Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-09 / 83. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. ÁPR. 9. • A Vance-Owen-terv hamis álom A Clinton-kormány feladta Boszniát? A Clinton-kormány hangot váltott: mfg korábban erkölcsi kérdésnek minősttette, hogy fellépjenek a boszniai szörnyűségek ellen, most arról beszél, hogy a zűrzavaros törzsi háborúval szemben nincs mit tenni - frta csütörtökön a The New York Times. A lap diplomáciai tudósítója szerint Bili Clinton elnök nem akar ujjat húzni tábornokaival, akik hallani sem akarnak boszniai beavatkozásról, és nem engedheti meg magának, hogy a külföldi akcióval kapcsolatos vita elvonja a figyelmét hazai gazdasági programjairól. Egy másik írásban a lap katonapolitikai szakértője rámutat, hogy nem lenne megoldás az sem, ha a szerbek elfogadnák a béketervet: sem Amerika. sem más ország nem lenne hajlandó odaküldeni a szükséges, mintegy 100 000 fős békefenntartó erőt, és fizetni az akció évi 10 milliárd dolláros költségét. A Vance-Owen-terv hamis álom: az új törekvés, hogy a Szerbia elleni rendszabályok szigorításával szerezzenek annak érvényt, csak késlelteti a napot, amelyen szembe kell nézni a tényekkel: vagy fel kell fegyverezni a bosnyákokat, légierővel segíteni őket, és esélyt adni nekik, hogy harcolhassanak az életükért - vagy javasolni kell, hogy Boszniát osszák háromfelé, a szerbek, a horvátok csatlakozzanak saját országukhoz, a bosnyákok pedig kapjanak saját államot. Minden egyéb képmutatás - írta Leslie Gelb. • Haszbulatov figyelmezteti a Nyugatot Rettenetes tévedés" Az orosz parlament főnöke, Ruszlán Haszbulatov „bagatellnek", „szóra sem érdemesnek" minősftette a Vancouverben Oroszországnak felajánlott 1,6 milliárd dolláros gazdasági csomagot. Mint Haszbulatov a Der Spiegelnek kijelentette, a nyugati kormányfők „nem szép • A Kis-Jugoszlávia elleni szankciókat tavaly május 30adikán vezették be. Az erre vonatkozó határozat közzététele utáni körkérdésből kiderült: a megkérdezettek háromnegyed részének meggyőződése, a büntető intézkedések nem tartanak soká. Arra a kérdésre, hogy mit kell tenni a blokád megszüntetése érdekében, többségük (gy válaszolt: harcolni kell, hogy az igazság (természetesen a szerb) eljusson a világba. A blokád hfvei tehát nem érték el céljukat, miszerint a zárlat úgyis rákényszeríti majd az ország - esetünkben Kis-Jugoszlávia - rezsimjét, hogy belső nyomásra és az egyre inkább elszegényedő, elégedetlenkedő, reményüket vesztett polgárok követeléseire lemondjon nemzetközi normákkal ellenkező politikájáról. A homogenizáció jól bevált módszereivel a hatalom a külföldi akciót nemzetközi összeesküvésnek minősíti, ezért az emberek többsége nem azt kérdezi, mit toltak el a „mieink" odafent, hanem azt, hogy miért ilyen vak, részrehajló és igazságtalan a világ, miért hunyt szemet a szerbek szenvedése fölött. játékot" űznek Jelcin támogatásával: „egyoldalúan elkötelezték magukat egy olyan ember támogatása mellett, aki személyi hatalmi rendszert akar felállítani". Haszbulatov figyelmeztette a Nyugatot, hogy „rettenetes tévedést" követ el, amikor devizamilliárdokkal akarja támogatni Jelcint. így nem oldhatók meg Oroszország problémái. Haszbulatov szerint mind az elnök, mind a parlament már régen eljátszotta a nép bizalmát: „az országot vezetői egy olyan válságba taszították, amelynek méretét idegen pénz aligha csökkentheti." • Balladur megismételte korábbi kijelentését, amely szerint kormánya „mindenki iránt türelmes lesz" és az ország egészét mozgósítani akarja céljai mellett. Bejelentette, hogy a programról a legközelebbi jövőben tárgyalni kíván minden politikai erővel, azokkal is, amelyek nincsenek képviselve a nemzetgyűlésben. Az ország helyzetének áttekintésére független szakértőkből azonnal különbizottságot hoznak létre, s annak rövid időn belül jelentést kell előtetjesztenie, hogy a kormány kidolgozhassa a megfelelő tennivalók listáját. Kormányprogramja tengelyébe Balladur négy feladatot helyezett: az állam megszilárdítását, a gazdaság fejlesztését a munkaalkalmak növelésével, a társadalmi szolidaritás vagyis a szociális feladatok garanciájának megteremtését, s azt, hogy .jobban biztosítsák Franciaország helyzetét Európában és a világban". Az alapvető feladatok megoldására ugyan öt évet tartott szükségesnek. de leszögezte, hogy már az első két évben eredményeket kell felmutatni. Franciaországban két évig még a szocialista párti elnök, Francois Mitterrand van hatalmon, az akkori elnökválasztáson viszont a jobbközép koalíció az Élysée- palotát is be akarja venni. Nemzetközi kérdésekről a miniszterelnök keveset szólt. • „Mindenki iránt türelmes lesz ff Balladur kormányprogramja Azonnali reformokat fgért a szerinte „súlyos gazdasági, társadalmi, erkölcsi és nemzeti válságban'' Iévó' Franciaországnak az új miniszterelnök, Edouard Balladur parlamenti bemutatkozó beszédében. A nemzetgyűlés csütörtök délutáni ülésén tartott másfél órás beszédben kifejtett kormányprogramjában azt hangoztatta, hogy az ország történetében a választásokkal új szakasz kezdődött s most a kormány feladata, hogy „új lendületet adjon az országnak" és elvezesse azt a megújuláshoz, haladéktalanul megvalósítva a sürgős reformokat. Aláhúzta, hogy a világban bizonytalanná vált a helyzet, új válságok alakultak ki. Szerinte Európa - és ezen belül Franciaország - „nem volt kellő szervezettséggel felkészülve" az új helyzetre. Bírálóan szólt az Egyesült Államokról, mert „gondokat okoz", egyebek között gazdasági és kereskedelem-politikájával, de pénzügyi politikájával is. A volt Jugoszlávia területén kialakult válságról csak röviden tett említést, viszont aláhúzta, hogy az új kormány felül kívánja vizsgálni az ország védelmi politikáját, mert a katonai apparátus jelenleg „nem képes eleget tenni minden, elé kerülő feladatnak". A kormányfő ígéretet tett rá. hogy Franciaország továbbra is aktívan részt vesz az európai építésben, az Európai Közösség megszilárdításában. Különösen fontosnak tartotta az együttműködés fenntartását és fejlesztését Németországgal és Nagy-Britanniával. Aláhúzta, hogy fenntartják a frank és a német márka paritását. A francia mezőgazdaság problémáiról szólva ugyanakkor kifogásolta a közösség agrárpolitikájának egyes elemeit s jelezte, hogy Párizs a GATT-tárgyalásokon továbbra is határozottan képviseli a francia mezőgazdaság érdekeit, bár nem kívánja meggátolni a megállapodást. Közép- és Kelet-Európa kérdéseire utalva aláhúzta: a térség országainak stabilitása és fejlődése alapvető fontosságú az egész földrész számára. Állást foglalt a gazdasági és politikai együttműködés fejlesztése mellett a térség országai és az EK tagjai között, aláhúzva a társulás fontosságát, de a csatlakozás kérdéséről azt mondotta, hogy ezt a későbbiek során kell majd megvizsgálni. A kormányfő gazdaságélénkítő terveket is bejelentett: kormánya nevében egyebek között a kis- és középvállalatok helyzetének könnyítésére, a húzóerőnek tekintett építőipar felélénkítésére, a kamatlábak csökkentésére, nagyszabású privatizálási program végrehajtására tett ígéretet. Nagy teret szentelt a mezőgazdaság problémáinak is, ahol szintén kilátásba helyezte a korszerűsítés támogatását, a termelők érdekeinek védelmét. Kijelentette azonban, hogy a gazdasági program megvalósítása érdekében mindenkinek áldozatokat kell vállalnia. Ugyancsak ígéretet tett az oktatásügy és az egészségügy problémáinak megoldására, a kultúra támogatására, a bevándorlás kérdéseinek megoldására és a bevándoroltak integrálására. Népirtás döntés A hágai Nemzetközi Bíróság a boszniai háborús bűnökről hozott határozatában csütörtökön arra utasította Jugoszláviát, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a népirtás bűnének megakadályozására Bosznia-Hercegovinában. A bíróság ugyanakkor nem foglalkozott azzal a kéréssel, hogy a boszniai muzulmánokat mentesítsék a volt jugoszláv tagköztársaságok ellen elrendelt fegyverszállítási embargó hatálya alól. Az ENSZ legmagasabb bírói fóruma, amely a boszniai muzulámok kérésére vizsgálta meg a Boszniában elkövetett bűncselekményeket, rendkívüli gyorsasággal, az első meghallgatás után egy héttel hozta nyilvánosságra állásfoglalását. A boszniai muzulmánok népirtással, tömeges kivégzések, kínzások, nemi erőszakok elkövetésével vádolják a boszniai szerbeket. Belgrád a meghallgatásokon tagadta, hogy köze lenne a boszniai szerb erőkhöz, s alaptalannak nevezte a népirtásról szóló vádakat. Bár a 14 tagú testület döntésének nincsen kötelező hatálya, a hágai állásfoglalás minden bizonnyal tovább fokozza majd Jugoszlávia és Szerbia nemzetközi elszigeteltségét. Szerbia képviselője, Shabtai Rosenne izraeli ügyvéd az állásfoglalás nyilvánosságra hozatala után az AP-nek kijelentette: - Ez egyáltalán nem jelent vereséget, hiszen a bíróság nem vádolt meg senkit. Mindent elkövetünk, hogy eleget tegyünk a felszólításnak. Szálem alejkum Az elmúlt évek gyakorlata bebizonyította, semmilyen szankció nem képes megdönteni a nemzetközi zárlattal sújtott ország hatalmi rendszerét, esetleg gazdaságának okoz évekig gyógyuló, súlyos sebeket. Sőt, a megtorló intézkedések ellenkező hatást váltanak ki az emberekben, a bűntudat ébredése helyett inkább növelik a kollektív paranoiát és nemzeti homogenizációt eredményeznek. Lévén, hogy a szankciók hatékonyságát Jugoszlávia előtt Dél-Rhodesiában, Dél-Afrikában, Líbiában és Irakban már kipróbálták, léteznek összehasonlító adatok. Dél-Rhodesia esetében például - ahol a fehér kisebbség rasszista politikája miatt a Biztonsági Tanács 1966-ban rendelt el nemzetközi zárlatot - az intézkedéseket a helybeli hatalom a világ kommunista országainak összeesküvéseként könyvelte el a szabadságszerető Afrika ellen. Az sem segített, hogy Nagy-Britannia, az egykori gyarmatosító is támogatta a szankciókat. A szigetország akkori kormányfője is „megkapta", a dél-rhodesiai fehér kisebbség ugyanis kommunistának kiáltotta ki. Kis-Jugoszláviára nézve ezért lesz sorsdöntő a most zajló orosz események végkifejlete. Ilyen esetekben általában az eller^ék is pórul jár. Ha a rezsim ügyes, az ellenzék pedig gyönge, elcsöndesednek a hatalom számlájára elhangzó bírálatok, hisz a renitenskedőket bármikor megvádolhatják, hogy a nemzet árulói. Egy börtönbe zárt országban vajon melyik rab vállalná kockázatmentesen ezt a szerepet? Az ideges, de nagylelkű hatalom esetleg futni hagyja az ellenzék kiemelkedő tagjait, ha azonban csak ideges, akkor letartóztatja, bebörtönzi, eltávolítja őket a politikai életből, olykor a fizikai likvidálástól sem retten vissza. Az elmúlt fél évszázad zűrös, a békét veszélyeztető, állandó válsággócokkal terhes nemzetközi viszonyaiból kiindulva, a Biztonsági Tanács nem szívesen döntött a gazdasági zárlat alkalmazása mellett. Ahogy az elmúlt években megváltoztak az erőviszonyok, ez az elv is korrekcióra szorult. Az öt említett eset közül Irak, Líbia és Jugoszlávia ellen a szankciókat az utóbbi két és fél év alatt hozták meg. Miután tavaly, november 24-én a Biztonsági Tanács elutasította Irak kérelmét a szankciók feloldására, a kormány lapja ezt így kommentálta: „Ha a mindenható egy, kettő, három vagy négy évig próbára akarja tenni tűrőképességünket... mindezért hálával tartozunk neki". A történelemben eddig példa nélküli, újabb szankciók küszöbén nyilván a szomszédságban is így valahogy gondolkodnak. Szálem alejkum (üdv nektek) - mondanák a fanatikus irakiak. T. T. • „Európai" döntés Brüsszelben Nincs hús-vét (Folytatás az I. oldalról.) Az intézkedés Magyarország számára azért is rendkívül sérelmes, mert hazánk területén - az EK állatorvosai által is igazoltan - semmiféle járványos állatbetegség nincsen. - A közös piaci intézkedés több tízmillió dolláros exportkiesést okozva súlyosan sérti a magyar mezőgazdaság érdekeit, és kedvezőtlen hatást gyakorol a kialakult gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra - állapítja meg a közlemény. A magyar kormány, figyelemmel arra, hogy e betegségeket az Európai Közösségek egyik tagállamában észlelték, s hogy a tizenkét tagállam közös piacot képez, a magyar állategészségügyi érdekek védelmében és a betegség behozatalának megakadályozására rendelte el az importtilalmat. A kabinet egyben szükségesnek tartja az állategészségügyi ellenőrzés megszigorítását valamennyi közép-kelet-európai országból származó, már említett temékre. - A magyar kormány reméli, hogy az EK Bizottsága sürgős lépéseket tesz a tiltó intézkedések haladéktalan visszavonása érdekében - rögzíti végezetül a hivatalos dokumetum. Csütörtökön egyébként a Külügyminisztérium és a külgazdasági minisztérium behívta valamennyi érintett EK-ország, valamint Áusztria nagykövetét, és tiltakozott a megalapozatlan intézkedésekkel szemben. Határozottan nehezményezték, hogy az EK-döntés Magyarországgal szemben minden bizonyíték nélküli méltatlan eljárás. Juhász Judit kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a kormányzat már korábban felfigyelt az elmúlt hetekben bevezetett közös piaci korlátozó intézkedésekre. Ennek kapcsán kijelentette: „nyilvánvalóan kereskedelempolitikai megfontolások húzódnak emögött, amit vissza kell utasítanunk". Azt is közölte, hogy az EK-tilalom összesen 18 országot érint. Hazánk annak ellenére szerepel a listán, hogy a közös piaci szakértők a közelmúltban végzett vizsgálataik alkalmával semmiféle hiányosságot nem tapasztaltak nálunk, hanem továbbra is megfelelőnek ítélték a magyar állategészségügyi feltételeket. Tájékoztatom Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város lakosságát, hogy az alábbi képviselők indítványára, 1993. április 14-én, 17 órára, a polgármesteri hivatal dísztermébe KÖZMEGHALLGATÁST hívok össze, a dr. Rapcsák András polgármester személyét ért támadások, valamint hivatalából történt felfüggesztés miatt, a lakosság véleményének meghallgatása érdekében. Indítványozók: Arany-Tóth Ferenc, Ágoston Lajos, Csáki László, Hegedűs Lajos, Hegyi Mihály, Herczeg Mihály, dr. Novai Zoltán, Kovács Lajos, Marzsinai Zoltán, Szabó Nándor, Szálkái László, Szenti András, Szőke Pál, Tárkány Szűcs Imre képviselők. Hódmezővásárhely, 1993. április 8. NÓVÁK IMRE polgármester-helyettes (x)