Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

Bankgarancia Az állami vállalatok tartozásának megfizetésére szükséges az állami bankgarancia intézményének bevezetése, amit a garancia intézeten keresztül vehetnének igénybe a rászorulók - foglalt állást a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöksége. A vállalkozók érdekvédelmi szervezetének véleménye szerint állami bankgaranciára akkor kerülhetne sor, ha a vállalkozóknak az állami vállalatok nem fizetik meg tartozásaikat. A VOSZ véleménye szerint ilyenkor a vállalkozó önhibáján kívül kerül nehéz, számos esetben pénzügyileg lehetetlen helyzetbe. A DM KFT. ÉS A DMGK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Zsömle, fölfújva O

t forintot áldozott rám kedves kolléganőm, a billentyűk , rabszolgája. Vett egy zsömlét, hogy megmutassa, milyen szép, és milyen gusztusos. Pontosabban is mondhatom, ha szándékát akarom kifejezni, mert valójában azért „zsömlézett" le, hogy bemutassa, bár szép, gusztusos, és akkora, a zsebembe se férne bele, de ha összenyomom, nyamvadt gombóc se telne ki belőle. Póriason szólva: a külcsín és a belbecs nincsen összhangban. Egészen magyarán: ezt a zsömlét fölpumpálták. Föl van fújva, mint a léggömb. De ki szeret léggömböt reggelizni? Részletesebben kifejtve, az a panasza, hogy abban a boltban, amelyik neki legjobban kezére áll, újabban csak ilyet lehet kapni. Beleharap, és eltűnik a világból az eledel: majdnem-majdnem nyomtalanul. Kis kupaktanács kerekedett körülöttünk azonnal, mindenki elmondta, melyik boltban kínálnak hasonlót, és hol adják ugyanennyiért, hol meg többért. Mert ahogy betette a lábát a szabadárus portéka, mindenhol annyiért adják, amennyiért még el lehet adni. Van, ahol már hét forint körül mozog a mozgó ár, de ezt nem azért mondom, hogy uccu neki, emeljék föl máshol is ennyire. Nekem az öt forint is horribilis összeg a semmi kis zsömléért. Én még a hajdani negyven fdlérnél időzöm. Állítólag azt is szokták mondani a boltokban, azért lett ennyire könnyű , mert kézzel dagasztják. Nekem az is eszembe jut erre, illetve erről, régen meg arra hivatkoztak, azért tegnapi a legfrissebb zsömle, mert géppel dagasztják. Nincsen rá ember, aki kézzel gyúrná, mondták akkor. Most viszont van, és úgy látszik, meg is éri, mert az öt forint akkor is öt forint, ha lényegében annyit se ér az infláció áldástalan következtében, viszont ennek az áldásaként mindjárt pehelykönnyűvé válik mindennapi reggelek eledele. teliet minderről? Kóbor lelkek szerint nyilván a rendA szerváltás hozta tgy, de szerintem nem erről van szó. A másik paraszti bölcsesség ugyanis azt mondja, csak az romlik, ami romlandó. A rendszerváltásban is az a tisztesség romlik, ami valójában soha nem volt tisztesség. Zsömléről ennyit. lh» Autópályák koncesszióban Tavaly 6,5 milliárd forintot költöttek új autópályák előkészítésére és építésére Magyarországon. A két, folyamatban lévő munkára ebből az MO-ás körgyűrű folytatására és az Ml-es Győrt elkerülő szakaszára - 4,5 milliárdot fordítottak. Egyúttal ez a két autópályaszakasz lesz az utolsó, amit még állami pénzből finanszíroznak, mivel a további autópályák már koncessziós formában valósulnak meg. Az új konstrukció sikerét és jövőjét jelentősen befolyásolhatja az első megkötött szerződés, melynek aláírására rövidesen sor kerülhet - tájékoztatta az MTI-t a Koncessziós Autópálya Iroda illetékese. Az első koncessziós autópálya az Ml-es Győr-Hegyeshalom közötti, illetve az ennek leágazásaként a szlovák határig megépülő szakasza lesz. Jelenleg párhuzamos tárgyalások folynak a két, versenyben maradt céggel, a Bamest és a H.E.E.C. konzorciummal. Az eredményhirdetés után, várhatóan tavasszal, megkezdődhet az építkezés, melynek 1995-re be is kell fejeződnie. Az M5-ös autópálya teljes kiépítésére szól koncesssziós tenderdokumentációt január 14-U veheti át az előminősítést nyert három pályáz csoport, az ajánlatok kidolgozására hat hónap á majd rendelkezésükre. A tavaly meghirdetei előminősítési felhívás alapján 10 cég vásárol' meg az M3-M30-as autópályák kivitelezéséi szóló dokumentációkat. Az út az ukrán ha tóságokkal pontosan egyeztetett helyen, Barabá térségében éri majd el az államhatárt, ahol újor nan építendő határátkelőhöz fog csatlakozni, pályázatok leadási határideje febniár 9-én jái le. Még ez év tavaszán közzéteszik az M7-es ai. tópálya kiépítésére vonatkozó felhívást is, mel> nek újdonsága, hogy nem csupán az újonna építendő szakaszokat, hanem a teljes autópálya adnák koncesszióba. Ezzel a megoldással azon ban nemcsak a már elöregedett útburkolat re konstrukciójára nyílik lehetőség, de a nagy for galmú út egy-egy új sávval is kibővülne. A Gazdaságkutató Rt. prognózisa A Gazdaságkutató Rt. ez évi prognózisa kedvezőtlenebb képet vázol fel az ország gazdasági helyzetének várható idei alakulásáról, mint akár a kormány, akár más intézetek előrejelzései - nyilatkozott Vértes András, a társaság elnök-vezérigazgatója az MTI munkatársának. Bár elismerte, hogy a avalyi előrejelzéseikben magasabb inflációval számoltak, mint ami bekövetkezett, a múlt évi tények azonban - összességükben - sokkal közelebb állnak az intézet előrejelzéseihez, mint például a kormányéhoz. A már rendelkezésekre álló adatok szerint ugyanis a lakosság fogyasztása valószínűleg 4-5 , a beruházások 7-8 százalékkal csökkentek az elmúlt évben, s várhatóan 5 százalék körül alakul a GDP csökkenése. A Gazdaságkutató Rt. erre az évre 17-20 százalékos inflációval számol, s nem az alsó értéket tartják valószínűnek a szakemberek, szemben a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. előrejelzésével, amely a várható inflációt 16-19 százalékban jelöli meg, s inkább az alsó értéket valószínűsíti. A kormány elképzelése alapján a fogyasztói árak 14-17 százalékkal növekednek. Vértes András szerint: az ipari, az agrár és a fogyasztói árak növekedésének lassulása a múlt év második felében megállt, s az idén az év elején tovább nőttek a termelői árak, s MTI - Telefotó Nagy ugrás. Erre a gazdaságban még várni kell ezt tetézte az új áfa-törvény is. Mivel a világpiacon nem fognak többet fizetni a magyar termékekért, mindez a belföldi piacon fog lecsapódni. így az inflációs prognózis pillanatnyilag meglehetősen bizonytalan. Ha 18-19 százalékos átlagos áremelkedést jósolnak a szakemberek, akkor az élelmiszerek ára valószínűleg 23-25 százalékkal növekszik az év folyamán. A szakértők egy része szerint egyébként több termelő előrehozta a múlt év végére az árak emelését, és már túl vagyunk a nehezén, mások azonban azt vallják, hogy a termelői ár több terméknél - különösen a mezőgazdasági áruknál - még mindig a költségszint alatt van, s így további árnövekedés várható. Öntözésre szánt milliók A melioráció és öntözésfejlesztés mindig rendkívül drága befektetés volt, s ma is az. Nem véletlen, hogy e közérdeket is kifejező cél az egyre összébb szűkülő állami támogatási körön belül tudott maradni. Tavaly 1,6 milliárd forintot vállalt magára a költségvetés, melyből 150 milliót megyénkben használtak föl. Az idén pályázók 1 milliárd forint erejéig számíthatnak e segítségre. A pályázatokat idén is a Földművelésügyi Hivataloknak lehet benyújtani. Csongrád megyében Tasnádi Gábor főtanácsos e téma felelőse, a legfontosabb tudnivalókról tőle kaptunk információt. Tavaly 6 nagyüzem, tucatnál is több magán társaság és 150 egyéni gazda 300 millió forintot költött térségünkben az öntözési feltételek kialakítására. Az összeg zömét öntözőberendezések vásárlására fordították. A szivattyút meghajtó erőgép is beletartozott a kedvezményes cikklistába, az idei kisebb keret ezt már nem futja. Sőt a 40 százalékos támogatáson felül, forráskiegészítés címén adott további 10 százalék sem vehető igénybe. A 40 százalékos beruházási támogatás reményében beadott pályázatokat márciustól kezdve folyamatosan bírálják el. A most próbálkozóknak annyival könnyebb a dolga, hogy mára „bejáródon" a tervezéstől a kivitelezésig tartó engedélyezési menet. Sőt az öntözőgépre, kútra és tározóra vonatkozó komplett ajánlatokból azonnal választhat a megrendelő. Az eddigi tapasztalatok szerint ott élénkebb az érdeklődés, ahol megmaradtak a magán gazdaságok, s rendezettek a tulajdonviszonyok. A homokvidék mellett Makó környékéről is többen jelentkeztek. Lényeges változásra csak az egyéni tulajdonra alapozott földrendezés befejeződését követően lehet számítani. Az új gazdaságokban azonban az öntözés feltételei mellett a gazdálkodás más kellékei is hiányoznak még. Az 1-60 millió forint közötti beruházást igénylő komplex fejlesztések előmozdítására a mezőgazdasági fejlesztési alap szolgál. Erre az évi 100 millió forint alatti bevételeket produkáló kis és közép vállalkozói kör adhat be pályázatot a meghirdetést követően, szintén az FM Hivatalnak címezve. Ebben a beruházási összeg felére igényelhető kamatmentes hitel. Aki ezen felül még banki hitelt is felvehet, az 50 százalékos kamatmérséklésben részesülhet. A kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket 30-40 százalék közötti vissza nem térítendő támogatással ösztönzik. T. Sz. I. Primex-lánc Ukrajnában A vásárhelyi Primex megalakulása óta - ez 1988 eleje több ízben „kinőtte magát". A folyamat legszembetűnőbb jelei, hogy a kft.-ből rt.-vé szerveződött, az induláskori kis bérlakásból pedig magántulajdonú, modern irodaházat épített a Szántó Kovács János utcában. Pályi Zoltánnal, a Primex Kereskedelmi és Vállalkozási Rt. vezérigazgató-helyettesével beszélgetve azonban úgy tűnik, ezzel még távolról sincs vége a fejlődésnek. (Sarusi Kiss Józseffel, a vezérigazgatóval azért nem sikerült találkoznom, mert ő is tagja a Göncz Árpádot Thaiföldre kísérő üzletember-delegációnak.) - Hogy kerültek kapcsolatba a köztársasági elnökkel? - A Távol-Kelet több országával, Vietnammal, Koreával, Japánnal, Tajvannal állunk üzleti kapcsolatban, valamint a Magyarországon megalakult Távol-Keleti Klubnak is tagjai vagyunk. - A Primex jó hírnevet szerzett magának az elmúlt években. Hogyan dolgozta be magát a külkereskedelembe - egy kis vidéki városból, Hódmezővásárhelyről? - Bármennyire hihetetlen, ez manapság már csak telefon kérdése. Ha jók a vonalak, mindegy, hogy hol ül az ember, Vásárhelyen, avagy Bécsben. Fotó: Enyedi Zoltán Sarusi Kiss József. Göncz Árpáddal Thaiföldre - De azért bizonyára a jó szakemberekre is szükség volt. - Az indulás nyilván nem volt könnyű. Akkor, 1988-ban hét magánszemély és hároni cég alapította a kft.-t, 3,4 millió forintos alaptőkével. Öten egyszerre jöttünk el az Alumíniumszerkezetek Gyárából, Sarusi a kereskedelmi igazgató-helyettes, én a közgazdasági osztályvezető voltam. Ennek akkoriban nem örültek túlságosan a főnökeink. Külkereskedelemmel szerettünk volna foglalkozni, és azt hittük, ez menni fog, hiszen nagy cégek voltak Vásárhelyen, a külkereskedelmi vállalatok pedig mind Pesten. Nos, nem sikerült őket elhódítani. Viszont két év múlva egyszerre megfordult minden, és akkor már a helyi cégek kerestek bennünket. Addig azonban mindennel foglalkoztunk, amiről azt gondoltuk, lehet belőle valami. Sok volt az üresjárat is... - Mikor következett be a nagy fordulat a Primex életében? - Évről-évre nagyobb árbevételt, forgalmat értünk el, emeltük az alaptőkét is, 1991ben pedig kivásároltuk a három jogi személy részét a kft.ben (ekkor 5,6 millió forint volt az alaptőke). Látszott azonban, hogy hiába nagy a forgalmunk, a bankok azt a céget hitelezik meg szívesen, amelyik nagy alaptőkével rendelkezik. Viszont olyan társat se akartunk bevonni, aki aránytalanul nagyobb szerephez juthat. Ezért felértékeltettük a kft.-t, s a könyvszakértői vélemény alapján ekkor már a 26 millióhoz kerestünk társat. Meg is találtuk: egy holland befektetési alap, a Venture Capital Hungary - amely Magyarországon fektet be, s nincs oszatékérdekeltsége - jelentkezett, szerzett 25 százalékos érdekeltséget. Az alaptőkénk jelenleg 35 millió forint. - Merre lépnek tovább? - Tavaly 760 millió forintos árbevételt, 1,2 milliárdos forgalmat értünk el. Idén is hasonló nagyságrenddel számolunk. Irodát tartunk fönn Bécsben. Kijevben karácsony előtt megnyitottuk az első devizás boltunkat, annak köszönhetően, hogy szerződést írtunk alá az ottani diplomataellátó vállalattal. A cél az, hogy az 56 millió lakosú Ukrajnában egy Primex-bolthálózatot alakítsunk ki. A vásárhelyi 46 szakemberrel, vámudvarral, raktárközponttal a háttérben. Fekete Klái a