Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

A Centrum-jelenség T?gy esztendei vajúdás után tavaly ősszel mégiscsak visszaléptek L a német vásárlók a Centrum Áruház-lánc megvásárlásától. Ma sem tudni pontosan, miért. Ezután került sor a magyar privatizáció történetében először arra, hogy ttz nagyvállalkozó szindikátusi szerződésre lépett, felajánlván, megvásárolják az áruházláncot. A sikeres vállalkozók - többek között Lupis József, Rubik Ernő és Széles Gábor - saját tőkéjükből privatizálnák az állítólag négynégy és fél milliárdot érő céget. Azon már csodálkozni sem érdemes, hogy a hitel feltételeként előirt közel százmilliónyi magánerős részt hazai vállalkozók is elő tudják varázsolni. Inkább örülhetnénk annak, hogy akad olyan nagyvállalkozás, amelyiket hazai pénzből, hazai vevőknek privatizálnak. A kormány, jó egy esztendővel a választások előtt, így legalább egy kis privalizációs sikerre számííhat. Szinte a Centrum körül felizzott privatizációs manőverekkel egyidőben került sor egy másik centrum körüli csatározásra: a megnyugtató politikai kiegyezéshez menet közben gazdasági haladék is párosult. Miközben mindenki a gazdaság fejreállásától tartott, a költségvetési vita szép csendben elmaradt. Nem éleződött ki komolyabb vita a privatizáció lelassulása miatt és a kereskedelmi bankok nehéz helyzete kapcsán sem. A parlamentben sokkal inkább a médiaháborút vívták, a jóval bonyolultabb gazdasági döntések pedig sorra elmaradnak. Sőt az államháztartás megregulázására az idén sem számíthatunk. A gazdasági tennivalók továbbra is haladékot kaptak, s nagyobb viharok nélkül görgeti maga előtt a társadalom többek között a nagy elosztási rendszerek reformját. A

bűvészmutatvány sikerült - egyelőre legalábbis. A gazdaságban az átmeneti lassú kiegyzés felé menetelünk. A politikai centrum-jelenség magában a privatázióban is érezteti hatását: most már csak az a kérdés, hogy az áruházlánc megvásárlására szövetkezett ttz hazai nagyvállalkozó hatvan napig érvényes ajánlátával mit kezd majd az Á VÜ. A jól bevált halogatás taktikáját választja-e, vagy ebben az esetben vélügis megszületik az előrevivő kompromisszum. C"^rr^oX^ot no A DM KFT. ÉS A DMGK GAZDASÁGI MELLÉKLETE A XXI. század Ismét nagy fába vágta a fejszéjét a Taient Kft. Az immár hagyományossá váló üzleti reggelik sorában a következőn, február 24-én szegedi vállalkozókat, bankok képviselőit, ügyvédeket és a régió orvosigazgatóit ülteti egy asztalhoz, amelynél a fő helyen dr. Suiján László népjóléti miniszternek terítenek meg. Az újszegedi, Fürj utcai központban ezután kiállítással egybekötött szimpózium kezdődik „A XXI. század egészségügye" címmel. A rendezvény alkalmat kínál arra, hogy a kórházak, klinikák vezetői megismeijék azokat a magyar, méghozzá tőlük karnyújtásnyira, a Dél-Alföldön megtalálható, modern egészségügyi berendezéseket, amelyek közül - az intézmények fejlesztésekor - választhatnak. Nem börzéje ez a jövő század techegészségügye nikájának, a cél nem a vállalkozók versenyeztetése. A rendezőket egyedül az a szándék vezérli, hogy ezen a zárt találkozón megismeijék az orvosok minden szakterület egy-egy reprezentatív, a déli országrészben megvásárolható technikai berendezését. Most, amikor az egészségügyi intézményeknek is alaposan mérlegelniük kell, mire költik szűkös forintjaikat, a pályázatok útján megszerzett, fejlesztésre szánt pénzüket, rendkívül előzékeny gesztus az efféle találkozók szervezése. Nemcsak a remélhető üzleti haszon okán: nyerhet ezáltal az itt élő, jobb, korszerűbb egészségügyi ellátásban bízó lakosság is. Merthogy a beteg számára a jól informált, jól gazdálkodó orvos is érték. Ch. Á. DmGK és ÁYÜ - együtt Az Állami Vagyonügynökség kulcsfontosságú feladatának tartja, hogy a privatizációra vonatkozó információkkal lássa el a potenciális befektetőket és mindazokat, akik bekapcsolódhatnak a privatizációba, véleményükkel, magatartásukkal befolyásolhatják annak eredményes megvalósulását. Az ínformációk felölelik a konkrét befektetési lehetőségeket, a tulajdonszerzésben felhasználható privatizációs technikáknak. konstrukcióknak és azok célszerű