Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-26 / 48. szám
6 A VÁROS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. FEBR. 26. • Előkészítési hibák m Túlérzékeny központ? Átkapcsolás zökkenőkkel A makkosházi körúti új telefonközpont üzembe helyezése nem ment egészen simán. A decemberi átadási ünnepségen elhangzott Ígéretekből már az első napokban sem sikerült minden teljesíteni, és a működés második hónapja után is érezhetők különféle zavarok. Engedi Antalt, a Szegedi Távközlési Igazgatóság üzemviteli igazgatóhelyettesét az eddigi tapasztalatokról kérdeztük. • Megítélése szerint hogyan sikerült az új központ indulása? - Sajnos, a régi előfizetők vonalainak átterhelése, valamint az újak üzembe helyezése nem ment zökkenők nélkül. Fölborította a tervezett menetrendet, hogy egy külső kivitelezőnk nem készült el a rá bízott hálózatépítéssel. így aztán az ígért néhány napos átkapcsolás több hétig is lehúzódott. • 1; új telefonközpont bevállalta a hozzá fűzött reményeket? - A Siemens-technikával nem vi li baj. Tapasztaltuk viszont, 11 ity az új berendezés jóval ét i kenyebb, mint a régi volt. H; em megfelelő a vonalmim ség, vagy szigetelési hibát és, cl, akkor automatikusan kik; Ksolódnak bizonyos mechanizmusok, s ez akadályozza a hívásokat. • Mit tudnak tenni a hibák elhárít ísa érdekéhen? - Már kezdettől vizsgálóberendezés figyeli a rendszert, folyamatosan keressük a hibaforrásokat, és elvégezzük a szükséges javításokat is. Tudjuk, hogy még mindig jelentkeznek vonaltévesztések, aminek következtében nem a hívott készülék csöng. Ennek viszont többnyire éppen a telefonkészülék az oka - ha ilyet találunk, új készülékre cseréljük. • Gyakran kiabálni kell, hogy a felek megértsék egymást, ezen felül még recsegés is zavarja a beszélgetést. Ennek mi az oka? - Bizonyos készülékcsaládok, vagy alközpont-típusok nincsenek kellő összhangban a központtal. Már dolgozunk a megoldáson: az alközpont átigazításával, vagy az új TPVközpont nagyobb áramerősségre kapcsolásával segíthetünk ezen a bajon. • Többen kifogásolták, hogy a Matáv a szerződésben foglaltakon felül még ráfizetést kér az új előfizetőktől. Miért? - Inkább kertvárosi, családi házas beépítésű területen fordult elő, hogy az előzetes kalkulációt meghaladó költségek merültek föl. Mi részletesen megállapított, minden munafázist külön kezelő elszámolással dolgozunk, Így előfizetőink előtt is igazolni tudjuk a költségek valós voltát. Mindemellett igyekszünk minden vitás kérdést megegyezés útján rendezni. • Az is sokakat bosszant, hogy évek óta várakoznak telefonra, most mégis azokhoz kötik he a vonalat, akik esetleg csak néhány hónapja adták he az igénylésüket. Arról nem is beszélve, hogy „levegőben lóg" a bekötési díj emelése... - Az új előfizetők bekapcsolása technikai okokból területi elv szerint történik, ezért csakugyan előfordul, hogy a város más részein lakók hátrányosabb helyzetbe kerülnek. De gyors ütemben folytatjuk a további bekapcsolásokat is, amelyeknek előföltétele az idő- és munkaigényes hálózatépítés. A bekapcsolási dfj emelkedésétől viszont egyelőre nem kell félni: a fejlesztési hozzájárulás összegének meghatározása a kormány hatásköre, s tudomásom szerint ezt pillanatnyilag nem tartják napirenden. Nyilas Péter • A dóm város felőli tornyán, ahol hiányzik a kőgömb, négy esztendeje telente viszszatér, s itt él egy vándorsólyom. Szeptember végén érkezik s március elejéig marad nálunk a messzi észak vándora, a szegedi galambok tizedelője, városunk téli madárnevezetessége. Sólyom a nagyvárosban, egyedi dolog, de nem ritkaság. Az 1960-as években a Szent István téri víztorony párkányzatán