Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-09 / 83. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. ÁPR. 9. • A Vance-Owen-terv hamis álom A Clinton-kormány feladta Boszniát? A Clinton-kormány hangot váltott: mfg korábban erkölcsi kérdésnek minősttette, hogy fellépjenek a boszniai szörnyű­ségek ellen, most arról beszél, hogy a zűrzavaros törzsi hábo­rúval szemben nincs mit tenni - frta csütörtökön a The New York Times. A lap diplomáciai tudósítója szerint Bili Clinton elnök nem akar ujjat húzni tábornokaival, akik hallani sem akarnak bosz­niai beavatkozásról, és nem en­gedheti meg magának, hogy a külföldi akcióval kapcsolatos vita elvonja a figyelmét hazai gazdasági programjairól. Egy másik írásban a lap ka­tonapolitikai szakértője rámu­tat, hogy nem lenne megoldás az sem, ha a szerbek elfogad­nák a béketervet: sem Ameri­ka. sem más ország nem lenne hajlandó odaküldeni a szüksé­ges, mintegy 100 000 fős bé­kefenntartó erőt, és fizetni az akció évi 10 milliárd dolláros költségét. A Vance-Owen-terv hamis álom: az új törekvés, hogy a Szerbia elleni rend­szabályok szigorításával sze­rezzenek annak érvényt, csak késlelteti a napot, amelyen szembe kell nézni a tényekkel: vagy fel kell fegyverezni a bosnyákokat, légierővel se­gíteni őket, és esélyt adni ne­kik, hogy harcolhassanak az életükért - vagy javasolni kell, hogy Boszniát osszák három­felé, a szerbek, a horvátok csatlakozzanak saját országuk­hoz, a bosnyákok pedig kapja­nak saját államot. Minden egyéb képmutatás - írta Leslie Gelb. • Haszbulatov figyelmezteti a Nyugatot Rettenetes tévedés" Az orosz parlament főnöke, Ruszlán Haszbulatov „baga­tellnek", „szóra sem érdemes­nek" minősftette a Vancouver­ben Oroszországnak felajánlott 1,6 milliárd dolláros gazdasági csomagot. Mint Haszbulatov a Der Spiegelnek kijelentette, a nyugati kormányfők „nem szép • A Kis-Jugoszlávia elleni szankciókat tavaly május 30­adikán vezették be. Az erre vo­natkozó határozat közzététele utáni körkérdésből kiderült: a megkérdezettek háromnegyed részének meggyőződése, a bün­tető intézkedések nem tartanak soká. Arra a kérdésre, hogy mit kell tenni a blokád megszün­tetése érdekében, többségük (gy válaszolt: harcolni kell, hogy az igazság (természetesen a szerb) eljusson a világba. A blokád hfvei tehát nem érték el céljukat, miszerint a zárlat úgyis rákényszeríti majd az or­szág - esetünkben Kis-Jugosz­lávia - rezsimjét, hogy belső nyomásra és az egyre inkább elszegényedő, elégedetlenke­dő, reményüket vesztett polg­árok követeléseire lemondjon nemzetközi normákkal ellen­kező politikájáról. A homoge­nizáció jól bevált módszereivel a hatalom a külföldi akciót nemzetközi összeesküvésnek minősíti, ezért az emberek többsége nem azt kérdezi, mit toltak el a „mieink" odafent, hanem azt, hogy miért ilyen vak, részrehajló és igazságta­lan a világ, miért hunyt szemet a szerbek szenvedése fölött. játékot" űznek Jelcin támoga­tásával: „egyoldalúan elköte­lezték magukat egy olyan em­ber támogatása mellett, aki személyi hatalmi rendszert akar felállítani". Haszbulatov figyelmeztette a Nyugatot, hogy „rettenetes tévedést" követ el, amikor de­vizamilliárdokkal akarja támo­gatni Jelcint. így nem oldhatók meg Oroszország problémái. Haszbulatov szerint mind az elnök, mind a parlament már régen eljátszotta a nép bizal­mát: „az országot vezetői egy olyan válságba taszították, amelynek méretét idegen pénz aligha csökkentheti." • Balladur megismételte ko­rábbi kijelentését, amely sze­rint kormánya „mindenki iránt türelmes lesz" és az ország egészét mozgósítani akarja cél­jai