Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

KEDD, 1993. MÁRC. 9. HAZAI TÜKÖR 5 Tizenöt rongy Fiatal lélekdoktor egy tudományos tanácskozáson. Elhelyezés szállodában, belváros, gazdagságszag, milliomos szmog. Este a szállodabárban. Viszkifény, valami könnyű dzsessz, bársonyillat. Egyetlen, óvatos ital, csakhogy legyen egyszer ilyen is. Ezzel legalább jó lesz, hallja a háta mögül. Hölgyek vonulnak a szemközti boxba, van fejük, a fejükön van szájuk, a szájukon sok­sok rúzsok is vannak. Szépek és rosszak. Célirányos, szájról olvasandó, csuklómoz­gással kísért metakommunikáció indul: Gyere! Nem lehet! Ne hülyéskedj, gyere már! Most nem jó. Ne izélj már! Tényleg nem lehet. Félsz, fiúka? Fiatal lélekdoktor menne. Este van. este van, ki ki nyugalomba, tanácskozás folyt, köv.. A kommunikatívabb lány hozzálép, karját szorítja. Ne izélj, fiúka! Szép vagy. Árleszállítás, haspuszi! Na? Leégtem, drága. Még rohadt tizenöt rongyod sincs?! A fiatal lélekdoktor legutóbbi fizetéss­zalagjára gondol, pontosan nettó tizennégy­ezer háromszáznyolcvanegy forintra. Nincs, mondja, és nem mosolyog. A fenébe is! Sértett éji lepke, a lány el. Felriad éjjel kettőkor a nyolcszázkettesben a lélekdoktor. Bámulja a mennyezetet. Nyugtalan. A fenébe is. Tényleg jó lett volna neki?! Dal így irtok én Végh Antal beszól új vállalkozásairól Karinthy Frigyesnek tulaj­donítják azt a reklámszöveget, hogy „Drámát Shakespeare, poloskát Dietrichstein írt a legjobban. " Ezt csak azért említem, mert Karinthy híres paródiakötete, az így írtok ti nyomán Végh Antal is el­eljátszadozik a szóval: így írtok én címmel tervez portré­sorozatot a közéleti személyi­ségekről. A vállalkozó kedvé­ről ismert író sose ment a szomszédba egy kis szemé­lyeskedésért. • Szemlátomást jó színben van, csak úgy duzzad az életerőtől. Illik-e arra em­lékeztetni, hogy tavaly ilyenkor nyúzott, sápadt, visszahúzódó, szinte de­pressziós volt? - Ne felejtse el, hogy akkor kivándorolni akartam. • Most nem akar? - Már nem. • Az utóbbi hónapokban sok mindennel vétette észre magát. Két könyvet jelente­tett meg, az olvasók tájékoz­tatására említem, hogy az egyiket Ölbeülni? Dorom­bolni?, a másikat meg Csur­ka István a király címmel. Az egyikben négyszáz köz­életi személyiségről szedi le a keresztvizet, a másikban „csak" kettőről: Csurka Istvánról és Csoóri Sándor­ról. Árulja már el: néha­napján képes valakiről jót is mondani? - Végtelenül sajnálom, hogy a szerkesztő úr nem kellő figyelemmel olvasta munkái­mat. Sok embert említhetnék, akiről jót írtam. Új Idő-beli szerzőtársaimat, Palotás Jánost vagy az agrárszövetséges Nagy Tamást. Erre a két kötetre különben is ráragadt, hogy irtó könyvek. Szó sincs róla. • A rosszakarói szerint csak azért alapította a Magyar Tükör című lapot, hogy az így írtok én port­réibői sorozat legyen. A jóakarói szerint viszont azért találta ki a Magyarok Demokratikus Világszö­vetségét, hogy egy szervezet égisze alatt indíthasson lapot. Melyik vélekedést tartja hitelesebbnek? - Jobban kedvelem a jóaka­róimat. A Magyar Tükört azért hoztam létre, hogy sok gondol­kodó embernek kölcsönözzek