Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-26 / 48. szám

PÉNTEK, 1993. FEBR. 26. Van, vagy nincs csecsemőkereskedelem? HAZAI TÜKÖR 5 (Folytatás az 1• oldalról.) Feleségével 5 romániai gyer­meket vállaltak, a többi gyer­mek nincs náluk. Tagadta azt a híresztelést, miszerint pénzt kapna munkájáért, 6 csupán humanitárius okokból gondoz­za a gyermekeket. Miközben Pördi úrra zápo­roztak az újságírói kérdések, a fotós és operatör kollegák is tették a dolgukat az udvaron. Amikor az épület hátsó trak­tusát kapták volna lencsevégre, Pördi úr idegesen rohant a kamerások után, hogy kites­sékelje őket. A házból erősítés érkezett, egy asszony személyében, aki lapunk fotóriporterét rángatni, lökdösni kezdte, s nem kímélte az MTI fotósát sem. Minekutána nem verekedni mentünk - az eseményeket többszöresen is megörökítve -, valamennyien elhagytuk a humanitárius alapítvány sze­gedi székházát. Délután tartott az ügyben Milyen titkokat rejtenek az ajtók, ablakok? sajtótájékoztatót Csongrád megye főügyésze, dr. Merényi Kálmán, aki számunkra meg­tisztelő módon, először a la­punkban megjelent cikk utolsó mondatára reagált, amelyben azt állítottuk, hogy a törvény felelős őrei eleddig az ügyben nem tettek lépéseket. Ez nem fedi a valóságot ­mondta a megyei főügyész - , mert „az ügyet felterjesztettem állásfoglalásra a legfőbb ügyésznek ". A továbbiakban kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az ügyészségnek csak akkor van kompetenciája, ha létezik törvényi szabályozás, márpe­dig ennek az ügynek a magyar­országi fövények alapján, nincs törvényességi tényállása. Az ügyészség a Magyarorszá­gon bejegyzett alapítványok felett gyakorolhat törvényessé­gi felügyeletet, márpedig ez az alapítvány nincs bejegyezve. Az ügy kapcsán több ország jogát kell vizsgálni - USA, Ro­mánia, Magyarország - ezeket összegyeztetni, továbbá fi­gyelembe kell venni a nem­zetközi jogi és magánjogi kérdéseket. A megyei főügyész tudo­mása szerint, a magyar külügy­miniszter útján hamarosan nemzetközi tárgyalások kez­dődnek az ügyben, s remél­hetőleg hamarosan megszü­letik a legfőbb ügyész állás­foglalása. A tegnapi mozgalmas na­pon, az ügyben még egy érin­tett, mondhatni főszereplő is színre lépett, pontosabban te­lefonált és faxot küldött szer­kesztőségünkbe: a Children's Fund alapítvány erurópai igaz­gatója, John Davies úr, aki ha­marosan Szegedre érkezik, hogy válaszolhasson kérdé­seinkre. Kalocsai Katalin Interjú a nagykövetség gazdasági attaséjával • Milyennek találja az eddig kialakult francia­magyar gazdasági kapcso­latokat? - Meglepően jónak. Két évvel ezelőtt még egyetlen ve­gyes vállalat sem volt, most pedig Franciaország az ameri­kaiak, a németek és az osztrá­kok után a negyedik legna­gyobb külföldi befektető. A francia tőke a kelet-európai régióban leginkább Magyaror­szágot kedveli. Körülbelül 400 millió USA-dollárra tehető az ide áramlott francia tőke. Döntőnek tartom, hogy ezek a cégek nemcsak a kereskede­lembe fektetnek, vagyis nem­csak eladni akarnak, hanem a termelése is. Ebből adódóan kevésbé vagyunk elégedettek az export-import kapcsola­tokkal. • A francia befektetők mit tartanak az együttműködés akadályának? - Egyrészt azokat a prob­lémákat, amelyekkel minden vállalkozásnak most és itt szembe kell néznie, függetle­nül attól, hogy magyar vagy vegyes vállalatról van szó. Ilyen az infláció, a keleti pia­cok elvesztése, a hosszú távú finanszírozás bizonytalansága. Vannak azután olyan problé­mák, amelyek csak a külföldi befektetőket érintik - a pénz­ügyi-gazdasági ügymenet las­súsága, bürokratikus, gyakran áttekinthetetlen volta. • A külképviseletek tudnak valamilyen hatást gyakorol­ni a külföldi befektetőket érintő jogszabályok alko­tóira? - Közvetlenül nem áll szán­dékunkban befolyásolni a ma­gyar törvénykezést, de mun­kakapcsolatban vagyunk a szakminisztériumokkal. Fpn­tosabbnak tartom viszont az