Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10 / 84. szám

SZOMBAT, 1993. ÁPR. 10. Ady Endre A szép húsvét Odúkat és kriptákat pattant S bús árkokig leér a szava: Ilyen a Húsvét szent tavasza S ilyen marad. Miért tudjon Ő az embervérről, Mikor künn, a Tavaszban, Minden csoda csodát csinál S minden drága fizetség megtérül? Óh, Tavasz, óh, Húsvét, Emberek ősi biztatója, Csak azt szórd szét köztünk: Állandó a tavaszi óra S ilyen marad. Krisztus támad és eszmél, Odúkat és kriptákat pattant. Van-e yörrtbb ennél? H

a itthon az utca emberének az utóbbi húsz évben feltették volna a kérdést: nevezzen meg egy ma is Erdélyben élő magyar színészt, előadóművészt, akkor gyanítom, hogy még a tájékozottabbaktól is csak egyetlen nevet hallhattunk volna: Illyés Kingáét. Előadóestjeivel, lemezeivel jelen volt a hazai köztudatban is, többek között Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor és József Attila verseinek avatott tolmácsolójaként. A héten Szegeden járt, fellépése után beszélgettünk vele. - Szerencsésnek mondhatom magam, mert 1971-től amikor először léptem fel Budapesten az Egyetemi Színpadon, kortárs erdélyi költők verseiből és csángó népdalokból álló műsorommal, amelyhez Csoóri Sándor mondta a bevezetőt - egészen 1979-ig évente 2-3-szor megfordultam nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban is. Sokszor feltették a kérdést: ha ennyiszer lehetőségem van átjönni, megismert a közönség és a kritika, akkor miért nem maradok itt. Mindig értetlenül néztem a kérdezőre, mert számomra nem következik az egyik dologból a másik. Lehetséges, hogy akik eljöttek, éppen azért jöttek el, mert nem volt alkalmuk kipróbálni a tehetségüket a magyarországi közönség előtt. Persze más vonzása is van az itteni színészéletnek. Mi, erdélyi színészek tudatában vagyunk annak, hogy mindig vidéki színészek maradunk, de Erdélyben vidéki színésznek lenni nem megalázó vagy .lenézett helyzet. Akiket rendkívüli módon becsülök a kollégáim közül, azok Budapesten is megállnák a helyüket, s még jobban becsülöm őket azért, ímiért mégis ott maradtak. Lohinszky Lórándot, Csíky Andrást és sorolhatnám tovább a neveket. - Milyen változások történtek az erdélyi színjátszásban az 1989-es fordulat óta? - 1989 decemberében lezárult egy nagyon kilátástalan periódus, addig ugyanis azt hittük, hogy elvérzik az erdélyi magyar színjátszás. Rendezőés színészhiánnyal küzdöttek a társulatok, aggódtunk a színházak megmaradásáért. Ebben az évben már öt végzősünk lesz a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színiakadémián. Természetesen ők nem tudják azonnal kielégíteni a hat erdélyi társulat minden igényét, de jövőre már tizennégyen végeznek, és a következő években is hasonló létszámú pályakezdő művésszel számolhatunk, akik pótolják majd a legégetőbb hiányunkat: a fiatal színészek hiányát. például teljes egészében az udvarhelyi ATI kft. finanszírozta a romániai magyar középiskolás színjátszófesztivált. A református egyház támogatása is rendkívül jelentős, például befogadták a templomokba az irodalmi műsorainkat is. - Lehetséges, hogy a romániai magyar kultúrát a helyben megerősödő magyar magáncégek fogják majd megmenteni azzal, hogy a hiányzó állami támogatást - mint egy modern Maecenas - kipótolják? - Erre nagyon nagy szükség lenne, de nem hiszem, hogy bírnák ezek a magánvállalkozások. Találkozókat, fesztiválokat, kisebb rendezvényeket képesek lesznek támogatni, de ami igazán lényeges és égetően fontos lenne: egy erdélyi magyar egyetem felépítése és fenntartása nem képzelhető el saját erőből. Nem biztos, hogy az a járható út, hogy a magyarországi egyetemek befogadják a tanulni vágyó fiatalokat. Mi a biztosítéka annak, hogy visszajönnek majd, ha végeztek? Nem lehet elfogadni azt a helyzetet, hogy az erdélyi fiataloknak van ugyan tanulási lehetőségük, de ebből az erdélyi magyarságnak semmi haszna nem származik. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor el lehet képzelni, hogy huszonötharminc év múlva milyen tragikusan visszaesik majd az ottani magyar értelmiség létszáma és szerepvállalása. Mindenképpen szükség van értelmiséget képző és megtartó helyi magyar egyetemre. - Nagyhét lévén adódik az utolsó kérdésem: hogyan szoktak húsvétkor ünnepelni? - Gyerekkoromban a családunkban mindig nagy készülődés előzte meg az ünnepet. Öt testvérem van, négy lány és egy fiú. A nővéreim és a gyerekeik is nagyon szépen rajzolnak, ennek különösen húsvétkor, a tojáshímzésnél, a tojásírásnál veszik hasznát. Én is tőlük tanultam. Számomra a húsvét a legkedvesebb ünnep, mindig több volt, mint a karácsony. Gyerekkoromban a locsolóknak mindig nagy izgalommal készítettük a húsvéti tojásokat. Talán a legszebb húsvétom az volt, amikor elmentünk Kalotaszegre, és megnéztük a húsvéti templomozást. A kőrösfői templomdombon külön felvonultak az idősebbek, a menyecskék sötétebb színű ruháikban, majd a lányok jöttek pártában és teljes kalotaszegi díszben. Gyönyörű volt, és csodálatosan felemelő érzés, sohasem fogom elfelejteni. HOLLÓSI ZSOLT Az erdélyi magyar színjátszás már nem vérzik el" — mondja Illyés Kinga nemzetiséi »zíid . ' •!:.!•• ko/óján. Idén nyárod :i marosvásárhelyi színház egy egészed nagyszabású nemzeti özi sziniukudémiui találkozói 'ndez. amelyre Olaszországtól Angliáig várjuk a főiskolásokat, természetesen a budapestiek és a bukarestiek is meghívást kaptak. Fotó: Schmidt Andrea - Marosvásárhelyi barátaimtól tudom, hogy ön nemcsak tanít, játszik, hanem egy kulturális vállalkozást is irányít, hanglemezboltot nyitott a székelység fővárosában. - Nem kifejezetten kereskedelmi vállalkozásról van szó, tulajdonképpen ez is a kultúra egyfajta szolgálata akart lenni. Lehetőségem nyílt Hungaroton lemezeket behozni, és egy icipici üzletben a vásárhelyi közönség számára is megvásárolhatóvá tenni. Számomra igazi örömöt és az alkotómunkával felérő sikerélményt jelentett, hogy a karácsonyi lemezvásáron a mi körülményeink között szenzációsnak nevezhető kínálattal lephettem meg az Anonymus Hanglemezbolt vásárlóit. Nálunk szenzáció az, ha Arany János Toldiját Básti Lajos előadásában meg lehet vásárolni, bepárásodik az emberek szeme, ha Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva lemezeit megkaphatják, ha Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Pilinszky János verseit, Babits Jónás könyvét meghallgathatják. Korábban ezek is, és a fiataloknak való legfrissebb zenés kazetták is szinte elérhetetlenek voltak. Örvendetes, hogy a megizmosodó magáncégek nagyon nagylelkűen támogatják a kultúrát. Legutóbb - A színészek esetében mennyire jellemző még az áttelepülés? - A kivándorlás nem állt meg. Lehet ezen meditálni, lehet érzelegni rajta, lehet ellenezni és lehet ítékezni fölötte, de sajnos továbbra is létezik. A színészek elvándorlása talán csökkeni fog, mert Magyarországon is egyre kevesebb a lehetőség, külföldön pedig nagyon ritkán sikerül magyar színésznek befutnia. Az őszi amerikai turnénkon találkoztunk erdélyi színészkollégákkal, akik szerintem indokolatlanul hagyták el a színházukat, hagyták abba a mesterségüket. Kozmetikusként, vendéglátósként és egyéb más területen helyezkedtek el. Nagyon súlyos veszteség a kisebbségben élők számára, ha az értelmiségi garnitúra, az írók, a tanárok, a papok, az orvosok és a színészek elhagyják az országot. - Milyen állapotban van a marosvásárhelyi színház magyar tagozata? - Nagyszerű közönségünk van, és egészen igényes repertoárt tudtunk összeállítani. Kincses Elemér a főrendezőnk, vendégrendezőkkel is gyakran dolgozunk. Az utóbbi években gyakran vendégszerepeltünk Magyarországon, minden é\ ben részt veszünk Kisvárdán ,i