mellett. Bejelentette, hogy a programról a legközelebbi jö­vőben tárgyalni kíván minden politikai erővel, azokkal is, amelyek nincsenek képviselve a nemzetgyűlésben. Az ország helyzetének áttekintésére füg­getlen szakértőkből azonnal különbizottságot hoznak létre, s annak rövid időn belül jelen­tést kell előtetjesztenie, hogy a kormány kidolgozhassa a meg­felelő tennivalók listáját. Kormányprogramja tenge­lyébe Balladur négy feladatot helyezett: az állam megszilár­dítását, a gazdaság fejlesztését a munkaalkalmak növelésével, a társadalmi szolidaritás ­vagyis a szociális feladatok ­garanciájának megteremtését, s azt, hogy .jobban biztosítsák Franciaország helyzetét Euró­pában és a világban". Az alap­vető feladatok megoldására ugyan öt évet tartott szük­ségesnek. de leszögezte, hogy már az első két évben eredmé­nyeket kell felmutatni. Fran­ciaországban két évig még a szocialista párti elnök, Fran­cois Mitterrand van hatalmon, az akkori elnökválasztáson vi­szont a jobbközép koalíció az Élysée- palotát is be akarja venni. Nemzetközi kérdésekről a miniszterelnök keveset szólt. • „Mindenki iránt türelmes lesz ff Balladur kormányprogramja Azonnali reformokat fgért a szerinte „súlyos gaz­dasági, társadalmi, erkölcsi és nemzeti válságban'' Iévó' Franciaországnak az új miniszterelnök, Edouard Balla­dur parlamenti bemutatkozó beszédében. A nemzetgyű­lés csütörtök délutáni ülésén tartott másfél órás beszéd­ben kifejtett kormányprogramjában azt hangoztatta, hogy az ország történetében a választásokkal új szakasz kezdődött s most a kormány feladata, hogy „új lendüle­tet adjon az országnak" és elvezesse azt a megújuláshoz, haladéktalanul megvalósítva a sürgős reformokat. Aláhúzta, hogy a világban bi­zonytalanná vált a helyzet, új válságok alakultak ki. Szerinte Európa - és ezen belül Fran­ciaország - „nem volt kellő szervezettséggel felkészülve" az új helyzetre. Bírálóan szólt az Egyesült Államokról, mert „gondokat okoz", egyebek kö­zött gazdasági és kereskede­lem-politikájával, de pénzügyi politikájával is. A volt Jugosz­lávia területén kialakult válság­ról csak röviden tett említést, viszont aláhúzta, hogy az új kormány felül kívánja vizsgál­ni az ország védelmi politiká­ját, mert a katonai apparátus jelenleg „nem képes eleget ten­ni minden, elé kerülő feladat­nak". A kormányfő ígéretet tett rá. hogy Franciaország továbbra is aktívan részt vesz az európai építésben, az Európai Közös­ség megszilárdításában. Külö­nösen fontosnak tartotta az együttműködés fenntartását és fejlesztését Németországgal és Nagy-Britanniával. Aláhúzta, hogy fenntartják a frank és a német márka paritását. A fran­cia mezőgazdaság problémái­ról szólva ugyanakkor kifogá­solta a közösség agrárpolitiká­jának egyes elemeit s jelezte, hogy Párizs a GATT-tárgyalá­sokon továbbra is határozottan képviseli a francia mezőgazda­ság érdekeit, bár nem kívánja meggátolni a megállapodást. Közép- és Kelet-Európa kérdéseire utalva aláhúzta: a térség országainak stabilitása és fejlődése alapvető fontossá­gú az egész földrész számára. Állást foglalt a gazdasági és politikai együttműködés fej­lesztése mellett a térség orszá­gai és az EK tagjai között, alá­húzva a társulás fontosságát, de a csatlakozás kérdéséről azt mondotta, hogy ezt a későbbi­ek során kell majd megvizs­gálni. A kormányfő gazdaságélén­kítő terveket is bejelentett: kor­mánya nevében egyebek között a kis- és középvállalatok hely­zetének könnyítésére, a húzó­erőnek tekintett építőipar fel­élénkítésére, a kamatlábak csökkentésére, nagyszabású privatizálási program végrehaj­tására tett