Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám

(6 Bíróság előtt a megye nagyjai untunk tisztelettel Polgármester perelte az elnököt Egy lenekkel két tárgyalás Az egyik megyei napilapban cikk jelent meg Rapcsák tollából. Szerintük olyan kijelentéseket tett a polgármester, amelyek sértették személyiségi jogaikat. A minősítések közül néhány: „Zavarosban halászó; a köz vagyonát tönkretevő", míg Lehmann a retrográd erőket kívánja visszaengedni- a közéletbe, és lényegében Vásárhely ellensége. Rapcsák szerint ót aljas eszközökkel próbálják kinyírni. A felperesek a már fél éve húzódó perben elégtételt követelnek maguknak. Az alperes védője, dr. Szilvásy László úgy vélte, lényegében bírósági perrel akarják elelnöke, Lehmann vásárhelyi önkordönteni, hogy mely pártok alkalmasak az irányításra. Márpedig nem igazán léteznek olyan szakértők, amelyek politikai-filozófiai kérdésekben adnak véleményt és ugyanez áll a gazdasági elképzelésekre is. Javasolta, hogy a Tudományos Akadémiához forduljon a bíróság és kétje meg a szakvéleményeket: például retrográdok-e a baloldali nézetek. Rapcsák András megerősítette: egyértelműen politikai perről van szó. Félhangosan megjegyezte, „ezért hurcolták magukkal az újságírót...". A felperes védője, dr. Dobozy Levente tiltakozott az ellen, hogy politikai síkra tereljék az ügyet, és az ellen is, hogy bohózatot csináljanak a tárgyalásból. Az ügyet mihamarabb le kellene zárni. Ugyanezt sürgette Lehmann István is, aki elmondta, igen kellemetlen helyzetbe került: mivel Vásárhelyen lakik, minden rosszat, ami ott történik, az ő nyakába igyekeznek varrni, holott a döntésekhez semmi köze. A megyei közgyűlés csupán azért foglalt állást határozatban. mert a vásárhelyi polgármester kijelentései a testületet sértették, nem pedig az elnököt. Azért is jó lenne minél előbb befejezni a pert, mert időközben Rapcsák folyamatosan újabb rágalmakat tesz közzé a sajtóban. (Folytatás a 3.-oldalon.) Schwinn Csepel, magyar Samsung, japán Sony... (Fotó: Gyenes Kálmán) A Centrum támogatja a hazait Arról, hogy kell-e, illetve szabad-e védeni a magyar ipart és a magyar árukat a külföldivel szemben, megoszlanak a vélemények. Némelyek szerint a kereskedelemben eió'nyben kellene részesíteni a honi termékeket, mások úgy vélik, a fogyasztó dolga eldönteni, mit vásárol és mennyiért. A „vedd a hazait" mozgalom támogatói azzal érvelnek, hogy van olyan üzlet, ahol szinte kizárólag import árut találni a polcokon annak ellenére, hogy a hazai termék nem rosszabb minőségű, ám kedvezőbb árfekvésű. (Cikkünk az 5. oldalon.) Azért, mint képünk tanúsítja, az utolsó utáni meghosszabbított határnapra, azaz tegnapra is maradt az adóbevallásból, sokan a posta- és az adóhivatali ablakok előtt múlatták idejük egy részét. Természetesen ma és holnap, illetve később is feladható a bevallás, fizethető az adó, de az már pénzszagú, az adóhivatal ugyanis „számláz". (Fotó Schmidt Andrea) • Az első tavaszi szombaton és varánapon ugyanis ötször annyi esetben kellett tüzet oltani, mint az előző hétvégeken. Kiürültek a tűzoltó laktanyák Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében, mert ezeken a helyeken több mint 100 alkalommal vonultak ki tűzhöz. A tavaszi melegben mindinkább benépesülnek az erdők és a nyaralótelepek, s ezzel megnövekedett a tűzkár-veszély is. A mostani hétvégén Kisvaszar külterületén 35-40 hektáron pusztított a tűz vegyes telepítésű csemetésben, továbbá leégett fél hektár nádas. Tiszafüred-Kócsújfalu külterületén 30 hektárnyi nádas, Asotthalmon 3 hektáron 15 éves fenyveserdő, a Zala megyei Gombosszegen pedig 15-20 éves fenyves gyulladt ki 50 hektáron. A tüErdőtűz Ásotthalmon A BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága felhívja a lakosság és a gazdálkodó szervezetek figyelmét, hogy a jelenlegi száraz, szeles időben csak körültekintően és a tűzvédelmi előírások gondos betartásával gyújtsanak tüzet a szabadban, hogy ne veszélyeztessék saját és szomszédaik értékeit. zek nagy részét avarégetés okozta, mert a szél elhordta a szikrát, illetve a parazsat. Elfogták a názáreti szatírt Az egymondatos közhely így hangzik Izraelről: ifjú ország, ősrégi történelmi tradíciókkal. Az új államot alapító zsidó nép lakott területen rendezett egyéni népvándorlást az elmúlt száz esztendőben, ebből fakadnak mostani konfliktusai, hogy jogilag legtöbb szomszédjával hadiállapotban van, s a társadalom egésze fegyverben áll. Géppisztolyosok az illatszerboltban, a tejesnél, a vendéglőben. A tanár úr - adja hírül egy jeruzsálemi lap - a nagyszünetben tisztogatta revolverét, s véletlenül megsebesítette kolléganőjét... Az ősi földre rátelepedett nyugati stílusú élet olyan szövegeket produkál, amik egy Rejtő Jenő regénynek is becsületére válnának. Ilyen kedvenc első mondatom egy másik izraeli lap rendőrségi tudósításából: „Elfogták a názáreti szatírt, aki fél éve tartotta rettegésben a város keresztény arab lakosságát". Az ország gondjai ennél azonban jóval súlyosabbak. A sok ok közül az egyik a népesség gyors növekedése. A négy és fél í le. Emiatt a munkanélküliség 1992 végére elérte a 15 százalékot... Az állandóan háborúzó ország békés mindennapjairól kezdődik riportsorozatunk a második oldalon. Szociális törvény, nekünk A szociális törvény születését kísérő várakozás után jött a kijózanodás. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló törvény ugyanis csakis azokat a pénzbeli ellátásokat tartalmazza, melyek anyagi fedezete - a kormány szerint - 1993-ban rendelkezésre áll. E jogszabály egyetlen normatív ellátási formáról szól, azaz csakis a gyermeknevelési támogatás igényelhető alanyi jogon, ez az egyetlen juttatás, melynek forrása egyedül az állami költségvetés. Az összes többi támogatás a szociális rászorultság alapján kérhető és adható. Az ilyen pénzbeli ellátások forrása az állami és az önkormányzati költségvetés. (írásunk a 3. oldalon.)