olyan, két állam közötti együtt­működést is elősegítő, nemzet­közi programokban való rész­vételt, mint a PHARE. • Hogyan látja a magyar termékek esélyeit a nyugati piacokon? - Úgy gondolom, ez az or­szág nagyon jó eredményeket ért el a piacváltásban, termékei jelentős részét értékesíti az EK- és az OECD-tagországok­ban. Ez a siker az EK-társulás és az EFTA országaival való kapcsolatok útján folytatható. Keczer Gabriella Kápolna az Gompiégne-ben ünnep készül - Egy tucatnyi diákot sze­retnék a makkosházi iskolából meghívni Compiégne-be, ahol április elején nemzetközi ün­nepséget tartunk. Az iskolánk­ban nemrég beindult az érett­ségi utáni kétéves nemzetközi kereskedelmi oktatás, s az első végzős évfolyamnak most az lesz a diplomamunkája, hogy teljesen önállóan megszer­vezze Compiégne-ben a hat társiskolánk áprilisi összejö­vetelét. Annyira önállóan, hogy két diákunk a napokban Sepsiszentgyörgyre - erdélyi társiskolánkba - utazott, és ott segít a Mikó Gimnázium tanu­lóinak a vízum beszerzésében. Azt hiszem, ez az ötlet hasznos lesz, mert nem csak a nem­zetközi kapcsolatokban szer­zett jártasságukat növeli, de a társiskolákkal tartott kapcso­latainkat is javítja. • Meséljen kérem az önök iskolájáról. - Katolikus magániskola. Ezerötszáz tanulója van, óvo­dás kortól 22 éves korig oktat. A legnagyobb hangsúly, mint a hasonló francia intézmények­ben általában, a matematika és a fizika oktatásán van, de az iskola nemzetközi kereskedel­mi jellege folytán fontosnak tartjuk az idegen nyelvek ta­nítását is. • Miben áll az iskola ka­tolikussága? - Talán jobb volna inkább kereszténynek nevezni, hiszen a felekezeti hovatartozást nem tartjuk kizárólagos kritérium­nak. A katolikus diákok mellett vannak protestáns és izraelita vallású tanulók is, s mi gon­dosan vigyázunk arra, hogy Philippe Poussin egy franciaországi, Com­piégne-beli magániskola igazgatója. Néhány éve, egy Sepsiszentgyörgyre tartó humanitárius szál­lítmányt kísérve jutott el Szegedre, itt rátalált a Makkosházi Altalános Iskolára, s a találko­zásból a két intézmény társiskolai kapcsolata született. Poussin úr és hitvese a héten ismét Szegedre látogatott, és ezúttal ntár meghívást hozott. kivétel nélkül minden tanuló tartsa tiszteletben a másik vallását. A vallás tekintetében inkább az a célunk, hogy olyan életfelfogást és gondolkodás­módot kínáljunk a fiataloknak, amelyek a keresztényni érté­kekre irányítsa a figyelmüket. De a vallásoktatás nem kötele­ző tárgy. A tanárok világiak, papi személyek csak azért járnak be, hogy hittanórát és hetente kétszer misét tartsanak. • Az iskolában... ? - Igen. Az iskolában van kápolna. • Katolikus magániskola­ként kapnak-e anyagi tá­mogatást a jelenlegi szoci­alista-párti kormánytól? - Igen, ezt törvény határoz­za meg. Egy 1959-es törvény szerint - az ötödik köztársaság kikiáltásakor hozták - az állam köteles a magániskolákat is támogatni. Addig, 1904-tól, amikor az állam és az egyház törvényileg elkülönült, a ka­tolikus iskolák csakis saját erejükre támaszkodhattak. • Magyarországon nagy a felfordulás az iskolarend­szer átalakításában. Fran­ciaországban milyen az oktatás helyzete? - Ne is mondja, majdnem ugyanilyen. Minden oktatási miniszeter újabb oktatási re­formmal érkezik, és hiába tölt el öt, hat, tíz évet a székében, ez nem elegendő arra, hogy az újítások megérjenek. A vizs­garendszer s a tantervek.