ígéretet. Nagy teret szentelt a mezőgazdaság prob­lémáinak is, ahol szintén kilá­tásba helyezte a korszerűsítés támogatását, a termelők érde­keinek védelmét. Kijelentette azonban, hogy a gazdasági program megvalósítása érdeké­ben mindenkinek áldozatokat kell vállalnia. Ugyancsak ígé­retet tett az oktatásügy és az egészségügy problémáinak megoldására, a kultúra támo­gatására, a bevándorlás kérdé­seinek megoldására és a be­vándoroltak integrálására. Népirtás döntés A hágai Nemzetközi Bíró­ság a boszniai háborús bűnök­ről hozott határozatában csü­törtökön arra utasította Jugosz­láviát, hogy tegyen meg min­den tőle telhetőt a népirtás bű­nének megakadályozására Bosznia-Hercegovinában. A bíróság ugyanakkor nem fog­lalkozott azzal a kéréssel, hogy a boszniai muzulmánokat men­tesítsék a volt jugoszláv tag­köztársaságok ellen elrendelt fegyverszállítási embargó hatá­lya alól. Az ENSZ legmagasabb bí­rói fóruma, amely a boszniai muzulámok kérésére vizsgálta meg a Boszniában elkövetett bűncselekményeket, rendkívüli gyorsasággal, az első meghall­gatás után egy héttel hozta nyilvánosságra állásfoglalását. A boszniai muzulmánok nép­irtással, tömeges kivégzések, kínzások, nemi erőszakok el­követésével vádolják a bosz­niai szerbeket. Belgrád a meghallgatásokon tagadta, hogy köze lenne a boszniai szerb erőkhöz, s alap­talannak nevezte a népirtásról szóló vádakat. Bár a 14 tagú testület döntésének nincsen kö­telező hatálya, a hágai állás­foglalás minden bizonnyal to­vább fokozza majd Jugoszlávia és Szerbia nemzetközi elszige­teltségét. Szerbia képviselője, Shabtai Rosenne izraeli ügyvéd az ál­lásfoglalás nyilvánosságra ho­zatala után az AP-nek kijelen­tette: - Ez egyáltalán nem je­lent vereséget, hiszen a bíróság nem vádolt meg senkit. Min­dent elkövetünk, hogy eleget tegyünk a felszólításnak. Szálem alejkum Az elmúlt évek gyakorlata bebizonyította, semmilyen szankció nem képes megdönteni a nemzetközi zárlattal sújtott ország hatalmi rendszerét, esetleg gazdaságának okoz évekig gyógyuló, súlyos sebeket. Sőt, a megtorló in­tézkedések ellenkező hatást váltanak ki az emberekben, a bűntudat ébredése helyett inkább növelik a kollektív paranoiát és nemzeti homogenizációt eredményeznek. Lévén, hogy a szankciók haté­konyságát Jugoszlávia előtt Dél-Rhodesiában, Dél-Afriká­ban, Líbiában és Irakban már kipróbálták, léteznek összeha­sonlító adatok. Dél-Rhodesia esetében például - ahol a fehér kisebbség rasszista politikája miatt a Biztonsági Tanács 1966-ban rendelt el nem­zetközi zárlatot - az intézkedé­seket a helybeli hatalom a vi­lág kommunista országainak összeesküvéseként könyvelte el a szabadságszerető Afrika ellen. Az sem segített, hogy Nagy-Britannia, az egykori gyarmatosító is támogatta a szankciókat. A szigetország akkori kormányfője is „meg­kapta", a dél-rhodesiai fehér kisebbség ugyanis kommunis­tának kiáltotta ki. Kis-Jugosz­láviára nézve ezért lesz sors­döntő a most zajló orosz esemé­nyek végkifejlete. Ilyen esetek­ben általában az eller^ék is pó­rul jár. Ha a rezsim ügyes, az ellenzék pedig gyönge, elcsön­desednek a hatalom számlájára elhangzó bírálatok, hisz a reni­tenskedőket bármikor megvá­dolhatják, hogy a nemzet áru­lói. Egy börtönbe zárt ország­ban vajon melyik rab vállalná kockázatmentesen ezt a szere­pet? Az ideges, de nagylelkű hatalom esetleg futni hagyja az ellenzék kiemelkedő tagjait, ha azonban csak ideges, akkor le­tartóztatja, bebörtönzi, eltávo­lítja őket a politikai életből, olykor a fizikai likvidálástól sem retten vissza. Az elmúlt fél évszázad zű­rös, a békét veszélyeztető, ál­landó válsággócokkal terhes nemzetközi viszonyaiból kiin­dulva, a Biztonsági Tanács nem szívesen döntött a gazdas­ági zárlat alkalmazása mellett. Ahogy az elmúlt években meg­változtak az erőviszonyok, ez az elv is korrekcióra szorult. Az öt említett eset közül Irak, Líbia és Jugoszlávia ellen a szankciókat az utóbbi két és fél év alatt hozták meg. Miután tavaly, november 24-én a Biztonsági Tanács el­utasította Irak kérelmét a szank­ciók feloldására, a kormány lapja ezt így kommentálta: „Ha a mindenható egy, kettő, há­rom vagy négy évig próbára akarja tenni tűrőképességün­ket... mindezért hálával tarto­zunk neki". A történelemben eddig példa nélküli, újabb szankciók küszöbén nyilván a szomszédságban is így vala­hogy gondolkodnak. Szálem alejkum (üdv nektek) - mon­danák a fanatikus irakiak. T. T. • „Európai" döntés Brüsszelben Nincs hús-vét (Folytatás az I. oldalról.) Az intézkedés Magyaror­szág számára azért is rendkívül sérelmes, mert hazánk terüle­tén - az EK állatorvosai által is igazoltan - semmiféle járvá­nyos állatbetegség nincsen. - A közös piaci intézkedés több tízmillió dolláros export­kiesést okozva súlyosan sérti a magyar mezőgazdaság érdeke­it, és kedvezőtlen hatást gyako­rol a kialakult gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatokra - ál­lapítja meg a közlemény. A magyar kormány, figyelemmel arra, hogy e betegségeket az Európai Közösségek egyik tag­államában észlelték, s hogy a tizenkét tagállam közös piacot képez, a magyar állategészség­ügyi érdekek védelmében és a betegség behozatalának meg­akadályozására rendelte el az importtilalmat. A kabinet egy­ben szükségesnek tartja az ál­lategészségügyi ellenőrzés megszigorítását valamennyi közép-kelet-európai országból származó, már említett temék­re. - A magyar kormány remé­li, hogy az EK Bizottsága sür­gős lépéseket tesz a tiltó intéz­kedések haladéktalan visszavo­nása érdekében - rögzíti vége­zetül a hivatalos dokumetum. Csütörtökön egyébként a Kül­ügyminisztérium és a külgaz­dasági minisztérium behívta valamennyi érintett EK-ország, valamint Áusztria nagykövetét, és tiltakozott a megalapozatlan intézkedésekkel szemben. Ha­tározottan nehezményezték, hogy az EK-döntés Magyaror­szággal szemben minden bizo­nyíték nélküli méltatlan eljá­rás. Juhász Judit kérdésekre vá­laszolva elmondta, hogy a kor­mányzat már korábban felfi­gyelt az elmúlt hetekben beve­zetett közös piaci korlátozó in­tézkedésekre. Ennek kapcsán kijelentette: „nyilvánvalóan kereskedelempolitikai megfon­tolások húzódnak emögött, amit vissza kell utasítanunk". Azt is közölte, hogy az EK-ti­lalom összesen 18 országot érint. Hazánk annak ellenére szerepel a listán, hogy a közös piaci szakértők a közelmúltban végzett vizsgálataik alkalmával semmiféle hiányosságot nem tapasztaltak nálunk, hanem to­vábbra is megfelelőnek ítélték a magyar állategészségügyi fel­tételeket. Tájékoztatom Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város lakosságát, hogy az alábbi képviselők indítványára, 1993. április 14-én, 17 órára, a polgármesteri hivatal dísztermébe KÖZMEGHALLGATÁST hívok össze, a dr. Rapcsák András polgármester személyét ért támadások, valamint hivatalából történt felfüggesztés miatt, a lakosság véleményének meghallgatása érdekében. Indítványozók: Arany-Tóth Ferenc, Ágoston Lajos, Csáki László, Hegedűs Lajos, Hegyi Mihály, Herczeg Mihály, dr. Novai Zoltán, Kovács Lajos, Marzsinai Zoltán, Szabó Nándor, Szálkái László, Szenti András, Szőke Pál, Tárkány Szűcs Imre képviselők. Hódmezővásárhely, 1993. április 8. NÓVÁK IMRE polgármester-helyettes (x)

Next

/
Thumbnails
Contents