Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-27 / 49. szám

6 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. FEBR. 25. Nóvák István építész bemutat ja a programtervet. Mező Mihály. (Fotó: Révész Róbert) Mellette balról Apró Juhász János, jobbról • Vállalkozók a városfejlesztésről Világutca Újrókuson? A programjavaslat főbb cél­kitűzéseiről Apró Juhász Já­nos, a Világ Utcája Kft. ügyve­zető igazgatója tartott ismerte­tést. Elmondta, hogy a terv egyfajta kommunikációs kész­ség, a közeli s távoli világ felé kinyíló kapu; megvalósítása Szeged és a régió gazdaságá­nak, üzleti és szellemi életének fellendítését célozza. Egyszerre jelent munkahelyteremtést, városfejlesztést, üzletszerve­zést, a tudományok, a művé­szetek, a sport pártolását. Takács Máté. a Délterv Kft. ügyvezető igazgatója azokról a föltáró tervezésekről számolt be, amelyek a projektnek a vá­rosszerkezethez illesztését cé­lozták, s öt térség vizsgálatára terjedtek ki. Az újszegedi. a szabadkai úti, a rökusi, a volt szovjet laktanyai és a Maty-éri lehetőségeket felvázolva, a vá­ros harmadik körútjának men­tén lévő adottságokra rávilá­gítva azt a területet ajánlotta a tervek megvalósítása színteré­ül. Erről, a Rókusi körűt. Csong­rádi sugárút. Körtöltés utca. A Szegedre tervezett Világ Utcája elnevezésű kereskedelmi, üzleti, szellemi központtal kap­csolatos elképzelésekről tartottak tegnap nyilvá­nos fórumot. A műem­lékfeliigyelőség nagyter­mében rendezett össze­jövetelen a tervekről, az 1996. évi világkiállítás­hoz is kapcsolódó pro­jekt céljairól, illetve meg­valósításának lehetősé­geiről több tájékoztató hangzott el. Makkoserdő sor határolta tér­ségre elképzelt Világ Utcájáról Nóvák István építész adott részletes tájékoztatást. Ismer­tette a projekt itteni valóra vál­tásának lehetőségeit: pl. a Sze­gedi Nemzetközi Vásár ide tör­ténő kitelepülését, a 10 ezer négyzetméteres vásárterülethez kapcsolódó információs köz­pont, fedett utcás üzletsor, szolgáltató irodák, vendéglátó­helyek. sportcsarnok, uszoda. sportpályák, lakások, piarista gimnázium, ökumenikus temp­lom, közpark terveit. Az előzetesen 3- 3,5 milliár­dosra kalkulált beruházás pénzügyi terveiről Ladányi János gazdasági igazgatóhe­lyettes szólt. A város, illetve tudományos bázisai és a terve­zett gazdasági fejlesztések ösz­szefonódásának lehetőségeiről és kívánalmairól dr. Molnár Péter professzort hallhatták a jelenlévők. Mező Mihály, a Bauplan vezetője pedig arról beszélt, hogy a tervek milyen fontos tényezői, eszközei lehet­nek a szegedi polgárosodás­nak. A felvázolt elképzeléseket többen támogatták hozzászólá­saikkal, hangsúlyozva, hogy olyan alapnak tekintik, amelyet érdemes továbbgondolni, ami­nek megvalósításáért érdemes összefogni a szegedi vezetők­nek és a vállalkozóknak - mert ha a Világ Utcája tervei meg­valósulnak az egész város, sőt a régió is gazdagodik általa. Szabó Magdolna • Még mindig kérdés: gyermekkereskedelem? Davies úr nem jött el a randevúra Tegnap megjelent cikkünket azzal zártuk, hogy a Magyaror­szágon bejegyzetlenül műkö­dő, romániai újszülöttek felvá­sárlásával foglalkozó Children's Fund alapítvány európai igaz­gatója, John Davies űr pénteken Szegedre érkezik és saj­tótájékoztatót tart. Ezt erősít­gette Pördi Zoltán, a Szegeden elszállásolt, kivitelre váró ro­mán állampolgárságú gyerme­kek gondozója is. Jelen sorok írója az ügy ki­robbantása óta telefonkapcso­latban állt a pillanatnyilag Ro­mániában tartózkodó John Da­vies úrral, illetve az ő szegedi közvetítőjével. EBA-taxi Csongrád megyében Csongrád megyében 466 vállalkozó kapta meg taxienge­délyét (mini ismeretes, a taxis­oknak március 1-jéig kellett benyújtaniuk kérelmüket), ösz­szesen 450 járművön cserélték sárgára a forgalmi rendszá­mot, megyénk engedélyezett betűkombinációja az EBA. A legtöbb taxi Szegeden közlekedik, 365, Vásárhelyen 35, Makón 28, Szentesen 13, Csongrádon 9. Mivel az önkor­mányzat nem szabott fölső határt, hétfőtől folytatódhat a kérelmezés, s 10-étől az újon­nan vállalkozók is megkap­hatják az engedélyt. Összesen 575 jármű van bejelentve mi­nősítő vizsgára, tulajdonosaik feltehetően kérni fogják az en­gedélyt. Az eddigi 800 fős taxis társadalom tehát jelenté­kenyen összezsugorodott, fő­ként azok hagytak fel a sze­mélyfuvarozással, akik nyugdíj mellett, vagy sokadik vállakó­zásukként végezték. Elrettentő hatású lehetett a 100 ezer fol rintos kaució, és a kötelezően előírt úgynevezett öszszegzős taxióra is, amely - APEH­igény szerint, öt évre vissza­menőleg képes tárolni minden pénzügyi adatot, kaptuk a tájé­koztatást a megyei közlekedés­felügyelettől. Vita Szeged jövőjéről 17. Ne szilícium-, galliumvölgyet! A címben felvetett divatos kifejezéssel is élve, igaza van Borvendég Bélának: „A ké­zenfekvő nyilván az volna, ha a park minde­nekelőtt a biotechnológia, a mezőgazdaság, illetve az élelmiszergazdaság fellendítését célozná. A régi termelési adottságai ezt su­gallják. " (A szilíciumnál egy fokkal előbbre kellene lépnünk, a galliumra.) Borvendég nyitott vagy éppen nyíló ka­pukat dönget - amelyek lehet, hogy idő­közben ugyan bezáródtak, de legalább rés­nyire ismét kitárulkozhatnának -, és itt is figyelembe kell vennünk, hogy minden hala­dásnak időfüggése van. (Időközben, sajnos, a Szent-Györgyi Albert Kör is elsorvadt.) Azt mondom, és az utóbbi tíz évben a szegedi napilapok hasábjain is csak ismét­lem magam: „A gazdaságilag fejlett or­szágok a '70-es évek második felétől - a világgazdasági helyzet ismert alakulása következtében - jelentős összegeket fordí­tanak a műszaki-gazdasági fejlődés terüle­teire, tgy a biotechnológiára is. A biotech­nológiai program nálunk I9HJ óta ismert, amikor a nemzetközi élvonalhoz viszonyí­tott lemaradásunk még nem volt számotte­vő. Ugyanakkor, abban az időben hagyo­mányaink, kutatási-szellemi infrastruktú­ránk, alapanyag-bázisunk, egyéb adottsá­gaink is megfelelőek voltak." (Biotechno­lógiai füzetek 1. Szeged, 1986., 3.). Mindezek és más törekvések jegyében született meg Szegeden, 1985-beii a BITE­KOB (Biológiai Kutatási és Termelést Koordináló Bizottság) a/, egyetemek, a főiskolák, az S7.BK, a GKI, a SZAB, az MTESZ (és tagegyesületei) koordinálá­sában. Az elnöki teendőket a nemrégiben elhunyt állami-díjas akadémikus, Barabás Zoltán látta el. a titkárit Molnár József professzor. A munkát további 8 tag segí­tette. A szorosan vett szakmaibb munkára 7 munkabizottságot hívtunk létre. Számos nagy felvetés és gondolatkör született, amelyek közül jó néhány a megvalósítás szintjére is lépett. (Ezekben a munkabi­zottságokban 85 szakember működött köz­re. akik igyekeztek segíteni a megyén túl is a biotechnológiai módszerek elméletben és gyakorlatban egyaránt, elterjesztését.) A sumérok és a babilóniaiak már hat­ezer évvel időszámításunk előtt mikroor­ganizmusokkal erjesztették, és állították elő a sört. Nagyon régen ismerték a kenyér kovászos kelesztését. Ezekből az empiri­kus eljárásokból alakult ki századunkban az a modern műszaki-ipari tudomány, amely ma már antibiotikumokat, táplálko­zásra alkalmas aminosav-keveréket állít elő. De biotechnológiai eljárásokkal lehet deríteni szennyvizeket, ezek a módszerek segíthetnek az érckitermelésben stb. Tehát a biotechnológia kimondottan gyakorlati rendeltetésű tudomány, amely egyaránt gyökerezik a biológiában, a kémiában, a fizikában, a műszaki tudományokban, te­hát nagymértékben interdiszciplináris. Annak idején valóban úgy láttuk, hogy e területen Szegednek van lépnivalója, és ezt bizonyítja a különböző szerzőktől megjelent cikksorozat, amelyek a regioná­lis együttműködés tartalékait is igyekeztek feltárni (1985-1986). A vitacikkekben ku­tatók. vállalati, gazdasági szakemberek fejtették ki, gyakran egymással is perle­kedő véleményeiket. Egybea azonban mindegyik gondolat megegyezett, hogy a kutatást és a gyakorlatot egymáshoz köze­lebb kell hoznunk, és erre nagyon jó mo­dell lehet a biotechnológia. Ez a bizottság gondozta és jelentette meg a Biotechnológiai füzetek 1-7. kiad­ványt, mintegy ezer megjelenési oldalon, pgy-két kicsinyke mozaikkal hozzájárulva a magyar műszaki-tudományos haladás­hoz. Ugyanakkor több említésre méltó nagyrendezvényt, nemzetközi részvételét is tartottunk 1988-1990-ben. Ezt a szóösszetételt, hogy „tudományos park " ebben a bizottságban, Szegeden elő­ször Barabás akadémikus ejtette ki. Egy­ben felemlítette a magyar tudomány- és technikatörténetnek két jellemző alakját. Semmelweist, aki felfedezte az aszeptikus szülést, de nem tudta korával elfogadtatni, beleőrült, és 46 éves korában meghalt. Az ellenpóluson Jedlik Ányos, aki miután fel­fedezte a dinamót, majd 10 év múlva el­kezdte gyártani a német Siemens. Jedlik gratuláló táviratot küldött Siemensnek a megvalósításhoz. Jedlik élt 92 évet, éppen kétszer annyit, mint Semmelweis. Akkor azt hittük, hogy a tudományos parkok a híd szerepét tölthetik be az elmé­let és a gyakorlat között. A tudományos parkoktól azt vártuk, hogy középvállala­tokként kapcsolódjanak az egyetemekhez és kutatóintézetekhez. Mindezek jegyében régiónkban is létrejött néhány tudományos park, mint a Biotechnika Rt., a Makókion - a hagyma merisztémakutatásra -, a Dél­magyarországi Innovációs Park, a Szőlő­fürt (Domaszék), az Élelmiszeripari Főis­kola, a GKI tudományos parkjai, mind­egyikük saját profillal. A szó igazi értel­mében ezek csak nulladik közelítésében voltak (vannak) tudományos parkok. (Nem voltak ezek igazi szilikon-völgyi je­lenségek). Ezeket a tudományos parkjain­kat csak a közös regionális vagy megyei koncepció, illetve feladatcsoport foglalta egybe, amelyhez a szellemi, illetve az anyagi bázist az intézeti és vállalati belső erők koncentrálása jelenthette volna. Or­szágosan ebben az időben tíz nagy tudo­mányos park létesült, és a vezető szerep talán ma is Gödöllőé. Ilyen és hasonló gondolatok taglalásakor ismét Széchenyit kell hívnunk: „Csak akkor várhatni sikert, ha az anyagi erőhöz, mellyel rendelkezünk, a szellemi erők szövetségét is megszervezzük... Bátyai Jenő Davies úr első telefonbe­szélgetésünk alkalmával Ígére­tet tett arra, hogy válaszol a magyar újságírók kérdéseire, sajtótájékoztató kerétében. Ké­sőbb viszont azt üzente, hogy kizárólag a Délmagyarország munkatársával óhajt beszélni. A megadott időpontban azon­ban Davies úr helyett üzenet érkezett, ami arról értesített, hogy a rossz időjárás és ennek okán a rossz közlekedési vi­szonyok miatt nem tud Romá­niából Szegedre utazni. Néhány óra elteltével maga Davies úr telefonált, s újabb ígérettel kecsegtetett, miszerint a jövő héten, még nem tudja • Csongrád megye mindig is élen járt a véradásban országo­san. Most, amikor csökkenő­ben a véradási „kedv", s meg­annyi tényező hátráltatja a vér­adómozgalmat, még mindig igen jó eredményekkel büsz­kélkedhet megyénk. Köszön­hető ez a példás szervezömun­kának is. Ám nem utolsó sor­ban annak, hogy a megyei Vö­röskereszt és a Véradó Állo­más mindig figyelmes véradói­val, nem felejt el nekik köszö­netet mondani. így történt teg­nap is, amikor azoknak a válla­latvezetőknek mondtak köszö­netet és adtak át emlékplaket­tet, akiknek intézményeiben ta­valy növekedett a véradók szá­ma az 199l-es évhez képest. A megyei Vöröskereszt és a Vér­adó Állomás ünnepségén a SZAB-székházban az alábbi intézmények és települések ve­zetői vehették át az emlékpla­kettet: Bölcsődék Igazgatósága, Büntető Végrehajtó Intézet, mely napon, de Szegedre érke­zik, egyenesen Kaliforniából, az Adam Children's Fund ala­pítvány létrehozója Coomb úr, aki készséggel áll majd a sajtó rendelkezésére, tájékoztatandó a magyar közvéleményt. Ez ügyben már sok ígéretei kaptunk, de egyre szaporodó kérdéseinkre még egyetlen vá­laszt sem. Ennek ellenére türelmesen várunk. Valaki majdcsak meg­szólal végfe. Lapzártakor meg is szólalt a telefon, s a női klinika jelezte, megszületett egy romá­niai anya gyermeke. Kalocsai Véradásból kiváló Egészségügyi Gyermekotthon, Medikémia Rt., Fonalfeldolgo­zó Vállalat, Forráskút, Gabo­naforgalmi és Malomipari Vál­lalat, Gyógyszertári Központ, Gyufagyár, Hittudományi Fő­iskola, Kistelek, Kistelek Ká­belgyár, Szeged Műszaki Dan­dár, Rendőrtiszthelyettes-kép­ző Iskola, MÁV Üzletvezető­ség Szeged, MÁV Oktatási Fő­nökség, Ópusztaszer, Röszke, Rúzsa, Sándorfalva, Megyei Közgyűlési Hivatal, Tűzoltó­ság, Újszentiván Honvédség, Vízművek és Fürdő Vállalat, Zákányszék, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egye­tem Főiskolai Kar, Szent­Györgyi Albert Orvostudomá­nyi Egyetem. • Március l-jétől Módosul a KRESZ (2.) A KRESZ-ben új fogalom­ként jelenik meg a mozgásk­korlátozottak közlekedésére szolgáló gépi meghajtású ke­rekes szék. amely, ha sfk úton önerejéből 6 km/óra sebes­séggel nem képes haladni, akkor a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, em­beri erővel tolt vagy hajtott kerekes székhez, továbbá a gyermekkocsihoz és talicská­hoz hasonlóan, nem minősül­nek járműnek. Az ilyen esz­közökkel közlekedő szemé­lyek a gyalogosok kategóriá­jába sorolhatók. A kerekes székkel közle­kedő mozgáskorlátozottak ré­szére is lehetővé kell tenni, hogy az úttesten közleked­hessenek, abban az esetben persze, ha a járdán vagy az úttest melleti területen vala­mely oknál fogva nem lehet közlekedni. Erre a körül­ményre viszont a gépjármű­vek vezetőinek a figyelmét is fel kell hívni, s ez indokolja az új szabály KRESZ-be való felvételét. Az úttesten való közlekedés általános sza­bálya, hogy a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes szék­kel közlekedő mozgáskor­látozott gyalogosok mindig az úttest menetirány szerinti jobb oldalán haladhatnak. Lakott területen: 50 km/ óra... A KRESZ-ben történő mó­dosítások közül nyilvánva­lóan a lakott területeken sze­mélygépkocsival és motor­kerékpárral való közlekedés­ben az eddigi 60 km/ óra se­besség 50km/ órára való kor­látozása a legismertebb, annál inkább, mert a legtöbb közle­kedőt érinti. Hogy mi indo­kolta csökkentést? Elsősor­ban a hazai közúti közleke­désbiztonság drámai helyze­te, amelyet a közlekedési sta­tisztikák is alátámasztanak. Az európai országok között az utolsó helyek egyikén va­gyunk, s a fajlagos - jármű­vagy lakosságszámra vetített — baleseti mutatóink kétszer­háromszor rosszabbak, mint az európai átlag. Ezt bizo­nyítja az az adat is, amely sze­rint Nagy-Britanniában a száz balesetre eső halálos áldoza­tok száma 1, Németországban 2, Ausztriában 3, Magyaror­szágon pedig 9! A baleseti kockázat és a balesetek súlyosságának csökkentése érdekében - más országok tapasztalatait figye­lembe véve - indokolt a sze­mélygépkocsikra is a megen­gedett sebesség lakott terüle­ten belüli 50 km/ órára törté­nő csökkentése. Európában egyébként az EK országai­ban, illetve Norvégiában. Svédországban, Finnország­ban, Svájcban. Ausztriában is ennyi a legnagyobb megen­gedett sebesség. A sebesség­csökkentés bevezetése előtt és az azt követően elvégzett vizsgálatok szerint a közúti balesetek száma 20-30-szá/a­lékkal, a személyi sérüléseké pedig ennél is jelentősebb mértékben csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents