Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-20 / 66. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. MÁRC. 20. • A németek valószínűleg repülnek A szerbek tiltakoznak Srebrenicába megérkezett az ENSZ-konvoj • Választások Franciaországban Őrségváltás előtt Őrségváltás készül Franciaországban: a vasárnap kez­dődő kétfordulós nemzetgyűlési választáson minden bi­zonnyal véget ér a szocialisták két év megszakítással 12 éves kormányzása, a mérsékelt jobboldal választási uniója kerül hatalomra. Bár a választók ítélete még hátra van, minden előrejelzés erre utal, s a törvényhozásban a jobboldali unió minden bizonnyal rendkívül biztos többséggel kerül be. Százhetvenöt tonna élelmiszerrel péntek dél­után megérkezett a ke­let-boszniai Srebreni­cába az ENSZ segélye­ket szállító gépkocsiosz­lopa. Ez volt az első szá­razföldi segélyszállít­mány, amely eljutott a több mint három hónap­ja ostromlott város 60 ezer éhező lakosához. A Reuter jelentése szerint Philippe Morillon tábornok, az ENSZ Boszniában állomásozó erőinek parancsnoka vezette a konvojt a hegyi településre. Egy zágrábi kalózrádió szerint a gépkocsioszlop délután öt órakor érkezett a városba, min­den incidens nélkül. - A kon­vojt ujjongó tömeg fogadta ­mondta Larry Hollingworth, a genfi Menekültügyi Főbiztos­ság (UNHCR) srebrenicai kép­viselője. - Azonnal kell szer­veznünk egy újabb szállít­mányt - nyilatkozta Genfben John McMillen, az UNHCR illetékese. A segélyszállítmány az élel­miszeren kívül gyógyszereket és vízhatlan sátorlapokat is tartalmaz. További részletek • Irak ötödik folyója Bagdadban bejelentették, hogy Irak felépítette új vízi­útját, a 140 kilométeres al Ka­diszija-csatornát, melyet máris Irak ötödik folyójaként említe­nek. Bagdadtól 150 kilométer­re, Nadijáfnál kezdődik és Zi­kar tartományban ér véget a fő­várostól 320 kilométernyire. Öt kikötőt létesttettek rajta, hármat betonból, kettőt pedig ideiglenesen. Az al Kadiszija nevet a VII. századi perzsa­arab háború helyszínéről kapta. • Óriáslavina Az utóbbi hetekben hullott nagy hótömeg, illetve a tavaszi olvadás következtében az utóbbi 100 esztendő legna­gyobb hólavinája következett be csütörtökön a Fogarasi­havasokban, a Capra-nyereg­ből a Capra völgye irányába. A lavina hatalmas sziklákat is magával ragadott. Több mint 200 tonnányi hó- és hordalék­tömeg zúdult a Capra tóba, a • A bolgár sajtó szerint a pán­szláv eszme „továbbgazdagí­tását" jelenti ez az elképzelés, amelyet Oleg Rumjancev, az orosz parlament alkotmány­ügyi bizottságának titkára fejtett ki Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt vezetője előtt. Rumjancev szerint e tár­suláshoz tartozhatna Oroszor­szág, Ukrajna, Fehéroroszor­szág, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Görögország és Cip­rus. A bolgár kommentátorok helytelenítését elsősorban nem az váltotta ki, hogy egy újabb szövetkezési terv került napvi­lágra a balkáni államokkal kapcsolatban, hanem az, hogy az orosz politikus meg sem emlftette Macedóniát. A bolgár kommentátorok szerint ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a terv vázolója egyetért Seselj­jel, aki szerint Macedóniában szerbek élnek. (Bulgária első­ként ismerte el Macedónia ön­álló államiságát, a macedón nemzet létezését viszont tagad­ja, mondván, hogy az egykori egyelőre