Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-09 / 83. szám

PÉNTEK, 1993. ÁPR. 9. Budapest után Szeged a legváiosiasabb BELÜGYEINK 3 - véli az Rangos vendége volt tegnap városunknak: Szegedre látoga­tott Hans Beck úr, az Európai Közösség magyarországi kül­döttségének vezetője. Hans Beck és felesége először dr. Ványai Éva alpolgármesterrel folytatott rövid tájékozódó jel­legű megbeszélést, majd Tühe­gyi József alpolgármesterrel tárgyalt az úgynevezett Phare­termo program szegedi megva­lósulásának lehetőségeiről. Ezt követően látogatást tett az új­szegedi Talent Centerben, ahol dr. Kapás Ferenc ügyvezető igazgató tájékoztatta a vendé­get a vállalkozásról. Beck úr egyébként itt-tartózkodása alatt behatóan érdeklődött a szegedi magánvállalkozási „kedv" ala­kulásáról és a privatizáció me­netéről. Szegedi látogatása alkalmá­val a magyarországi EK vezető exkluzív nyilatkozatot adott a Délmagyarországnak. • Beck úr két és fél éve tar­tózkodik Magyarországon. Járt már Szegeden? — Igen. Most vagyok itt m­ásodszor. • Érzékelt-e valamilyen változást a város életében? - Két rövid szegedi kirucca­nás nem elegendő ahhoz, hogy az emberben hibátlan értékíté­let alakuljon ki. Ennek ellenére vezetője nyilván nem tévedek, ha azt mondom, hogy Szeged Buda­pest után a legmegnyerőbb te­lepülés számomra. Ez talán a Fotó: Gyenes Kálmán Tisza folyó közelsége teszi, nem tudnám igazán megfogal­mazni, de mindenesetre ben­nem ilyen érzést kelt, amikor itt vagyok. S még valami: a fő­város után Szeged a „legváro­siasabb". A Belváros régi épü­letei, a körutak, a parkok látvá­nya erősíti meg bennem a fenti meggyőződést. • Hogyan értékeli szegedi látogatásának „hivatalos" részét? w - Célom, hogy minél jobban megismerjem az országot, mi­nél több információt szerezzek és amiben tudok segítsek. Ilyen elhatározással jöttem most is ide és örülök, hogy tárgyal­hattam az alpolgármesterekkel, bár, érdemi, tehát döntést, határozatot eredményező meg­beszéléseink nem is lehettek ilyen rövid idő alatt. Abban azonban megállapodtunk, hogy gazdasági kérdésekben már a jövó héten, kulturális témákat érintő ügyekben pedig május végén - június elején találko­zunk ismét. • Köszönöm a rövid beszél­getést. Végezetül: hol tölti az ünnepeket? - Ó, látom a kis kosárkában, a kedves vendéglátóktól kapott húsvéti tojások kapcsán juott eszébe ez a kérdés! Utazni fo­gunk. Most az országjárás van a „műsoron". Innen Gyula felé vesszük az irányt, útközben megállunk Mezőhegyesen, az­után pedig tovább „ismerke­dünk" az önök szép országá­val. Egyúttal azonban kihasz­nálom az alkalmat és kellemes ünnepeket kívánok a Délma­gyarország olvasóinak. Kisimre Ferenc A MOL Rt. meglepődött Az első negyedévben 25 százalékkal csökkent az eladott motorbenzin mennyisége az el­múlt év hasonló időszakához képest, és a visszaesés mértéke a MOL Rt.-t is meglepte ­mondta el csütörtökön az MTI érdeklődésére a Magyar Olaj­és Gázipari Részvénytársaság ügyvezető igazgatója. •József Gábor hozzátette: a januári áremelkedés ellenére ennél jóval kisebb mértékű for­galom-visszaeséssel számol­tak. (Ez egyébként érzékenyen érinti az állami költségvetést is, hiszen így az adóbevétel is elmaradt a tervezettől.) Márci­us végéig 220 ezer tonna mo­torbenzint adtak el, míg tavaly az első negyedévben majdnem 300 ezer tonnát. • Polgármesteri meghallgatáson Visszatartott kártyapénz A FIDESZ szervezi azt a beszélgetéssorozatot, amely al­kalmat ad a város önkormány­zati intézményeiben dolgozó orvosok és a polgármester pár­beszédére. Dr. Lippai Pál első kézből akarja megtudni, mi­lyen problémák várnak orvos­lásra a szegedi gyógyítóintéz­ményekben. Elsó alkalommal a házi gyermekorvosok kaptak lehe­tőséget a megszólalásra, az el­múlt hét végén a felnőttek há­ziorvosainak képviselői mond­ták el gondjaikat a polgármes­ternek. Először a háziorvosi intéz­mény gazdasági önállóságáról esett szó. Az elmúlt év végén született határozat