem szeretnénk, ha adott esetben Magyarország ügyeibe avatkoznának be mások. Két év óta folyik a háború, az ENSZ konvojkísérő kéksisakosaihoz hasonlóan nem biztos, hogy képesek lennének a katonák eredményt elérni. Lehetséges, hogy külföldi katonák ezrei halnak majd meg értelmetlenül, anélkül, hogy a kitűzött célt elérnék, s megfékeznék a további vérengzést. Azt hiszem, végül is lesz katonai beavatkozás, mert a politikusok egyszer majd úgy gondolják, nincs már más megoldás. Csak a jó ég tudja, mi következik azután... P. T. P. Raul Castro esete Brezsnyevvel A kubai vezetés második embere, aki idősebb testvérénél sokkal ritkábban szólal meg a nyilvánosság előtt, s latin-amerikai lapnak 30 éve most nyilatkozott először, elmondta: Brezsnyev megtagadta, hogy figyelmeztessék a washingtoni kormányzatot a még 1962-ben, a Kubába telepített szovjet atomrakéták kivonása fejében vállalt kötelezettsége betartására; arra, hogy tartózkodik a Castro-rendszer elleni katonai agressziótól. Raul Castro szerint a kért moszkvai biztonsági garanciák megtagadásának hatására dolgozták ki a totális népi háború doktrínáját, ami lényegében a lakosság felfegyverLgy tizenkét éve szigorúan őrzött titkot fedett fel Raul Castro kubai hadügyminiszter a napokban publikált interjújában. Az El Sol de Méxieo című lapnak elmondta, hogy már az 1980-as moszkvai látogatásakor közölte vele Leonyid Brezsnyev akkori szovjet pártfőtitkár: ha az Egyesült Államok megtámadná a szigetországot, nem számíthatnak a szovjet csapatok beavatkozására. zését és az esteleges megszállók elleni gerillaharc stratégiájátjelenti. Raul annak idején csak fivérével, Fidellel közölte a moszkvai visszautasítást. Az ügy mind ez idáig kettejük titka maradt, hogy kiszivárgása ne bátorítsa támadásra Washingtont - magyarázta most a mexikói lapnak. Még a kommunista párt politikai bizottságával is megszavazták, hogy a testület se kapjon tájékoztatást egy - úgymond - „rendkívüli fontosságú, a szovjet- kubai kapcsolatokat érintő információról". A demokrácia jegyében olyan ügyről szavaztak tehát, amiről semmit nem tudtak... (A nyilatkozatban felidézett epizód önkéntelenül is árulkodik arról: mennyire bízott-bízik meg közvetlen környezetében, a mindenkori vezető gárdában a Castro-testvérpáros, amely 1959 óta áll az ország élén.) Ráadásul, ahogyan havannai diplomáciai körökben megjegyzik, a Castro-fivérek titka - bármilyen féltve is őrizték nem sokáig maradt titok a kubai politikát elemzők körében. S ha így van, elképzelhetetlen, hogy ne tudott volna róla az amerikai hírszerzés is. Érdekes módon mégsem használták ki a lehetőséget, mindmáig nem támadtak Kubára. Lehet, hogy az állítólagos amerikai agressziós veszély hangoztatása már régóta csak a belső fogyasztásra szánt ellenség-kép fenntartását szolgálja Kubában? • Kádár elismerte Kifulladóban az export • Minszkben szerdán véget ért a Független Államok Közösségének (FÁK) egynapos kormányfői szintű csúcstalálkozója. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a megbeszélések után tartott sajtókonferencián Vjacseszlav Kebics fehérorosz miniszterelnök, a találkozó elnöke óriási jelentőségűnek nevezte azt. hogy a FÁK tagállamok kormányfői új, koordinációs-konzultatív bizottság felállítását határozták el, s kézjegyükkel látták Minszki csúcs A FAK létéért el a testület megalakításáról szóló okmányt. Kebics hozzátette: - Egy évvel ezelőtt nem lettünk volna hajlandóak aláírni egy ilyen dokumentumot. Mi több, senkinek az eszébe se jutott volna egy hasonló bizottság felállításának a gondolata. Viktor Csemomirgyin orosz miniszterelnök is rendkívülinek értékelte a bizottság létrejöttét. Szavai szerint: Egyre inkább közeledünk egymáshoz a gazdasági szövetség alapján. Egy valódi nemzetek közötti együttműködés van készülőben. Az orosz hírügynökség elemzése szerint az új bizottság talán megteremti azt a döntéshozatali mechanizmust, amelyet mindeddig nagyon sokan hiányoltak, és amely nélkül a FÁK nem működőképes. Mint az ITARTASZSZ emlékeztet rá, a szervezetben már legalább háromszáz jó és szükséges döntés született, közülük azonban mindössze néhány működött. A mostani döntéssel a helyzetnek gyökeresen meg kell változnia - így a hírügynökség. A külkereskedelmi forgalom vámstatisztikai egyenlege -700 millió dollár. A fizetési mérleget nem terhelő tételek - a bérmunkához szükséges anyagok készletei, tőkeapport, jamburgi földgázimport - levonása után a külkereskedelmi áruforgalom passzívuma az első negyedévben 470 millió dollár. Exportszállításaink legkisebb mértékben - 9 százalékkal - a fejlődő országokba csökkentek, a legnagyobb mértékű 33 százalékos visszaesést az EFTA-országokba irányuló kivitel szenvedte el. Az összexport csökkenése mellett Kínába, Romániába, Szlovéniába és Horvátországba szállítottunk több árut. A miniszter véleménye szerint nem igaz, hogy az exportárualapokat a belföldi piac szívja fel, a kivitel csökkenésének más okai vannak. Az egyik ok például, hogy nálunk a munkabérek mintegy 20 százalékkal magasabbak, mint a környező volt szocialista országokban. Az sem helytálló - mondotta Kádár Béla, hogy az aszály miatt a mezőgazdasági kivitel csökkentette volna drasztikusan az export volumenét. Igaz ugyan, hogy a legnagyobb mértékben - 44 százalékkal - az agrárgazdasági termékek exportja mérséklődött, ám a kivitelben ezek A külgazdasági folyamatok alakulása az export kifulladásának jeleit mutatja - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Kádár Béla külgazdasági miniszter. A rendelkezésre álló adatok szerint az év első negyedévében a kivitel értéke 1,8 milliárd dollár volt, ami 28,7 százalékkal kevesebb mint a múlt év azonos időszakában. A behozatal értéke 2,5 milliárd dollár volt, s ez 5 százalékos elmaradást mutat az elmúlt év első negyedévéhez képest. aránya csak 6 százalékponttal csökkent. A legkevésbé — 7 százalékkal - a gépek és berendezések exportja mérséklődött, így ezek részesedése az export áruszerekezetében tovább növekedett. Behozatalunkban az energiahordozók, valamint a gépek és berendezések részaránya csökkent, ugyanakkor 3 százalékkal nőtt a fogyasztási cikkek és 8 százalékkal az agrárgazdasági termékek importja. Az év első három hónapjában 400 millió dollárnyi külföldi működőtőke áramlott az országba.