Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. MÁRC. 23. Antall József fogadta Ivan Aboimovot Antall József miniszter­elnök vasárnap délután ké­résére fogadta Iván Pavlo­vics Aboimovot. Az orosz nagykövet tájékoztatást adott az orosz belpolitika időszerű kérdéseiről, és átadta Borisz Jelcin orosz elnök televíziós nyi­latkozatának teljes hivata­los szövegét. Erről hétfőn délelőtt tájékoztatta az MTI-t a Kormányszóvivői Iroda. Miniszterelnökünk levele Borisz Jelcinhez Antall József miniszterelnök az alábbi levelet intézte Bo­risz Nvikolajevics Jelcinhez, az Orosz Föderáció elnökéhez március 18-án - tájékoztatta az MTI-t a Kormányszóvivői Iroda: „A Magyar Kormány, a világ más demokratikus kormá­nyaihoz hasonlóan, továbbra is úgy tekint az Orosz Föderá­cióra, mint olyan országra, amelynek belső fejlődése nagy­mértékben befolyásolja a világpolitikai helyzet alakulását. Biztosíthatom Elnök Urat arról, hogy az Ön által képviselt, a demokratikus társadalom kiépítését célzó politikai irány­vonalat Magyarország Kormánya nagyra értékeli, történel­mi jelentőségűnek tartja és határozottan támogatja. Hazánk érdekelt az oroszországi demokratikus átalakítási folyamat sikerében, és őszintén reméljük, hogy azok a hatal­mas erőfeszítések, amelyeket Ön és kormánya kifejt a de­mokrácia védelmében, eredményre fognak vezetni. Kétoldalú kapcsolataink új alapokra helyezésében, együttműködésünk kiszélesítésében is múlhatatlan érdemeket szerzett, Elnök Úr, s legutóbbi budapesti látogatása, né­pünknek tett nemes gesztusai is azt mutatják, hogy igaz ba­rátot, az országaink közötti sokrétű kapcsolatok őszinte tá­mogatóját köszönthetjük Önben. Az elmúlt hetekben fokozott figyelemmel kísértük az oroszországi eseményeket és lehetőségeinkhez mérten a nemzetközi tárgyalásokon is messzemenően támogattuk Önt. E gondolatok jegyében hozta meg kormányunk mellékelt nyilatkozatát, amit szíves figyelmébe ajánlok. Megragadom az alkalmat, hogy ismételten őszinte nagy­rabecsülésemről biztosítsam Excellenciádat." • Oroszország Megoszlott az Alkotmánybíróság is Az orosz Alkotmánybíróság egyelőre egésznapos hétfői ülésezés után sem hozott dön­tést az államfő szombati tévé­felhívásának ügyében, de foly­tatja tanácskozását. Valerij Zorkin, a testület el­nöke leszögezte: az Alkot­mánybíróság nem állt a parla­menti vezetés és a kongresszus oldalára, s az elnökkel sem ke­rült összetűzésbe. Közölte, hogy a testület továbbra sem kapta meg az elnöktől a beszé­dében említett rendeletek szö­vegét, így azokkal egyelőre ér­demben nem is foglalkozik. Részben az elnöki szóvivő megjegyzésére utalva el­mondta, hogy a bírák nem a ki sem hirdetett rendeleteket, ha­nem az elnök szombati felhívá­sát tárgyalják meg, amely egyes pontjaiban sértette az al­kotmányt. Az MTI moszkvai irodájá­nak nem hivatalos értesülései szerint az Alkotmánybíróság hétfői ülésén a testület tizenhá­rom tagja közül négy Valerij Zorkin elnök haladéktalan le­mondását követelte. Állítólag ezzel az incidens­sel függ össze egyebek között az is, hogy Zorkin olyan meg­viseltnek látszott az ülés kap­csán tartott hétfői nemzetközi sajtóértekezleten. Az értesülés azt jelzi, hogy a hatalmi válság megbontotta