fórumot, részvételi, beleszólási lehetőséget. A sajtóból ugyanis kiszorult az írótársadalom java. Hát az Írókat szeretném visszahozni a köztudatba. • A Magyar Tükör tükrözi­e majd a hazai valóságot? Fogalmazhatnám úgy is, hogy mennyiben lesz tükör és mennyiben magyar? - Ötven százalékban tükör lesz, ötven százalékban ma­gyar. • Kiporciózták? - A legszentebb elhatározá­sunk, hogy a magyar valóságot ábrázoljuk. Indulatosan, per­sze. Miért ne legyen indulatos, amikor sanyargatják a magyar parasztot? Miért ne legyünk indulatosak, amikor a nép va­sárnap délben csirkelábat eszik és reszket a villanyszámlától? • Nekem jobban tetszik a másik lapcím: a Piros pont. Meg az is, hogy ezt már nem Csoóri Sándor ellené­ben csinálja, hanem a gye­rekekért. - Lehet, hogy Csoóri neve hónapokig elő sem fordul majd a Magyar Tükörben. • Azt azonban nem vitatja, hogy volt a Magyarok Vi­lágszövetsége, Csoóri Sán­dor vezetésével és lett a Ma­gyarok Demokratikus Vi­lágszövetsége, Végh Antal vezetésével. - Van itt annyi teendő, hogy jut munka mindkét szervezet­nek. • Fekete pont a kitérő válaszért. És mi van a Piros Ponttal? Igaz, hogy Csukás István lesz a főszerkesztője? - Csukás István a legjobb magyar gyerekíró, az új lap az ő szellemiségét tükrözi. Zöldi László mmmmmmmm • Az ország és a város jelenlegi erőforrásai megle­hetősen szűkösek, a távlati gondolkodás mégis indokolt. A vitára bocsátott dokumentumot szabad és bátor gondolkodás jellemzi. Erénye, hogy korábbi elképzeléseket is fölvállal, gyengéje, hogy az anyagi for­rásokkal általában nem foglal­kozik. Az MSZP praktikus módszernek tartaná, hogy ket­téválasszák a még be nem lát­ható 15 év hosszú távú elkép­zeléseit az anyagilag is körül­határolható 3-4-5 év program­jától. A távlati fejlesztés fel­vázolása a cselekvési irányokat és a konkrét városfejlesztési szükségleteket is rendszerben tudná tartani. Nagy szükség lenne az igények kritikus so­rolására is. A dokumentum-tervezet foglalkozik Szeged földrajzi fekvésének lehetséges előnyei­vel, s épít arra a lehetőségre, hogy határközelsége révén a „Balkán kapuja". Sajnos, e körülmény századunk nagyobb részében inkább hátrányosan befolyásolta a város fejlődését, s a történelmi jelen sem iga­zolja ezt a reménységet. A tudatos városfejlesztésben mégis számon keíl tartani ezt az esélyt, s az erre való alkal­masságot tudatosan fejleszteni szükséges infrastrukturális fedezettel (közlekedés, szállí­tás, úthálózat és csatlakozó­pontok, informatika, kereske­delmi és pénzügyi szolgálta­tások, energiaellátás, város­marketing stb.), mert remél­hetően megerősödnek a déli­délkeleti szomszédságban is a piacgazdasági tendenciák, s a „történelmi" és „ideologikus" megközelítések háttérbe szo­rulnak. • Vita Szeged jövőjéről ® Az MSZP véleménye Az MSZP Szeged és térsége Szövetség több munkabizottsága élt a városi önkormányzat ajánlatával, és megvitatták Szeged megyei jogú város hosszú távú városfejlesztési koncepciójának tervezetét. Az MSZP műhelyeiben kialakult vélemények legfontosabb elemeit az Elnökség rendszerezte, és megküldte a városi önkormányzatnak. Alábbiakban ezt a vitaanyagot ismertetjük az MSZP szerkesztésében. A terv rendkívül szűken bánik a szegedi gazdaság (ipar, mezőgazdaság) fejlesztési elképzeléseivel. Ez a piacgaz­dasági viszonyok között ter­mészetesen csak rendkívül behatárolhatóan prognosztizál­ható. E területen alig lehet szó központi támogatásról, legföl­jebb alapítványokról, ily mó­don a fejlődés meghatározó eleme a magántőke, a bel- és külföldi vállalkozók. Egyelőre a hazai vállalkozói réteg ép­penhogy csak fejlődésnek in­dult. Kérdés: milyen iparágak fejlődhetnek, vagy milyen irányokban fejlődhet a mező­gazdaság, a kereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatás? A gazdaságfejlesztés ágazati szemléletén túl kell lépni. Pre­ferenciákat a munkahelyte­remtéssel összefüggő fejleszté­seknek kínáljon az önkormány­zat, helyi adókedvezmény, bérletkedvezmény, ingyenes, méltányos telekjuttatás stb. formájában. Nem érzékelhető, hogy az önkormányzat milyen munkahelyteremtő irányokban gondolkodik, hogyan tervezi saját üzemeinek fejlesztését, milyen közmunkát tervez rövidebb és hosszabb távon. Nem utal a koncepció a város­üzemeltetés jövőjére. A Szocialista Párt készség­gel felajánlja szakértői közre­működését más pártok szakértő gárdájával együtt ezeknek a létfontosságú kérdéseknek a kimunkálásához. Utalunk a gazdaság fejlődésével össz­hangban olyan kérdések meg­válaszolására, mint a szak­munkásképzés, a közép- és fel­sőfokon végzős fiatalok elhe­lyezkedése. Mire alapozódik az olyan prognózis, amely azt mondja: 1993-94-ben az ipari és építőipari keresők nagy­mértékű létszámcsökkenése, vagy a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak csökkenése meg­áll? A város helyzete romló tendenciát mutat. Nem hisszük, hogy hosszú távra hagyható a • A városi kábelrendszer területileg elérte a maximumot, így most már a létszámot csak minimális mértékben növeljük, a szolgáltatás minőségére viszont nagyobb gondot for­dítunk. Nagyon komoly mű­szaki fejlesztésbe kezdtünk, jelenleg a láncszerű hálózat csillagpontossá való átalakítása folyik. Ezzel egy korszerű rendszert alapozhatunk meg, melyben mindenkihez azt a csatornát tudjuk bevezetni, amire előfizet. így akinek szerényebbek az anyagi lehe­tőségei, annak nem kell meg­fizetni a számára túl bőséges kínálatot. Tavaly 250 lakást si­került, idénre pedig már 2500­at szeretnénk ily módon be­kapcsolni a rendszerbe. Gya­korlatilag az összes felsza­badítható pénzeszközünket erre használjuk, mintegy 150 milliós munkáról van szó. Hosszú és költségigényes művelet, de mindenképpen ez a jövó útja. • A Duna TV adása mind­össze 6 órás, a fennmaradó holtidőt kitöltik más műsorral? - Az új tévéadás megin­dításával kapcsolatos meg­beszélésen elmondták, hogy terveik szerint hamarosan műsoridőt bővít a Duna TV. Mi pedig úgy gondoltuk, hogy ezt a csatornát kizárólagosan fenntartjuk a Duna TV-nek. Nincs is igény más műsorra, s úgy vélem, egy csatorna szem­pontjából igazából a főidő lényeges, amikor legtöbben néznek tévét. A magyar mű­• Jön a csillag! • Lesz CNN is Növekszik a kábelkígyó A városi kábelrend­szerbe bekötött lakások közül sokban örömmel