Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

6 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. ÁPR. 15. KI li Tények és azok hangneme LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 481-460 Feljelentették a várost (kiegészítés) A Novozsilov 1957 elején Hruscsovhoz küldött szegedi jelentését ismertető anyagunk befejező, április 10-i részének záró bekezdése (dr. Fenyvesi István válasza) helyesen (gy hangzik: „Az új megyei első titkár, Török László már nem szák politikai szempontból ítélt, hanem a szakmai felkészültségem alapján járult hozzá főiskolai kinevezésemhez. Innen aztán még a Moszkvából időközben visszatért és Szegeden újra hatalomra került „korszaknévadó" sem tudott eltávolítani. Igaz, jó szemmel sem nézett ott. Hogy az országos szakmai társaság alelnöke lehettem 17 éven át, abban őt nem kérdezték meg. Ami rajta múlt, megtette: minden, a munkámért javasolt elismerésből kihúzott, (azokat a beosztottaim kapták meg). Személyesen ő-e, vagy a kisstílű helytartói a főiskolán, egyre megy... 1979-ben jobbnak láttam otthagyni őket..." (Tovább a Suki Béláról szóló mondatok) Dr. Fenyvesi István egyetemi docens Vörös csillag, sarló, kalapács Sandi felelős szerkesztő úr 1993. március 6-án és április 5-én ,.Kapitalizmus van" című glossz.asorozatában nem kifejezetten a pártoktól való egyenlő távolságtartás példáját adja (ami a Délmagyarországra egyébként sok esetben valóban jellemző volt). Sokkal inkább a sajtón keresztüli gyűlöletkeltés érzékelhető soraiból, amit a „véres veres csillag" és a „komenistázás" előszeretettel használt kifejezések is alátámasztanak. Néhány tényre fel kell hívnunk figyelmét: 1. Az ötágú vörös csillag és a sarló-kalapács jelképek betiltásával kapcsolatos törvényjavaslat annak kapcsán merült fel a kormánykörök részéről, hogy egyesek horogkereszttel és árpádsávos jelképekkel tüntettek. Furcsa logika, furcsa megoldás. 2. Az ötágú vörös csillag a Szovjetunió megalakulása előtt az I. világháború kezdeti időszakában terjedt el, mint az öt világrész munkásai összefogásának jelképe; eredetileg nem kommunisták, hanem szociáldemokraták terjesztették. Mostanában sokan kifogásolják vagy gúnyolják a munkás nemzetköziség eszméjét. Érdekes módon ezeknek a köröknek ugyanakkor természetes a liberálisok vagy a kereszténydemokraták nemzetközi összefogása. 3. Ha a magyar Parlament minden olyan jelkép nyilvános használatát betiltaná, amelyet kisajátítottak és zászlajuk alatt igazságtalanságokat elkövetve elnyomtak embereket az elmúlt néhány száz évben, nemigen maradna patyolat tiszta állami és vallási szimbólum vagy zászló. Végűi egy javaslat Sandi István Úrnak: Hivatalosan meg kellene tiltani Ady Endre egyik versének kiadását és nyilvános elmondását, amelynek címe: „A csillagok csillaga", és utolsó két sora így hangzik: „ Mióta ember néz az égre. Vörös Csillag volt a remértye". Dr. Krajkó Gyula a Munkáspárt Szegedi Koordinációs Bizottságának elnöke A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt Csongrád megyei szervezete megütközéssel vette tudomásul, hogy lapjuk 1993. március 29-i számában gúnyolódó, nyegle hangvételű cikk jelent meg a kisgazdapárt 1993. március 27én és 28-án tartott országos nagygyűléseiről. Véleményünk szerint a sajtóetika, a minden párttól való egyenlő távolságtartás, a pártatlan tájékoztatás ennyire durva felrúgásával ez a cikk, szinte egyedülálló az utóbbi hetekhónapok sajtótörténetében. Azt már mellékesen tesszük hozzá, hogy a cikk mellett egyazon oldalon Újszászi Ilona lojális, mértéktartó írásban tudósít az MSZP választási előkészületeiről. Magyarkodó operettfigurának feltüntetni egy pártvezetőt annyit tesz, mint megalázni a párttagságot, nevetségessé tenni mindazokat, akik köréje sereglenek. A tíz- és százezrekkel, akiket földjeikről elűztek, minden javaiktól megfosztottak, s akik valóban nem fogadják el a régi nómenklatúra változatlan uralmát, hatalomátmentését, harácsolását, a mezőgazdaságban uralkodó káoszt, a kisember semmibe vevését, és még sorolhatnánk. Az Építők Székházában nemcsak dr. Torgyán József beszélt. A sajtótudósításból nagyvonalúan kihagyott nevek: Rácz Sándor, Maczó Ágnes, Dénes János, Móré Csaba. Valamennyien a Független Kisgazdapárt politikája mellett tették le a voksukat, lényegében a párt politikáját támogatták. Sajnáljuk, hogy a tudósítójuk eszköztárából csak ennyire futotta, hogy másfél ezer ember izzó hangulatú nagygyűlése, a magyar szó, az emelvényre kitűzött nemzeti zászló ennyire irritáló lehet ma, Magyarországon. Ennek taglalásába most nem akarunk belemenni, csak reménykedünk, hogy a legközelebbi tudósításukból a gúnyolódó, lekicsinylő kitételek talán hiányozni fognak. Független Kisgazdapárt Csongrád megyei Szervezete Nagyon súlyos váddal illet engemet a Munkáspárt elnöke, a sajtó útján történő gyűlöletkeltés vádjával, mely ha beigazolódna, nem is volna más dolgom, mint magamhoz venni a fogkefémet és bevonulni a (nem veres) Csillag börtönbe. Megértem indulatait, de kérem, értse meg ő is az én álláspontomat, és mindazokéi, akik a vörös csillagban nem a munkások jelképéi, hanem a több mint négy évtizedes birodalmi megszállás és a kommunista diktatúra jelvényét látjuk. S ezért irritál bennünket ez az ötágú jelkép. Ami pedig a „komenistázást" illeti: nem a jelenlegi Munkáspárt-tagokra haragszom, hanem azokra a volt MSZMPtagokra. akik gazdasági vagy közigazgatási pozíciókba kerülvén, illetve azokat megőrizvén tudatosan hátráltatják az új, demokratikus rendszer kiépítését, s keltenek - sajnos gyakran a sajtó útján is - hangulatot ellene. A kaméleon-természetű embereket ugyanis - s meglehel, ebben még dr. Krajkó Gvula is egyeiéri velem - nem tartom sokra. Sandi István Halljuk az újabb elképesztő híreket, hogy emelni fogják az elektromos áram árát. Ez a tény az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság és az élet minden területén a termeléssel foglalkozó gyártók áremelésével is jár törvényszerűen. A kormány talán nem gondolja komolyan, hogy minden terhet a szegény magyar néppel fizettessen meg! Spórolással élve, ésszerűbb gazdaságpolitikát lehetne folytatni. Ne hozasson be drága nyugati árukat (pl. francia tej, több millió forintos nyugati autók stb.). A kormány igyekezzen, hogy a magyar termékek legyenek a meghatározóak a magyar piacon. Privatizálják a gyáregységeket a magyar dolgozók részére, akik ott dolgoznak, mert ha megéri, a magyar ember éjt nappallá téve dolgozik. így talán a felsorolt esetek kiküszöbölése után meg lehetne állítani az igen nagy inflációt. A kormány szüntesse meg a nagyarányú munkanélküliség emelkedését, foglalkozzon intenzívebben a gazdaságpolitikával! A Parlamentet ne csak Vannak, akik törődnek velünk Ez volt annak a nyugdtjasfórumnak zárómondata, melyet a minap rendeztek meg a Bálint Sándor Művelődési Házban. Alapvető lenne egy igazi nonprofittörvény, amelynek lényege: a közellátási, közszolgálati, szociális, egészségügyi, kulturális, oktatási stb. ágazatok teljesen más elbírálás alá esnek adózás és járulékfizetés szempontjából. A társadalombiztosítás és nyugellátás rendszerében még ezután - májusban - következik az első nagy ütközet; marad végül a szociális törvény, melyről viszont már mindenki tudja, hogy csak „eljárási" törvény (kis túlzással: egy nem létező törvény végrehajtási utasítása). A kegyetlen valóság, melyből kemény válogatást kaptunk az újszegedi fórumon: alacsony nyugdíj, magány, betegség, toronymagas gyógyszerárak, a közgyógyellátás útvesztői, „nyugati" fürdőjegyárak. A modell a következő: idős honfitársunk, vagy épp idős jómagunk - hosszas vívódás után - rászánja magát a szégyenre: kérni fog az önkormányzattól. Elkészül a kérvény, a szociáis iroda - valóban jóindulatúan - elbírálja, indokoltnak látja. Irány a pénztár, ahol közlik 1. a megkapott' 3000 forint csak 2400, 2. ez utóbbi összeget majd tessék még bevallani idejében. Idős honfitársunk, vagy honfitársnőnk derűsen mosolyog: hiszen eddig ugyan csak a szomszédban látott adóbevallást, meg a tévében, de hát egy igaz magyar állampolgárnak ez annyi, mint egy lottócédula kitöltése. A természetbeni juttatás is adóköteles. Nevetve mesélte az egyik résztvevő, hogy volt munkahelye ingyen ebédet biztosított neki, de be is kellett fizetnie a múlt héten 4000 - magyar forintokat - adóhátralékképpen, az ingyen ebéd adójaként. Ezen még legyinthettünk: ámde rögvest elkomorultunk a reszkető kezű és hangú özvegyasszonyt hallgatva: 9000 forint nyugdíjból egyedül hogy' éljen? Apósom, anyósom 7000 forintot kap jött a riposzt. S következett nemsokára a bűvös 10+4=9 százalékos nyugdíjemelés, a megbonyolított orvosi fürdőjegyellátás, majd a nagyszerű „gyógyszert vagy kenyeret" kérdés. A fórum vendégei vitézül állták a sarat, azaz barátsággal, szeretettel válaszoltak a kérdésekre. Szokoly Tamás, a társadalombiztosítás igazgatóhelyettese a törvényhozás adta lehetőségeken túl most csak a közelgő társadalombiztosítási választásokra tudott hivatkozni, azért mégis ajánlott ügyvitelkönnyitő megoldásokat. Szép eredményeket tudnak fölmutatni a nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek is, mint például az „Életet az éveknek" klubszövetség, különösen jól működik a Nyugdíjasok Pártja. Újszeged idősei igazán nem panaszkodhatnak önkormányzati képviselőikre, hiszen mindegyikük intenzíven és értékesen látja el feladatát. Szakbizottsági szinten elsősorban dr. Szabó László (az egészségügyi bizottság elnöke) és dr. Kovács Beáta (a szociális bizottság tagja) tud tenni (és tesz is) a nyugdíjasokért, ám Csillag János, Jankó Attila és Tokodi Ferenc is igyekszik az idős emberek életén segíteni döntéseivel. A szociális és népjóléti iroda helyettes vezetője, Csikós Lászlóné egyenesen a „tűzvonalból" érkezett az összejövetelre, a pénzügyi bizottság üléséről. Szavaiból, válaszaiból igazi ember- és ügyszeretet tűnt ki, a jelenlévők megállapíthatták: a szociális iroda Szegeden emberségesen és jól működik. A szociális terheket azonban sem az önkormányzat, sem a társadalombiztosítás nem bírja el: „be kell segíteni" az oktatási intézményeknek, az önszerveződő közösségeknek, a művelődési házaknak is. S kételyeinket félretéve, el kell menni májusban a társadalombiztosítási választásokra. Kiss Ernő A professzor csodája A közelmúltban a Közéleti Kávéház vendége volt az anatómia professzora. Ült az asztalnál és beszélt, de nem a szájával, a lelkével, az egész lényével, rendkívül finoman formált kéztartásával is. Súlyos betegségéből épphogy felépült ember, az élet értelmét, a nagy játszma szépségét sugározta. Nagyon kevés, amit hallottam az anatómiáról, de az misztikus és idegborzolóan nélkülözhetetlen. Vitás esetek egyértelmű, világos diagnózisát állítja föl, de mindezt csak az után, hogy a halál elvégezte munkáját. Ebből arra következtettem, hogy akik ott élnek és dolgoznak a halál visszavonhatatlan tanújaként, száraz, rideg, kőkemény emberek, és megtörtént a csoda. Láttam, hallottam beszélni egy embert vidáman, bölcsen, áthatva az élet szeretetétől úgy, ha akarja, a halál is a legyőzhetetlen új és új életet bizonyltja. Aki nem dolgozni, játszani jár a patológiára, élni kíváncsian, egy-egy lépést hozzátenni a nagy elődök útjához, és vidáman álmodni tovább az életet. Csoda, hogy meggyógyul a súlyos agyérgörcséből? Nem. Szenvedélye az élet megbecsülése, és hite örök fiatallá és egészségessé varázsolta. Átlépte a tudományt, minden szerve működik és hat, mert célja van! Most minden szegedit arra kérek, azokat, akik ismerik és akik nem, legyenek buszkék, mert itt született, közülünk nőtt ki, velünk és értünk van. Tudományos kutatásait, munkáját becsüljük méltóan, hogy önmagunkat is fölbecsülhessük, legyen prófétánk szűkebb kis hazánkban, Szegeden is! Szeressük kedves fiunkat, Csillik Bertalan professzor urat! M. Lados Ibolya Megtisztelő, hogy a FKGP Csongrád megyei Szervezete ilyen hosszan foglalkozik két héttel ezelőtti rövidke tudósításommal, ami az FKGP március végi kétnapos gyűlésnek minden lényeges tényét tartalmazta. Nem feladata egy tudósításnak, hogy leltárt adjon. A felsorolt, s köztiszteletben álló vagy nem álló politikusok semmi említésre méltó ténnyel nem gazdagították a nevezetes eseményt. Megnyugtat, hogy a Csongrád megyei FKGP szervezetnek szemet szúrt a magyar népnév túlzásba vitt használata. így voltam ezzel én is március 27-28-án tartott országos nagygyűlésükön. Bizony! Magyarügyi üdvözlettel: a tudósító. Mire Európába érünk, koldusok leszünk! Köszönet a segítségért Mindazoknak a Csongrád megyei lakosoknak, akik a Tápén meghirdetett ruhagyűjtési akcióban ajándékaikkal hozzájárultak a szegény és rászoruló nagycsaládosok megsegítéséhez, köszönetet mondunk a Civitán Club és a Gyermekvédő Liga nevében: Agostonné Narozsnik Anikó és családja néhány fővel üzemeltessék, ne sajtóolvasással töltsék drága idejüket a képviselők, hanem intenzíven a magyar nép érdekeit tartsák szem előtt döntéseik meghozatalakor. A Nyugdíjasok Pártja harcol azért, hogy a nyugdíjasok nagy része ne a létminimum alatt éljen, mely napjainkban 40 százalék, amely az elektromos áram árának emelése következtében akár a 60 százalékot is megközelítheti. Felkérjük Csongrád megye minden településén élő nyugdíjas honfitársunkat, hogy saját érdekében csatlakozzon szervezetünkhöz. Várunk rátermett szervezőket és tagokat egyaránt. „Egységben az erő!" Április 15-én 14.30 órai kezdettel párttaggyűlést tartunk. Megtalálhatók vagyunk: 6724 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 53. szám alatt, hétfő, szerda, péntek 15-17 óra között is. Levélben is lehet tájékozódni. Egyeztessük céljainkat! Sarnyai István Szegedi Nyugdíjasok Pártja elnöke Olgi néni levelei Érdekes, ahogy most végiggondolom a találkozásainkat, tele volt ünneppel. Esküvő az alsóvárosi templomban, aranydiploma-átadó a Bartók művházban, Mórahalomért emlékérem átvétele a köztársaság elnökétől. Mindenütt szót kért, mindenről volt mondandója. Szép, érzékeny lélekre valló beszédein átsütött a néptanító realitásérzéke, őszinte hite, jobbító szándéka. Az egyik leglelkesebb sajtólevelezőnk volt, négy évtizeden át írt a Délmagyarba. Rudisch Ferencné neve, illetve korábban az R. Molcsán Olga szignó gyakran szerepelt olvasói levél alatt. A háború után előbb Tömörkényben, majd Mórahalmon szolgálta a falu népét, a gyerekeket és az olvasót. Ő és férje, nyugodtan leírható a szó: fogalom volt. Feri bácsi most egyedül maradt. Erősítse most a hite, és az, hogy együtt érez vele a szerkesztőség és az olvasó. D. I. 9 SZERETNÉM MEGTUDNI Kérdés: Feleségem 53 éves, takarítónő. Eddig 32 év munkaviszonya van. Jelenlegi munkahelyén két éve dolgozik. Felmondásai mindig törvényesek voltak. Miért csak évi 22 nap szabadságot kap, mint egy kezdő? Én 30 napot kapok, maszeknál dolgozom, kőműves vagyok. Évi 10 nap betegszabadságra 75%-a jár a fizetésnek. Ez nettó, vagy ebből kell fizetnem az adót és az SZTK-t? Válasz: Az 1992. július 1-én hatályba lépett új Munka Törvénykönyvének rendelkezései szerint a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 nap, amelynek mértéke a munkavállaló életévének emelkedésével az Mt. 131 .§ (2) bekezdése szerint maximum 30 napra nőhet. Az alapszabadság mértéke tehát független a munkaviszonyban töltött idő tartamától, az kizárólag az életkor függvénye. A törvény külön fejezetben foglalkozik a közalkalmazotti jogviszony kérdésével. A közalkalmazottat (pl. az oktatási intézmény dolgozóját) rendes szabadságként a/ az alsó- és közép közalkalmazotti osztályban évi 20 munkanap: b/ a felső- és kiemelt közalkalmazotti osztályban évi 21 munkanap alapszabadság illeti meg. Ezenfelül a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságain felül egyszerre többféle jogcímen is megilleti. A fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. A munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadságot évi 15 munkanap mértékéig össze kell számítani. A társadalombiztosításról szóló törvény 103/A §-a rögzíti, hogy a munkáltató által személyi jellegű kifizetések után melyek közé tartozik többek között a betegszabadság idejére járó átlagkereset is - a munkáltatónak társadalombiztosítási járulékot, a munkavállalónak pedig nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ezenkívül a táppénz adóköteles jövedelemnek minősül. Az új Munkatörvénykönyv alapján a munkavállalót megillető évi 10 nap betegszabadságra járó átlagkeresetből tehát levonásra kerül a nyugdíjjárulék és az adóelőleg.