Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám

KEDD, 1993. MÁRC. 23. Szociális törvény, nekünk Első helyen: a nagycsaládosok és a munkanélküliek BELÜGYEINK 3 A gyermeknevelési támogatást már többször bemutattuk lapunkban. Ezért most csak összegezzük a tudnivalókat. A gyermeknevelési támogatást az az anya - vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben az az apa - igényelheti, aki legalább 180 nap társadalombiztosítási idővel rendelkezik; saját háztartásában három vagy több, 3 és 8 év közötti kiskorút nevel és persze esetében nem áll fönn a törvényben felsorolt kizáró okok egyike sem. Kizáró ok például, ha a család egy főre eső jövedelme az öregségi nyugdíj minimumának háromszorosát meghaladja. A gyermeknevelési támogatást az önkormányzat jegyzője, különleges esetben a népjóléti miniszter ítéli oda az igénylőnek. E támogatás mértéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. A munkanélküliek jövedelempótló támogatását az igénylő szociális rászorultságától függően a helyi önkormányzat képviselőtestülete ítéli oda. Ilyen támogatást az a munkanélküli igényelhet, aki kiesett a munkanélküli ellátás minden más formájából, de családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj minimumának 80 százalékát nem haladja meg, s vállalja a munkaügyi központtal az együttműködést. Ez esetben is többféle kizáró ok létezik. Ezt az ellátást nem igényelheti az, aki például gyermeknevelési támogatásban is részesül. A munkanélküliek jövedelempótló támogatását az önkormányzati költségvetésből fedezik, melyhez az állam is hozzájárul. E támogatás mértékét az önkormányzat képviselőtestülete úgy határozza meg, hogy a munkanélküli jövedelme érje el a nyugdíjminimum 80 százalékát, de legalább 1000 forint legyen. Az önkormányzati rendeletet szabályozza a többi, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásra (lakásfenntartási támogatásra, ápolási díjra, átmeneti segélyre, temetési segélyre) való jogosultság feltételeit és a támogatás mértékét. A szegedi közgyűlés csütörtöki ülésén alkotják meg a képviselők a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló rendeletet. A közgyűlés nyilvános. Az önkormányzati rendeleteket lapunkban részletesen ismertetni fogjuk. Ú. I. Bíróság előtt a megye nagyjai (Folytatás az I. oldalról.) Ennél a mondatnál ismét volt megjegyzése az alperesnek: „Lesznek is ilyen megjegyzéseim ". Rapcsák András és védője a tárgyaláson újságcikkeket adott át a bíróságnak. Az írásokkal azt kívánták alátámasztani, hogy az ominózus Rapcsák-cikk tulajdonképpen csak válaszolt a már előtte megjelent cikkek sértegetéseire. A bírónő, dr. Szeghő Katalin a tárgyalást berekesztette, azt elnapolta. Tíz perc szünet után kezdődött az az ügy, amelyben a polgármester felperesként szerepelt. Hegedűs Tibor a vásárhelyi televízióban olyan kijelentést tett, hogy a polgármesternek sikkasztási ügye volt és emiatt egy ember öngyilkos lett. Majd a városi napilapban azt nyilatkozta, hogy Rapcsák a saját céljára vásárolt rádiósmagnót a gmkja pénztárából fizettette ki és nem egy hasonló stiklijéről tud. Ezek a sajtóban közreadott vélemények sértették a polgármester jó hírnevét, ezért perelte be a Hódinfó Kft. vezetőjét. A bírónő elmondta, hogy sem a szegedi, sem a vásárhelyi bíróságon nem indult ellene büntetőeljárás vagyon elleni ügyben, és ilyen téren a rendőrségen sincs „priusza". Az alperes védője, dr. Dobozy úgy nyilatkozott, hogy a polgármester hasonló stiklijei fogalmába nem csupán a sikkasztás tartozik bele. Hosszas utánjárással kiderítették, hogy Rapcsákot 1987-ben közlekedési bűncselekmény miatt ítélték el, 1970-ben pedig súlyos testi sértését. Ezek szándékos cselekményeknek minősülnek. A bíróság - mint kiderült nem osztotta az ügyvéd véleményét, mert szerinte a hasonló stiklik kizárólag a sikkasztásra vonatkoztak, egyebet nem érintettek. Hegedűs Tibor kijelentései ilyen módon valóban sértették Rapcsák András jó hírnevét, ezért felhívták figyelmét: máskor tartózkodjon az efféle megnyilvánulásoktól. Ezen túlmenően 15 napon belül mind a városi tévében, mind a napilapban saját költségén elnézést kell kérnie a polgármestertől és tájékoztatni a nyilvánosságot, miszerint állítása valótlan volt. A perköltségen kívül Hegedűs úrnak 30 ezer forint bírságot kell fizetnie, amelyet közérdekű célra fordítanak. Az ítélet nem jogerős. V. Fekete Sándor Schamschula szerint Bős nem vízügyi kérdés (Budapesti tudósitóntól.) Az elmúlt évek gigantomán szemléletéről beszélve Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter bejelentette tegnap a minisztériumában tartott tájékoztatón, hogy Bős nem vízügyi kérdés. Elsősorban a külpolitika ügye, másodsorban a környezetvédelemé. Az új vízügyes miniszter tárcáját ki akarja vonni ebből a problémagubancból. Nem hajlandó abba belemenni, hogy a vízügyre lehessen hárítani katasztrofális politikai döntések következményeit. A vízügynek vissza kell kapnia becsületét. Arról is beszélt Schamschula miniszter, hogy szét kell választani a vízügyet és a környezetvédelmet. Be kell fejezni az új vízügyi törvény előkészítését, hogy annak tervezete a törvényjavaslatot megalapozó és háttéranyagként szolgáló elgondolásokkal együtt, a kormány elé kerülhessen. A miniszter nem bízik abban, hogy a túlterhelt Parlament mandátumának lejárta előtt sort tudna keríteni erre a törvényre. Folytatni kell a lakosság ivóvízellátásának és a szennyvízelhelyezésnek a megoldását. A mai 93-94 százalékos vízellátottságot 1995-re teljeskörűvé kell tenni. Vízkárelhárítási feladatainak a tárca a jövőben is csak kis mértékben tud eleget tenni. • Országgyűlés Litván kitüntetések A Litván Köztársaság Országgyűlése elnökének megbízásából Leones Alesionka és Zbignevas Semenovicius parlamenti képviselők hétfőn a Képviselői Irodaházban „Január 13-i Emlékérmet" adtak át Kincses Gyula MDF-es országgyűlési képviselőnek. Ugyanezt a kitüntetést ítélték oda Surján Lászlónak (KDNP), valamint Szent-lványi Istvánnak (SZDSZ), továbbá Kalas Lászlónak és Vytautas Griniusnak. Valamennyien a litván függetlenségi mozgalom támogatásáért részesültek az elismerésben. Az emlékérem átadásánál jelen volt Papp Lehel György, az IPU magyar csoportjának elnöke. [1 elentem, nem bírom lenyelni! Pedig hozzászokhattam U volna már (különösen az újságírópályán), hogy rendszeresen „nyelni kell." Eddig azonban „csomagoltam": hopp, bele a keserű pirulát, port egy ostyába, vizet rá, s már lent is volt. Most meg fent van. A porban kapott gyógyszer a szájpadlásomon. Keserű, kellemetlen. Merthogy nincsen ostya, amibe „becsomagolhatnám." Mondjuk a véleményemet arról, ki nyeljen gyógyport ostya nélkül... Csak hát nincsen, akinek a „csomagot" címezhetném. Az egészségügyben nincs rá „átvevő"; ott csak átalakítók vannak (úgy tűnik), s az „ügy" került előtérbe, nem az egészség. Pláne nem a beteg! Az jobb, ha nincs; vagy ha mégis, akkor nyelje le a keserű pirulákat, porokat is. Natúrban. A patikákból ugyanis már-már teljesen kifogy az ostya, a „csomagolóanyag." Állítólag nincs, aki gyártsa. Van ellenben egyre több házi-, családi, maszek- (stb.) orvos, aki azzal is újat akar nyújtani a pénzéért a betegének, hogy a megszokott drazsék, kapszulák helyett „házi receptü" port ír fel. A patikus pedig megkeveri, szaknyelven szólva magisztrálisán elkészíti. (Nem szak-, hanem rossz nyelven szólva, pletykálva, a munkadíjának pluszbevételéért szövetkezve az orvossal.) A kedves beteg örül a gondoskodásnak, fizet (ha tud), és kér a porhoz ostyát. Helyette azonban „az nincs"-et kap. Esetleg méregdrága szuszpenziós oldatot, kapszulákat. Az a modern medicinához való. fi I réges-rég bevált, olcsó Ostya? Ugyan kérem! Haladni lLÍ kell a korral! Felejtsük el! Nyeljük le a hiányát! Jelentem: nem bírom lenyelni Ez már túl keserű... Szakkiállítás, konferencia 99 Építészet '93 Már hagyományosnak nevezhető a szegedi Forrás Szállóban a mai nappal megkezdődő eseménysorozat. Ma, március 23-án, délelőtt 9 órakor nyílik az „Építészet '93" című szakkiállítás, amelyen tizennégy, építőanyagokat gyártó és kivitelező cég mutatkozik be. Külön érdekesség, hogy a bemutatón tervező építészek is szerepelnek majd. A kiállítás március 23-a és 26-a között minden nap 9-17 óráig (pénteken 14 óráig) tekinthető meg. Holnap, március 24-én a szakkiállításhoz szorosan kapcsolódva háromnapos konferencia kezdődik, amelynek címe: „Mit ér az építész, ha magyar?" Mindkét eseményt a Triplax Bt., és a Woodlands Angol-Magyar Kft. rendezi azzal a céllal, hogy a kiállításon és a megbeszélés-sorozaton találkozzék egymással az építészeti folyamat minden résztvevője, a tervezőtől az alapanyaggyártóig. A szakmai konferencia témakörei: „Építéstervezés, mint vállalkozás", „A külföldi építőipar jelenléte Magyarországon", „Privatizáció a magyar építőiparban." Nem sorolhatunk föl minden rangos előadót, de kedvcsinálónak talán az is elég, ha Finta József. Csete György, Maár Márton építészek, Puhr László (Állami Vagyonügynökség), Nóvák István (M & N Bauplan Kft.), és Orosz Bálint városi főépítész nevét említjük. (A konferencia első napján 10, a további napokon 9 órakor kezdődnek az előadások.) Ny. P. Új fémpénzek egy hét múlva Egy hét múlva forgalomba kerül az új egy-, két- és húszforintos, június 21-én pedig az 5, ÍO, 50 és 100-as címletű fémpénz. Az új papír fizetőeszközök kibocsátására csak megfelelő nyomdai fejlesztések után, mintegy másfél év múlva kerülhet sor - jelentette be hétfői, zalaegerszegi sajtótájékoztatóján Bod Péter Ákos, az MNB elnöke. Az új, réz-nikkel-cink ötvözetű váltópénzeket - amelyek esztétikusabbak, kisebbek és nehezebbek elődeiknél - be is mutatta az újságíróknak. Kérdésekre válaszolva a jegybank elnöke úgy vélte: a sokk állapotán túllépett gazdaságunkban teljesen megváltoztak a megtakarítási, beruházási és készletgazdálkodási szokások, viszonyok, amelyeket gyorsabban kell követnie a bankéletnek. Mindenekelőtt vállalkozás- és gazdaságélénkülést ösztönző, olcsóbb és hatékonyabb szolgáltatásokkal, rugalmasabb hitelpolitikával. Bod Péter Ákos sikeresnek ítélte az elmúlt hét végi romániai tárgyalásait, s elmondta: a Budapest Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank egy-egy pénzintézetet alapít déli szomszédunknál, egy román bank pedig hazánkban. A jegybank elnöke - úgy is, mint a TIT ügyvezető elnöke - a sajtótájékozatót követően a pénzpolitikai és bankrendszerről tartott előadást a társadalomtudományi hónap megnyitása alkalmából. r *m Btr ^f^rm* A megye, dokumentálva gondolatait egymás után olvasni. Hasznos lett volna, ha bemutatkoznak a dekoncentrált szervek. E fejezettel Csongrád újabb erőfeszítést tesz, hogy hozzájáruljon a megyei önkormányzati modell kidolgozásához. A területi önkormányzat két és Közművelődési Szolgáltató - Intézet, az erdőgazdasági szakévéről, a megyei közgyűlés munkájáról, a testület tagjairól és bizottságairól, a közgyűlési hivatalról viszont részletes adatsort kapunk. A megye intézményeinek - a levéltár, a megyei múzeum, a deszki tüdőkórház, a makói és a szentesi kórház, a Pedagógiai • Önmagát (is) akarja népszerűsíteni a Csongrád megyei közgyűlés azzal, hogy évkönyvben mutatja be a középszintű közigazgatás, a területi és a települési önkormányzatok elmúlt évét. Az első megyei évkönyv 1991-ről adott képet. Középpontban a változások bemutatása, rögzítése állt. A viszonyítási pont: a tanácsrendszer volt. A folytatás, az 1992-ről szóló évkönyv kicsit más, mint testvére. Az eltelt időszak tanulságait összegzi, a döntésre váró nyitott kérdéseket veszi számba. Most a viszonyítási pont: az önkormányzatiság ideálképe. A megye sorsát befolyásoló kérdésre - mi lesz a középszinttel? - a rendszerváltozás jogalkotása és kormányzati gyakorlata felemás választ adott. így aztán tanulságos az 1992-es évkönyvben a középszintű közigazgatásról például a megyei főjegyző, a köztársasági megbízott, a megyei tisztifőorvos, a közlekedési felügyelet és a környezetvédelmi felügyelőség igazgatójának^ sportigazgatóság és a földhivatal vezetőjének munkásképző, a balatonszárszói gyermeküdülő, a szociális otthonok és a nevelőotthonok - „leltárát" adja az évkönyv. A testület nemzetközi kapcsolatairól dokumentumokkal dúsított áttekintést kapunk. Az évkönyv kézikönyvszerű erényeit szaporítja, a múlt esztendő eseménytára. A megye 58 települési önkormányzatának legfontosabb adataival, rövid bemutatásával is olvasóját szolgálja a megyegyűlés kiadványa. Sajnálatos, hogy e forrásértékű fejezet nem teljes. Az évkönyvet címjegyzék zátja. A megyegyűlés 1992-es évkönyve tehát folytatásra méltó vállalkozás. A felhasznált dokumentumok, a közölt adatok miatt jól használható kézikönyv.