Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-27 / 49. szám

TARSflSAG*KlllTURA®INUSflG*BUNUGY*SPflRT Hagyományhűen és gyakorlatiasan Uniformisreform Történészek, iparművészek, muzeológusok és katonai szakemberek részvételével dolgoztak ki különböző változatokat hadi, hétköznapi és társasági célra. Eltérőek az öltözetek a melegebb és a hidegebb évszakok szerint, vannak férfi és női változatok. A tájékoztatóból kiderül, hogy jó minőségű alapanyagokat akarnak felhasználni a modern öltözködési szokásokat figyelembe vevő ruhákhoz, és olyan darabokat terveznek, amelyek a mai technológiákkal nagyüzemileg előállíthatók. „Az új öltözeti típusokat az anyagi lehetőségek függvényében fokozatosan tervezzük bevezetni a jelenlegi ruházatok elhasználódásának ütemében" - világosít fel a brossára. Vajon mi változik és mihez képest katonáink mundérjában és mindabban, ami ehhez tartozik? kérdeztük Salamon Ivántól, a Magyar Hadtörténeti Társaság és a Szemere Bertalan Rendvédelemtörténeti Társaság képviselőjétől. A rendszerváltozás után a magyar egyenruhák átalakításának gondolata is fölmerült. A többféle elképzelés közül az egyik az 1921-ben bevezetett uniformishoz való visszatérést szorgalmazza, a másik ennek korszerűsített elemeit kívánja meghonosítani, a harmadik tábor pedig másfajta egyenruhát tartana célszerűnek. Lényeges újdonság, hogy - miután 1965-ben eltörölték ezt a megkülönböztetést - fegyvernemenként ismét eltérő színű egyenruha várható, a lövészeknél például zöld, a tüzérségnél Egy régi modell Takaros kis füzetben, negyedszáz fényképpel adta közre nemrég a Magyar Honvédség Ruházati Szolgálatfőnöksége azokat a modelleket, amelyeket a hadsereg tervezett ruházati reformja keretében - elsősorban a hivatásos állomány részére rendszeresíteni kívánnak. skarlátvörös, a légierőnél világoskék anyagú mundér. Megváltozik a rangjelzések formája is. A váll-lap megszűnik, a rendfokozati jelzések - itt is több lehe^ tőséget kínálva - visszakerülnek a fazonra, azaz a kabáthajtókára. Ismét feltűnik az ötágút felváltó hatágú jelzőcsillag, amelynek pályafutása éppen bevezetésének századik évfordulóján, 1949-ben szakadt meg. Új idom váltja fel a rendszerváltozás előtti rombusz formájú jelvényt. A tisztikar számára a felsőfokú képzettség jelölésére már be is vezették azt a jelvényt, amelynek egyik eleme a koronás címer. Koronás címert terveznek a sapkajelvényben is. Lehet, hogy a tányérsapkát a régi tábori sapka helyettesíti majd. A régi paszományok megmaradnak, a hétköznapi viselettel kapcsolatban van olyan elgondolás, hogy a katona neve és rangja a ruhadarab bal mellére hímezve legyen látható. Több változat is lehetséges a gomboknál. Vannak, akik visszakívánják a koronadíszítést, másoknak megfelel a jelenlegi jelvény, amelyen tölgyfaágak között két keresztbe tett puska fekszik. A lábbeli tekintetében nem várható jelentősebb változás, legfeljebb apróbb módosulásokra lehet számítani az ergonómiai követelményeket eddig is figyelembe vevő, bevált technológiával készülő bakancsoknál, cipőknél. A repülőtéri szerelők például az előirányzat szerint nyárra szandált kapnak, hogy könnyebben elviseljék a beton forróságát. Általánosságban érvényes, hogy legelőször a nagy tömegben, konfekcióipari módszerekkel előállítható gyakorlóruha cseréjére kerül majd sor, ezt kapják a fegyveres erők tagjai az elhordott öltözetek helyett. Mint az elmondottakból látszik, a ruházati szolgálatfőnökség által vázolt elképzelések módot adnak a további választásra, egyes esetekben a hagyomány, a nemzeti tradíció szempontjai erőteljesebbek, másokban a gyakorlati követelmények, s vannak átmeneti formák is. Hogy az idén életbe léptetendő honvédségi egyenruha-reformban melyik irányzat érvényesül majd határozottabban, az a mindenkori anyagi lehetőségeken kívül attól is függ, hogy a változást kezdeményező szellemi erők közül a hadseregben melyik szavának lesz nagyobb súlya - mondja Salamon Iván hadtörténész. Szilágyi Péter A hét karikatúrája: - Amíg meg nem tudom, ki helyezte fölém, nem merek szólni! Az idős Mao magánélete Az 1976-ban elhunyt kínai vezető, Mao Ce-tung életének utolsó (nyolcvan feletti) éveit egy csinos fiatal táncosnő állandó társasága édesítette meg - tudhatja meg a kínai nép a „Mao Cetung utolsó évei" című könyvből, amelyet a kommunista vezető születésének 100. évfordulója alkalmából adtak ki Kínában. A könyv szerint az ifjú Meng Csin-jünt eredetileg ápolónőként vették a „nagy kormányos" mellé, de kapcsolatuk hamarosan „roppant bensőséges élettársi viszonnyá alakult. Egyebek között megtudható a műből, hogy az agg kormányos csak „buta kislány"-nak szólította ifjú élettársát. Meghitt kapcsolatuk jellemzésére a könyv bemutatja, hogy milyen negédes csevegéssel üdítették fel egymást az élettársak kedélyes pillanataikban. Leírja például, hogy egy ízben a kínai nép nagy tanítómestere saját költeményeit óhajtotta visszahallani a hű társ ifjonti ajkairól. Olvasás közben a derék őrangyal kuncogásra fakadt, látván, hogy az egyik lírai Mao-mű a szellentés prózai témáját taglalja. Egyikük sem jött azonban zavarba, sőt kellemesen elévődtek azon, hányszor is szellentett aznap Mao, a téma lírai megszólaltatója. Mao magánéletének titkai korábban szentek és sérthetetlenek voltak, főleg a „kulturális forradalom" évtizedeben, amikor a Kínai Népköztársaság alapítóját istenként bálványoztak Kínában. A lakosság bizonyos rétegeiben, főleg faluhelyen még ma is él Mao vallásos jellegű kultusza, a művészet és a sajtó képviselői azonban már megkezdték a bálvány döntögetését. A hét hírei Csekk az elnöknek Bili Clinton egy ezerdolláros csekket kapott egy 14 éves dakotai fiútól, aki így szeretett volna Amerika óriási költségvetési deficitjén segíteni. Larry Viliella, aki már három éve megalapította saját vállalkozását, csak arra kérte az elnököt, hogy a pénz egy részét költsék AIDS-kutatásra, oktatásra vagy más programokra. Clinton annyira meglepődött a szokatlan gesztuson, hogy az elnöki magánrepülőgépről felhívta a nagylelkű adakozót, és megköszönte a váratlan segítséget. - Büszke vagyok rád mondta az elnök a jótékony tizenéves üzletembernek. Szárnyalhat a réce A gazdaság gyengélkedik, a tél országot ledöntötte a lábáról az influenza - Japán leghíresebb lábadozója mégis egy nyílfarkú réce, amely két héttel műtétje után visszanyerte szabadságát. A vízimadár február elején vált híressé, amikor állatorvosok és természetbarátok napokon át próbálták befogni, hogy eltávolítsák a testét-átfúró nyílvesszőt. Erőfeszítéseiket végül siker koronázta, s a réce a műtőasztalra került. Az operáció során kiderült, hogy a nyíl - csodával határos módon - nem érintette a madár egyetlen létfontosságú szervét sem. A japánok által Jagamo (meglőtt kacsa) névre keresztelt szárnyas az állatkertben valósággal újjászületett. Megerősödött, így semmi sem gátolja, visszatérjen a nyílfarkú récék költőhelyére, Szibériába. Eredményes tiltakozás Kilenc nap után siker koronázta annak az amerikai környzetvédónek az akcióját, aki az elmúlt hét keddjén Kalifornia Antioch nevű városában felmászott egy öreg eukaliptuszfára, ily módon tiltakozván annak tervezett kivágása ellen. Az illetékes városi tanács szerdán végül úgy határozott: megmaradhat a százesztendős fa. William Leroy azonban - bizalmatlan ember lévén - csütörtökre virradó éjszaka is fennmaradt a 15 méter magasan lévő ágon, és kitartott amellett: csak akkor jön le, ha a hatóságok írásban biztosítják arról, hogy nem vágják ki a fát. A hét fotója: Szexvizsga a focipályán