észlelték, hogy végre az ő képernyőjükön is meg­jelent a Duna TV három hulláma, a magyar mű­holdas adó szimbóluma. Csábi Lászlóval, a Ká­beltelevízió RT. ügyve­zető igazgatójával a to­vábbi fejlesztésekről be­szélgettünk. holdas adó műsorát nem sza­kítjuk meg, a szerződésben külön ki is kötötték azt, hogy egy tömbben, műsorkezdettől zárásig továbbítsuk az adást. A Duna TV-vel egyébként nem vettünk el egyetlen csatornát sem a kínálatból, hiszen pluszként illesztettük be, ezzel 21 -re nőtt a műsorok száma. • Mikor mérték fel utoljára az igényeket, hogy mely műsorokra kíváncsiak a nézők? - Nem tudok arról, hogy ilyen felmérést végeztek volna. A földi csatornák prioritása egyértelmű, a műholdas adók kiválasztását pedig...talán az élet hozta így. Ahogy meg­jelentek ezek a műsorok, a Music Television, a Sky és a Super Channel, rögtön rend­szerbe állították őket. Bizo­nyos szempontból kötött ben­nünket egy régi frekven­ciagazdálkodási intézkedés, melyben meghatározták, hogy milyen adókat lehet fogni. • Azóta sok új műholdas adó tűnt fel az égen, és sokan már másokat, job­bakat szeretnének nézni. Mely új csatornákra szá­míthatnak az előfizetők? - Komoly tárgyalásokat folytatunk a CNN-nel, va­lószínűleg hamarosan szerző­dést kötünk. Szeretnénk be­hozni az európai nyelveket, hiszen most elég erős német orientáció figyelhető meg. El tudok képzelni még egy fran­cia nyelvű csatornát, az angol nyelvűeknél van egy kis bi­zonytalanság, hiszen a British Telecom csak két csatornát, a Sky News-t és a Sky One-t engedélyezi szabadon. Rá­adásul nem is egyszerű egy csatornát megszüntetni, hiszen a Belgrád 1. „eltűnése" miatt is reklamáltak. Foglalkozunk egy felülvizsgálattal, ezt a „köz­véleménykutatást" a félév közepére tervezzük. T. v. Az osztrák kultúra képei „Die Zeit gibt die Bilder" címmel rendez kiállítást a JATE Német tanszéke és az Osztrák Kultúrintézet a So­mogyi Könyvtárban. A meg­nyitó szerdán délelőtt 10 órakor lesz, amelyen dr. Alfréd Fickel Száműzetés és irodalom címmel tart előadást. város útjainak rendbetétele, mert a meglévő szilárd burko­latú úthálózat is jelentős re­konstrukcióra szorul. Ugyan­akkor még mindig közútjaink 40 százaléka földút. Utcáink csatornázatlansága sem ha­lasztható. Mindkét irányba folytatni kell a megkezdett programot, jóllehet egyelőre a szennyvíztisztítási elképze­lések nélkül. Ismételten megfontolandó­nak tartjuk az önkormányzat­nak azt a tervét, hogy a város vízellátása, csatornázása és szennyvíztisztítója beruházá­sát, üzemeltetését a Krüger­cégnek kívánja adni. Ez kon­cessziós jellegű olyan vállal­kozást eredményez, amelynek révén bizonyára jelentős ha­szonnal fog működni a cég. Igaz, hogy tőkét invesztál, de a nyereség jelentős részét kiviszi az országból, ugyanakkor a terheket - ezek között a víz- és csatornadíjakat - a lakosság­nak kell megfizetni. Ilyen koncepcióval a Szocialista Párt a bérből, fizetésből élők, a nyugdíjas és munkanélküli­segélyből élő városlakók ér­dekeit szem előtt tartva, nem tud egyetérteni. Ehelyett azt indítványozzuk, hogy a meglé­vő Szegedi Vízművek és Für­dők Vállalatot kell olyan