nem ismeretesek. A boszniai szerbek tiltakozása nem befolyásolja a bonni kor­mánynak azzal kapcsolatos döntését, hogy a Bundeswehr is bekapcsolódjon-e a március eleje óta minden éjszaka folyó kelet-boszniai segélyszállí­tásokba - tudatta pénteken Dieter Vogel német kormány­szóvivő. A szállításokat mind­ezidáig az amerikaiak végzik Frankfurtból, ám Oroszország is felajánlotta részvételét, a né­metek pedig az amerikaiakkal együtt már gyakorolják is a kö­zös repülést. A boszniai szer­bek egy Belgrádban nyilvá­nosságra hozott tiltakozásban ellenezték, hogy németek is szállftsanak segélyjavakat a kelet-boszniai légihídon. A német bevetés - hangzott a tiltakozásban - ellentmondana a boszniai szerbek és Morillon ENSZ-tábornok februári meg­állapodásának, ám a bonni szó­vivő nem tudott megállapo­dásról. Vogel szerint Kohl kan­cellár a közeli jövőben meg­hozza a szükséges döntéseket, s ez attól függetlenül fog meg­történni, hogy mit szólnak hozzá a boszniai szerb vezetők. Bonnban a jövő héten számí­tanak a valószínűleg igenlő döntésre. csuszamlás földrengésként terjedt tovább a hegy testében. A baleset számos kisebb lavi­nát indított meg a veszélyzóna közelében, de szerencsére a lavina hatókörében nem tartóz­kodott senki. • „Dinamitraktár" a lakótelepen Több mint 150 kilogramm dinamitot talált a francia rendőrség Grenoble egyik pe­remkerületében. egy 15 szintes lakóházban. A ház több mint 300 lakóját a robbanásveszély miatt ideiglenesen kiköltöztet­ték, amíg a tűzszerészek eltá­volították a robbanóanyagot. A rendőrség megkezdte a nyomo­zást annak felderítésére, hon­nan és milyen célból került a hatalmas mennyiségű dinamit a lakótelepi lakásba. A nyomozás még szerdán jugoszláv tagköztársaság terü­letén bolgár gyökerű nép él). A bolgár sajtó Belgrádból szár­mazó hírei szerint a legna­gyobb példányszámú szerb lap, a Vecserni Novoszti egyik leg­utóbbi számában ismertette Veszelin Dzsuretics profesz­szornak, a Szerb-Orosz Baráti Társaság egyik vezető képvise­lőjének azt az elméletét, hogy a vardari Macedónia (a földraj­zi-történelmi értelemben felfo­gott Macedónia Jugoszláviá­hoz került része) sorsát végle­gesen egy szerb—bolgár konfö­deráció rendezné, amely ma­gába szívná a macedónokat. A professzor szerint egyébként a régi Macedóniában a szerb volt a domináns nyelvi és etnikai tényező. Bonyolítja a helyze­tet, hogy Görögország máról holnapra görög kisebbséget fedezett fel Macedóniában. (1945 után számtalan görög politikai menekült telepedett le ezen a területen is). A görög külügyminisztérium egyik leg­utóbbi jelentése szerint csak Skopjéban 30-40 ezer görög • Az unió vezetői, Valéry Giscard d'Estaing és Jacques Chirac már a győzelem tudatá­ban nyilatkoznak, kormányzati programot tettek közzé, s legfőbb gondjuk most az, hogy figyelmeztessék választóikat: mindenképpen adják le szava­zatukat, mert csak ezzel garan­tálhatják a sikert, ne marad­janak otthon a választás nap­ján. A szocialisták pedig im­már hónapok óta a vereségre számítva próbálják meg a lehetetlennek látszó feladatot: mozgósítani meglehetősen fásult táborukat. Könnyen meglehet, hogy a Szocialista Párt nagy vér­veszteséget szenved a sza­vazáson, de még így is Fran­ciaország legnagyobb pártja marad - ez azonban nem tük­röződik majd a mandátumok számában. A kétfordulós több­ségi rendszer nem biztosít ará­nyos képviseletet, s a jobbodal, okulva a legutóbbi választások tapasztalataiból, most közös jelölteket állított, akik fgy szá­míthatnak a többségre, ahe­lyett, hogy egymással próbál­nának versenyezni. (Csupán néhány „disszidens" politikus döntött úgy, hogy a pártközi megállapodás ellenére is elindul a közös jelölttel szem­ben.) A szocialistáktól azonban valószínűleg elsősorban nem a jobboldal vesz el szavazatokat, hanem a környezetvédők új egyesülése: ha az előrejelzések adatait összeadják, akkor a jobboldal szavazóinak száma legfeljebb néhány százalékkal nő meg, viszont a környezet­védők nagyjából ugyanannyi szavazatra számíthatnak, mint indult meg, ekkor ugyanis a házat takarító vállalat egy al­kalmazottja 80 dinamitrúdra bukkant egy technikai helyi­ségben. Ezeket sikerült eltávo­lítani, de a rendőrök ezután a ház más üres helyiségeit, laká­sait is átkutatták. Az egyik üre­sen álló lakásban bukkantak rá a „dinamitraktárra". • Fagyi-trükk karmentésre Egy adag vanília fagylalt és élelmes munkatársai segítsé­gével valószínűleg „megmene­kült" egy brit fémmunkás levágott karja. A 18 éves Stu­art Burt bal karját egy baleset során könyök fölött vágta le a körfűrész, de gyors észjárású kollégái nem hagyták annyiban a dolgot (és a kart). Elrohantak a szomszédos tejüzembe, hogy jeget kérjenek a végtag elfa­gyasztásához, vagyis ahhoz, élhet, s a macedón lakosság 18,6 százaléka tartja magát görögnek. A Rumjancev által vázolt elképzelés csak egy azoknak a szövetkezési terveknek a sorá­ban, amelyekről az utóbbi idő­ben a balkáni államokkal kap­csolatban hírt adott a bolgár sajtó. Figyelemre érdemes, hogy Bulgária nem képvisel­tette magát azon a törökországi tanácskozáson, amelyen a fekete-tengeri együttműködési övezethez tartozó államok kép­viselőinek a parlamentjéről döntöttek. A főképpen török fogantatású terv szerint az együttműködésben résztvevő államok meghatározott számú amennyit a szocialisták vesz­tenek. A „Zöldeknek" azonban - ismét csak a többségi, kétfor­dulós rendszer aránytalanságai miatt - nincs esélyük a meg­felelő számú mandátumra, bár minden bizonnyal lesz csekély számú képviselőjük az új nem­zetgyűlésben. A többi parlamenti párt kö­zül csupán a kommunistáknak van esélyük viszonylag népe­sebb számú képviseletre, a szélsőjobboldali Nemzeti Front viszont - amely ugyan 11-12 százalékát kaphatja meg a sza­vazatoknak - aligha növelheti jelentősen képviselőinek számát. A változás igényét sokféle­képpen magyarázzák ugyan, de a lényeg egy: a választóknak elegük van a Szocialista Párt kormányzásából, új arcokat akarnak látni. A szocialista párti kormányzat nagy remé­nyekkel indult, de ígéreteinék csak egy részét tudta beváltani, s a közhangulatot most a gaz­dasági nehézségek befolyá­solják. A mintegy tízszázalé­hogy a roncsolt szöveteket a mikrosebészeti műtét elvég­zéséig életben tartsák. Jég he­lyett azonban csak vanília fagylalt állt rendelkezésre, így végül azzal jegelték a csonkot. A fagyi-trükk, csodák-csodá­jára bevált és a sebészeknek sikerült is visszavarrniuk a végtagot. Az persze csak ké­sőbb derül ki, hogy a fiatal­ember teljesértékűen tudja-e majd kaiját használni. • Pavarotti lemondta Luciano Pavarotti egészségi okoból lemondta fellépését április l-jén a milánói Scalá­ban Leoncavallo Bajazzók című operájának tenorszere­pében. Értesülések szerint a világhírű operaénekes néhány napon belül kénytelen lesz műtétnek alávetni magát - a jobb térdét fogják megoperál­ni. Egyelőre nem tudni még, hogy ki énekli Canio szerepét az április 1-jei előadáson, ame­lyet Riccardo Muti vezényel. képviselői posztot kapnának e parlamentben, amely állandó képviseleti fórumként működ­nék. Bulgária szerint nincs szükség ilyen testület felállí­tására, a törökországi tanács­kozáson azonban a résztvevők úgy döntöttek, hogy fenntarta­nak 4 képviselői helyet Szófiá­nak. A bolgár sajtó hírt adott ar­ról is, hogy a boszniai szerbek az iszlám konferencia mintá­jára felállítandó pravoszláv konferencia megalakítását is kezdeményezték már azzal az indokkal, hogy megállítsák az iszlám előretörését a Balkánon. Ezzel ellentétesek azok a ter­vek, amelyek pedig a térségben kos munkanélküliség árnya rávetül a jelenlegi kormányra, s bár igen valószínű, hogy más kormányzat sem lett volna ké­pes sokkal jobb eredményre, hiszen a helyzet jórészt a vi­lággazdaság alakulásának kö­vetkezménye, a felelősség őket terheli. Éppen ezért került a választási küzdelem központ­jába a gazdaság fellendítésének problémája, s a jobboldal re­formígéretei - amelyek közép­pontjában egyebek között a privatizálás és a gazdaság­ösztönző intézkedések beveze­tése áll - sokak számára von­zóbbnak tűnik, elsősorban a középrétegekben. A szocialis­ták viszont nem tudtak biztos ígéreteket adni. a választók kis­keresetű csoportjainak arra vonatkozóan, hogy frontát­törést tudnak majd végrehaj­tani a gazdaság és a munka­nélküliség terén. Egyebekben a pártok prog­ramjának összevetése - a po­litikai paletta két szélét, a kom­munistákat, illetve a Nemzeti Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője - aki amúgy is csak vonakodva, erős francia nyomásra tért vissza New York­ba - sem folytatott még érdemi tárgyalásokat. A Bosznia elleni hétvégi szerb légitámadás és a szerb erők szárazföldi offenzívája, a segélyszállítmányok akadályozá­sa végre valamelyes lendületbe hozta a nyugati hatalmakat: a Biztonsági Tanácsban olyan ja­vaslaton dolgoznak, amely szi­gorúbban érvényesítené a repü­lési tilalmat. A BT még ősszel döntött arról, hogy szerbek (azaz a jugoszláv légierő gépei) nem repülhetnek Bosznia légterében - ennek ellenére négyszáznál több berepülést észleltek. Az újabb határozat alapján, amely­ről a tervek szerint hétfőn szavaz a BT, a NATO gépei lelőhetnék a tilalmat megsértő repülőgépe­ket. E rendszabályt eddig csak az Egyesült Államok javasolta. élő muzulmánok határokon át történő összefogására szólíta­nák fel nem is titkoltan a „pán­türkizmus" eszméje alapján. Léteznek egyébként elkép­zelések a volt Jugoszlávia va­lamiféle újbóli, laza egyesíté­sére is. Ma már talán kevesen emlékeznek arra, hogy nem egészen két évvel ezelőtt ép­pen Milán Kucan szlovén el­nök vetette fel egy nyilat­kozatában a volt jugoszláv tagköztársaságok közötti gaz­dasági együttműködés új ala­pokon történő felújítását, amely aztán akár politkai együttműködéssé is fejlődhet. Külföldi megfigyelők emlé­keztetnek rá, hogy Valentin Alekszandrov bolgár védelmi miniszter egy közelmúltban megjelent sajtónyilatkozatában kifejtette, hogy egyfajta váku­um keletkezett a térségben a nagyhatalmak közvetlen kato­nai jelenlétének a megszűn­tével. A miniszter szerint ezt a vákuumot maguk a térség ál­lamai tölthetik csak ki, jelenleg Frontot leszámítva - vajmi kevés érdemleges különbséget mutat a tartalomban, inkább a módszerek lennének eltérőek. Ezt a felismerést tükrözi az is, hogy a jobboldal szavazóinak számában nem várható na­gyobb növekedés - a balol­dalhoz közel álló választók viszont megpróbálják a szocia­listák kudarcot vallott politi­kája helyett az új arcokat je­lentő környezetvédőket támo­gatni, még akkor is, ha ez „el­vesztegetett" szavazatot jelent. A külpolitika jószerével még alárendelt szerepet sem kapott a mostani választásokon: egy­szerűen nem szerepelt a témák között. A gazdasági gondok mellett másodlagos maradt sok más fontos téma is: az oktatás­ügy, az egészségügy, a köz­igazgatás szükséges korszerű­sítése - ezeken a területeken a jobboldali unió reformokat ígér, de egyelőre csak nagy általánosságban fogalmazza meg azokat. A jobboldali ígé­retek óvatosságának egy ma­gyarázata van: legalább két évig egy jobboldali kormány­nak be kell rendezkednie az „együttlakásra" a szocialista párti elnökkel, Francois Mitter­rand-nal, s e téren az 1986­1988 közötti kettős hatalom korszaka keserves tapasztalato­kat hozott. így a jobboldal vezetői most maguk is „nehéz időket" jósolnak a választók­nak, s csupán mérsékelt libe­rális reformokat, lassú előre­haladást ígérnek. Mindenesetre az április 2-án összeülő új nemzetgyűlésben ezek a refor­mok széles körű támogatást kaphatnak majd. Már a második nap után megfeneklettek csütörtökön a boszniai rendezésről folyó tárgyalások. Alija Izetbe­govíc bosnyák elnök, mi­után röviden találkozott a közvetítőkkel, közölte: New Yorkban marad ugyan, de addig nem tér vissza a tár­gyalóasztalhoz, amíg a szer­bek tovább gyilkolják népét. míg a franciák, a britek és a spa­nyolok ellenezték, szerb megt­orlástól féltve ENSZ-zászIó alatt szolgáló csapataikat. Htrek sze­rint ellenállásukat most feladják, s e változás mögött megfigyelők szerint az a közismert tény is áll, hogy valójában álproblémáról van szó: a háborúban az elavult repülőgépekkel rendelkező ju­goszláv légierő szerepe mini­mális, harci akciót alig hajtottak végre. sem az egyesített Németor­szág, sem Oroszország, sem pedig a távolabb fekvő Fran­ciaország, vagy Anglia nem vállalkozhat vezető szerepre ebben a térségben. A miniszter a Duna menti államok együtt­működésének erősödését szor­galmazta, hangsúlyozva, hogy Bulgária jövője a Budapest­Bécs-München vonal felé keresendő. A térségben fekvő államok valamiféle szövetkezésének lehetőségét erősíti, hogy rendkívül súlyos gazdasági gondokkal küzdenek vala­mennyien, számtalan szociális, kereskedelmi, pénzügyi és külgazdasági problémát nem képesek egyedül megoldani. A kérdés csak az, hogy merrefelé indulnak el a balkáni államok a szövetkezés útján, melyik lesz az az állam, amely a balkáni államok együttműködésének ­nem a közeli jövőben lehetsé­ges - megvalósulásakor az élre áll? Új Bizánc a Balkánon? Bulgáriában élénk és elutasító sajtóvisszhangot váltott ki, hogy egy orosz politikus belgrádi látogatása idején felvetette: létre kcllen hozni az egykori bizánci kulturális körhöz tartozó országok és népek társulását. Megfeneklettek a Bosznia-tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents