Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. ÁPR. 15. HAZAI TÜKÖR 5 • Konzervatóriumi Expo-pályázat m A zeneszerzői verseny nemzetközi lesz A kortárs zenei hét 20 évéből A Weninger Richárd konzervatórium-igazgató által jegyzett rendezvénysorozat terve 1996-ra, a Világkiállítás évére összefogná, és kibővítené a Szegeden évente megrendezett konzervatóriumi koncert-, és versenyeseményeket. A zenei versenyek között az eddigiek során sikeresnek bizonyult nemzetközi fuvolaversenyhez, és a nemzetközi énekversenyhez európai kamarazenei találkozó társulna, amelyre nagyhírű professzorokat és tehetséges fiatal zenészeket hívnak majd meg. Az esemény alkalmat adhat a külföldön élő kiváló magyar előA pályázati ötleteket elfogadták - a pénz még bizonytalan. Itt tart jelenleg a Szegedi Konzervatórium Expo-rendezvény pályázata, amelyet Világkiállítási Pályázati Bizottság „elsó' körben" elfogadott. adóművészek találkozójára és koncertjeire, valamint olyan mesterkurzusokra, amelyeken a magyar és külföldi növendékek találkozhatnak. A pályázati tervben előkelő helyet kapott az idei évben is nagy sikerrel megtartott kortárs zenei hét, s a keretében ki írt zeneszerzői verseny (a Liberális Szegedért Alapítvány támogatásával), amelyet 1996 ra nemzetközi merítésűvé sze retnének kiterjeszteni. A Világ kiállítás nyarán a konzervatórium a kortárs zenei hét el múlt 20 évének legsikeresebb műveiből készül, retrospektív jelleggel, egyhetes modem-zenei hangversenysorozatot öszszeállítani. Az előadók, a rendezvény hagyományainak megfelelően, elsősorban szegedi művészek lennének. A zenei rendezvények terve pillanatnyilag a Világkiállítási Pályázati Bizottság elbírálásának második ütemére vár, amelyben lehetőség nyílhat a központi expo-alap támogatására. Ebből a (bizonytalan) pénzből, vagy a város erejéből, de az biztosnak látszik: a tervezett rendezvények megtartásához elengedhetetlen a Szegedi Konzervatórium nagytermének valódi koncertteremmé alakítóS. P. s minek vett el, ha elvett, tartson is el! Egy dokumentumkiállítás margójára w A könyvtáralapító Somogyi Károly halálának 105. évfordulója alkalmából kiállítást rendezett a szegedi Somogyikönyvtár. A tárlókban a tudós pap életét, sokoldalú tevékenyr ségét ismertető dokumentumok sorakoznak. Néhány gyermekkori rajza, egyetemi előadásokon készített jegyzetei, kéziratos imagyűjteménye, itáliai utazásának emlékei, gondolattöredékei az álomról, a halálról segítenek emberközelbe hozni az alapító személyiségét. Somogyi Károly az 1840-es évek közepétől jelentős szerepet töltött be az egyházirodalmi életben. Folyóiratokat adott ki, sikeres szervező tevékenységével sok tehetséges pap-írót nyert meg, hogy magyarul fogalmazzák meg erkölcsnemesítő gondolataikat, ezeket az írásokat Religio és Nevelés címmel kiadott folyóiratában közölte Somogyi. Maga is sok értekezést írt, a szépirodalommal is próbálkozott, személyes hangvételű versek, gondolati költemények maradtak fenn kéziratban tőle; egy prózai műfordítása (Schmid: Piros tojások) több kiadást is megélt. Egy 1854ben megjelent mű (Ferenczy Zsigmond Jakab: Magyar irodalom és tudományosság története) Somogyit a nemzeti nyelvű prózairodalom megteremtői és jelesei között emeli ki, Kazinczy Ferenc, Toldy Ferenc és Bajza József társaságában. Szerkesztői, kiadói tevékenysége során maga javította a sajtóhibákat a kefelevonatokon. Ezután került a megszerkesztett lap a cenzúra elé. A cenzor törléseit - mintegy az utókornak - magyarázatokkal egészítette ki Somogyi. Ezekből a korrektúrákból megőrzött egy kötegnyit, néhányat - érdekes kordokumentumként - a kiállításon is láthatunk. A nyomdatulajdonos Somogyit néhány könyv, újság mutatja be. 1848-49-ben előbb Vácott, majd Pesten volt nyomdája, a forradalom legradikálisabb újságai az utóbbi sajtója alól kerültek ki. Somogyi Károly „csak" könyvtárát adományozta SzeFotó: Somogyi Károlyné gednek, személyes hagyatékát hozzátartozói örökölték. így a könyvtár tárgyi emlékekkel színesített kiállítást nem tud rendezni. Mégis. Könyvei által jobban megismerhetjük személyiségét, mintha maradt volna az alapító után egy ceruza, tintásüveg vagy egy olvasószemüveg. Somogyi ugyanis nemcsak gyűjtötte a könyveket, hanem olvasta is azokat. Olvasás közben ceruzával megjegyzéseket rótt a lapszélekre, az esetek többségében vitatkozó, kétkedő, heves indulatot tükröző kifejezéseket. Az olvasás befejeztével esszé-szerű fogalmazványban összegezte véleményét a műről a kötet végén vagy a borítón, s mivel ezek már letisztult véleményt tartalmaztak, tintával írta őket. Ezekből a megjegyzésekből, azok stílusából, a könyörtelen ítéletekből, az indulatokból megismerhető Somogyi gondolkodásmódja, az adott témáról alkotott saját véleménye; megtudható, hogy igencsak hirtelenharagú volt, ilyenkor a becsmérlő jelzőkkel nem fukarkodott. A könyvtár III. emeletén két tárlóban nyert elhelyezést néhány, bejegyzésekben gazdag kötet, amelyekből ízelítőt kaphat az érdeklődő, milyen is volt az olvasó, ítélkező Somogyi Károly. Az egykor politikai, mára történeti vonatkozású értekezés (a nemzeti nyelv mint hivatalos nyelv szerepe a nemzet fennmaradásában) mellett olvasható egy kémiai tankönyvbe jegyzett kétkedő, vitázó megjegyzés (az atomok megszámlálásának tényét kérdőjelezi meg). Az igazi csemegét azonban az a bejegyzéscsokor jelenti, melyben Somogyi a magánélet, a házasság erkölcséről, a nők szerepéről fejti ki véleményét. Egy színtársulat kulisszák mögött zajló életéről szóló regény borítójára írva figyel meztet az erkölcstelen példa majmolásának veszélyeire: „... az illy gazemberek, mint szerző, szédítő, hazug előadásaikkal, eltakarva a bűn fertelmes következményeit, s csak az élvezet bájait emelvén ki /tudván, hogy így lesz regényök kapós, és jól jövedelmező/, erősítik, bátorítják az állatot az emberben". Petőfi Sándort is szigorúan elmarasztalja egy francia regény lefordítása miatt, mert ezáltal tanúsította, hogy együttérez „egy műveltnek nevezett, romlott társadalommal, melly ... csak az érzékiségnek él - minden áron. " A legélvezetesebb talán az az indulatoktól vezérelt szóáradat, amit a nők elnyomott helyzetéről 1870-ben Berlinben tartott konferencia egyik előadását tartalmazó füzet borítójára rótt Somogyi. Megállapítja, a nők nem akarnak dolgozni, csak sajnáltatják magukat, s a náluk még esztelenebb lények (a férfiak) vakon kiszolgálják őket; jóllehet, a nők csak egy dologhoz értenek (s akarnak érteni): az uralkodáshoz. A családban, a házasságban odaadó szeretettel résztvevő nő - szerinte - már ritkaság. „Legtöbbnél a házasság csak ellátás, nem szeretet. Innen az olly sokszor hallott - minek vett el, ha elvett, tartson is el! Itt nyoma sincs a feláldozó