Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. APR. 15. A VÁROS 7 Vita Szeged jövőjéről 27. Városfejlesztés - a zöldek szemével Parkjaink állapota is elszomorító. Nem is az öreg fákra gondolok, hiszen a modern szemlélet szerint a túlgondozott parkok sem megfelelőek az élővilág szempontjából, hanem az elhanyagolt környezetre, a rekonstrukciók elkezdésének hiányára. Az újszegedi Ligetet (Népkert) élővilága miatt védetté kellene nyilvánítani, a zajos intézményeket fokozatosan kitelepíteni (a szabadtéri színpad kivételével), s a már meglévő rekonstrukciós terv plapján megkezdeni a felújítási munkálatokat. A május elsejei ünnep itt rendkívül zavaró, környezetromboló, más helyet kell keresni erre a célra. Fontos a Stefánia és a Széchenyi tér felújítása is. E parkjaink, tereink növényi állománya adja a város tüdejét, elvégezné a levegő tisztítását, ha megfelelő kezeléssel biztosítanánk fennmaradásukat. A kisebb tereinket összekötő utcákon fasorokat ültetve úgynevezett ökológiai folyosókat létrehozva biztosítani lehetne az élővilág fennmaradását, kapcsolatait. Fontos feladat a hullámtéren meglévő erdők megőrzése. Nem szabad engedni, hogy itt további, üdülőknek nevezett kalyibavárosok alakuljanak• ki, ezért ne adjon ki további üdülőtelkeket a város! Az épített környezet bezöldesítése a faültetésen, parkgondozáson kívül történhet más módon is. Például a házak homlokzatán, tetőin létrehozott zöldkertek is jelentősen növelik a zöldfelületet. Szegeden is van erre példa, a Rókusi körűt és Csongrádi sugárút sarkán lévő paneles ház falát teljesen benőtte a felkúszó növényzet. Ez porfogó, szélterelő és szigetelő is egyben. Ráadásul eltünteti az unalmas panelfelületet. Kövessük a példát! Másik módszer: kis hátsó udvarok összenyitásával közös zöldterületek létesíthetők. A kiskertekben jó lenne, ha már a biokertészet eredményeit felhasználva termelnének, s a házi szerves hulladék komposztálása sem ördöngös dolog, viszont környezetkímélő. Ide kívánkozik az az óhajom, hogy Újszeged kertvárosi jellegét lehetőség szerint meg kellene őrizni. A levegőtisztasághoz csatlakozik a város klímatérképének elkészítése is. A klímavédelemhez hozzátartozik a friss levegő útjainak (ventillációs pályák) szabadonhagyása a lakóterületeken. Levegőtisztasági témakör az emissziós üzemekkel való bánásmód. Két alternatíva kínálkozik: vagy szűrőkkel, új technológiával környezetbaráttá tenni, vagy marad a kitelepítés. Igen fontos szerep jut a város földhasználatának tervezésére is, melynek jelentős környezetvédelmi kihatásai is vannak. A területhasználati terv befolyásolja például azt is, hogy a város terjeszkedése ne menjen a környező természetközeli élőhelyek rovására. Sürgősen biztosítani kell, hogy a város mérje fel természeti környezetét. Ennek ismerete és területfelhasználási terv hiányában elprédálhatjuk azokat az erőforrásokat, melyektől a jövő generációk élete függ. Hogy ez ne így legyen, maximálisan ki kell használni a városi foghíjakat, amelyekből éppen Szegeden sok van, gyomos, elhanyagolt telkek ezek (pl. Nagykörűt). Beépítésük legyen elsődleges a terjeszkedéssel szemben. További, beépítésre alkalmas területek felderítésével a jó területkihasználás még növelhető. A takarékos területhasználatra kell ösztönözni területtakarékos lakóházak építésével is (átrium, sarok, teraszházak). Nem halasztható tovább a közigazgatási tervezésben a környezetvédelmi tervezés megvalósítása, szakterv kidolgozása a környezetvédelmi problémákra, sőt környezeti adatbank létrehozása! A környezetvédelmi tervezés óhajai közé tartozik, hogy az építési tervet egy 'zöldrendezési terv előzze meg. Ebben kell érvényre juttatni a zöldterületek további felosztásának korlátozásait. A területhasználat kérdései szoros összefüggésben vannak a városi közlekedéssel is. Tervezhető a lakás - munkahely - szolgáltatás szabadidő területeinek közelebbhozása. Ez összecseng a koncepció városrészek alközpontjainak helyes gondolatával. Ugyanis ilyen komplexumban gyalog vagy kerékpárral elérhetők a kívánt intézmények, ez időtakarékos, és kíméli a városközpontot, az autóhasználatot kizárja. Modern gondolat a minden korosztálynak létesített szabadidőközpontok létrehozása a főközlekedési útvonalaktól távol. S