a legfőbb bírói testület egységét is: ez befo­lyással lehet a helyzet további alakulására is, lévén az Alkot­mánybíróság kulcsszerepet tölt be a két hatalmi ág közötti vi­szony alakulásában. WÉÜÉÉ A türelem határán • Halasztott start Hétfőn az utolsó pillanat­ban, három másodperccel az indulás előtt lefújták a Colum­bia űrsikló startját a floridai Cape Canaveralban, a Kenne­dy űrközpontban - jelentette a Deutschlandfunk. A kompjute­rek egy még ismeretlen meghi­básodás miatt gátolták meg automatikusan a hordozóraké­ták felemelkedését. Még nem fordult elő, hogy űrlaboratóri­um-startot az indulás előtt ennyire közvetlenül félbehagy­janak - közölték szakemberek. A startot hétfőre, 15 óra 51 percre tűzték ki, miután az el­múlt hetekben már többször is halasztást szenvedett az űrsikló útnak indítása. A Columbia fe­délzetén öt amerikai űrhajós mellett két német - Hans Schlegel és Ulrich Walter - is helyet foglalt, a kilenc napra tervezett úton csaknem száz tu­dományos kísérlet elvégzése várna rájuk az űrlaboratórium­ban, a spacelab-ben. • Dávid, a szektavezér Vasárnap újabb személyek távozhattak a dávidi szektának a biztonsági erők gyűrűjébe zárt texasi székhelyéről. Újságírók hat nőt és egy hetvenéves férfit láttak kilépni az épületből, amelyben a ma­gát messiásként feltüntető Dá­vid Koresh közlése szerint még mindig 79 felnőtt és 17 gyerek • 86millió -dollárban Három szerencsés nyertes osztozik a floridai lottó 86 mil­lió dolláros főnyereményén, amely három éve a legnagyobb lMIMMMMMMMMMlnMMMimiiH nyeremény az Egyesült Álla­mokban. A három nyertes szelvény egyenként 28,6 millió dollárt ér; az összegeket a helyi ren­delkezések értelmében 20 év alatt folyósítják majd a szeren­csés lottózóknak. A múlt heti húzáson 77 mil­lió szelvény vett részt. A szövetségi amerikai ál­lamban az eddigi rekordnye­remény 106,5 millió dollár volt (1990), minden idők leg­nagyobb amerikai lottónyere­ménye pedig 119 millió dollárt tett ki (1991-ben). A franciaországi választásokra A „földcsuszamlás" eredményei A francia belügyminiszté­rium hétfő reggeli összesítése a nemzetgyűlési választás első fordulójának eredményeiről (az adatok még nem foglalják magukba Guayana, Martinique és Guadeloupe eredményeit). Választásra jogosultak szá­ma 38 468 886, a részvételi arány csaknem hetvenszázalé­kos volt.. A fontosabb pártok szavaza­tainak aránya (zárójelben az 1988-as nemzetgyűlési válasz­tás első fordulójának végleges adata): Szavazat % Szavazat % Francia Szocialista Párt 4 444 761 17,62 (8 493 702 34,76 „Elnöki többség" 390 401 1,54 403 690 1,65 Balodali Radikális Párt 228 758 0,90 279 316 1,14 Francia Kommunista Párt 2 323 437 9,21 2 765 761 11,32 „Ökológiai nemzedék" 921 925 3,65 nem indult Zöldek 1 022 663 4,05 86 312 0,35 Unió a Francia I)emok. 4 849 489 19,22 4 519 459 18,49 Tömörülés a Köztársaságért 5 133 870 20,35 4 687 047 19,18 Nemzeti Front 3 158 843 12,52 2 359 528 9,65 Egyéb jobboldali párt 1 164 377 4,61 697 272 2,85) A többi szavazat kisebb pár­tok és helyi jelöltek között osz­lik meg. Az eddig összesített adatok szerint 567 választókerület kö­zül csak '78-ban hozott döntést az első forduló. A Tömörülés a Köztársaságért 40, az