Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-26 / 48. szám

6 A VÁROS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. FEBR. 26. • Előkészítési hibák m Túlérzékeny központ? Átkapcsolás zökkenőkkel A makkosházi körúti új telefonközpont üzem­be helyezése nem ment egészen simán. A decem­beri átadási ünnepségen elhangzott Ígéretekből már az első napokban sem sikerült minden tel­jesíteni, és a működés második hónapja után is érezhetők különféle za­varok. Engedi Antalt, a Szegedi Távközlési Igaz­gatóság üzemviteli igaz­gatóhelyettesét az eddigi tapasztalatokról kérdez­tük. • Megítélése szerint ho­gyan sikerült az új központ indulása? - Sajnos, a régi előfizetők vonalainak átterhelése, vala­mint az újak üzembe helyezése nem ment zökkenők nélkül. Fölborította a tervezett menet­rendet, hogy egy külső kivite­lezőnk nem készült el a rá bí­zott hálózatépítéssel. így aztán az ígért néhány napos átkap­csolás több hétig is lehúzódott. • 1; új telefonközpont be­vállalta a hozzá fűzött re­ményeket? - A Siemens-technikával nem vi li baj. Tapasztaltuk vi­szont, 11 ity az új berendezés jóval ét i kenyebb, mint a régi volt. H; em megfelelő a vo­nalmim ség, vagy szigetelési hibát és, cl, akkor automatiku­san kik; Ksolódnak bizonyos mechanizmusok, s ez akadá­lyozza a hívásokat. • Mit tudnak tenni a hibák elhárít ísa érdekéhen? - Már kezdettől vizsgálóbe­rendezés figyeli a rendszert, folyamatosan keressük a hiba­forrásokat, és elvégezzük a szükséges javításokat is. Tud­juk, hogy még mindig jelent­keznek vonaltévesztések, ami­nek következtében nem a hí­vott készülék csöng. Ennek viszont többnyire éppen a tele­fonkészülék az oka - ha ilyet találunk, új készülékre cserél­jük. • Gyakran kiabálni kell, hogy a felek megértsék egy­mást, ezen felül még recse­gés is zavarja a beszél­getést. Ennek mi az oka? - Bizonyos készülékcsalá­dok, vagy alközpont-típusok nincsenek kellő összhangban a központtal. Már dolgozunk a megoldáson: az alközpont át­igazításával, vagy az új TPV­központ nagyobb áramerősség­re kapcsolásával segíthetünk ezen a bajon. • Többen kifogásolták, hogy a Matáv a szerződés­ben foglaltakon felül még ráfizetést kér az új előfize­tőktől. Miért? - Inkább kertvárosi, családi házas beépítésű területen for­dult elő, hogy az előzetes kal­kulációt meghaladó költségek merültek föl. Mi részletesen megállapított, minden munafá­zist külön kezelő elszámolással dolgozunk, Így előfizetőink előtt is igazolni tudjuk a költ­ségek valós voltát. Mindemel­lett igyekszünk minden vitás kérdést megegyezés útján ren­dezni. • Az is sokakat bosszant, hogy évek óta várakoznak telefonra, most mégis azok­hoz kötik he a vonalat, akik esetleg csak néhány hónap­ja adták he az igénylésüket. Arról nem is beszélve, hogy „levegőben lóg" a bekötési díj emelése... - Az új előfizetők bekapcso­lása technikai okokból területi elv szerint történik, ezért csak­ugyan előfordul, hogy a város más részein lakók hátrányo­sabb helyzetbe kerülnek. De gyors ütemben folytatjuk a to­vábbi bekapcsolásokat is, ame­lyeknek előföltétele az idő- és munkaigényes hálózatépítés. A bekapcsolási dfj emelkedésétől viszont egyelőre nem kell fél­ni: a fejlesztési hozzájárulás összegének meghatározása a kormány hatásköre, s tudo­másom szerint ezt pillanatnyi­lag nem tartják napirenden. Nyilas Péter • A dóm város felőli tor­nyán, ahol hiányzik a kő­gömb, négy esztendeje telen­te viszszatér, s itt él egy ván­dorsólyom. Szeptember vé­gén érkezik s március elejéig marad nálunk a messzi észak vándora, a szegedi galambok tizedelője, városunk téli ma­dárnevezetessége. Sólyom a nagyvárosban, egyedi dolog, de nem ritkaság. Az 1960-as években a Szent István téri víztorony párkányzatán üldögélt egy tojó. S a kölni vasútállo­máson nézelődve vonatablak­ból az ottani dóm csipkézetén üldögélő vándorsólymot fi­gyeltem 1990 telén. Mégis más ez az évről évre vissza­térő, szögedi fogadalmi sól­yma... Ha majd igen öreg leszek, alighanem azt fogom mondani, nincs is ornitológia, csak a madár és az ember végtelen harmóniája! Mert ezt tapasztaltam a fogadalmi templom sólymát szemlélő embereknél is. Reggel korán, az egyetem kollégiumának lakói közül ketten-hárman távcsővel szemlélik a regge­liző madarat. Napközben Ozorai Pipó tiszteletreméltó szobránál lesben álló tanárje­löltek auspiciutnoznak, s so­kan és sokszor állnak vá­roslakók égbekapaszkodó pil­lantással a dóm tornyai alatt. Szeged sólyma. Lesik a tollászkodó, pihenő sólymot. Ha hajdan Árpád népéből való pusztai embört megkér­dezték származásáról, bele­kezdett egy mondába, az Alkuszegő sztrájk után Levonult a közlekedésiek sztrájkhulláma. Szegeden újra járnak a trolik, csikorognak a villamoskerekek. És mintha a munkabeszüntetésben is csikorgott volna valami... Az SZKV munkaügyi bírósághoz fordult,amely kimondta, a sztrájk jogellenes volt. Miért? Az indoklás igen terjedelmes, de a lényeg a következő. A kényszerpihenőt megelőzően egyeztetés történt a vállalat és a munkástanács között. Született egy megállapodás, amely szerint a sztrák idején sem áll meg az élet, a szolgáltatást egy bizonyos szinten garantálják. Nos, ezt a megállapodást rúgták fel egyoldalúan. A kiesett napokra munkabér nem jár. Állítólag a munkás­tanácsok szövetsége fizeti ki azt. A vállalat vezetése mérle­gelheti, hogy a jogellenesen sztrájkolókkal szemben alkalmaz­e szankciókat. Elméletileg fel is mondhat a dolgozóknak. A munkaügyi bíróság ítélete ellen 15 napon belül fellebez­hetnek. A hírek szerint az SZKV munkástanácsa ezt meg is teszi. És akkor: folytatás a megyei bíróságon. v.f.s. Vita Szeged jövőjéről 16. Mit ér a Maty-ér? Az elmúlt év végén kérte a szegedi önkormányzat a kor­mányzattól, hogy kapná meg a szegedi repülőtér tulajdonjo­gát. Nem kapta meg, ámbár ki­derült. hogy azért nem. mert az illetékesek időközben fölérté­kelték. A másodosztályba ke­rült, mint regionális szerepkörű létesítmény. Fontos tehát, de annyira nem, hogy fejlesztéséhez kor­mányzati pénzben lehetne re­ménykedni. Marad a koncesz­sziós forma. Aminek összeho­zása pedig önkormányzati fel­advány. Hát igen... Ha nem is örömhír ez, de legalább világos beszéd. A re­pülőteret nem lehet eladni és lakásokat sem lehet itt építeni, mint ahogyan ezt a még min­dig érvényben lévő ősrégi ren­dezési terv ajánlja... Mi legyen a következő lé­pés? A bökkenő ugyanis az, hogy a repülőtér működése ön­magában nem valami nagy üz­let. A repülőtér haszna az, hogy van. A repülőtér a fejlett országok tapasztalata szerint inkább afféle belépőjegy a gaz­dasági fejlődéshez. A tényle­ges előny az üzletembereké és a fejlett technológiát alkalmazó vállalatoké, akik szeretik dol­gaikat gyorsan és kényelmesen elintézni. Antikor az elmúlt nyáron komoly külföldi hozzáértő vé­leményét kérdeztem egy eset­leges szegedi tudományos­technológiai park esélyeit ille­tően, ő visszakérdezett: „Repü­lőtér van-e a közvetlen közel­ben? És autópálya?" Csak ez után jött az egyetem! Repülőtér tehát van, ámbár, valakinek fejleszteni kellene. Reméljük, autópálya is lesz ha­marosan. De közelben van a va­sút és egy alig használt folyami kikötő. „Uram, ez olyan fan­tasztikus terület, amit elrontani sem lehet" - kiáltott föl a kül­földi szakértő, amikor körbe­pillantott az evezőspálya tor­nyából. Nos, majd meglátjuk. Arról a térségről van szó, amit közönségesen Maty-érnek hfvunk. Van egy ötezer hektár és nagyon komoly érték. Ám ez az érték megsokszorozható, ha ésszerűen gazdálkodunk ve­le a jövőben. Az első fél lépés megtörtént. A szegedi önkormányzat Vá­rosfejlesztési Bizottságának kezdeményezésére a vízügyi igazgatóság tervezőcsoportja elkészítette a területhasznosítás koncepcióját. Az előzetes szó használata mindenképpen in­dokolt, hiszen a terv jócskán tartalmaz föltételezéseket. Af­féle lehetőségleltárnak is nevez­hetnénk. Arra azonban min­denképpen alkalmas, hogy az érintett önkormányzatok meg­hozzák a kiindulási döntéseket. A javaslatok között máris vannak olyanok, melyek sarok­pontnak tekinthetők. A terve­zés tisztázta például a repülőtér körül kialakítandó védett terü­letek körvonalát, figyelemmel az új követelményekre. Megál­lapította, hogy milyen fejlesz­tési következményekkel jár, ha a kamionok hamarosan Do­rozsmán szállnak vonatra. Nagy vonalakban tisztázódtak azok a vízrendezési kérdések is, amit az autópálya-építés so­rán amúgy is meg kell oldani. Olyan kialakítást helyez kilá­tásba, amely egy páratlan tófü­zér létrehozását eredményezné és ezzel egy teljesen új turiszti­kai értékkel gazdagítaná a tér­séget. Olyannal, amire már ér­demes szabadidőparkot, sőt igényes lakóterületet szervezni. Visszatérve a tudományos­technikai parkhoz, kedvező adottságok kezdenek kirajzo­lódni, beleértve a nélkülözhe­tetlen tájrendezést is. Igaz, hogy egy ilyen létesítményhez még sok minden másra is szükség van. Fejlett műszaki infrastruktúrára például. Olyan telefoniára, az optikai kábelek olyan hálózatára, amely képes sok ezer személyi számítógé­pet összekapcsolni egymással és a műholdakon keresztül el­érhető adatbázisokkal. Bizony igen-igen sokba kerülne min­dez. Viszont több ezer új mun­kahelyet teremtene és hozzá tisztes profitot. A terv itt kínál alkalmas he­lyet a szegedi nemzetközi vá­sárnak, amely már régen kinőt­te a Mars teret. A meglévő ­egyébként kiváló - evezőspá­lyát be kellene fejezni és el kellene látni mindazzal, amit a rendszeres használat, az edzés és a versenysport igényel. Kö­zelében lehetne elhelyezni azt a nagy sport- és szabadidő-te­rületet, amir.e a városnak és környékének már régóta szük­sége volna. És persze, nem utolsósorban helyet biztosít a terv a repülőtér hátterét képező raktáraknak és kiszolgáló-léte­sítményeknek. Hogy valójában mit ér a Maty-ér, ma még nem tudható. A munka neheze még hátra van. A tervezést még folytatni kell és az ajánlatokkal meg kell jelenni a nemzetközi piacon is. Lássuk, hogyan reagál. Ami azonban lényeges: az érintett önkormányzatoknak nem csupán együtt kell mű­ködni, de együtt is kell dol­gozni. Tekintet nélkül a köz­igazgatási határokra. Eltávolodtunk a repülőtér­től? Aligha. Hiszen éppen az itt vázolt lehetőségekből kell majd megkísérelni összeállíta­ni azokat a befektetési csoma­gokat, amelyek meghozhatják a pénzt a repülőtér fejlesztéséhez. A lecke újszerű és bonyo­dalmas. Célratörést és nagy ki­tartást igényel,«hiszen esetleg ttz-tizenöt évet is igénybe ve­het. Ezért kell már holnap be­levágni. Borvendég Béla, a VKM Bizottság elnöke Árpádok ősapjáról, a turulról, avillámröptű vadászsólyom­ról... Persze ezek ismerete ma már elfakult, sokan alig tudják őstörténetünk e csodá­latos világát... de mégis, vala­mi múlt és ma harmóniája ötvöződik Kass János dóm Q 0 sólyma ihlette grafikáján is. S most, mikor egy tél után sólymunk visszakészül északi költőhazájába... búcsúzzunk tőle. Egy messzi letűnt világ ezernyi foszlánya kavarog az emberben. Színes képda­rabkák villognak körül, s a mitológiai történetek fonala lassan körbefonódik. Messzi ősfolyók és a barna Tisza, régi békés utak és napkeleti vad viharok, rabló pászto­rok..., mint eleink fejében, minden együtt hullámzik: a szagok és vizek árja, a feje­delem intése, riadt állatok bégetése, vadlovak dobogása, és a szeder őszi fze. A város sólyma gondolatot ad, segít meglátni a teremtő gesztust őseinkben. Ezernyi kérdés, ugyanannyi felelet. Mi tet­szett nekik a sólyomban? Miért lett a mi, a magyarság toteme, miért genetikai ős­apánk? De mindahány gon­dolatnál az ember egyik leg­sajátabb emberi lényegéhez lyukadunk ki; hogy dicséretet és köszönetet mondjunk messzi őseinknek teremtő gesztusukért, s megkérdez­zem magunktól, utódaiktól, hogy teszünk-e hasonlót.... Csizmazia György • Bryan Montgomery adományából Koitárs angol posztmodern képek Amikor Bryan Montgome­ry, londoni műgyűjtő, a Szép­művészeti Múzeumban járt, meglepődve tapasztalta, hogy meglehetősen foghíjas a poszt­modern kollekció. Ennek az lett a következménye, hogy ha­marosan, körülbelül 170 képet ajándékozott a Szépművészeti Múzeumnak. Ebből az ado­mányból közel 30 munkát vá­logattak ki, amelyek a Móra Ferenc Múzeum II. emeleti ki­állítótermében rendezett kiállí­táson szerepelnek. A kiállítást ma délután 5 órakor Kass Já­nos grafikusművész nyitja meg. A képek a kortárs angol posztmodern művészetet repre­zentálják. Közülük néhány név: Frank Stella a geometri­kus absztrakciók mestere; Ken­neth Noland a minimai art kép­viselője; Joseph Beuys a kon­cept art-ra ad példát; John Maybuury videóképeket „mu­tat be"; Michael Ginsborg a gesztusfestészetet és a geomet­rikus absztrakciót ötvözte ké­pein; John Walker az új vadak irányzatához tartozik; Colin Cina a dekor art-ban mozog otthonosan. Podmaniczky Sziláid ihhmhbbhhi • Csak kevesen panaszkodnak Nincs köd a gázszámlák körül! Még decemberben, az álta­lános forgalmi adó tervezett bevezetése idején történt, hogy el kellett oszlatnunk néhány félreértést a januárban esedé­kes gázszámlákat illetően. So­kan nem tudták, hogy az áfa csak a januári fogyasztást ter­heli. Azóta viszont mások azt kifogásolták, hogy a leolvasók indokolatlanul „fölkerekítik" a gázóra által mutatott értéket, azaz „megbecsülik" a hónap végéig várhatóan elhasznált gázmennyiséget, többletfize­tésre kényszerítve ezzel a fo­gyasztókat. Megkérdeztük dr. Möczó Istvónnét, a Dégáz gazdasági igazgatóját, mi igaz ezekből a hírekből. • Gyakoriak a számlapa­naszok? - Mostanában nagyobb fo­gyasztói reklamációnk nem volt. Decemberben még sokan jelentkeztek a forgalmi adótól való félelmükben, de aztán ezek a hullámok is elültek, fo­gyasztóink megértették, hogy nem számolunk jogtalanul, idő előtt áfát. A január 1-je és 22-e között leolvasott fogyasztásért még nem kell forgalmi adót fizetni, csak a februárban fölírt mennyiség után. • Csakugyan „kerekíte­nek" néha a leolvasók? - Szó sincs ilyesmiről. Leg­följebb az fordulhat elő, hogy a beszedő téved, elnézi az óraál­lást, vagy a fogyasztó által be­mondott, vagy az ajtóra kiírt számot. • Ellenőrzi valaki a díjbe­szedő-leolvasók munkáját? - Szerelőink közül bíztunk meg egy csoportot, amely rendszeresen járja a körzeteket, és megnézi, hogy a leolvasók valós adatokat írtak-e föl. Meg­jegyzem, hogy sok fogyasz­tónkhoz nagyon nehéz bejutni, mert napközben nincsenek ott­hon, az esti órákban pedig ­különösen az idősebbek - nem engedik be őket a lakásba. • Megtörténhet mégis, hogy a fogyasztó „túlszám­lázás" áldozata lesz? - Kétszázötven beszedőnk dolgozik, lehetetlen azt állítani, hogy közülük soha, senki nem téved. Ha a mi hibánkból káro­sodik a fogyasztó, akkor visz­szatérítjük a tévesen számlá­zott összeget, és annak kama­tát. Hangsúlyozom: a hozzánk tartozó három megyében 320 ezer fogyasztónk van — közü­lük 52 ezer szegedi -. és Sze­gedről mindössze öt panaszos levelet kaptunk az utóbbi két hónapban. Ny. P.

Next

/
Thumbnails
Contents