ezzel el is érkeztünk a közlekedés kényes problémaköréhez. (Folytatjuk.) Dr. Molnár Gyula Zöld Párt • Angiiéban változik az önkormányzat A város: mágnes • A napokban a harmadik önkormányzati delegáció érkezett vissza angliai tanulmányútjáról. Lehet-e gyakorlati haszna az angliai WestYorkshire helyzete tanulmányozásának a Dél-Alföldön? - kérdeztük dr. Lippai Pál polgármestert. - Az angliai gép- és szövőipar az elmúlt 20-30 évben összeomlott. így ez az ipari központ ma kataszrófa sújtotta vidékre hasonlít. Elhagyott gyárak, lakóépületek. A nagyipar összeomlását kísérő jelenségek: munkanélküliség, bűnözés. A virágkorban betelepülő népesség pedig soknemzetiségűvé változtatta ezt a területet. A vidék mai állapota félelmetesen emlékeztet a 40 év kommunizmusa után ébredező Kelet-Európáéra. Ezért hasznos tanulmányozni az ottani megoldási kísérleteket. Például azt, milyen erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megváltoztassák a terület városainak rossz hírét, vagy azt, ahogyan a település jövője, idegenforgalmának fellendítése érdekében összefognak a polgárok, a bankok és az intézmények. • Mi e tanulmányút-sorozat előzménye? - A British Council egyik átfogó programjának célja, hogy kelet-európai szakembereket ismertessenek meg az angliai demokrácia mechanizmusaival. E programba egy pályázat elnyerése útján kapcsolódott be a Bradfordi Egyetem, mely a szegedi József Attila Tudományegyetemmel még 1990-ben vette fel a kapcsolatot. A megállapodás lényege: öt éven keresztül tanfolyamokat szerveznek a szegedieknek. • A két egyetem, illetve a két város közötti megállapodás rögzíti az angliai tapasztalatcsere-sorozat vázát? - A programot a szegedi delegációk tagjainak érdeklődési köréhez igazítják a vendéglátók. A program váza: az elméleti előadásokat az önkormányzati munka mindennapjaival való ismerkedés követi. A mi delegációnk az egyetemen az angliai közigazgatás rendszerének kialakulásáról, az önkormányzat továbbfejlsztéséről hallgatott előadásokat. Majd Calderdale terület, s annak két városa, Bradford és Halifax életével, gondjaival ismerkedtünk meg. • A közigazgatás átalakítása mit jelent Angliában ? - Az ottani megyerendszeren belüli körzetek - melyek a mi egykori járásainknak felelnek meg - életképességéről győződhettünk meg. Angliában elfogadják, hogy a nagyváros mágnesként vonzza a környező kisebb településeket, azaz ezek az önálló körzetek a megyével azonos szinten állnak a közigazgatás rendszerében. • A hazait az angliai önkormányzattal összevetve a hasonlóság vagy a különbözőség dominál? - Az önkormányzat létét nem vitatják, de szerepe annyiban más, hogy nem elsősorban szolgáltatásokat végez, hanem koordinál. Tehát az önkormányzat nem végzi, hanem megfelelő vállalkozók kiválasztásával biztosítja a szolgáltatást. A fontosabb szolgáltatásokat a versenytárgyalások nyertesének adja ki. Figyelemre méltó, hogy a polgárokat sikerül bevoniuk a közügyekbe, a település gondjainak megoldásába. Követésre méltó, ahogyan informálják a lakosságot. A városházán például a település minden kisebbségének nyelvén tájékoztatják a polgárt arról, hogyan kell kapcsolatba lépnie a hivatalnokokkal, hogyan intézheti el legegyszerűbben ügyes-bajos dolgait, miképpen veheti igénybe a városi juttatásokat. • A hazai önkormányzati modell jellemzője a képviselők testületeinek - a közgyűlésnek és a bizottságoknak - dominálása a polgármesteri hivatal szakembereivel szemben. Angliában is ez a gyakorlat? - Az ottani önkormányzati modell emlékeztet az itteni egykori tanácsrendszerre, melynek pozitív vonásait én is szívesen viszontlátnám. Ott a bizottságok szerepe kisebb, mint a magyar önkormányzati modellben, s a közgyűlés szerepe is a fő irányok és prioritások kijelölésére korlátozódik. A végrehajtás, az ellenőrzés az önállóságot élvező hivatali irodák dojga. lljszászi Ilona • A Szent Dömötör torony keresztelőkápolnájának falképeit 1933-ban készítette el Aba-Novák Vilmos. Ezután kapott megbízást a Hősök kapujának díszítésére. Az első világháború áldozatai apokaliptikus képeken jelentek meg, a kompozíció középpontjában — a hármas kapu középső ívében - Jézus Krisztus alakja volt látható. Szerzetesek, az elesetteket sirató anyák és özvegyek, halálba menetelő katonák, sírkeresztek, Szent László, Szent István, Szent Borbála, Szent György, a képek körül* kígyózó szövegszalagok (no meg Horthy Miklós fehér lovon ülő figurája) - ez volt az a látvány amelyet a második világháború utáni új hatalom nem tudott elviselni, és 1949-ben a falkép lefedésére adott utasítást. A részint freskó- (vagyis nedves vakolatra festve) részint secco-technikával (utóbbinál száraz falfelületre dol• Csak az épület felújításával együtt • Háborúellenes vízió Aba-Novák freskója a Hősök kapuján "goznak) készült képet cementes vakolattal fröcskölték be, s ez, Forrai Kornélia szerint rendkívül kedvezőtlen a restaurálás szempontjából. A falkép festékanyaga ugyanis eresebben kötődik a fölhordott cementes vakolathoz, mint a falhoz, ezért a rávakolás eltávolításával a kép egy része is elveszne. Ezért „restaurálás" helyett inkább „rekonstrukcióról" beszélhetünk. Dr. Berekné dr. Petri Ildikó, a Szegedi Aba-Novák Alapítvány elnöke, és Básthy Gábor, az alapítvány titkára elmondták, hogy a freskó helyreállításához csak a rendkívül leromlott állapotú Hősök kapuja fölújítása után szabad neki„Szeged város 1936-ban bízta meg Aba-Novák Vilmost a Hősök kapuja falképeinek elkészítésével. A megadott téma szerint a mű az első világháború halottainak állított emléket." Ez áll Forrai Kornélia festő restaurátor műleírásának bevezetőjében. A falkép kibontásáról már évek óta beszélnek, de abban sincs vita, hogy értelmetlen nekifogni a munkának a Hősök kapuja épületének fölújítása nélkül. fogni. Az épület vakolatára elég ránézni, a lapostető több helyen átengedi a vizet. Három pillérben esővízlevezető csatornák vannak, ezeket is ki kell cserélni. El kell tüntetni a különféle xélokat szolgáló elektromos kábeleket, s meg kell oldani a villamos-közlekedéshez szükséges felsővezeték elhelyezését is úgy, hogy ne sértse a kibontott falképet. Mindez - a jelenlegi számítások szerint - megközelítőleg 26 millió forintba kerülne. A költségek viselése ügyében össze kell fognia az önkormányzati hivatalnak, és a József Attila Tudományegyetemnek (amely a Hősök Kapuja épületének kezelője). Az alapítvány vezetői ezen felül még azt tervezik, hogy segítséget kérnek a Művelődési és a Honvédelmi Minisztériumtól, külföldi és hazai intézményektől, szervezetektől és alapítványoktól is. Básthy Gábor megfogalmazása szerint tisztában vannak azzal, hogy az épület és a freskó ügye nem elsődleges szegedi probléma - de mégis fontos, mert a megfelelő helyreállítás után a Hősök kapuja a pályaudvar felől érkezők számára a város kapuja is lehetne. Ezen felül nem csak az első, hanem mindkét világháború mementójának is tekinthetnénk az élő és halott katonát formázó szobrok által őrzött emlékmüvet, amely - nyugodtan állíthatjuk - párját ritkítja. Mert háborús haditetteket üdvözlő diadalívet sok helyen állítottak, de ellenkező tartalommal. az öldöklés borzalmait megmutatva a Hősök kapuja minden bizonnyal kuriózumnak tekinthető. Az alapítvány célja az, hogy az épület, s a freskó 1996-ra, Szeged napjára rangjához méltó formájában táruljon a város polgárai elé. Nyilas Péter A Szegedi Aba-Novák Tavaly decemberben a szegedi közgyűlés létrehozta a Szegedi Aba-Novák Alapítványt, amelynek elsődleges célja a festőművész két szegedi freskójának megóvása. Az alapítvány megteremtésének ötletét az adta, hogy AbaNovák Judit, a festőművész leánya fölajánlotta budai villáját (vagy annak ellenértékét), ha Szeged városa elvégzi a Hősök kapujára festett freskó restaurálását. Dr. Berekné dr. Petri Ildikó, az alapítvány elnöke elmondta, hogy a hét tagú kuratórium - amelynek neves szegedi személyiségek mellett tagja a festőművész leánya is - kijelölte a legfontosabb feladatokat, és a falkép helyreállításának lehetőségeiről szakvéleményt kért a Képző- és Iparművészeti Lektorátustól is. Az alapítvány már támogatókra is talált: köztük vannak a Virág Cukrászdát működtető Szervánszky-testvérek, az IKV, a Mortons Kft. Az eredetileg egymillió forintos indulótőke már több, mint százezer forinttal gyarapodott. Az adóhivatal engedélyével az Aba-Novák Alapítványnak átutalt adomány leírható az adóalapból. Az alapítvány pénzét az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. kezeli. Számlaszáma: 289-98008 37251-8.