Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

2 BELÜGYEINK DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1993. FEBR. 17. „Magyarországnak is árt az embargó" • Nagykövet úr, a vajdasági kormány miniszterelnök-helyettesével való beszélgetésem folyamán egy prognózist is hallottam. Azt, hogy az idén véget ér a balkáni viszály és béke lesz e tájékon? Hogyan osztja ön ezt a véleményt? - Teljes mértékben egyet értek ezzel a kijelentéssel. • Kis-Jugoszláviát még mindig embargó sújtja... - Ezt nevezik vis maiomak, vagyis kényszerítő körülménynek. Ezt ránk kényszerítették. És önökre is. Mert az is közismert, hogy Magyarországnak óriási vesztesége származik ebből az embargóból, minket pedig egyszerűen megfojt. Úgy vélem mindkét ország számára egzisztenciálisan fontos a zavartalan együttműködés. Ezért kell mindent megtennünk annak érdekében, hogy kapcsolataink jók legyenek mindkét részről. • A készség nem hiányzik... - Igen, ez valóban tgy van. Én az utóbbi időben rengeteget foglalkozom a magyarjugoszláv, vagy pontosabban a magyar-szerb kapcsoatokkal, ennek folytán rájöttem, hogy a mi történelmünk olyannyira összefonódott, annyi a közös szál, hogy ez a jövónket is meghatározza. Együtt kell élnünk, békében, barátságban, s ennek a közelségnek ki kell használnunk az előnyeit! • Annak idején ki is használtuk, hiszen árucsere forgalmunk csaknem milliárdos nagyságrendű volt. - Az 1990-es magyar-jugoszláv, akkor még a hat köztársaságra vonatkozó, árucsere Fotó: Schmidt Andrea forgalom több mint 700 millió dollárt tett ki. Pedig ez, véleményem szerint, csak egyharmada volt a tényleges lehetőségeknek... • Nemcsak gazdasági téren vannak lehetőségeink a kapcsolatteremtésre, hanem az élet más területein is. Ezzel az előbbi kijelentésére utalnék, miszerint törnénelmi összefonódásunkból adódóan közös utaink vannak. - Vegyük például Crnjanskit. Ő kiváló jugoszláv, illetve szerb (ró volt. De nagyon jól ismerte a magyar nyelvet is, sőt, ezen a nyelven alkotott, írt több művet. Ez azt jelenti, hogy a magyar nép kultúrájának is szerves részét képezi. S több ilyen példát is lehetne említeni, ami a fentieket igazolja. Éppen ezért nagyon örülünk annak, hogy ez a jubileum, ami miatt Szegedre érkeztünk, ilyen jellegű, tehát közös lesz. Az önöké is és a miénk is. Kisimre Ferenc Demász-papírok jegyezhetők A Dél-magyarországi Áramszolgáltató papírjait hétfőtől jegyezhetik a kárptólásijegy-tulajdonosok. Az Állami Vagyonügynökség mintegy 3,8 milliárd forintnyi papírt ajánlott fel kárpótlási jegy ellenében, 1:1 arányban. A részvények jegyzési időszaka március 17éig tart, ami után előreláthatólag a megmaradó mennyiséget cserére ajánlják majd fel. • Telt ház és érdeklődés fogadta a Somogyi könyvtárban a koncepció vitáját. Tandi Lajos szerkesztő-fórumgazda vendégei, Tűhegyi József alpolgármester, Orosz Bálint városi főépítész, Takács Máté DÉLTERV-igazgató, valamint a koncepció készítésében részt vett Susányi Tamás és Körtvélyesi Csaba egyetértettek abban, hogy a városfejlesztés sok kérdésére ma még nem lehet választ adni, de a hosszú távú koncepció nélkülözhetetlen. Mindennel egyszerre kell foglalkoznia, és benne kell lennie a tervezhető folytonosságnak fogalmazta meg a nehézségeket a városi főépítész. Hogy nehézségek vannak, a fórumon elhangzott véleményekből is kiderült. Mindenekelőtt Tűhegyi alpolgármester ismerte el, hogy az államháztartási törvény reformja és bizonyos adók helyben maradása nélkül több önkormányzati ciklusnak kell eltelnie, hogy a koncepció kulcskérdései a gyakorlatban is megvalósuljanak. Csongrád megye a tizennyolcadik helyen áll a külföldi beNem kapu a „Balkán kapuja • A déli Tisza-híd még csak álsm m Fórum a várssíejlesztési ksncepcióról W Városi közlekedés, belváros és körúton kívüli részek viszonya, környezetvédelem és regionális fejlesztések ezek voltak a tegnap este a szegedi hosszútávú városfejlesztési koncepciót megvitató fórum kulcsszavai. fektetők ranglistáján, tehát Szegednek sem terjedt olyan hfre, hogy ugródeszkául szolgálhat a „Balkán kapuján" túlra. Márpedig az önkormányzat anyagi eszközei szűkösek: meg kellene találni a magán- és a helyhatósági beruházások arányát. Szó esett a déli Tisza-híd szükségességéről is. Mint elhangzott, a híd felépítése felértékelné a jelenleg hasznosítatlan dél-újszegedi területet is, amelyre korábbi tervek szerint az egyetem tudna terjeszkedni. Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy az újonnan nyert terület felértékelődésével a híd rövid időn belül „ visszafizetné magát". Felépítéséről azonban, miként a tudományos és művészet központ felépítéséről is, ismét csak a pénzhiány kapcsán hangzott el újdonság. Tűhegyi József Káinoki Kiss Attila helyettes államtitkárral folytatott beszélgetésére hivatkozva mondotta: az ezredfordulóig a mostaninál nem lesz több pénz a hídra. Érdekes és figyelemreméltó összehasonlítást tett Molnár Gyula a környezetvédők részéről: az Európai Közösség Németország keleti részének beilleszkedését szigorú szabályokhoz kötötte, ami a kommunális hulladékok és a légszennyezés kezelését illeti. Ha tehát Magyarország - és Szeged - csatlakozni akar Európához, a koncepciónak értékén kell kezelnie a városi környezetvédelmi beruházásokat. A koncepció tudományos és kulturális vitája ma a Juhász Gyula Művelődési Központban folytatódik, ahol Ványai Éva alpolgármester, Takáts József irodalomkritikus és Vágvölgyi András szociológus lesznek a Mucsányi János vendégei. P. I. Nyugdíjemelés két részletben Délután név szerinti szavazással 85 igen, 94 tartózkodás és 100 nem szavazattal elvetette azt a szocialista párti módosító indítványt, amely kivette volna a tb-törvény módosítását kezdeményező kormány-előterjesztésből a nők nyugdíjkorhatárának emelésére vonatkozó passzust. Eszerint - amennyibben a képviselők a törvény egészét élfogadják - a nők öregségi nyugdíjkorhatára 1994. december'3l-e után kétévenként egy-egy évvel emelkedik egészen 2003. január 1-jéig, amikor a 60. életévét betöltött, legalább 20 évi szolgálati idővel rendelkező nő lesz jogosult az öregségi nyugdíjra. A név szerinti szavazás miatt a határozathozatalt félbeszakították, s előbb a kormány igazságtételi törvényjavaslatát, majd az úgynevezett termékfelelősségi törvényt szavazták meg. Az Országgyűlés keddi plenáris ülésén 151 szavazattal, 19 ellenében, 7 tartózkodás mellett fogadta el az 1956-os Az Országgyűlés keddi ülésnapjának délelőttje a Magyar Köztársaság biztonságpolitikai, illetve honvédelmi alapelveiről készült dokumentum vitájával telt el. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló kormányzati előterjesztést. A törvényjavaslat az 1956-ban is érvényben lévő jogszabályok alapján a forradalom és szabadságharc leverésével és megtorlásával kapcsolatos bűncselekményeket háborús és emberiség elleni bűntetteknek minősíti. Az e rendelkezés által meghatározott bűncselekmény büntetési tétele öt évtől 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. Az igazságtételi törvény a forradalom idején hatályos magyar jog részének tekinti a háború áldozatainak védelméről szóló, 1949-ben kelt és 1954ben, törvényerejű rendelettel kihirdetett genfi egyezményeket is. Ezután a képviselők visszatértek a tb-törvény módosítását célzó törvényjavaslat határozathozatalára. A T. Ház úgy döntött: a nyugellátásokat, a baleseti nyugellátásokat évente a nettó átlagkereset várható növekedésének megfelelő mértékben kell emelni. Az emelésre évente két alkalommal, márciusban és szeptemberben kerül sor. Az emelés legkisebb és legnagyobb összegéről, az adott időpontban esedékes emelés összegéről, továbbá a két emelésen túlmenően esetleges további emelésről, illetve az emelésre jogosultak köréről is az Országgyűlés határoz. Az Országgyűlés este 134 igen szavazattal, 106 nem és 14 tartózkodás ellenében elfogadta a társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló törvényt. A képviselők ezután rátértek a nyugellátások, baleseti ellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatalára. Mindjárt az első módosító indítvány felett név szerinti szavazás kezdődött. A független Bereczki Vilmos azt indítványozta, hogy a nyudíjemelés január l-jétől visszamenőleg történjen és mértéke átlagosan 16 százalék legyen, ezt azonban a T. Ház elvetette. Az Országgyűlés végül 151 igen, 60 nem szavazattal, 28 tartózkodás mellett elfogadta a nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A T. Ház a B variáns mellett szavazott, amelynek értelmében idén 14 százalékos nyugdíjemelés lesz. Az első, 10 százalékos emelésre - nem visszamenőleg - március Tjén, a 4 százalékos emelésre szeptember l-jén kerül Leendő miniszterek arcképcsarnoka Dr. Gyurkó János (környezetvédelmi és területfejlesztési) Dr. Latorcai János Miklós (ipari és kereskedelmi) Dr. Mádl Ferenc (művelődési és közoktatási) Dr. Schamschula György (közlekedési, hírközlési és vízügyi) Dr. Szabó János (földművelésügyi) Dr. Gyurkó János 1952ben született Budapesten. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építómérnöki Karán szerzett diplomát. Egyetemi doktor, országgyűlési képviselő, a Környezetvédelmi Bizottság tagja, 1992 októberétől a bősi ügyekben folyó nemzetközi tárgyalások állandó résztvevője. Dr. Latorcai János Miklós 1944-ben született Békésben. Mezőtúron érettségizett, majd a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát. Főiskolai tanársegéd, majd egyetemi adjunktus. 1990. február l-jétől a Fegyver- és Gázkészülékgyár gyártásfejlesztési főmérnöke, majd pedig vezérigazgatója. 1991. szeptember l-jétől főosztályvezető az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. Dr. Mádl Ferenc 1931. január 29-én, a Veszprém megyei Bánd községben született. Jogi diplomát a budapesti egyetemen 1955-ben szerzett. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1987 óta az MTA levelező tagja. 1990 májusától tárca nélküli miniszter, a Tudománypolitikai Kollégium elnöke. 1991-től a bős-nagymarosi vfzierőmű kormánymeghatalmazottja. Dr. Schamschula György 1944. augusztus 20-án született Fóton. Egyetemi tanulmányait 1964—1968-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1971-75-ig a szegedi József Attila Tudományegyetemen folytatta. 1988 óta tagja az MDF-nek 1990-től országgyűlési képviselő. 1991től a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Dr. Szabó János Tápiószentmártonon született 1937. október 29-én kisparaszti családból. A gimnáziumot Cegléden, a jogi egyetemet pedig a szegedi JATE-n végezte. Győrben ügyvéd, jelenleg is praktizál. 1989 óta tagja a Kisgazdapártnak. Múlt év őszétől a 36-os frakció vezetője. • Raííay Ernő felmentését kérte Államtitkárcserék A Miniszterelnöki Sajtóiroda kedden délután az alábbiakat tudatta az MTIvel: A miniszterelnök kedden - február 22-i hatállyal javaslatot tett a köztársasági elnöknek dr. Raffay Ernőnek, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárának - e tisztségéből, saját kérésre, érdemei elismerése mellett történő - felmentésére, dr. Sárossy Lászlónak, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárának - e tisztségéből, saját kérésre, érdemei elismerése mellett történő - felmentésére, dr. Pongrácz Tibornak. a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának - e tisztségéből történő felmentése mellett dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter irányítása alatt a privatizáció kormányzati feladataiban való közreműködésre c. államtitkárrá történő kinevezésre. A felmentés és kinevezés nem érinti dr. Pongrácz Tibor elnöki megbízatását az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsában. A miniszterelnök egyidejűleg - február 23-i hatállyal — javaslatot tett a köztársasági elnöknek dr. Beckcr Pál országgyűlési képviselőnek, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává, dr. Medgyasszay László országgyűlési képviselőnek, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárává, dr. Tóth Tihamér országgyűlési képviselőnek, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkárává, valamint dr. Szendrei László országgyűlési képviselőnek, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárává történő kinevezésére.