alkalmazási módjának bemutatását - különös tekintettel az újonnan bevezetésre kerülő technikákra és konstrukciókra -, valamint azoknak a jogi és intézményi kereteknek az ismertetését, amelyek között a tulajdonszerzés megvalósul és amelyekhez szükségszerűen alkalmazkodni kell. Ezen információk rendszeres és naprakész közreadása érdekében az ÁVÜ felvette a kapcsolatot a Dél-magyarországi Gazdasági Kamarával. A megállapodás értelmében az ÁVÜ hetente átadja a DmGKnak mindazon pályázati felhívásainak listáját, amelyek keretében pályázni lehet állami tulajdonú vagyonnak a privatizáció keretében történő megszerzésére, lízingbe vételére, vagyonkezelésére, továbbá a privatizációs programokban szakértőként való részvételre. A DmGK vállalja, hogy az ÁVU-től kapott információkat a kamara havonta megjelenő KÖRKÉP című belső terjesztésű lapjában megjelenteti, az érdeklődésre számot tartó témákkal kapcsolatos előadásokat megszervezi. Néhány tender, ízelítőképpen: Áz Állami Vagyonügynökség megbízásából a Miskolci Elelmiszerkereskedelmi Vállalat üzleteinek értékesítésére árverést hirdet. Az árverés ideje: 1993. február 9. Az árverés helye: a MÉKV központ (Miskolc, Szentpály u. 1. IV. em. tárgyaló) Az Állami Vagyonügynökség pályázatot hirdet az ERBEE Energetika Mérnökiroda Kft. állami tulajdonban levő üzletrészeinek megvásárlására. A Kft. jegyzett tőkéje 77 millió forint. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. február 17. 16 óra. A pályázat beadásának helye: ÁVÜ Iktató Bp., Pozsonyi út 56. 1133. Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat (Bp. V., Steindl Imre u. 7.) 6 üzletériek 10 éves bérleti jogát, illetve tulajdoni jogát 1993. február 23-án 9 órai kezdettel árverésen értékesíti. Az árverés helye: Bp. II.. Erőd u. 18. sz. alatti irodahelyiség. További információt és írásbeli tájékoztatót a meghirdetett üzletekről az árverést lebonyolító Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat központjában személyesen, vagy a 111-2825 telefonszámon (Kereskedelmi Osztály) kapnak az érdeklődők. Gazdasági előrejelzés 1993-ra és 1994-re Egymilliós munkanélküliség Magánerdő is lehet „kincstári" Nemzetközi előrejelzések szerint az elkövetkezendő években a világgazdaság élénkülése várható, így a külső kereslet a magyarországi termékek iránt is növekedhet állítja az Országos Kereskedelmi Szövetség Piaci prognózis című tanulmánya. Az előrejelzés szerint a nyugat-európai országoknál stabil és mérsékelten növekvő konjunktúrával lehet számolni, míg Közép-Kelet-Európa nem, vagy alig táguló piacot jelenthet a magyar gazdaság számára. Ezek a tendenciák lehetővé teszik, hogy összességében a magyar export a következő két évben évi mintegy 5 százalékos volumen-növekedést éljen el, ennek a külső piacok oldaláról nincs akadálya. Ez természetesen csak akkor igaz, ha az exportképesség, a termelés minősége és struktúrája is javul. 1993-tól a belföldi kereslet növekedése is megindulhat állítja az OKSZ prognózisa. A lakossági fogyasztás csökkenése megáll, és kis mértékű, mintegy 5 százalékos beruházás-élénkülés is valószínűsíthető. A belföldi felhasználás 1 százalékkal, vagy annál valamivel jobban nőhet. A világkiállítással kapcsolatos beruházások előkészítésének élénkítő hatására 1994-ben már 6-9 százalékos beruházásemelkedéssel lehet számolni. Ez lehet a fellendülés hajtóereje, a gazdasági növekedés motorja egy 5 százalékos külső keresletnövekedés mellett. Fotó: Schmidt Andrea A lakossági fogyasztás csökkenése megáll. Kilátások. Ha mindezek a folyamatok a prognózisnak megfelelően alakulnak, ebben az évben a hozzáadott érték 0-3 százalékkal növekedhet, az ipari termelés nem csökken tovább, 1994-től pedig egy élénkebb - 2-4 százalékos - növekedés is elképzelhető. Az élelmiszergazdaság termelése 1993-ban még inkább csökken, mint stagnál, '94-ben azonban már kismértékű növekedés prognosztizálható. A munkanélküliek száma ebben az évben a csúcspontra kerül, mintegy 900 ezer fővel, bár egyes szakértők 1 millióval számolnak. Az infláció üteme várhatóan tovább csökken, az új áfatörvény hatását is figyelembe véve 16-19 százalék körül alakul, bár inkább az alsó érték valószínű. 1994-ben pedig további mérséklődés eredményeként - 11-13 százalékra mérséklődik az infláció. Az infláció ilyen mértékű visszaszorításához antiinflációs politikára van szükség, elsősorban a versenyviszonyok javítására, a monopolhelyzet megszüntetésére, és olyan finanszírozási módszerek alkalmazására a költségvetési hiány kezelésére, amelyek nem gerjesztenek inflációt. Ilyen lehet a kamatrésekbe beépülő kockázat csökkentése, ezzel a kamatok mérséklése. Bár környékünk nem hagyományos erdővidék, nem is nevezhető kopárnak. A parkok és ligetek mellett az ártereken, a homokvidéken nagyobb, öszszefüggő területeken, s a régen bevált célszerűségnek ismét engedelmeskedve, az utak mentén mezővédő erdősávok formájában láthatunk fasorokat. erdőket. A legtöbb telepített, s így gondozást igénylő. A telepítésre költött összeg csak évtizedek múltán térülhet meg a tulajdonosnak, ugyanakkor közcélokkal is egybeesik a tudatos erdősítés, így nem véletlen. hogy az állam állja a költségek egyrészét. Ennek feltételei nemrégiben megváltoztak. Marsovszky István a földművelésügyi hivatal főtanácsosa szerint természeti adottságainkkal összefüggésben jelentős erdőtelepítésre számíthatunk a közeljövőben. Ennek súlypontja a mezőgazdasági mővelésre gazdaságtalanul hasznosítható, gyenge homoktalajokra esik. Összességében, több évre elosztva 6-8 ezer hektárt érinthet a telepítés. Tekintve, hogy ennek költsége a mai árakon hektáronként 40-60 ezer forintra tehető, az ütemet nagyban befolyásolja a kincstár állapota. Ezzel összefüggésben Gy. Szabó Páltól, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség szegedi osztályának vezetőjétől az erdőtelepítések finanszírozásáról szóló, decemberben közzétett rendelet lényegi elemeinek-kiemelését kértem. Míg korábban csak állami, vagy szövetkezeti erdőkre járt a támogatás, mostantól minden MTI - Telefotó Ártér. A homok a legtámogatottabb. erdőtelepítésre és fásításra alkalmas földtulajdonnal rendelkező gazdálkodó beadhatja az erre vonatkozó pályázatát a Szegeden a Föltámadás utca 29. szám alatt található erdőfelügyelőségnek. A tulajdonjogot a földhivatali tulajdonlap másolatával kell igazolni, így egyértelmű, hogy folyamatban lévő birtokátruházás, mint ígéret nem elegendő. A pályázathoz csatolt erdősítési tervnek tartalmaznia kell azt a laboratóriumi talajvizsgálati eredményt, amely alapján besorolható az igény. Az első, 100 százalékos támogatásra jogosító kategória a kizárólag erdőtelepítésre alkalmas hely, például a gyenge homok. A 70 százalékos támogatás az erdőre és mezőgazdasági művelésre egyaránt szóba jöhető területre jár, ilyen például a jobb homok. A mezőgazdálkodásra alkalmas közepes és jó szántóknál már csak 40 a közérdeket kifejező százalék. Jó termőhelyen földhivatali véleménnyel is meg kell erősíteni az erdősítési szándékot. Tervkészítésre csak a felügyelőségen is megtekinthető, szakértői névsorban szereplő erdőmérnökök, valamint erdőmérnököt foglalkoztató erdőgazdálkodó szervezetek vagy intézmények jogosultak. A pályázati nyomtatvány is ott szerezhető be. Az idén március 15-ig adható be tavaszi erdősítésre igény. A következőkben a jövő évekre vonatkozó telepítési szándékot október 1ig fogadják el. A támogatás első fele csak a mélyforgatás és ültetés után igényelhető, s utána is az elvégzett munka eredményéhez mérten. Az elszámolás négy év múlöa esedékes. A szerződésben szerepel olyan kitétel is, hogy a sikertelen erdősítésre felvett összeget kamatostól vissza kell fizetni. E kellemetlen helyzet elkerülését szolgálja az a kitétel, hogy a kivitelezés csak erdész végzettségű szakember irányítása mellett történhet. Önálló erdő telepítéséhez minimum 3 hektár földdel kell rendelkezni a tulajdonosnak, tömbhöz csatlakozóan elég az 1 hektár is. Gyakorlati oldalról szemlélve a lehetőségeket, most a tulajdonviszonyok rendezetlensége a legnagyobb korlát. Később arról sem lesz szabad megfeledkezni, hogy szaporítóanyagból, csemetéből nőhet csak fa, így nem árt azt előre bebiztosítani. A mindenkori költségvetési keret még ennél is nehezebben mérhető fel. T. Sz. I.