hely­zetbe hoznunk, hogy ezt a komplex feladatot nonprofit jelleggel kiviteleztesse, üze­meltesse. Távlatban egyetértünk a szennyvíztisztítás koncep­ciójával, de azt semmiképpen sem kell a jelen gazdasági helyzet és a várható nehéz­ségek időszakában indítani. (Folytatjuk.) Dr. Nemcsók János elnök • A szegedi általános iskolák kínálata Elsős körkép 5. Szilléri Sugárúti Általános Iskola Az iskola elsős osztályin­dftásáról a március 25-i önkor­mányzati közgyűlés dönt. (Erről később adunk informá­ciót). Király-Kőnig Péter Zene­iskola Az induló elsős osztályok számát a jelentkezők létszáma határozza meg. Az iskolában elsős, zenei előképző osztá­lyokba lehet beiratkozni. Har­madikig elméleti zenei képzés folyik, a hangszeres szakokra második osztály végén tartják a kiválasztást. (A legtehetsé­gesebb tanulók már ezelőtt elkezdhetik a hangszeres tanu­lást). Harmadiktól egyéni hangszeres oktatás folyik. JATE Ságvári Endre Gya­korló Általános Iskola • Induló elsős osztályok szá­ma: 2. Ebből: 1 osztály angol tagozatra előkészítő; 1 osztály francia tagozatra előkészítő (folytatásként, a JATE Ságvári Gimnáziumban idén francia kéttannyelvű képzés indult). Mindkét elsős osztályban a Zsolnai-féle írás-olvasások­tatási programot alkalmazzák. A két nagylétszámú elsős osztályból harmadikban három lesz, emelt nyelvóra számmal. Az iskola a leányok számára órarendi balettoktatást nyújt, a fiúk önköltséges tornaedzésre járhatnak. JGYTF I. Számú Gya­korló Általános Iskola Induló elsős osztályok szá­ma: 3. Ebből: 1 osztály angol tagozatos (harmadiktól heti négy óra angol); 1 osztály ének tagozatos (elsőtől énektanítás, harmadiktól angol nyelv); 1 osztály az ötödikben induló számításatechnika tagozatra készít fel (harmadiktól német nyelvoktatás). Mindhárom elsős osztályban ötvözött Az alábbiakban foly­tatjuk az 199.V94-es tan­évben induló szegedi első osztályok felmérését. Fel­hívjuk olvasóink figyel­mét, hogy összesítésünk­ben előfordulhatnak (ta­gozatos) osztályok, ame­lyekre a felvétel már le­zárult. A sorozat mostani, befejező részében a nem önkormányzati általános iskolák kínálatát is ismer­tetjük. módszerrel folyik az írás­olvasás tanítása. Az iskola nagy hangsúlyt fektet a tehet­séggondozásra, valamennyi tárgyból szakköri foglalkozást kínál. JGYTF II. Számú Gya­korló Általános Iskola Induló elsős osztályok szá­ma: 2. Ebből: 1 osztály iskola­otthonos, a hagyományos Ro­mankovics-módszert alkalmaz­za; 1 osztály a Tolnainé-mód­szerrel tanít. Elsőtől önköltsé­ges német és angol nyelvok­tatásra van lehetőség. Harma­diktól angol és német tago­zatos csoport indul. Szegény Iskolanővérek Rendjének Szegedi Karolina Iskolája (egyházi iskola) Induló elsős osztályok száma: 2. Mindkét osztály sze­mélyiségközpontú keresztény nevelést nyújt. Az iskolában a teljes személyiség megköze­lítését tartják döntőnek. Moz­gás- és énekkúltúra-nevelést, gondos anyanyelvi oktatást kínálnak. Harmadikban igény szerint angol, német, francia és olasz nyelvoktatásra van lehe­tőség. Az iskola két gimná­ziumi leányosztályt, alsó ta­gozatban vegyes osztályokat indít.

Next

/
Thumbnails
Contents