üldögélt egy tojó. S a kölni vasútállomáson nézelődve vonatablakból az ottani dóm csipkézetén üldögélő vándorsólymot figyeltem 1990 telén. Mégis más ez az évről évre visszatérő, szögedi fogadalmi sólyma... Ha majd igen öreg leszek, alighanem azt fogom mondani, nincs is ornitológia, csak a madár és az ember végtelen harmóniája! Mert ezt tapasztaltam a fogadalmi templom sólymát szemlélő embereknél is. Reggel korán, az egyetem kollégiumának lakói közül ketten-hárman távcsővel szemlélik a reggeliző madarat. Napközben Ozorai Pipó tiszteletreméltó szobránál lesben álló tanárjelöltek auspiciutnoznak, s sokan és sokszor állnak városlakók égbekapaszkodó pillantással a dóm tornyai alatt. Szeged sólyma. Lesik a tollászkodó, pihenő sólymot. Ha hajdan Árpád népéből való pusztai embört megkérdezték származásáról, belekezdett egy mondába, az Alkuszegő sztrájk után Levonult a közlekedésiek sztrájkhulláma. Szegeden újra járnak a trolik, csikorognak a villamoskerekek. És mintha a munkabeszüntetésben is csikorgott volna valami... Az SZKV munkaügyi bírósághoz fordult,amely kimondta, a sztrájk jogellenes volt. Miért? Az indoklás igen terjedelmes, de a lényeg a következő. A kényszerpihenőt megelőzően egyeztetés történt a vállalat és a munkástanács között. Született egy megállapodás, amely szerint a sztrák idején sem áll meg az élet, a szolgáltatást egy bizonyos szinten garantálják. Nos, ezt a megállapodást rúgták fel egyoldalúan. A kiesett napokra munkabér nem jár. Állítólag a munkástanácsok szövetsége fizeti ki azt. A vállalat vezetése mérlegelheti, hogy a jogellenesen sztrájkolókkal szemben alkalmaze szankciókat. Elméletileg fel is mondhat a dolgozóknak. A munkaügyi bíróság ítélete ellen 15 napon belül fellebezhetnek. A hírek szerint az SZKV munkástanácsa ezt meg is teszi. És akkor: folytatás a megyei bíróságon. v.f.s. Vita Szeged jövőjéről 16. Mit ér a Maty-ér? Az elmúlt év végén kérte a szegedi önkormányzat a kormányzattól, hogy kapná meg a szegedi repülőtér tulajdonjogát. Nem kapta meg, ámbár kiderült. hogy azért nem. mert az illetékesek időközben fölértékelték. A másodosztályba került, mint regionális szerepkörű létesítmény. Fontos tehát, de annyira nem, hogy fejlesztéséhez kormányzati pénzben lehetne reménykedni. Marad a konceszsziós forma. Aminek összehozása pedig önkormányzati feladvány. Hát igen... Ha nem is örömhír ez, de legalább világos beszéd. A repülőteret nem lehet eladni és lakásokat sem lehet itt építeni, mint ahogyan ezt a még mindig érvényben lévő ősrégi rendezési terv ajánlja... Mi legyen a következő lépés? A bökkenő ugyanis az, hogy a repülőtér működése önmagában nem valami nagy üzlet. A repülőtér haszna az, hogy van. A repülőtér a fejlett országok tapasztalata szerint inkább afféle belépőjegy a gazdasági fejlődéshez. A tényleges előny az üzletembereké és a fejlett technológiát alkalmazó vállalatoké, akik szeretik dolgaikat gyorsan és kényelmesen elintézni. Antikor az elmúlt nyáron komoly külföldi hozzáértő véleményét kérdeztem egy esetleges szegedi tudományostechnológiai park esélyeit illetően, ő visszakérdezett: „Repülőtér van-e a közvetlen közelben? És autópálya?" Csak ez után jött az egyetem! Repülőtér tehát van, ámbár, valakinek fejleszteni kellene. Reméljük, autópálya is lesz hamarosan. De közelben van a vasút és egy alig használt folyami kikötő. „Uram, ez olyan fantasztikus terület, amit elrontani sem lehet" - kiáltott föl a külföldi szakértő, amikor körbepillantott az evezőspálya tornyából. Nos, majd meglátjuk. Arról a térségről van szó, amit közönségesen Maty-érnek hfvunk. Van egy ötezer hektár és nagyon komoly érték. Ám ez az érték megsokszorozható, ha ésszerűen gazdálkodunk vele a jövőben. Az első fél lépés megtörtént. A szegedi önkormányzat Városfejlesztési Bizottságának kezdeményezésére a vízügyi igazgatóság tervezőcsoportja elkészítette a területhasznosítás koncepcióját. Az előzetes szó használata mindenképpen indokolt, hiszen a terv jócskán tartalmaz föltételezéseket. Afféle lehetőségleltárnak is nevezhetnénk. Arra azonban mindenképpen alkalmas, hogy az érintett önkormányzatok meghozzák a kiindulási döntéseket. A javaslatok között máris vannak olyanok, melyek sarokpontnak tekinthetők. A tervezés tisztázta például a repülőtér körül kialakítandó védett területek körvonalát, figyelemmel az új követelményekre. Megállapította, hogy milyen fejlesztési következményekkel jár, ha a kamionok hamarosan Dorozsmán szállnak vonatra. Nagy vonalakban tisztázódtak azok a vízrendezési kérdések is, amit az autópálya-építés során amúgy is meg kell oldani. Olyan kialakítást helyez kilátásba, amely egy páratlan tófüzér létrehozását eredményezné és ezzel egy teljesen új turisztikai értékkel gazdagítaná a térséget. Olyannal, amire már érdemes szabadidőparkot, sőt igényes lakóterületet szervezni. Visszatérve a tudományostechnikai parkhoz, kedvező adottságok kezdenek kirajzolódni, beleértve a nélkülözhetetlen tájrendezést is. Igaz, hogy egy ilyen létesítményhez még sok minden másra is szükség van. Fejlett műszaki infrastruktúrára például. Olyan telefoniára, az optikai kábelek olyan hálózatára, amely képes sok ezer személyi számítógépet összekapcsolni egymással és a műholdakon keresztül elérhető adatbázisokkal. Bizony igen-igen sokba kerülne mindez. Viszont több ezer új munkahelyet teremtene és hozzá tisztes profitot. A terv itt kínál alkalmas helyet a szegedi nemzetközi vásárnak, amely már régen kinőtte a Mars teret. A meglévő egyébként kiváló - evezőspályát be kellene fejezni és el kellene látni mindazzal, amit a rendszeres használat, az edzés és a versenysport igényel. Közelében lehetne elhelyezni azt a nagy sport- és szabadidő-területet, amir.e a városnak és környékének már régóta szüksége volna. És persze, nem utolsósorban helyet biztosít a terv a repülőtér hátterét képező raktáraknak és kiszolgáló-létesítményeknek. Hogy valójában mit ér a Maty-ér, ma még nem tudható. A munka neheze még hátra van. A tervezést még folytatni kell és az ajánlatokkal meg kell jelenni a nemzetközi piacon is. Lássuk, hogyan reagál. Ami azonban lényeges: az érintett önkormányzatoknak nem csupán együtt kell működni, de együtt is kell dolgozni. Tekintet nélkül a közigazgatási határokra. Eltávolodtunk a repülőtértől? Aligha. Hiszen éppen az itt vázolt lehetőségekből kell majd megkísérelni összeállítani azokat a befektetési csomagokat, amelyek meghozhatják a pénzt a repülőtér fejlesztéséhez. A lecke újszerű és bonyodalmas. Célratörést és nagy kitartást igényel,«hiszen esetleg ttz-tizenöt évet is igénybe vehet. Ezért kell már holnap belevágni. Borvendég Béla, a VKM Bizottság elnöke Árpádok ősapjáról, a turulról, avillámröptű vadászsólyomról... Persze ezek ismerete ma már elfakult, sokan alig tudják őstörténetünk e csodálatos világát... de mégis, valami múlt és ma harmóniája ötvöződik Kass János dóm Q 0 sólyma ihlette grafikáján is. S most, mikor egy tél után sólymunk visszakészül északi költőhazájába... búcsúzzunk tőle. Egy messzi letűnt világ ezernyi foszlánya kavarog az emberben. Színes képdarabkák villognak körül, s a mitológiai történetek fonala lassan körbefonódik. Messzi ősfolyók és a barna Tisza, régi békés utak és napkeleti vad viharok, rabló pásztorok..., mint eleink fejében, minden együtt hullámzik: a szagok és vizek árja, a fejedelem intése, riadt állatok bégetése, vadlovak dobogása, és a szeder őszi fze. A város sólyma gondolatot ad, segít meglátni a teremtő gesztust őseinkben. Ezernyi kérdés, ugyanannyi felelet. Mi tetszett nekik a sólyomban? Miért lett a mi, a magyarság toteme, miért genetikai ősapánk? De mindahány gondolatnál az ember egyik legsajátabb emberi lényegéhez lyukadunk ki; hogy dicséretet és köszönetet mondjunk messzi őseinknek teremtő gesztusukért, s megkérdezzem magunktól, utódaiktól, hogy teszünk-e hasonlót.... Csizmazia György • Bryan Montgomery adományából Koitárs angol posztmodern képek Amikor Bryan Montgomery, londoni műgyűjtő, a Szépművészeti Múzeumban járt, meglepődve tapasztalta, hogy meglehetősen foghíjas a posztmodern kollekció. Ennek az lett a következménye, hogy hamarosan, körülbelül 170 képet ajándékozott a Szépművészeti Múzeumnak. Ebből az adományból közel 30 munkát válogattak ki, amelyek a Móra Ferenc Múzeum II. emeleti kiállítótermében rendezett kiállításon szerepelnek. A kiállítást ma délután 5 órakor Kass János grafikusművész nyitja meg. A képek a kortárs angol posztmodern művészetet reprezentálják. Közülük néhány név: Frank Stella a geometrikus absztrakciók mestere; Kenneth Noland a minimai art képviselője; Joseph Beuys a koncept art-ra ad példát; John Maybuury videóképeket „mutat be"; Michael Ginsborg a gesztusfestészetet és a geometrikus absztrakciót ötvözte képein; John Walker az új vadak irányzatához tartozik; Colin Cina a dekor art-ban mozog otthonosan. Podmaniczky Sziláid ihhmhbbhhi • Csak kevesen panaszkodnak Nincs köd a gázszámlák körül! Még decemberben, az általános forgalmi adó tervezett bevezetése idején történt, hogy el kellett oszlatnunk néhány félreértést a januárban esedékes gázszámlákat illetően. Sokan nem tudták, hogy az áfa csak a januári fogyasztást terheli. Azóta viszont mások azt kifogásolták, hogy a leolvasók indokolatlanul „fölkerekítik" a gázóra által mutatott értéket, azaz „megbecsülik" a hónap végéig várhatóan elhasznált gázmennyiséget, többletfizetésre kényszerítve ezzel a fogyasztókat. Megkérdeztük dr. Möczó Istvónnét, a Dégáz gazdasági igazgatóját, mi igaz ezekből a hírekből. • Gyakoriak a számlapanaszok? - Mostanában nagyobb fogyasztói reklamációnk nem volt. Decemberben még sokan jelentkeztek a forgalmi adótól való félelmükben, de aztán ezek a hullámok is elültek, fogyasztóink megértették, hogy nem számolunk jogtalanul, idő előtt áfát. A január 1-je és 22-e között leolvasott fogyasztásért még nem kell forgalmi adót fizetni, csak a februárban fölírt mennyiség után. • Csakugyan „kerekítenek" néha a leolvasók? - Szó sincs ilyesmiről. Legföljebb az fordulhat elő, hogy a beszedő téved, elnézi az óraállást, vagy a fogyasztó által bemondott, vagy az ajtóra kiírt számot. • Ellenőrzi valaki a díjbeszedő-leolvasók munkáját? - Szerelőink közül bíztunk meg egy csoportot, amely rendszeresen járja a körzeteket, és megnézi, hogy a leolvasók valós adatokat írtak-e föl. Megjegyzem, hogy sok fogyasztónkhoz nagyon nehéz bejutni, mert napközben nincsenek otthon, az esti órákban pedig különösen az idősebbek - nem engedik be őket a lakásba. • Megtörténhet mégis, hogy a fogyasztó „túlszámlázás" áldozata lesz? - Kétszázötven beszedőnk dolgozik, lehetetlen azt állítani, hogy közülük soha, senki nem téved. Ha a mi hibánkból károsodik a fogyasztó, akkor viszszatérítjük a tévesen számlázott összeget, és annak kamatát. Hangsúlyozom: a hozzánk tartozó három megyében 320 ezer fogyasztónk van — közülük 52 ezer szegedi -. és Szegedről mindössze öt panaszos levelet kaptunk az utóbbi két hónapban. Ny. P.