Unió a Francia Demokráciáért 36, egyéb jobbközép szervezetek pedig két mandátumot szerez­tek. Szerb fenyegetés A krajinai szerb erők táma­dást intéznek több horvátor­szági stratégiai célpont ellen, ha az ENSZ nem vet véget a horvát erők krajinai agresszió­jának - jelentette be hétfőn Slobodan Jarcevic, a Horvátor­szág területén lévő, de szerbek ellenőrizte terület „külügymi­nisztere". Az ENSZ főtitkárának cím­zett levélben Jarcevic a horvát tüzérség és harckocsik hétfő délelőtti, a Zára környéki Ob­rovac és a Sibenik mellett lévő Hátat fordít... Velebit ellen indított tá­madására utalt. A horvát hadsereg január végén indította meg offenzívá­ját az egykori jugoszláv tag­köztársaság szerbek ellenőrizte délnyugati körzetei ellen. A zágrábi vezetők azzal indokol­ták a hadműveleteket, hogy a helyszínen lévő ENSZ-béke­fenntartók nem tettek eleget fe­ladataiknak, azaz nem szerel­ték le a szerb félkatonai egy­ségeket. Ifjabb Kim a csúcson? A jövő hónapban veszi át a hadsereg feletti teljhatalmat Kim Dzsong II, az észak-koreai államfő fia. A dél-koreai hír­ügynökség értesülése szerint a „hatalmi öröklés" újabb aktu­sára a parlament jelképes jóvá­hagyásával a jövő hónapban kerül sor. Kim Dzsong II ekkor veszi át a KNDK nemzeti vé­delmi bizottsága elnöki tisztét. Az ötvenéves Kim Dzsong II már két évvel ezelőtt átvette a hadsereg főparancsnoki tisz­tét apjától, és ő intézi már a hí­rek szerint a legfőbb párt- és állami ügyeket. Tokiói értesü­lések szerint ő hozta a döntést arról is, hogy a KNDK fordít­son hátat az atomsorompó szerződésnek. Mindennek elle­nére Kim Dzsong II még nem jutott a legfőbb katonai cím­hez, a védelmi bizottság elnöki beosztásához, amely többek között háború indítására, a csa­patok mozgósítására, a védel­mi miniszter kinevezésére is feljogosítaná. 1HIIMIHIIMWIIW11MIM • Ma több mint négyszázezren laknak a szent városban, a nem zsidók lélekszáma azonban 44 ezerre csökkent. A turisták száz zsinagógát, kétszáz keresztény templomot, kolostort és hat­van mecsetet látogathatnak meg. Szombaton reggel hagyományos galíciai viseletben és sötét amerikai öltönyben mennek a vallásos zsidók a siratófalhoz, imádkozni. A tér bejáratánál sok­sok géppisztolyos ellenőrzi a táskákat és a zse­beket. Közben terjed a hír, hogy a ramadán utol­só napjára érkezett kétszázezer muzulmán közül húszezer még fönt alszik a siratófal fölötti me­cset mellett, a téren. Vigyázni kell, mert előfor­dult már, hogy amikor fölébredtek, kőzáport zú­dítottak az alant imádkozó zsidókra. Ennyi a hír, meg tudni lehet még azt is, hogy a jeruzsálemi főmufti helyettese arról szónokolt híveinek, hogy a zsidó uralom Jeruzsálemben csak ideig­lenes, hamarosan kiverik őket, és akkor meg kell majd ölni azokat a mohamedánokat is, akik együttműködtek a megszállókkal. A helyettes főmufti hallgatósága ujjongott, öklét rázta, majd békésen hazavonult. Vagy tnáfél tucat nagydarab néger áll egy szűk terecskén. Százötven centi magas katona­lány, a fekete csoporttal szemben, mutogatja a várost, és magyarázza, mi micsoda. A négerek fején sábecdekli. Nagyon engedelmesen figyelik a katonalányt, de hogy unják-e vagy érdekli őket az előadás, az nem látszik rajtuk. A feketék minden bizonnyal Etiópiából érkezett új beván­• Háború és béke Izraelben i % Járőrök Jézus kereszlútján Mindenki ragaszkodik Jeruzsálemhez. Valaha Dávid király városa volt. Jézus Krisztus sírját is ott nézhetjük meg a fóté épített templom egy kis üregében, Mohamed próféta is innen ment a mennybe, ahogy korábban Jézus. A zsidó, a katolikus és a mohamedán val­lás és kultúra Izrael egész területén jelen van. Ez az együttes jelenlét Jeruzsálemben a leg­látványosabb. Lakossága folyamatosan növekszik, ahogy jelentős mértékben gyarapodott - 1967 után - a város izraeli fennhatóság alatt lévő területe. Most 10 ezer 850 hektár, 1967 előtt pedig csak 3 ezer 810 hektár volt az Izraeli Jeruzsálem. 1948 végén 165 ezer lakója volt a városnak, ebből 100 ezer volt a zsidó, 65 ezer a mohamedán és keresztény. dorlók, ohmok lehetnek, a katonalány pedig egy igazi izraeli állampolgár, vagyis valikim. Ezzel a kis jelenettel megérkeztünk Izrael gondjainak közepébe. A külföldi zsidók bevándorlása, az aliya kedvezően befolyásolja az ország demog­ráfiai összetételét. De az újak. az olimok, vagy ahogy az izraeli magyarok mondják, az olék szakképzettsége nehezen konvertálható, átkép­zésük számos nehézséggel jár, nem tudnak sem­mit a piacgazdaságról és csak nehezen alkal­mazkodnak hozzá, fogalmuk sincs a nyugati munkatempóról. Mindebből beilleszkedési za­varok keletkeznek, és növekszik a Kelet-Euró­pából, elsősorban Oroszországból, és az Afriká­ból, főleg Etiópiából érkező újoncok iránti el­lenszenv. Sokféle kedvezményt, ötéves adómentességet kapnak az újak. Tel-Avivban emiatt az utóbbi pár évben mintegy százezerrel nőtt meg a sze­mélyautók száma, s aránytalanul több lett a bal­eset. Az okozók legtöbbször orosz olék, akik még semmit nem tudnak az orosz nyelven kívül, de annak már nagyon örülnek, hogy a semmiből átülhetnek egy igazi nyugati kocsiba, és szágul­doznak, mint a szélvész. Súlyos bajai ellenére és érdekes ellentmondá­saival együtt Izrael a Közel-Kelet egyetlen igazi demokráciájának tekinthető. Ezt a különös de­mokráciát három fő tényező jellemzi: rövid új­kori története, s népességének politikai és tradi­cionális sokszínűsége. Másodszor, de nem má­sodik helyen: az állami vezetőket átható nemzeti ideológia, az Izrael határain túli zsidóság iránt érzett felelősség, és a készség a befogadásukra. A harmadik fontos tény pedig, hogy Izrael máig nem tudta elfogadtatni magát mohamedán kör­nyezetével. Ez látszik Jeruzsálem arab negyedében is. Mielőtt az ember bemegy, a damaszkuszi kapu­nál figyelmeztetik, hogy ne menjen be egyedül. Olykor-olykor tényleg leszúrnak egy-egy kíván­csiskodót. De nagy baj nem lehet, minden sar­kon négy-öt-hat géppisztolyos zsidó katona, s negyedóránként töri át magát a keskeny sikáto­rokon egy-egy szakasz járőr. A tisztek keze az övükbe dugott meztelen pisztoly agyán, a köz­legények géppisztolya előre tartva, lövésre kész. És az arabok zavartalanul, mintha ezt észre se vennék, árulják a Via Dolorosán a birkahúst, az aranyat, az édességet. Csak a latin meg angol nyelvű feliratok jelzik az állomásokat az úton, ahol Jézus vitte a keresztet. Zelei Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents