Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-15 / 38. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. FEBR. 15. • III. Magyar-Szlovák Fórum „Arra ítéltettünk, hogy egymás mellett éljünk A magyarok nem tettek kü­lönbséget a szlovákok és csehek között. Sőt a magyargk több mint 80 százaléka kifejezte készségét, hogy munkatársának, 60 százaléka legözelebbi barát­jának, több mint 50 százaléka pedig házastársának is elfogad­na egy szlovákot. Ez derült ki a kassai társadalomtudományi intézet munkatársainak egy szlovák-magyar vegyeslakossá­gú vidéken végzett felmérésé­ből. A kutatómunka eredmé­nyeit Alenu Zelova szociológus ismertette a III. Magyar-Szlovák Fórum szombat délelőtti záró­rendezvényén, a Szegedi Aka­démiai Bizottság székházában. Ezzel megkérdőjelezett egy mostanában sokat hangoztatott állítást, vagyis, hogy „a nemzeti kisebbség izolálódni akar". Ez az etnikumok közötti kapcsola­tokat feltérképező, kérdőíves felmérés azt igazolja: a nemzeti kisebbség minden erejével közeledni akar a többséghez. A többség viszont a vegyes­lakosságú településeken tolerán­sabb, mint a jórészt szlovákok lakta északi vidéken, ahol „asz­taltól és ágytól" is elzárnák a kisebbségeket. A politikum eszközévé válnak a kisebbségek. Már nem csak a szlovák, hanent a magyar poli­tikában is. Erre az egyáltalán nem örvendetes jelenségre hívta föl előadásában a figyelmet Gyi­vicsán Anna szociológus. „A magyarországi szlovákokból olyan nemzetiséget akarnak gyártani, amilyenek már nem lehetünk" - mondta. Az első világháború után megbomlott nemzetiségi-etnikai állapotokat nem lehet és nem is kívánatos visszahozni. A szlovák nemzeti­ségi közösségek különösen 1945 után bomlottak fel viharos gyor­sasággal. A migráció következ­tében számos, korábban jórészt szlovákok lakta településen csökkent e nemzetiség aránya. A hagyományos kultúra ápolása, az iskolarendszer fejlesztése lehetett volna eszköze a nemzeti identitás művi megőrzésének. Ám máig feltáratlan annak oka, hogy a szétszóródott szlovák kisebbség miért nem fogadta el sajátjának a szlovák iskolákat, így aztán e nemzetiségnek nem volt lehetősége találkozni a fej­lett szlovák kultúrával. A nemzetiség tanárainak kép­zése is ezért került válságos helyzetbe - állította Maruzsné dr. Sebő Katalin, a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola Szlovák Nyelv- és Irodalom Tanszé­kének vezetője. Az identitás­hiány és a rossz nyelvismeret következtében az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a je­lentkezők száma az ország egyetlen szlovák szakos képzést nyújtó intézményébe. „Licitálnak a számokkal a nemzetiségek arányának meg­állapításakor. Még a mérhető dolgokban sem tudunk meg­állapodni! Se a múltat, se a je­lent illetően" - szólt szenvedé­lyesen a Kisebbségek, konflik­tusok a közvéleménykutatások tükrében témájú beszélgetéshez Rudolf Chmel, budapesti szlo­vák nagykövet. Az utóbbi egy esztendőben az újságolvasó azt láthatja: kibékíthetetlen ellentét van a két nép között, pedig csu­pán két kérdést érint a vita. Az egyik Bős-Nagymaros, a másik a kisebbségek ügye. Ráadásul mindkettő egzakt módon mérhe­tő, számokkal és tényekkel tisz­tázható téma. Ha a szakértői tárgyalásokon létre is jön a meg­egyezés, ennek szentesítéséhez hiányzik a politkai akarat. Ezért idézte a nagykövet a közkeletű mondást: „Minden jó lenne, ha a politikusok nem rontanák a kapcsolatokat!" Elemezni kell a népek egymáshoz való viszo­nyát. Mert arra vagyunk ítélve, hogy egymás mellett éljünk. Ezért, a másik megértése miatt jelentős a III. Szlovák-Ma­gyar Fórum. Ezért szükségesek az ehhez hasonló rendezvények. Ezért követsére méltó ötlet a szomszédos népek újságíróinak közös, toleranciatréningje. A következő fórumnak Kassa ad otthont. Ú. I. Moszkvában lenne Trója aranya? A Homérosz Iliászának városából. Trójából származó, 4000 éves mese­beli kincs, amely a második világhá­ború alatt nyomtalanul eltűnt, orosz páncélszekrények mélyén nyugszik ­állították a napokban német és orosz művészeti illetékesek. Pillanatnyilag még nem világos azonban, hogy a „Trója aranyának" ne­vezeit kincset visszaszolgáltatják-e Németországnak vagy hogy Törökor­szág tart-e rá igényt. A mintegy 8000 darab műkincset 1873-ban Heinrich Schliemann hozta a felszínre Törökor­szágban a történelem egyik legna­gyobbszabású régészeti leleteként, és vitte magával szülőhazájába, Németor­szágba. „Trója aranyát" egy berlini múze­umban helyezték el. Amikor 1945-ben a Vörös Hadsereg közeledett a német fővároshoz, a nácik a műkincsekel egy légvédelmi óvóhely bunkerében rej­tették el a berlini városi vasút Zoo állo­mása közelében. Miután a Vörös Had­sereg elfoglalta a várost, a kincsnek nyoma veszett. Azóta találgatások lát­lak napvilágot arról, hogy vagy az oro­szok vitték el, vagy a németek rejtették el másutt. A rejtély akkor oldódott meg. ami­kor Drezdában német és orosz művé­szeti szakértők az első kétoldalú tár­gyalást tartották a háború alatt ellopott műkincsek visszaszolgáltatásáról. Ulrich Roloff-Momin berlini kulturális szenátor bejelentelte, hogy „Trója ara­nyát" Moszkva közelében páncélszek­rényekben őrzik. Schliemann, a modem régészet út­törője 1873-ban bukkant a kincsekre, amikor a Törökország északnyugati részében lévő llium (vagy Trója) ókori város területén ásatásokat végzett. Abban a törekvésében, hogy történel­mileg megalapozza Homérosz eposzát, Schliemann megtalálta ugyan Tróját, de túlságosan mélyre ásott és a mun­kálatok során elpusztította a Krisztus előtti 1000 tájáról származó, a homéro­szi korból fennmaradt réteget. Az általa felszínre hozott, a Krisz­tus előtti 3-ik évezredre tehető kincsek értéke felbecsülhetetlen mind esztéti­kai, mind történelmi vonatkozásban. Mai pénzben kifejezve egymilliárd dollárra becsülhető „Bevezetés a rádiós mesterségbe" címmel 40 órás alaptanfolyam indul a „Partiscum" Kft. szervezésében. A hallgatók elméleti és gyakorlati képzést kapnak a rádiós újságírás műfajaiból: hírszerkesztés, riport, mú'sorvezetés, zenei szerkesztés. A tanfolyamot a Magyar Rádió elismert és tapasztalt munkatársai vezetik. Jelentkezési határidő: február 18. Jelentkezni lehet a Contrade Kft.-nél. Szeged, Peló'fi S. sgt. 67. Telefon: 62321-078. • Szabadkai szerelembusz Keserű riport a hitvesi ágyról A Mars téri buszpályaud­varon állok a fiammal, a Kalo­csa-Temesvár járatra várva. Három érkezési s indulási idő­pontot is megadtak, a sejtelme­sen rosszul értelmezett ver­senyhelyzet miatt. Sanyi or­vosságot visz - manapság ez a legnagyobb hiánycikk Romá­niában. Köszvény ellen a 94 éves apai-nagyapai dédanyjá­nak - rá is írtuk a ragasztott papírlapra, nehogy összezagy­válják a nagynéniknek és uno­katestvéreknek szánt külde­ménnyel. Dédmama jövőre 95 éves lesz, hátha összefut min­den leszármazott, Szekszárdtól Stockholmig... Néha úgy tűnik, a rádió tartja életben, állandóan hallgatja a Kossuth adót, meg is kérdezi minden alkalommal: igaz, hogy éheztek az óhazá­ban? Ő ezt véli kihallani a nemzeti akdóból, s ebben nem áll egymagában. Míg a gondo­lataim így csapongnak, a 4-es peronra befut a szabadkai járat. A testes, bőbeszédű járműve­zető elosztja a csomagtartóból a lányok, asszonyok bőröndje­it, s ekkor veszem észre, hogy egyetlen férfiként kakaskodik, illeg-billeg, szorgoskodik a jármű körül. Látván, hogy nem tartja magában a szót, rákérde­zek: - Oszt' nem harapták le a fülit? - Uram, ez a szerelembusz! S hozzámhajolía, nagyhangú voltát meghazudtolva suttogja: a lányok a kedvesükhöz, a menyasszonyok a vőlegényük­höz, az asszonyok a férjükhöz jönnek. Hétvégére, egy-két napra. Amelyik család úgy döntött, hogy otthon marad, kineveztek helytartónak, vagy ha kell, helyt állónak az asz­szonyt. A férj majdcsak átvé­szeli a háborús időket Szege­den s környékén... * Kotogányné dr. Dobó Irén, a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság főhadnagya a „Kisebbségi és társadalmi kon­fliktusok és feloldásuk lehető­ségei" című tanácskozáson el­hangzott előadásából idézek: „A legutóbbi népszámlálás so­rán Csongrád megye közel 439 ezer lakosából mintegy 4,5 ez­ren vallották magukat nem ma­gyar nemzetiségűnek. E szám­hoz viszohyítva jelentősnek kell értékelnünk a tartósan me­gyénkben élő külföldi állam­polgárok számát, amely tavaly december 31-én már a nyolc­ezret is meghaladta. (S figye­lembe kell vennünk, hogy ezen adatok nem tartalmazzák az illegálisan, vagy rövidebb ideig itt-tartózkodókat.)" Min­dehhez hozzátehetjük: java­részt katonaköteles férfiakról van szó, akiknek „valakije" van odaát... * A szálloda fogadóján a hu­szonéves kisasszony nem akar kötélnek állni. Kijelenti: nem érdekli, katonaszökevény-e a szobabérlő, különben is e fo­galom a vendéglátóiparban ér­telmezhetetlen (igaza van); kopjak le, jön az olasz csoport, hallani, amint zeng belé az elő­csarnok... Leülök egy párnás székre. Jobb oldalt üzleti tár­gyalás folyik - autómárkák röpködnek a levegőben, (gy nem tudom megállapítani, használtakról van-e szó. Meg­szólítanak. - Idevalósi? Ajánl­jon egy olcsó panziót! Az úr középkorúnak tűnik. Fotó: Schmidt Andrea enyhén kopaszodó, ahogy né­zem. nagy lapátkezei vannak, köznapian öltözködik, frissen borotvált s őszül, ment­hetetlenül őszül... Felpattanok, itt az alkalom a párbeszédre, kertelés nélkül bemutatkozom, s azt is elmondom, miben sán­tikálok. Mindent elmondok. - Nincs sok időm. Kint, a kocsiban vár az asszony. Eset­leg név nélkül... Ha megtudja, miről beszélünk, egy hónapig nem látom... Tudja, ő olyan... olyan... puritán. Nagy tisztelője Huzsvár László püspöknek, ő most a nagybecskereki főpap, azt hiszem, a hite erősíti abban, hogy elviselje a történteket. Mi is érdekli? Persze, a sorsom, a nyomorúságom. Makón sike­rült munkát találnom, a szeren­csésebbek Szegeden tömörül­nek, én egy rokonnál húzom meg magam. Bözsi, mármint a feleségem, kéthetente jön át, délután megy is vissza, a gye­rekek miatt; őket apósom hoz­za szintén kéthetente, de vasár­nap. Szóval, mit kerteljek, egy szegedi lakásban időzök az asszonnyal ilyenkor, most pó­rul jártunk: a nénit bevitték a