értelmében, a háziorvosi szolgálat, a rende­lőintézet és a kórház korábban egységes gazdasági rendszerét megbontották, s január else­jétől mindhárom intézmény gazdaságilag részlegesen önál­lóvá vált. A háziorvosok egyik képvi­selője, dr. Szilárd András el­mondta, hogy miután jogilag nincs szabályozva, mi értendő részleges gazdasági önállósá­gon, ezért mindenki tetszése szerint értelmezi e fogalmat. Szó sincs a háziorvosi szolgá­lat részleges gazdasági önálló­ságáról, az egyes rendelőknek nincs külön tételes költségveté­se, nincsenek elkülönítve a fenntartási költségek. A gazdasági függőséget jel­zi az is, hogy a háziorvosok a decemberre esedékes kártya­pénzüket még áprilisban sem kapták meg. Január elsejétől pedig visszatartják az őket megillető „extra" pénzeket ­mint például a jogosítványok kiadásához szükséges vizsgála­tokért járó dijat - azzal az in­doklással, hogy a 13. havi fize­tés előteremtésére kell. A beszélgetésen szó esett a háziorvosi rendelők műszere­zettségéről, az egyes rendelők között meglevő különbségek­ről, valamint a háziorvosok vállalkozói kedvéről, amit nagyban befolyásol, milyen tá­mogatásra számíthatnak az ön­kormányzattól. A szegedi önkormányzati intézmények orvosainak pol­gármesteri meghallgatása folyta­tódik. K. K. • Mi csörög a zsebben? A kétszázas fele ezüst A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint az új fém­pénzsorozat harmadik részletét június 21-én hozzák forgalom­ba - ezek 5, 10, 50 és 100 fo­rintos értékűek lesznek. Előző­leg, tavaly december l-jén ad­ták ki azt a 200 forintos címle­tet, amely 500-as finomságú ezüstből készült. A sorozat má­sodik része nem oly' rég, már­cius 29-én bocsáttatott ki; ez 1, 2 és 20 forintos címletből áll. A bank tájékoztatója szerint idén több mint 70 millió darab új érme kerül forgalomba. Táblázatban ismertetjük az új forgalmi pénzérme-sor jellem­ző adatait. Névérték Anyag Súly Átmérő Perem 1 Ft Cu75%, Ni4%,Zn 21% 2,05 g 16,3 mm sima 2 Ft Cu 75%, Ni 25% 3,10 g 19,2 mm recés 5 Ft Cu 75%, Ni 4%, Zn 21% 4,20 g 21,2 mm sima 10 Ft Cu 75%, Ni 25% 6,10 g 24,8 mm recés 20 Ft Cu 75%, Ni 4%, Zn 21% 6,90 g 26,3 mm recés 50 Ft Cu 75%,'Ni 25% 7,70 g 27,4 mm sima 100 Ft Cu 75%, Ni 4%, Zn 21% 9,40 g 29,2 mm recés 200 Ft Ag 50%, Cu 50 % 12,0 g 32,0 mm recés Í V lég szinte hozzá se kezdtem a dolgozathoz, de már -J/J azon gondolkodom, hogy hányan fognak megsér­tődni, orrjelhúzogatni „alantas" soraim olvastán, mert a sértődöttség amolyan humánus kommunikációs elem. De félre a tili-tolival, mert nem fogok megbánni semmit < vala­mit). A jótékonyságot egészen rendes emberi tulajdonságnak tartom. Adni - ha nem pofont - mindig szép, szabályosan átérezhető öröm. Itt van azonban az a tananyagszerű kér­dés, hogy hogyan, hogyan lehet adni? Kizárólagos módszert nem ismerek, azt viszont egyre in­kább sejtem, hogy ahhoz, hogy az „adás" ne legyen lealá­zó, ahhoz mérhetetlen nagy csönd és alázat kell annak ré­széről, aki ad. Ezt pedig nem csak gyanítom: nem minde­nütt természetes. És kérni sem mindig természetes. De hát hogy is van ez? Egyszerűen: aki adni tud, annak kérni se nagy ügy. Mert a csend és az alázat elsimít bennünk vala­mit, megadja a helyzet kulcsát. A minap viszont ott hevert az asztalomon egy montázs, amin szórakozó, vigadó, mulatozó, italozó, csajozó urakat montíroztak egybe. A képek egy jótékonysági esten készül­tek. Ahogy szokott: a bevétel egy részét, vagy a belépők sokszámjegyű árát felajánlják a rászorulónak, annak az embernek, vagy embereknek, akik soha életükben nem szerepelhetnek hasonló képösszeállttáson; ugye, a körül­mények. Nem vagyunk egyenlőek, hiába van két fülünk, két vesénk, akkor se. Nem baj. Ennek így kell lennie. Az élet igazságtalan akkor? Rossz, buta kérdés. Ebben nincs semmi logika, valami mindig igazságtalan. így van jól. Ebből lesz a nagy társadalmi mozgás, ugye, az igazságta­lanságból. Ha mindig minden igazságos lenne, akkor el­puhulnánk, mint a krumpli, és akkor az lenne az igazság, hogy az igazságnak semmi súlya, semmi értelme. Csak azt szeretném megtudni, hogy mit érez az az ado­mányozott, aki pezsgős poharak zajából, nők csivitelésé­ből, lármás jótékonyságból kap? Milyen furcsa visszhang­ja van ennek, hogy csináljanak gazdagék egy nagy össze­röffenést, bulizzák szét az agyukat, hogy annak a szeren­csétlen rászorulónak ne kelljen annyira rászorulni? Ami­kor világgá van kürtölve, hogy micsoda nagyvonalúak (csúnyább szót akartam, az öncenzúra beindult) vagyunk, humánus gerincünk még a tornádót is átvészeli. Nem túl nagy itt a zaj? Nem az van ebben, hogy csak akkor adnak, ha kapnak is érte, egy kis himi-humi banzájt jól enyvezett kulturális műsorral? At kéne eztet gondolni, egy kicsit firtatni, megpiszkálni ezt a humánusan adakozó zajos elmeháborodást. Nem ártana néha a dolgok mögé belesni, hogy vajon mit is csinálunk, rrt nont, hogy gyorsul a világ, meg hogy az információ U teszi az embert emberré. Lassabban a testtel, amíg van test. Emberszabású. Netán szörnyű? Megkezdődött az ember majommá válása? Podmaniczky Szilárd Széchenyi-megemlékezés Gróf Széchenyi István halá­lának 133. évfordulója alkal­mából csütörtökön koszorűzási ünnepséget tartottak Budapes­ten a „legnagyobb magyar" Roosevelt téren álló szobránál. Az ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök és Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója emlékezett a nagy reformpoli­tikusra, illetve méltatta az egy­kori közlekedési miniszter munkásságát, amelyet a ma­gyar közlekedés megteremté­séért folytatott. Elhelyezték Szegeden is a megemlékezés koszorúit a Széchenyi-kör képviselői és a város polgárai a reformkor legnagyobb alakjának Dóm-téri mellszobránál. • Különösen a kis- és közép­vállalkozások érdeklődnek szegedi befektetések iránt az elektronika területén, de szíve­sen társulnának cipő- és bőri­pari, valamint textil-, bútor- és faipari szakmákban. Ajánlatu­kat már csak azért is érdemes komolyan venni, mert náluk külön iroda foglalkozik az e te­rületen dolgozó magáncégek­kel. A pescarai küldöttség tol­mácsolta, hogy tagjai érdek­lődnek a magyar privatizáció iránt, akár tőkebefektetés for­májában is. Elképzelhetőnek tartják, hogy vegyes vállala­tokat létesítenének Csongrád megyei cégekkel. Felajánlot­ták: hoznának korszerű techno­lógiát, sót partnerek lennének az itt elkészült termékek visz­szavásárlásában. Olasz üzleti ajánlat Olasz üzletemberek jártak tegnap Szegeden, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki térségünk vállalkozóival. A Pescarai Kereskedelmi, Ipari, Kézműves és Agrárka­mara háromtagú küldöttsége ellátogatott a Dél-magyar­országi Kereskedelmi és Iparkamarához, s ott bemutat­ták, mit kínálnak, milyen lehetőségeket nyújtanak a kö­zös üzlethez az általuk képviselt cégek. A Dél-magyarországi Ke­reskedelmi és Iparkamarának öt évvel ezelőtt volt már egy együttműködési megállapodása a modenai kamarával - de ezt a szerződést elmosta az idő. Most ehelyett kínálnak hasonló kapcsolatot a pescaraiak, rög­tön konkrét ajánlatokkal. Kí­nálták például, hogy elsősor­ban az információcserében, a partnerek felkutatásában és a gazdasági-kereskedelmi előírá­sok kölcsönös tájékoztatásában működjön együtt a két kamara. Kérésük volt, hogy a kamarák vállalkozó tagjai részére mind­két fél biztosítsa az alapszol­gáltatásokat (technikai segít­ség, tolmács...), ha az érintet­tek a másik országba látogat­nak. S az sem elhanyagolható, amit ígértek: a vállalkozások élénkítésére alakítsanak olyan közös programokat, amelyek­hez ők a Közös Piactól vagy állami támogatásból pénzügyi segítséget tudnának szerezni. Az olasz küldöttség Szeged­ről hasonló kapcsolatfelvételi céllal Debrecenbe utazott, de néhány nap múlva már otthon várja a szegedi választ: van-e kedve Csongrád megyének a mindkét fél számára előnyös együttműködés megteremtésé­re. V. I. P.

Next

/
Thumbnails
Contents