szeretetnek..." Báró Podmaniczky Frigyes: Szerelem, szeretet és hölgyeink című írása hasonló hangú kiegészítő megjegyzésre indíttatta, melyet egy figyelmeztető felszólítással zár: „... a férfiak pedig ne hízelegjenek, mert ez Csak aljas gazemberekhez illik, kik megfeledkeznek m é 11 ó s á gukról. s elárulják nemökv l. ' • Mindkét kiállítás április végéig tekinthető meg a Somogyi-könyvtárban. N. E. • A szakma javaslata még titok m A szegediek véleményére is kíváncsiak Milyen lesz a II, világháborús emlékmű? A pályázatra nyolc szobrászművész - Beliczai Mária, Szathmáry Gyöngyi, Kligl Sándor, Kalmár Márton, Fritz Mihály, Fűz Vera, Bánvölgyi László és Popovics Lőrinc - tíz tervvel jelentkezett. A kiírás szerint az alapítvány a Belvárosi temető erre a célra kijelölt területén emlékhelyet alakít ki, s ott az egykori szovjet emlékművek márványlapjainak felhasználásával állít mementót a szegedi áldozatoknak. A bíráló bizottság szakértőnek kérte fel, Janzer Frigyes és Józsa Bálint szobrászművészeket, Szuromi Pál és Tóth Attila művészeti írókat, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének tagjait, Jeney Lajos építészt, az Építészek Kamarája és Szövetségének tagját, Tandi Lajos kritikust, a Délmagyarország felelős szerkesztőjét, Prokai Gábort, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus főosztályvezetőjét, valamint Stifán Sándort, a főépítészi iroda munkatársát. A bizottság által alkotott javaslat mellett - melyet egyelőre titkosan kezelnek - a szegediek véleményét is figyelembe veszik, erre a célra a megyeháza aulájában a kiállított tervek mellett szavazóurna volt két héten át. E két vélemény alapján az alapítvány kuratóriuma dönt, várhatóan a közeli hetekben. A második világháború szegedi áldozatai emlékére felállítandó emlékmű pályázatának bíráló bizottságában részt vett Józsa Bálint szobrászművész is, akinek Szegeden a biológiai „központ előtt és az új klinika aulájában találkozhatunk alkotásaival. • Délelőtt megtekintették az emlékmű majdani helyét a Belvárosi temetőben, megismerkedtek a pályaművek makettjeivel és adataival is. Milyenek az első benyomásai? - Most láttuk először ezeket a terveket, s ilyenkor az ember végiggondolja s megpróbálja elképzelni. így csak a benyomásaimról beszélhetek még. Nekem tetszik a száraz fa ötlete, egyetlen problémám vele, hogy sok fa van a környéken és az élő fák mellé egy bronzból készültet betenni, meggondolandó. Ahogy a makett mutatja, keresztek között egy száraz fa. letört ággal, gondolatnak szép. Tetszik a kettős Jelentkezés | hatosztályos gimnáziumba A Deák Ferenc Gimnázium folytatja az 1991-ben elkezdett hatosztályos gimnáziumi képzését. Az idén szeptemberben induló első osztályokba olyan hatodikos tanulók jelentkezését várják, akik angol vagy német nyelvet tanultak vagy tanulni szándékoznak, valamint érdeklődnek a természettudományok, a számítástechnika és a menedzserasszisztensi képzés iránt. Jelentkezni április 15-től a Deák Gimnáziumban, illetve az Arany János, a Madách Imre, a Tarján III-as számú, a Tarján IV.-es számú és a Tabán általános iskolákban beszerezhető űrlapon lehet április 29-ig. Felvételt sikeres írásbeli vizsga és megfelelő előzetes tanulmányi eredmény alapján lehet nyerni. Az írásbeli anyaga az általános iskolai magyar nyelv és irodalom, matematika és a haladó nyelvi osztályokba jelentkezőknek az angol vagy a német nyelv. • Oroszlán Galériában Ocsovszky László Ocsovszky László táblaképeiből nyílik kiállítás holnap, pénteken délután 3 órakor Szegeden, a/ Országos Műemléki Hivatal Oroszlán Galériájában (Oroszlán u. 6.). A tárlatot, amely április 26-ig lesz megtekinthető, Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke nyitja meg. kereszt lényegű plasztika, amelyen drapéria húzódik keresztbe, csakhát éppen erről vitatkoztunk az imént, hogy rengeteg helyet venne el a temető területéből. Aztán itt van az a mű, amelynél tördelt a kereszt kontúrja. Ez nagyon reálisnak tűnik a költségeit illetően, és a legkevesebb környezeti bontással járna. Kellemes az ötlet, hogy hátul sok fényre teszi az áttört keresztet, ebben gondolati energia van. • A költségekről szólva: több pályázó igencsak túllépte a kétmillió forintos határt. Ez mennyiben befolyásolhatja a döntést? - Ezt meg kell kérdezni azoktól, akik a költségeket rendelkezésre bocsátják, de úgy hallottam, hogy szűkös lehetőségek vannak, s a kétmillió fölé csak néhány százezerrel lehetne fölmenni. Hatmillió forint körüli költségű mű megvalósításának valószínűleg akadálya lesz. • Lehet-e egy monumentális köztéri alkotást kétmillió körüli összegből megvalósítani? - Egy temetőbe nem biztos, hogy monumentális emlékmű kell. • Összeségében milyennek értékeli a pályamüveket? - Én elég ritkán szoktam zsűrizni, úgyhogy különösebb előképeim, vagy elvárásaim nincsenek. Sajnos magam nem vettem részt ezekben az első és második világháborús emlékmű pályázatokban. • Miért nem? - Mert későn ébredtem föl. Mondjuk elég ritkán foglalkozom ennyire tematikus dolgokkal, talán ez is közrejátszott, de most már bánom, mert látom, hogy nagyon érdekes és nagyon szép célokért történő akció volt. • Nehéz lesz javaslatot tenni? - Azt hiszem, nehéz lesz. Több terv is van, ami elképzelhetően megvalósítható lenne. Panek József Filmjegyzet A Több, mint testőr kevesebb Főszereplők: Whitney Houston, Kevin Costner Zene: Alan Silvestri Rendezte: Mick Jackson A film forgalmazója a következő mondattal próbálja összefoglalni a film eszmei mondanivalóját: „Soha ne keverd össze munkádat az érzelmeiddel!" Ehhez csak annyit tudok hozzátenni, hogy főleg ne betonkeverővel. Az elmúlt egy évben, a Farkasokkal Táncoló című film sikere után csak úgy emlegetik Kevin Costnert (aki tavaly elvitte az „Oszkár"-díjat és azóta se vitte vissza), hogy a Vasfarokkal Táncoló. Ezt a roppant találó nevet valószínűleg a Több, mint testőr-ben nyújtott alakítása sem fogja eltörölni, ugyanis itt Whitney Houstont kell őrizgetnie egy szexmániás gyilkostól, s a testőr megbízatásába eleinte nem akaródzik beleférni a könnyed hetyegés. Pedig ha tudná, hogy minden férfire ez vár, főként akkor, ha ilyen bombázó bombázza, mint Houston, aki csöppet sem rejti fű alá bájait, ott már másvilág van. Mitöbb, annyira bírja magát a pipi, hogy átszellemült, gyönyörű szemekkel és vakítóan villódzó fehér fogsorocskával hallgatja saját számait, amelyek kazettán és lemezen is kaphatók minálunk. A testőrnek pedig van munkája: nem akármilyen testre kell vigyáznia. Összegzés féllábon: a Több, mint testőr kevesebb, mint egy film. A több, mint testőr nagyon jó fdm, csak egy hajítófát se ér, de még szerencse, mert hajítófára való beváltása álfamilag nem engedélyezett. Podmaniczky Szilárd