kórházba, a szomszédtól tud­juk a rossz hírt, tíz percnyi csengetés után. Mit mondjak még? Keserű a szám, nyomo­rultul érzem magam, nem lát­ja? Persze, a lényeg. Kevés hí­ján tíz évet dolgoztam Német­országban, minden megtakarí­tott pénzünk egy házban, s a mellékgazdaságban tornyosul. Fel is tűnt a máséra vadászok­nak. Mikor megérkezett a kato­nai behívóm a faluba, értesítet­tek: Bandi, fél órád van, hogy eltűnj. Álmatlan éjszakákon ar­ra gondolok, ha időben min­dent dobra verek, már beillesz­kedtünk yolna az itteni létbe. Most csak a kivárásra játszha­tok. Mindenben. Bérelt ágy, bérelt remény. Meddig bírom, nem tudom. Még jó, hogy jár az a busz... Az asszonnyal ne­hogy szóba merjen állni, mert elsüllyedek. Viszlát. * Fölhívtam néhány családi fogadót. Általános vélemény szerint körülbelül tíz száza­lékra tehető az olyan vendé­gük, akikről biztosan merik ál­lítani, .jugoszláviai" a pár. Kü­lönben, jelezték, az élet nem a hitvesi ágyról szól. Egy rossz­májú viszontkérdező (az arctal­an emberek sokszor bátrabbak) végül imigyen terelte el a szót: - Tudja-e uram, mennyi va­lutát mentettek át ezek az em­berek? Nem tudom, csak sej­tem. Azt hiszem, a banktitok körébe tartozik azon adat. S az élet inkább arról szól... Pataki Sándor Megölik az áldozatokat... Boszniában csökkent ugyan a nemi erőszak eseteinek a száma, de mind gyak­rabban fordul elő, hogy hozzátartozói meg­gyilkolják a megbecstelenített muzulmán nőt - ezt egy amerikai segélyszervezet képvise­lője hangoztatta Washingtonban tartott sajtóértekezletén. - Az a muzulmán nő, akit ilyen gyalázat ért, szégyent hoz a családjára -jelentelte ki Karéi Zelenka, az amerikai ka­tolikus segélyszolgálat vezetője. - A ha­gyomány szerint a testvérbáty megöli a húgát, ha erőszak áldozává vált... Senki sem tudja, hogy ilyen esetekben mit is lehetne tenni, hiszen a megerőszakolt nő szeg) enében saját maga is megszakítja a kapcsolatot korábbi közösségével. Sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a tömeges nemi erőszak a szerbek példa nélkül álló kísérlete a boszniai muzulmán közösség szétzilálására. - Le­hetséges, hogy nem Írásban lefektetett po­litikáról van szó, de a jelek arra mutatnak, hogy a megbecstelenítések száma utasításra indult gyors növekedésnek. Legóvatosabb becslések is 20 000-rc teszik a megerőszakolt muzulmán nők számát - közölte. A nemzetközi felháborodás iniatt az utóbbi időben csökkent a szerbek által elkövetett erőszakos közösülések száina, ám mind gyakrabban előfordul, hogy hoz­zátartozói megölik az áldozatot, különö­sen, ha a muzulmán nő az erőszak követ­keztében teherbe esett. ,HYGI yy SZEGED, MÉREY U. 15. TEL.: 62/314-512. ÚJRA ARENGEDMENYES AKCIÓ CSAK EGY HÉTIG! „HÉTFŐTŐL HÉTFŐIG" FEBRUÁR 15-22-IG Bútor- és ablaktisztító szerek, egyes mosóporok, öblítők L M olcsóbban, antíg a készlet tart. -fc -f- l^ra, KÉSZLETEN LÉVŐ EGYES SCHOLL'S TERMÉKEK 50% ENGEDMÉNNYEL. * * * Julianna, Zsuzsanna névnapokra ajándékcsomagokat is készítünk, de nőnapra már előjegyzést is felveszünk. Nálunk nem csak márkás illatszereket, testápolókat vásárolhat, hanem háztartási tisztítóeszközöket, műanyag árukat, cipőápolókat, bőrfestékeket stb. Nyitva: H-P 8-17-ig, Sz 8-12-ig. MEREY ÜZLETHÁZ Aktuell Sport & Jeans Téli vásár 1993. február 16-tól 20-40% Szeged, Kárász u. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents