Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-09 / 83. szám
PÉNTEK, 1993. ÁPR. 9. Budapest után Szeged a legváiosiasabb BELÜGYEINK 3 - véli az Rangos vendége volt tegnap városunknak: Szegedre látogatott Hans Beck úr, az Európai Közösség magyarországi küldöttségének vezetője. Hans Beck és felesége először dr. Ványai Éva alpolgármesterrel folytatott rövid tájékozódó jellegű megbeszélést, majd Tühegyi József alpolgármesterrel tárgyalt az úgynevezett Pharetermo program szegedi megvalósulásának lehetőségeiről. Ezt követően látogatást tett az újszegedi Talent Centerben, ahol dr. Kapás Ferenc ügyvezető igazgató tájékoztatta a vendéget a vállalkozásról. Beck úr egyébként itt-tartózkodása alatt behatóan érdeklődött a szegedi magánvállalkozási „kedv" alakulásáról és a privatizáció menetéről. Szegedi látogatása alkalmával a magyarországi EK vezető exkluzív nyilatkozatot adott a Délmagyarországnak. • Beck úr két és fél éve tartózkodik Magyarországon. Járt már Szegeden? — Igen. Most vagyok itt másodszor. • Érzékelt-e valamilyen változást a város életében? - Két rövid szegedi kiruccanás nem elegendő ahhoz, hogy az emberben hibátlan értékítélet alakuljon ki. Ennek ellenére vezetője nyilván nem tévedek, ha azt mondom, hogy Szeged Budapest után a legmegnyerőbb település számomra. Ez talán a Fotó: Gyenes Kálmán Tisza folyó közelsége teszi, nem tudnám igazán megfogalmazni, de mindenesetre bennem ilyen érzést kelt, amikor itt vagyok. S még valami: a főváros után Szeged a „legvárosiasabb". A Belváros régi épületei, a körutak, a parkok látványa erősíti meg bennem a fenti meggyőződést. • Hogyan értékeli szegedi látogatásának „hivatalos" részét? w - Célom, hogy minél jobban megismerjem az országot, minél több információt szerezzek és amiben tudok segítsek. Ilyen elhatározással jöttem most is ide és örülök, hogy tárgyalhattam az alpolgármesterekkel, bár, érdemi, tehát döntést, határozatot eredményező megbeszéléseink nem is lehettek ilyen rövid idő alatt. Abban azonban megállapodtunk, hogy gazdasági kérdésekben már a jövó héten, kulturális témákat érintő ügyekben pedig május végén - június elején találkozunk ismét. • Köszönöm a rövid beszélgetést. Végezetül: hol tölti az ünnepeket? - Ó, látom a kis kosárkában, a kedves vendéglátóktól kapott húsvéti tojások kapcsán juott eszébe ez a kérdés! Utazni fogunk. Most az országjárás van a „műsoron". Innen Gyula felé vesszük az irányt, útközben megállunk Mezőhegyesen, azután pedig tovább „ismerkedünk" az önök szép országával. Egyúttal azonban kihasználom az alkalmat és kellemes ünnepeket kívánok a Délmagyarország olvasóinak. Kisimre Ferenc A MOL Rt. meglepődött Az első negyedévben 25 százalékkal csökkent az eladott motorbenzin mennyisége az elmúlt év hasonló időszakához képest, és a visszaesés mértéke a MOL Rt.-t is meglepte mondta el csütörtökön az MTI érdeklődésére a Magyar Olajés Gázipari Részvénytársaság ügyvezető igazgatója. •József Gábor hozzátette: a januári áremelkedés ellenére ennél jóval kisebb mértékű forgalom-visszaeséssel számoltak. (Ez egyébként érzékenyen érinti az állami költségvetést is, hiszen így az adóbevétel is elmaradt a tervezettől.) Március végéig 220 ezer tonna motorbenzint adtak el, míg tavaly az első negyedévben majdnem 300 ezer tonnát. • Polgármesteri meghallgatáson Visszatartott kártyapénz A FIDESZ szervezi azt a beszélgetéssorozatot, amely alkalmat ad a város önkormányzati intézményeiben dolgozó orvosok és a polgármester párbeszédére. Dr. Lippai Pál első kézből akarja megtudni, milyen problémák várnak orvoslásra a szegedi gyógyítóintézményekben. Elsó alkalommal a házi gyermekorvosok kaptak lehetőséget a megszólalásra, az elmúlt hét végén a felnőttek háziorvosainak képviselői mondták el gondjaikat a polgármesternek. Először a háziorvosi intézmény gazdasági önállóságáról esett szó. Az elmúlt év végén született határozat értelmében, a háziorvosi szolgálat, a rendelőintézet és a kórház korábban egységes gazdasági rendszerét megbontották, s január elsejétől mindhárom intézmény gazdaságilag részlegesen önállóvá vált. A háziorvosok egyik képviselője, dr. Szilárd András elmondta, hogy miután jogilag nincs szabályozva, mi értendő részleges gazdasági önállóságon, ezért mindenki tetszése szerint értelmezi e fogalmat. Szó sincs a háziorvosi szolgálat részleges gazdasági önállóságáról, az egyes rendelőknek nincs külön tételes költségvetése, nincsenek elkülönítve a fenntartási költségek. A gazdasági függőséget jelzi az is, hogy a háziorvosok a decemberre esedékes kártyapénzüket még áprilisban sem kapták meg. Január elsejétől pedig visszatartják az őket megillető „extra" pénzeket mint például a jogosítványok kiadásához szükséges vizsgálatokért járó dijat - azzal az indoklással, hogy a 13. havi fizetés előteremtésére kell. A beszélgetésen szó esett a háziorvosi rendelők műszerezettségéről, az egyes rendelők között meglevő különbségekről, valamint a háziorvosok vállalkozói kedvéről, amit nagyban befolyásol, milyen támogatásra számíthatnak az önkormányzattól. A szegedi önkormányzati intézmények orvosainak polgármesteri meghallgatása folytatódik. K. K. • Mi csörög a zsebben? A kétszázas fele ezüst A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint az új fémpénzsorozat harmadik részletét június 21-én hozzák forgalomba - ezek 5, 10, 50 és 100 forintos értékűek lesznek. Előzőleg, tavaly december l-jén adták ki azt a 200 forintos címletet, amely 500-as finomságú ezüstből készült. A sorozat második része nem oly' rég, március 29-én bocsáttatott ki; ez 1, 2 és 20 forintos címletből áll. A bank tájékoztatója szerint idén több mint 70 millió darab új érme kerül forgalomba. Táblázatban ismertetjük az új forgalmi pénzérme-sor jellemző adatait. Névérték Anyag Súly Átmérő Perem 1 Ft Cu75%, Ni4%,Zn 21% 2,05 g 16,3 mm sima 2 Ft Cu 75%, Ni 25% 3,10 g 19,2 mm recés 5 Ft Cu 75%, Ni 4%, Zn 21% 4,20 g 21,2 mm sima 10 Ft Cu 75%, Ni 25% 6,10 g 24,8 mm recés 20 Ft Cu 75%, Ni 4%, Zn 21% 6,90 g 26,3 mm recés 50 Ft Cu 75%,'Ni 25% 7,70 g 27,4 mm sima 100 Ft Cu 75%, Ni 4%, Zn 21% 9,40 g 29,2 mm recés 200 Ft Ag 50%, Cu 50 % 12,0 g 32,0 mm recés Í V lég szinte hozzá se kezdtem a dolgozathoz, de már -J/J azon gondolkodom, hogy hányan fognak megsértődni, orrjelhúzogatni „alantas" soraim olvastán, mert a sértődöttség amolyan humánus kommunikációs elem. De félre a tili-tolival, mert nem fogok megbánni semmit < valamit). A jótékonyságot egészen rendes emberi tulajdonságnak tartom. Adni - ha nem pofont - mindig szép, szabályosan átérezhető öröm. Itt van azonban az a tananyagszerű kérdés, hogy hogyan, hogyan lehet adni? Kizárólagos módszert nem ismerek, azt viszont egyre inkább sejtem, hogy ahhoz, hogy az „adás" ne legyen lealázó, ahhoz mérhetetlen nagy csönd és alázat kell annak részéről, aki ad. Ezt pedig nem csak gyanítom: nem mindenütt természetes. És kérni sem mindig természetes. De hát hogy is van ez? Egyszerűen: aki adni tud, annak kérni se nagy ügy. Mert a csend és az alázat elsimít bennünk valamit, megadja a helyzet kulcsát. A minap viszont ott hevert az asztalomon egy montázs, amin szórakozó, vigadó, mulatozó, italozó, csajozó urakat montíroztak egybe. A képek egy jótékonysági esten készültek. Ahogy szokott: a bevétel egy részét, vagy a belépők sokszámjegyű árát felajánlják a rászorulónak, annak az embernek, vagy embereknek, akik soha életükben nem szerepelhetnek hasonló képösszeállttáson; ugye, a körülmények. Nem vagyunk egyenlőek, hiába van két fülünk, két vesénk, akkor se. Nem baj. Ennek így kell lennie. Az élet igazságtalan akkor? Rossz, buta kérdés. Ebben nincs semmi logika, valami mindig igazságtalan. így van jól. Ebből lesz a nagy társadalmi mozgás, ugye, az igazságtalanságból. Ha mindig minden igazságos lenne, akkor elpuhulnánk, mint a krumpli, és akkor az lenne az igazság, hogy az igazságnak semmi súlya, semmi értelme. Csak azt szeretném megtudni, hogy mit érez az az adományozott, aki pezsgős poharak zajából, nők csiviteléséből, lármás jótékonyságból kap? Milyen furcsa visszhangja van ennek, hogy csináljanak gazdagék egy nagy összeröffenést, bulizzák szét az agyukat, hogy annak a szerencsétlen rászorulónak ne kelljen annyira rászorulni? Amikor világgá van kürtölve, hogy micsoda nagyvonalúak (csúnyább szót akartam, az öncenzúra beindult) vagyunk, humánus gerincünk még a tornádót is átvészeli. Nem túl nagy itt a zaj? Nem az van ebben, hogy csak akkor adnak, ha kapnak is érte, egy kis himi-humi banzájt jól enyvezett kulturális műsorral? At kéne eztet gondolni, egy kicsit firtatni, megpiszkálni ezt a humánusan adakozó zajos elmeháborodást. Nem ártana néha a dolgok mögé belesni, hogy vajon mit is csinálunk, rrt nont, hogy gyorsul a világ, meg hogy az információ U teszi az embert emberré. Lassabban a testtel, amíg van test. Emberszabású. Netán szörnyű? Megkezdődött az ember majommá válása? Podmaniczky Szilárd Széchenyi-megemlékezés Gróf Széchenyi István halálának 133. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorűzási ünnepséget tartottak Budapesten a „legnagyobb magyar" Roosevelt téren álló szobránál. Az ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök és Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója emlékezett a nagy reformpolitikusra, illetve méltatta az egykori közlekedési miniszter munkásságát, amelyet a magyar közlekedés megteremtéséért folytatott. Elhelyezték Szegeden is a megemlékezés koszorúit a Széchenyi-kör képviselői és a város polgárai a reformkor legnagyobb alakjának Dóm-téri mellszobránál. • Különösen a kis- és középvállalkozások érdeklődnek szegedi befektetések iránt az elektronika területén, de szívesen társulnának cipő- és bőripari, valamint textil-, bútor- és faipari szakmákban. Ajánlatukat már csak azért is érdemes komolyan venni, mert náluk külön iroda foglalkozik az e területen dolgozó magáncégekkel. A pescarai küldöttség tolmácsolta, hogy tagjai érdeklődnek a magyar privatizáció iránt, akár tőkebefektetés formájában is. Elképzelhetőnek tartják, hogy vegyes vállalatokat létesítenének Csongrád megyei cégekkel. Felajánlották: hoznának korszerű technológiát, sót partnerek lennének az itt elkészült termékek viszszavásárlásában. Olasz üzleti ajánlat Olasz üzletemberek jártak tegnap Szegeden, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki térségünk vállalkozóival. A Pescarai Kereskedelmi, Ipari, Kézműves és Agrárkamara háromtagú küldöttsége ellátogatott a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamarához, s ott bemutatták, mit kínálnak, milyen lehetőségeket nyújtanak a közös üzlethez az általuk képviselt cégek. A Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamarának öt évvel ezelőtt volt már egy együttműködési megállapodása a modenai kamarával - de ezt a szerződést elmosta az idő. Most ehelyett kínálnak hasonló kapcsolatot a pescaraiak, rögtön konkrét ajánlatokkal. Kínálták például, hogy elsősorban az információcserében, a partnerek felkutatásában és a gazdasági-kereskedelmi előírások kölcsönös tájékoztatásában működjön együtt a két kamara. Kérésük volt, hogy a kamarák vállalkozó tagjai részére mindkét fél biztosítsa az alapszolgáltatásokat (technikai segítség, tolmács...), ha az érintettek a másik országba látogatnak. S az sem elhanyagolható, amit ígértek: a vállalkozások élénkítésére alakítsanak olyan közös programokat, amelyekhez ők a Közös Piactól vagy állami támogatásból pénzügyi segítséget tudnának szerezni. Az olasz küldöttség Szegedről hasonló kapcsolatfelvételi céllal Debrecenbe utazott, de néhány nap múlva már otthon várja a szegedi választ: van-e kedve Csongrád megyének a mindkét fél számára előnyös együttműködés megteremtésére. V. I. P.