állan­dó változásban vannak. • Ezek szerint a pedagó­gusok gondjai is ugyan­ezek? - Majdnem teljesen. Tetéz­ve azzal, hogy Franciaország­ban meglehetősen konzervatí­vak a tanárok, nehezen hajla­nak a változtatásra. Egy egy­szerű példa: régóta nem lehet változtatni a francia oktatás napi zsúfoltságán. Otthon ­némi ebédszünettel - reggeltől délután ötig tanulnak a diákok. Ez nagyon megterhelő. A szü­netek viszont túlságosan hosz­szúak: hét hét oktatás után kö­vetkezik két hét szünet, nyáron pedig újabb két hónap. • Milyen benyomásokat szerzett a makkosházi is­kolában ? - Nagyon kedvesen fogad­tak, nekünk pedijf nagy öröm volt, hogy ott, és a városban sokfelé, ennyi emberrel talál­kozhattuk, aki igyekszik meg­ismerni a francia kultúrát. S. P. s. Továbbra is ingyenes lesz a közoktatás Szó sincs arról, hogy a köz­oktatásban bevezetnék a tan­díjat. Ilyen értelemben nyilat­kozott Kálmán Attila kultusz­minisztériumi államtitkár csü­törtökön az MTI-nek, ismét visszautasítva az ezzel kapcso­latos aggodalmakat. A közoktatási törvényter­vezetről szólva elmondta, hogy annak elfogadása után a diákok heti 30 órát tanulnak, termé­szetesen térítésmentesen. Ezen felül még heti 6 óra ingyenes foglalkozás - szakkörök, kor­repetálás stb. - jár ingyen a ta­nulóknak az iskolától. A to­vábbi különórákért azonban már kérhet térítést az iskola ­fogalmazott az államtitkár. Hangsúlyozta azonban, hogy az elsó szakképzettség meg­szerzéséig a közoktatás in­gyenes. A zeneiskolákban a tanul­mányi eredménytói és a diák szociális helyzetétói függően kérnek majd térítési díjat, ám annak mértéke szerinte elvisel­hető lesz. Az államtitkár nem tartja indokoltnak, hogy a tervezetet újratárgyalja a kormány. Tájékoztató a nyugdíjemelésről A Nyugdíjfolyósító Igaz­gatáság mindent megtesz an­nak érdekében, hogy az Or­szággyűlés döntése alapján megemelt nyugdíjat a posta már a jövő hónapban az elő­zetesen közzétett napon kéz­besítse az érintettek részére. Erről, illetve a jövő hónapban hatályba lépő nyugdíjemelés részleteiről csütörtökön tájé­koztatta az MTI-t az OTF Nyugdíjfolyósító Igazgatósága. Mint ismeretes, az idén ösz­szesen 14 százalékkal emelked­nek a nyugdíjak. Az emelés - a korábbi évekhez hasonlóan ­két lépcsőben valósul meg: márciusban 10, míg szeptem­berben 4 százalékkal nőnek a nyugellátások. Az emelésben azok része­sülnek, akik számára az öreg­ségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdijat, illetve az átmeneti járadékot még 1993. január 1-je előtt álla­pították meg. Az emelés össze­ge minimum 650, maximum 2200 forint. Az özvegyi és szülői nyugdíjat, valamint a baleseti özvegyi és szülői nyugdíjat ugyancsak 10 száza­lékkal emelik fel; ezeknél az ellátásoknál az emelés legki­sebb összege 550, legmaga­sabb összege pedig 1600 fo­rint. Aki saját jogán és özvegy­ként is jogosult nyugellátásra, továbbá egyesített ellátásban részesül, annak nyugdíját nem százalékos mértékben, hanem - a folyósított összegtől füg­getlenül - havi 920 főrinttal lehet felemelni. Az árvaellátás és a baleseti árvaellátás össze­gét szintén 10 százalékkal, de legfeljebb 1000 forinttal kell felemelni. A baleseti járadékost szintén 10 százalékos emelés illeti meg, az emelés legma­gasabb összege azonban itt legfeljebb 550 forint lehet. Ezeknél az ellátásoknál az emelésnek nincs alsó határa. A nyugdíjemelés végrehaj­tásakor a 10 százalék kiszá­mításánál figyelmen kívül kell hagyni a folyósított házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelempótlék, a családi pótlék, valamint a nem társa­dalombiztosítási ellátások (pél­dául kártérítési járadék vagy cukorbetegek anyagi támo­gatása) összegét. Ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni a személyes szabadságot kor­látozó intézkedésre figyelem­mel megállapított és folyósított kárpótlást, valamint az 1991. évi XII. törvény alapján járó nyugdtjkiegészttés helyébe lépett pótlék összegét. Ez utób­biakra - tehát a kárpótlásra és a pótlékra - az egyéb jogcímen járó emeléstől függetlenül, önállóan is 10 százalék emelés jár. Havi 400 forinttal kell emelni a mezőgazdasági szö­vetkezeti öregségi, munka­képtelenségi és özvegyi já­radékot, valamint a szakszö­vetkezeti tagot megillető nö­velt összegű öregségi, munka­képtelenségi és özvegyi jára­dék összegét, továbbá a nyug­díjszerű rendszeres szociális ellátásokat. (Ide tartozik pél­dául a rendszeres szociális járadék, a vakok rendszeres szociális járadéka, vagy a hadigondozási pénzellátás.) Ha ilyen jellegű ellátást és nyug­ellátást vagy baleseti nyug­ellátást együttesen folyósíta­nak, az emelést az együttesen folyósított ellátás összegére kell végrehajtani. (Tehát pél­dául 8000 forint nyugdíj és 2000 forint vak személyi já­radék együttes folyósítása esetén az emelés a 10 000 forint 10 százaléka, vagyis 1000 forint.) A házastársi pótlékot és a házastárs után járó jövedelem­pótlékot havi 400 forinttal kell kiegészíteni. Az emelés ugyanazon sze­mély részére egyszer jár még akkor is, ha több ellátásra áll fenn a jogosultság. Ez alól kivételt képez a hadiárva-já­radék és a hadigyámolt ne­velési pótléka, a nyugellátás mellett folyósított házastársi (jövedelem)pótlék, továbbá a rendszeres szociális járadékos eltartott hozzátartozója utáni növelés. Az öregségi nyugdíj összege - 1993. januárjára visszame­nőleges hatállyal - nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék összegénél. Ez február végéig havi 5840 forint volt, márciustól 6240 forint. A ja­nuár és február hónapokra járó különbözetet külön utal­ványon, de szintén márciusban utalják ki. • A jogszabálymódosítás előkészítésénél alapvető szem­pont volt a közlekedésbiztonság romlásának megállítása, ez indokolta, hogy most csak a legszükségesebbeknek ítélt változtatásokra kerüljön sor. Az új szabályok közérthetőek legyenek, elősegítve a közle­kedés résztvevőinek jogkövető magatartását, és végrehajtásuk ne igényeljen jelentős anyagi ráfordítást. A most következő össze­állítás a KRESZ-módosítás és kiegészítés rendelkezései egy­séges végrehajtása és alkalma­zása érdekében készült. A Me­; gyei Balesetmegelőzési Bizott­| ság és lapunk közös vállalko­zásaként az elkövetkező na­pokban kivonatosan közöljük a módosuló rendelkezéseket és hozzá a magyarázatot is. Néhány általános jellegű rendelkezés után a KRESZ 2. szakaszában módosítja a fény­jelző készülékek mellett el­helyezett kiegészítő lámpa BUSZ-feliratú fényjelzésének használatát. Eszerint ha ez a lámpa fehér fényjelzést ad - a jelzőlámpa más fényjelzésétől függetlenül - az autóbusz­forgalmi sávban közlekedők­nek tovább szabad haladni. Ezt a célt szolgálja a sze­mélytaxi autóbusz sávban való közlekedésének megengedése, Március l-jétől Módosul a KRESZ (I.) A kormány elfogadta a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek és a belügyminiszternek a közúti közlekedés sza­bályainak korszerűsí­téséről szóló előterjesz­tését és a vonatkozó ren­delettervezetet a közúti közlekedés szabályairól szóló 1975-ös törvény­módosításról és kiegé­szítésről. A módosításra és kiegészítésre vonat­kozó kormányrendelet 1993. március l-jén lép hatálvba. illetve az, hogy a menetrend szerint közlekedő autóbuszok haladását szabályozó fényjelző készülék jelzései az autóbusz forgalmi sávban közlekedő személytaxira is értendők. A menetrend szerint közle­kedő autóbuszon, illetve sze­mélytaxin kívül más járművek az autóbusz sávban folyama­tosan továbbra sem közleked­hetnek, azt csak keresztezhetik, vagy bekanyarodásra való felkészülés céljából vehetik igénybe. Szabálysértést követ el tehát az a jármúvezető, aki a gyorsabb előrehaladás érdeké­ben sorol át az autóbusz sávba azért, hogy a BUSZ-feiratú kiegészítő lámpa jelzésére ­jobbrakanyarodás esetét kivéve - hamarabb indulhasson, mint a többi jármú. A 3. szakaszban az Egyéb veszély kategóriában egy új kiegészítő tábla bevezetéséről tesznek említést. Az úgyne­vezett nyomvályús útszakaszra hívja fel a figyelmet ez a tábla. A hazai közúthálózat jelentős túlterheléséből adódóan a forgalmas útszakaszokon az út hossztengelyével párhu­zamosan alakulnak ki úgyne­vezett nyomvályúk. Ezek kellő figyelemfelhívás hiányában baleset forrásává válhatnak. A nemzetközi gyakorlattal össz­hangban is indokolt az ilyen útszakaszok kiegészítő táblával történő jelzése.

Next

/
Thumbnails
Contents